Nógrád Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-29 / 50. szám

2000. Február 29., Kedd Személyes gondok dominálnak a fogadónapon Szécsényi beszélgetés dr. Surján László országgyűlési képviselővel Nógrád megye 3. számú választó-kerüle­tének országgyűlési képviselője dr. Sur­ján László a napokban tartotta meg so­ros fogadónapját. A szécsényi városhá­zán - mint mindig - most is többen vár­ták. A képviselő készséggel válaszolt kérdéseinkre.- Ön a Fidesz-Magyar Polgári Párt és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség kö­zös jelöltjeként indult a választáson. Ez a szövetség és a választói akarat juttatta önt újra a parlamentbe. Kampánya során azt hangoztatták, hogy olyan politikusra van szüksége ennek a körzetnek, aki képes vál­toztatni a térség és a megye sorsán. Hol tart az ígéretek megvalósításában?- Mi elsősorban a gazdaság fellendítését és az életminőség kedvező irányú megvál­toztatását jelöljük meg fő célként. Aki rend­szeresen olvassa a Hírlapot, érzékeli, hogy elindultak a kedvező irányú folyamatok, közismert az az irány is, amerre haladnunk kell, és az az igény is - ha úgy teszik köte­lesség amely összefogásra, a szellem és anyagi erők koncentrálására késztet. Ez nél­külözhetetlen a helyi önkormányzatoktól egészen az új régiókig bezárólag. Ebben nagy a szerepe a politikának és a civil szer­vezeteknek is. Nem kívánom felsorolni, hogy a választások óta milyen eredménye­ket értünk el kormányzati és megyei önkor­mányzati segítséggel, pályázatokkal és he­lyi összefogással. A sajtóból az olvasók jól követhetik az eseményeket. Természetesen számomra az a legnagyobb öröm, ha vá­lasztókörzetemben történnek a fejlődést jel­ző események és folyamatok, azok, ame­lyek életminőséget javítanak, jobb megélhe­tést nyújtanak, mozgásba hozzák a körze­tem erejét és nagyon értékes vonzerejét, ha a kistérségi, régiós és uniós kapcsolatok to­vábbfejlődnek...- Képviselő úr véleménye szerint várható egy gond megjelenése is, nevezetesen a mun­kahelyi túlkínálat, amely az igényesebb munkakultúra és a szakmunka területén áll­hat elő.- Szécsényre gondolok. Itt több száz munkahely létesül és újabb beruházások vannak napirenden.- Csak ennyi a szerepvállalása a körzet­ben?- Soha sem voltam a hírkeltés mestere. Azt az időt, amelyet a törvényalkotás és az ország képviselete megenged, mind a vá­lasztókörzetemben töltöm, képviselői munkámra fordítom. Sok meghívást kapok az önkormányzati testületi ülésekre, sok döntést juttatnak el hozzám, hogy tájékoz­tassanak, de bevallom, nehezen tudok iga­zodni az önkormányzati munkarendhez. A polgármesterekkel jók a személyes kapcso­lataim és munkájukat igyekszem szakértők segítségével is támogatni. Észrevételeiket is számon tartom...- Egyéni vagy közirányú kérdésekkel, problémákkal keresik önt?- A fogadónapjaimon azt tapasztalom, hogy a személyes gondok késztetik a polgá­rokat arra, hogy velem találkozzanak. De l eljutnak hozzám a kérések és panaszok az elektromos posta útján, levélben, telefonon is. Általában a „kisjövedelmű” személyek keresnek meg, szociális jellegű gondjaikat, lakásproblémáikat, peres és bírósági ügyei­ket mondják el. Az utóbbi ügyeken kívül mindenben igyekszek tanácsot és eligazí­tást adni. Néhányszor köszönőlevelet is ka­pok. De megkeresnek gyakran települése­ket érintő tervekkel, gondokkal is. Miután összegzem a tapasztalataimat, eldöntőm, hogy kit hívjak meg a körzetembe, hogy személyesen is megtapasztalja a valós hely­zetet. Az elmúlt évben a szociális és a csa­ládügyi minisztert, valamint a belügymi­nisztérium helyettes államtitkárát hívtam meg és ezzel a kormányzati szintű döntése­ket is elősegítettem.- Ezek szerint az állampolgári és önkor­mányzati információk részei a törvényalkotó munkájának?- Az lenne a nagy baj, ha nem így történ­ne. Személyében érintett állampolgár kérte az egyik fogadóórán, hogy az újra induló gyed ne csak a bevezetése után születettek­re vonatkozzon, hanem minden két év alatti gyermek után járjon, ha az édesanyának megvan az ehhez szükséges munkaviszo­nya. Nagyon örülök, hogy a kormány végül így terjesztette be a törvényt. Ez siker szá­momra is.- Ezzel valóban hozzájárult a társadalmi szintű jobb ellátáshoz, de általános elv az, hogy egy tervezett kormányzati döntés meg­változtatható?- Mi a jobb létet nyújtó polgári jövőt akar­juk megvalósítani. Ezért a jövő nemzedéket nevelő szülőket támogatjuk és örülök an­nak, hogy az egységes anyasági ellátásra vo­natkozó választási ígéretem megvalósult, ha jobb létért és a jobb életminőségért dolgo­zom és ehhez rugalmas kormányzási gya­korlat is kell - fogalmaz a volt népjóléti mi­niszter.-Azon munkájához sok más parlamenti feladat is kapcsolódik?- Az Országgyűlés külügyi bizottságá­nak alelnöke vagyok és képviselem hazá­mat az Európa Tanácsban, mint az EU- tanács egyik alelnöke. Mint Magyarország képviselője, ott vagyok a Nyugat-európai Unióban is. Gyakran fejtem ki hazánk állás­pontját, törekvéseit, uniós csatlakozásunk folyamatát és eredményeit ezeken a nem­zetközi fórumokon. De a szociális területet sem hagytam el, ebben a bizottságban is dolgozom.- Politikusként nemzetközi ügyekben is ki­fejti álláspontját. Mi várható a Tisza folyó tragédiája kapcsán?- Azt hiszem, az eset európai tapasztalat­tal is szolgál, jelzi, van mit tenni a katasztró­fák megelőzéséért. Szerintem a nemzetközi és a hazai jogszabályok szerint kell eljárni magyar és román oldalról egyaránt. A törté­nés minden részletét kétoldalúan kell tisz­tázni, hogy egyik kormányt se lehessen tá­madni, mert az nagyon ártana a fejlődő ma­gyar-román kapcsolatoknak és az integráci­ós folyamatoknak.- Végül megkérdezem, mi a véleménye a szécsényi vezérlő fejedelmi és turisztikai na­pok rendezéséről?- Az elmúlt évinek egyik védnöke vol­tam. Nagyszerűen ötvözött rendezvény válhat belőle, mert a város történelmi érté­keinek a megjelenítéséhez kapcsolják a térségi turisztikai vonzerőt is. Dr. Csáky Pál, a szlovák kormányfő helyettese, aki személyes meghívásomra vett részt a prog­ramon, nagyon elismerően nyilatkozott a látottakról és felhívta a figyelmet a rendez­vény olyan irányú gazdagítására, mely le­hetőséget adna az Ipoly jobb oldalán lévő városok és települések részvételére is. Ez építő eleme lenne a határ menti kapcsola­toknak. A második alkalommal megrende­zendő program - információim szerint - még tartalmasabb lesz és a felkérést a véd­nökségre újra örömmel vállalom. Ez a többnapos rendezvény nemcsak Szécsény és vonzáskörzetének az eseménye, hanem túlmutat a megye határain is. Azt várom, hogy személyes közreműködésemre vo­natkozó elképzeléseket a város és a rende­ző szervezetek vezetői mielőbb eljuttassák hozzám. RÁCZ ANDRÁS „Tű a szénakazalban” „Jó napot kívánok!” - kö­szönt a lány. „Salgótarjánig ké­rek egy 67,5 százalékos jegyet!”- „56 forint” - válaszolta mogor­ván a buszsofőr. A diák százas­sal fizetett, majd tartotta markát a visszajáróért. A sofőr komoran ránézett, majd néhány másod­perc múlva idegesen a lány ke­zébe csapott egy húszast. A ta­nuló nem szólt vissza, s nem hívta fel a buszsofőr figyelmét hiányos matematikai tudására. Leült. Úti célja végén ő is fölállt helyéről, s mintegy harminc úti­társával együtt elindult az ajtó felé. Látta, hogy a sofőr bőszen köszönget mindenkinek. „Vi­szontlátásra!” - köszönt el ille­delmesen a lány... Egyedül neki nem köszönt vissza. Néhány nap múlva ismét uta­zott. Megint busszal. „37 forint”- hallhatta a tarifát. Mivel nem volt nála apró, megint százassal fizetett, s most egy tízest kapott vissza. „Infláció...” gondolta magában a lány, majd ismét le­ült. Néhány megállóval később leszállt. Ez a sofőr sem hangoz­tatta, hogy jó nevelést kapott otthon. Még a fejét is elfordította a „viszontlátásra” hallatán. A lány ekkor már elkezdett gondolkodni: talán benne van a hiba, ő lenne ennyire ellenszen­ves? Vagy egyszerűen csak az a probléma, hogy a buszsofőrök­nek nem tanítanak sem illemet, sem modort; egyikük-másikuk még hiányos nevelést is kapott: „Azért ennyire mégsem lehet rossz a helyzet!” - győzködte magát a lány napokon át. Majd ismét utazott. A busz tele volt diákokkal, szinte egy tűt sem le­hetett leejteni. „Csináljatok he­lyet, mert ha én csinálok, annak nagyon rossz vége lesz!” - kiál­totta torkaszakadtából a sofőr hátra. A lány negatív véleménye ismét csak erősödött. Egyre in­kább igényelte, hogy legyen egy ellenpélda, ami rácáfol erre a sok negatívumra. ... Néhány nap múlva hazafe­lé utazott. „Jó napot kívánok! Egy 67,5%-os jegyet kérek...” - mondta a lány. Jó napot kívá­nok! 56 forintot kérek.” - mond­ta illedelmesen a sofőr. A lány ismét százassal fizetett. 44 forin­tot és egy „jó utazást!” kapott vissza a sofőrtől. Leült egy sza­bad helyre, s boldogan döntötte el magában, hogy vannak még illedelmes buszosok. Úti célja végén leszállt. „Viszontlátásra!” - köszönt el a lány! „Viszontlá­tásra!” - köszönt vissza moso­lyogva a „kivétel!” Azért mindig akad a szénaka­zalban egy tű is... ___________________________(F1»SZA1 V eszélyeztetik a közlekedés biztonságát Kis hazánkban mind gyakrab­ban követnek el nagy hordere­jű, súlyos bűncselekményeket, hogy a kisebb súlyú ügyekre már oda sem figyelnek az em­berek. Csak akkor érzékelik, hogy történt valami, ha emiatt bekövetkezett a baj. A minap is elkövettek két olyan esetet, amiből szerencsé­re nagyobb baj nem származott, csupán a köz számlája lesz rövi- debb néhány ezer forinttal. Ugyanis ismeretlen tettesek Ba­lassagyarmat, Kóvár és Ipolyszög között kidobált és összetört nyolc darab útszéljel­ző oszlopot. Egy másik ismeret­len személy - vagy talán ugyan­az? - pedig a drégelypalánki szeméttelep és a vasúti aluljáró közötti útszakaszon kidobált ki­lenc, s megrongált négy darab útszéljelző oszlopot és elforga­tott egy jelzőtáblát. Úgy tűnik, hogy mindez éret­len, alulfejlett személyek műve, netán olyanoké, akik italos álla­potuk miatt nem voltak a tuda­tuknál. A balassagyarmati rend­őrök a közlekedés biztonsága elleni bűntett alapos gyanúja miatt kezdték meg a nyomozást ismeretlen tettesek ellen. Megyénk mezőgazdasági termelői igen nehezen viselik el, hogy az idei támogatási rendszer még nem jutott el hozzájuk konkrét formában, pe­dig ennek ismeretében tudják csak eldönteni, hogy tavasszal mit érde­mes vetni, mi az, amire a piacnak igénye van és jövedelmet is hoz. E gondolatok jegyében arra kér­tük Mayer Antalt, az MSZP orszá­gos agrár- és vidékpolitikai tagoza­tának megyei képviselőjét, hogy vá­laszoljon a témával kapcsolatos kér­déseinkre.- Február végeseié közeledve, ki tudja■ •hányadszori módosítások után sem tudják megyénk mezőgaz­dasági termelői,- mire számíthat­nak. Ez az állapot erőteljesen felfo­kozza az egyébként is sok tekintet­ben kilátástalan helyzetet. Hogyan jutottunkidáig?- A magyar mezőgazdaságot, köztük megyénket, 1999-ben súlyos csapások érték. Ezek részben objek- tívek, másrészről egy elhibázott ag­rárpolitika következményei. Megál­lapítható, hogy a kormány a múlt évben nem hajtotta végre az agrár­törvény legfontosabb előírásait. Az agrártermékek csökkenő jövede­lemtartamára alapozott antiinfláci­ós politika elviselhetetlen terheket rakott a termelők vállára.- Az előbbiek számokban mit je­lentenek?- Az agrárolló 8 százalékkal to­vább nyílt, az agrártermelés több mint 5 százalékkal csökkent, mér­séklődött az agrárfoglalkoztatottak száma, a termelők további jövede­lemvesztés szenvedő alanyai. Növe­kedett az agrárium eladósodottsága.- Ez utóbbiak miként jelentkez­nek a megyénkben?- Nagy az elkeseredettség. A 36 mezőgazdasági szövetkezet és tár­sas gazdaság közül az előbbiek mi­att - előzetes információk szerint - tíz felszámolási eljárás van folya­matban, illetve lehetséges.- Hogyan jutottunk idáig?- A 2000. évi agrár-költségvetési tényszámokra tekintettel be kelle­ne vallani a tárca kudarcát. Nem elég, hogy nem tesz eleget az agrár- törvény előírásainak, de még a ko­rábbi elégtelen támogatási rend­szer fenntartására sem teremtette meg a koalíció a pénzügyi feltétele­ket. Miközben a földművelésügyi miniszter jó kompromisszumnak és a gazdák érdekeinek megfelelő­nek tekinti a minisztérium 260 mil­liárdos kiadási keretét, agrártámo­gatásra 149 milliárd jut, ami 3 szá­zalékkal több az előző évinél, míg az FVM és intézményei 25 száza­lékkal többet kaphatnak.- Hajói érzékeljük szavait, akkor a 2000. év sem ígérkezik köny- nyébbnek, mint az előző?!- Az agráriumnak további szen­vedést hozhat. Több mint 400 ezer hektárt borít belvíz. A kormány nem tanult az előző évből. Ott, ahol lehetne vetni, ott sem sok jót ígér a tavaszi vetésű növények pia­ca, különösen igaz ez a napraforgó­ra, a cukorrépára. Ebben a kritikus helyzetben - figyelemmel a koráb­bi nagyra törő torgyáni 413 milliár­dos minimális támogatási igényre, valamint a-gazdákkal kötött megál­A Balassagyarmati Határőr Igazgatóság fi­gyelemre méltó eredményt ért el a polgárőr­séggel történő együttműködésben, hiszen a polgárőr-egyesületekkel kötött megállapodá­sok alapján országosan a második helyen áll. Az igazgatóság a közrend és a közbizton­ság védelmének további társadalmasítása során a napokban újabb együttműködési megállapodást kötött a hollókői polgárőr­egyesülettel. Az együttműködés megkötése a polgár­őrök éves közgyűlésén történt, ahol Szabó Endre, az egyesület elnöke elmondta, hogy a polgárőrök vállalt feladataik fegyelmezett végrehajtásával hozzájárultak Hollókő köz- biztonságának javításához. Ezt megerősítette Szabó Csaba polgármester - aki maga is pol­gárőr - és Kelemen Antal rendőrkapitány, a szécsényi rendőrkapitányság vezetője is. A hollókői polgárőrök jó munkáját fémjelzi az is, hogy Kelemen Zoltán polgárőr, az egyesü­let tagja a közelmúltban nyerte el a megyében „Az év polgárőre” címet. A közgyűlésen ismertették és megvitatták a határőrök és a polgárőrök együttműködési tervét. Több felszólaló is elmondta, hogy a kapcsolatfelvétel már időszerű és szükséges volt. Kérték, hogy rövid időn belül nyújtsa­nak segítséget a polgárőrök szakmai felkészí­téséhez is. Az okmány aláírását követően Táborszki László alezredes tolmácsolta a ha­tárőr-igazgató üdvözletét, méltatta a polgár­őrök elhatározását, s megerősítette, hogy az egyesület számíthat az igazgatóság támogatá­sára. A hollókői együttműködési megállapo­dás megkötésével már több mint húsz telepü­lésen a polgárőrök is segíthetik a közeli határ- szakasz védelmét, s összhangban a rendőrök­kel és a határőrökkel erősíthetik tovább a tele­pülések közbiztonságát. „Legkedvesebb verseim” Sokan vannak azok az emberek, akik szeretik a szép verseket. Talán mindenkinek megfordult már a fejében, de jó is lenne kiállni a pódiumra, és másokkal is meg­osztani azt az élményt, amelyet egy-egy kedves költe­mény elolvasása, elszavalása jelent. Vannak, akiknek megadatik, hogy kiálljanak a világot jelentő deszkákra, de még több azoknak a száma, akik legfeljebb csak csa­ládtagjaiknak, szűkebb baráti körüknek szereznek örö­möt a költő gondolatainak tolmácsolásával. lapodásra - megdöbbenéssel ta­pasztaljuk, hogy mind a mai napig nem ismert az ez évi támogatási rendszer, nem került meghirdetés­re az agrárreorganizációs és gaz­dahitelprogram. Ez a bizonytalan­ság tovább nehezíti az amúgy is kritikus finanszírozási feltételeket.- Egy időben a kisgazdák hang­zatos kijelentésekkel támogatták az MSZP mezőgazdasági költségvetési javaslatát. Mi valósult meg az előb­biből?- Képviselőink az Országgyűlés­ben még a beruházási támogatási igények fenntartásakor saját koráb­bi javaslatuk ellen szavaztak. Ezek után nem volt meglepő, hogy a kor­mány 2,9 milliárd büntetését a tá­mogatás további1 megkurtítását a gázolaj-visszatérítés miatt, a költ­ségvetés véghajrájában szintén elfo­gadták.- Az FVM illetékesd részéről elég gyakran hangzik el az érdekegyezte­tés kívánsága Ennek milyen a szí­nezete és a tartalma?- Hiányzik az érdemi gazdaság- politikai érdekegyeztetés. Hiánya magában hordozza a kormánypoli­tikusok által sokat hangoztatott ag­rárbéke előtti viharfelhőket. Elvünk, hogy mindenki ott bol­dogulhasson, ahol él. Gazdasá­gunkban erősödő emberekre, csa­ládokra és falvakra, társadalmi és kulturális értelemben is életképes vidéki közösségekre van szükség. E tekintetben az első és halasztha­tatlan lépés a mezőgazdaság más­fél évtizede tartó válságának a megoldása. V. K. Éppen ezekre a versszerető emberekre gondolt a pásztói Teleki László Városi Könyv­tár, amikor pár évvel ezelőtt - akkor még kísérleti szándék­kal - megrendezte a költészet napján azt a programot, amely a „Pásztóiak mondják el kedves verseiket” címet kapta. A siker minden elképze­lést felülmúlt: évről évre egy­re többen jöttek el, idősek és fiatalok egyaránt. Február végétől egyre többen figyel­ték a felhívást, vajon meddig kell a jelentkezést leadni. Nos, nem lesz másként az idén sem: a városi könyvtár munkatársai az idén is vár­ják mindazok jelentkezését, korra, nemre való tekintet nélkül, akik szeretik a szép verseket, és szívesen meg­osztják az élményt mások­kal. A „Pásztóiak mondják el kedves verseiket” rendez­vényt április 11-re hirdetik meg, melyre március 25-ig lehet jelentkezni a városi könyvtárban. Agrárbéke vagy vihar előtti csend Erősödő határőr-polgárőr kapcsolatok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom