Nógrád Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-26-27 / 48. szám
2000. Február 26., szombat MOZ A I K Nógrád Megyei Hírlap - 6. oldal Palóc viseletek Az 1850-es években a férfiak öltözékében a fehér posztóból előállított szűr általános viselet volt. A legény addig nem gondolhatott a lánykérésre, amíg szűrt nem tudott magának vásárolni. Esküvői ruhájuk fő ékességét a cifraszűr jelentette, melyet ünnepek alkalmával idős korukig hordhattak. A fekete báránybőrből készült kucsma, a rövid derekú, piros- kék-zöld fonallal, keresztöltéssel kivarrt vászoning, a hosszú szűk gatya, valamint a bő szárú vászongatya mellett ködmönt öltöttek magukra szívesen. Ez utóbbi ruhadarabot ugyanis kevesebb pénzből is el lehetett készíteni. Egy-két nagyobb gazda ruhatárából persze a kerek bunda (suba) sem hiányozhatott. Lábukra bocskort húztak, ünnepnapokon azonban a csizma dívott. Az 1890-es évekre a szekrények polcairól a magyar nadrágot, a cifra mellényt és a díszes kötényt fokozatosan kiszorította a bricsesznadrág és a városias formájú ing. Ekkorra Hontan, Drégelypalánkon, Dejtáron, Ipolyszögön, Lu- dányhalásziban és Nógrádban a férfiak teljesen elhagyták korábbi viseletűket. A palóc női ruházkodás a rövidszoknyás viseletek közé sorolható. Alsó- és felsőruháikat kendervászonból készítették, hétköznapokon pendelyt, kötényt és félinget (ingváll), ez utóbbi fölé nyak- bavaló kendőt kötöttek, aminek alapanyagát a kékfestő, klott, kasmír, élénk színű, rojtos szélű selyem képezte. A lányok haját „tyúkosba” fonták, az asszonyokét kontyba tekerték. A fejviselet - melyet csipkével, szalaggal, gyönggyel, hímzéssel dekorált főkötő jelentett - talán Kazáron és annak környékén volt a legváltozatosabb. A díszített változatokban a menyecskék az első gyerek megszületéséig ékeskedhettek, a középkorú asz- szonyoknak már nem illett vele büszkélkedni, 40-50 éves korban pedig már a dísztelen főkötőt is az egyszerűbb hátrakötő váltotta fel. A legmutatósabb palóc öltözékek közé tartozik a hollókői, kazári, őrhalmi, rimóci, bujáki, ludányhalászi és dejtári viselet. TŐZSÉR ANETT Ehnaton apja, vagy ő maga? Több mint 30 évszázadon át azt tartották, hogy nyomtalanul eltűnt Ehnaton, Egyiptom vitatott fáraója, aki az Újbirodalom idején uralkodott Kr. e. 1364-től 1347-ig. Lehetséges azonban, hogy Nofretete férjének és talán a gyermek fáraó, Tutankamon (Kr. e. 1347- 1339) apjának most a nyomára bukkantak: faládában, más név alatt, kávéfőző készülékek és munkaeszközök között, a kairói Egyiptomi Múzeum múmialaboratóriumában. A ZDF német televízió részére készült írásában Dietmar Ossenberg, a ZDF közel-keleti tudósítója az elmúlt évszázad egyik legizgalmasabb régészeti krimijéről számolt be. Vezető egyiptológusok ugyanis nem tartják kizártnak, hogy a nagyon rossz állapotban lévő múmia nem Ehnaton apjáé, II. Amenhotep fáraóé (Kr. e. 1438-1412), hanem magáé az „eretnek fáraóé”, Ehnatoné. A múzeum vezető konzervátora ugyanakkor óva intett az elhamarkodott következtetésektől és felhívta a figyelmet arra, hogy Woodward amerikai mikrobiológus a legmodernebb eszközökkel vizsgálja negyven egyiptomi uralkodó múmiájának genetikai ujjlenyomatát. Héttel már végzett. Ezáltal lehetséges, hogy meghatározzák a kapcsolatokat az egyes dinasztiákon belül és a dinasztiák között is. Ehnaton fáraó felülről kezdeményezett forradalmat hajtott végre Egyiptomban, és azzal, hogy bevezette az egy isten, a látható Aton imádatát, megteremtette a világtörténelem első monoteizmusát. Azóta az utókor hol „első idealistának” és „bátor szellemnek”, hol pedig „bűnözőnek” és „hencegő gyenge jellemnek” nevezi Ehnaton fáraót. Levélírónk csökkent belső, serkentő feszültségek, késztetések révén meggyengült vitalitással bír. Jelen van a hétköznapokban, de a megvalósító erő nem mindig kellő mértékű, ebből adódóan bár jelentős irányultságok mutatkoznak életének főként szellemi szférái felé, az eredmény mégsem áll ezzel a törekvéssel egyenes arányban, mivel ez a törekvés sem heves, vad, sokkal inkább elvágyódó, lassan felemelkedő. Kicsit több odaadásra, lelkesedésre lenne szükség. Igazából a lendület, az elevenség hiánya, a gördülékeny, a könnyed megnyilatkozás jelenthet nehézséget a levélíró férfi számára. Ami mindezt kompenzálhatja, hogy bár némileg redukálódott hajtóerővel, de teljesíti feladatait. Kicsit határozottabb fellépésre, akaratának bátrabb érvényesítésére biztatom. Nem szabad hagynia az események által sodortatni magát, szilárdabban ellen kell állnia a hatásoknak. Az a fajta ember, aki lassan oldódik, fokozatosan válik egyre optimistábbá, ezzel párhuzamosan viszont egy idő után a külsőségekre már nem tud kellően figyelni. Ha úgy érzi kibillent egyensúlyából, igyekszik önmagát feldobni. Az anyagiakat illetően az alkalom gyakran elcsábíthatja és bármennyire szeretne, nem tud úrrá lenni elhatározásán. Legszívesebben a szellem világában időzik. Ismereteit nem szunnyadó vággyal, színtelen igénnyel igyekszik bővíteni. Ami viszont negatívumként jelentkezik, hogy a szellemi irányultság többnyire az ösztönkésztetések visszaszorítása által tud érvényesülni a mindennapi életben. Ennek oka főként az eleve gyenge ösztönerő, másrészt azonban a meglévő libidó is átáramlik a szellemi szférába. Ügyelnie kell hát arra, hogy élete, gondolkodása ne váljon egyoldalúvá, s helyezzen kellő hangsúlyt életének más területére is. ____________________OOOÓ KRISZTINA o kleveles grafológus kuttll 3 . JkjJL o. UUijfcUi^ JUkJA. ceJt-Wr-v-cA. • ) l J c™. alj Jó megfejtés, szerencsés nyertes Templomaink története; GARÁB Jezsuiták építették A Cserhát hegység szívében, a Kelet-Cserhát tájvédelmi körzet területén megbújó község a Garábi-patak partján. Nógrád megye egyik legkisebb, de már a korai középkortól lakott települése. A falu neve valószínűleg a gyertyánfa szláv nevéből származik; tény, hogy a szép fekvésű falu fölé magasodó hegyekben, a Kelet-Cserhát északi fekvésű lejtőin - többnyire tölggyel elegyesen - tenyészik is ez a fafaj. A honfoglalás utáni időkben a Kökényes-Radnót nemzetség birtoka volt a környék. A család egyik tagja, Mendinus székesfehérvári prépost még 1179. előtt premontrei kolostort alapított itt. A kutatások szerint valószínű, hogy a garábi volt valamennyi magyarországi premontrei rendház anyamonostora. Az oklevelek tanúsága szerint a falu már 1265-ben is a Szent Hubertuszról elnevezett helybeli premontrei apátság birtoka volt. A korabeli oklevelek feljegyzései szerint 1343-ban az esztergomi érsek több környékbeli falu - Rimóc, Nagylóc, Hollókő - papját is a monostorba küldte, hogy vizsgáljanak ki egy garázdaságot, amit jobbágyok követtek el a premontrei barátok rovására. A rendház prépostja 1345-ben egy Ambrus nevű páter volt. A garábi kolostor 1436-ban szűnt meg; ezután az ipolysági premontrei monostor tulajdona lett a falu. 1446-ban Palásti Radó Sámuel birtokolta, 1447-ben pedig Hunyadi János kormányzó Vingárti Geréb Jánosnak adományozta. Garáb 1478-ban a Balassák zagyvafői uradalmának községe volt. A török hódoltság és az egész megyére kiterjedő várháborúk garábi története ismeretlen. Tény viszont, hogy a hódoltság után, 1688-ban a besztercebányai jezsuiták birtoka lett a község. 1715-ben egy magyar és nyolc szlovák, 1720-ban egy magyar és négy szlovák adóköteles háztartást írtak itt össze. A beszterbányai jezsuita szerzetesrend építette a község mai, késő barokk stílusú római katolikus templomát. Az épület tornyán órapárkány húzódik, jellegzetessé téve a homlokzatot. A templom hajója síkmeny- nyezetes, a szentély pedig félköríves alaprajzú. A feljegyzések szerint az épületet 1788ban az Almássy család anyagi hozzájárulásával teljesen felújították. A garábi templom jelentősége már csak azért is nagy, mert a környék kisebb, történelmünk során mindig is elzárt, erdők, hegyek, dombok között megbújó községeiben jelenleg sincs templom; vagy nem is volt, vagy már a török hódoltság idején elpusztult. Ilyen például Felsőtold, Kozárd, Alsótold. (Utóbbi faluban 1805ben ugyan építettek római katolikus templomot, de ez a második világháború alatt olyan súlyosan megrongálódott, hogy le kellett bontani.) A Szent Alajos titulusú garábi templom Cserhátszentiván filiája. (Fiókvagy leányegyháza.) A Nógrád megyében ma igen jellemző, égető paphiány miatt Cserhátszentivánban is a nagylóci, valamint az ecsegi plébános celebrálja a szentmiséket, temet, esket, keresztel. FARAGÓ ZOLTÁN Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Mondd csak anyukám, mit írt fel neked az orvosi Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Molnár Ferenc Csécse, Madách u. 2. Mai rejtvényünk helyes megfejtése beküldendő március 3-ig, lapunk címére: Salgótarján, Erzsébet tér 6. sz.
