Nógrád Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-24 / 46. szám

2000. Február 24., csütörtök M O Z A I K Nógrád Megyei Hírlap - 6. oldal „Az a jó, ha a lakosság nem tudja, hogy a városban van börtön” Új vezető a balassagyarmati büntetés-végrehajtó intézet élén Tavaly december óta új parancsnoka van a balassagyarma­ti büntetés-végrehajtási intézetnek. Kertész Sándor ezre­dest harmincévi gyakorlat után nevezték ki. Ő vette át a nyugdíjba vonult Palotás Iván parancsnoki posztját. Az új parancsnokot arra kértük, mutatkozzon be s beszéljen ed­digi pályafutásáról.- Aránylag fiatalabb korom ellenére is majdnem hasonló pá­lyát futottam be, mint Palotás Iván barátom. Sőt, még a szolgá­lati időnk is kezd egymáshoz hasonlítani. Én harmincegy éve dolgozom a büntetés-végrehaj­tás területén. Sátoraljaújhelyen kezdtem, ott dolgoztam négy évig, azután a Budapesti Fegy- ház és Börtönben, közismertebb nevén, a Gyűjtőben voltam biz­tonsági osztályvezető. Onnan 1990-ben kerültem Szekszárdra intézetparancsnoknak. Most pe­dig az országos parancsnok megkeresésére jöttem decem­berben Iván barátomat felválta­ni, aki jól megérdemelt nyugdíj­ba vonult. Kertész Sándor is - hasonlóan elődjéhez - pedagóguscsaládból származik. Felesége is több mint egy évtizedig dolgozott a büntetés-végrehajtásban, s csak amikor Szekszárdra kerültek, az összeférhetetlenség miatt került a rendőrség kötelékébe, s onnan ment nyugdíjba. Két nagylá­nyuk van, mindketten Budapes­ten élnek. A nagyobbik lánya már megajándékozta két unoká­val. A kisebbik követte az édes­apja foglalkozását, nevelőtiszt a Markóban. Amikor az iránt érdeklődünk, hogy miként szánta rá magát, hogy Tolnából Nógrádba jöjjön, így válaszol:- Ha ötvenhárom éves korá­ban az ember munka- és lakhe­lyet változtat, akkor annak vagy nagyon nagy fizetéssel kell bír­nia, vagy pedig olyan szakmai kihívást kell jelentsen, hogy el­vállalja. Nálam inkább a szak­mai kihívás dominált. Utóbbi igazolására elmondja, hogy ha a magyarországi börtönökről beszélünk, azt tudni kell, hogy a balassa­gyarmati az egyik legszigo­rúbb és az egyik legjobban irányított intézet. Ebben benne van Palotás Iván munkája. Itt tényleg olyan személyzeti állomány dol­gozik, amelyre váltig lehet számítani. Az egész intézet szabályozottsága, kialakí­tott rendszere révén az or­szág egyik legszigorúbb fogva tartási kategóriájú in­tézete van Balassagyarma­ton.- Amikor ezt az ajánlatot kaptam, azt mondtam, hogy ha engem 53 éves ko­romban felkérnek ennek az intézetnek az átvételére, akkor ezt nem lehet vissza­utasítani, meg kell próbál­nom. Nem mindegy a szakmai elismerés tekinte­tében sem, hogy az ember egy országos intézet éléről megy nyugállományba, vagy egy megyei ház éléről. Az utóbbit természetesen nem aka­rom lebecsülni, mert ott is ko­moly munka folyik, de a kettő nagyságrendjében nem egyfor­ma. Kertész Sándor az ország má­sik végéből jött, vajon mi lesz a családdal?- kérdeztük.- Ezt a beosztást nem tudom úgy elképzelni, hogy az ember ne ott lakjon, ahol az intézet működik - válaszolja. - Azt sem lehet megtenni, hogy szombat, vasárnapra a helyettesemre, az itteni kollegákra testáljam át a felelősséget. Ezért úgy állapod­tunk meg az országos parancs­nokkal, hogy ide telepszem a fe­leségemmel, mert már csak ket­ten vagyunk. Rövidesen állandó balassagyarmati lakos leszek. Kertész Sándor szakmai kihívásnak tekinti a kinevezést annyi jót elmondtak, hogy azt gondoltam, hogy ha én itt már nem fogok eltolni semmit, az már önmagában érdem. Azt a célt tűztem magam elé, hogy amit ő itthagyott nekem, tovább folytatom. Úgy akarok dolgozni, hogy a városban a lakosság ne tudja, hogy van börtön. Ha nem tudja, azt jelenti, hogy a börtön­ben nincs rendkívüli esemény, nem történt olyasmi, ami közérdeklődésre, közfelháborodásra okot adna, s akkor ez jó jel. Mindezt úgy szeretném végezni, hogy az intézet működésének megítélé­se országos parancsnok- sági szakmai szinten se szenvedjen csorbát. Ennyivel tartozom az elődömnek és tartozom annak a személyzetnek, amely valószínű, hogy utánam is itt fog marad­ni, hiszen őket is ennek alapján ítélik meg. A hazai börtönviszo­nyok eltérőek, mint ahogyan a róluk alko­tott vélemények is. Ön szerint ezen a területen lehet-e számítani euró­pai változtatásokra?- Biztos, hogy lehet. Azzal azonban tisztá­ban kell lenni, hogy börtönökből sohasem lesznek luxusszállók. A A terveire vonatkozó érdeklő­désünkre kis gondolkodás után felet:- Nehéz erre válaszolni, ami­kor az ember egy ilyen jól műkö­dő intézetet vesz át. Gyengébb intézet esetében a főnökség el­mondja, hogy mit kellene más­képpen tenni. Amikor engem be­iktattak, s ez együtt történt az elődöm búcsúztatásával, róla börtön általában nemcsak Ma­gyarországon, hanem világvi­szonylatban is mutatja az adott országnak a gazdasági helyze­tét. Nálunk ilyen a helyzet. Tő­lünk vannak sokkal rosszabbak, s vannak sokkal jobbak is. Mi körülbelül börtönviszonylatban úgy állunk, ahogy a gazdasági helyzetünket is emlegetik Euró­pában. Jövünk szépen felfelé. Kertész ezredes úgy véleke­dett, hogy az ő munkája is szak­ma, amelynek magyarországi gyakorlata a nemzetközi meg­ítélés szerint nagyon jó. El­mondta, hogy nemrégiben több nemzetközi szervezet vizsgálta a hazai elhelyezési körülmé­nyeket, a bánásmódot, a törvé­nyesség betartását és kisebb gondoktól eltekintve kardinális kifogásokat nem találtak.- Állapítottak meg olyan dol­gokat, hogy be kell zárni a veszprémi börtönt. Ezt minden­ki tudja, leírtuk három évvel ez­előtt. Erre már született kor­mányrendelet is. De ez nagy pénz. Nem titok, több mint egy­millió forint költséget jelent egy börtönférőhely létesítése. A pozitív vonások mellett azt is megemlítette, hogy bizony nincs minden rendben az anya­gi megbecsültséggel.- Nem tudjuk a tiszti beosztá­sokat betölteni. Nevelőink hiá­nyoznak - mondta. - A napok­ban járt itt egy nevelő jelentkez­ni. Amikor elmondtam neki, hogy mennyi pénzt tudok neki adni, s megmutattuk, hogy hol lenne a munkahelye, azt mond­ta, köszöni, de inkább munka- nélküli marad. Meddig maradhat ilyen az anyagi megbecsülés helyzete? - kérdeztük.- Az ezt szabályozó törvény, az 1996. évi XLIII-as törvény foglalkozik a rendvédelmi szer­vek jogállásával, illetve az anya­gi előmenetel lehetőségeivel. Ezt az előmenetelt köti a min­denkori alapbér, s ahogyan ez emelkedik, ennek függvényé­ben emelkedik a büntetés-végre­hajtásiaké is. Azt azonban tudo­másul kell venni, hogy a börtön egy veszélyes üzem. Ott a fel­ügyelőnek nincs szombatja, va­sárnapja, karácsonya, szilvesz­tere, s amikor ráesik a szolgálat, neki akkor kell jönni az elítéltek közé. Ezt egy kicsit nagyobb anyagiakkal kellene elismerni. Azt is megtudtuk, hogy az új országos parancsnok nagyon sokat tesz a helyzet javításáért különböző hangulatjavító meg­oldásokkal. A karácsonykor szolgálatos állománynak kará­csonyi ajándékot küldött. Ta­valy kötelezővé tette, hogy a büntetés-végrehajtásban min­den dolgozó megkapja az üdü­lési hozzájárulást. Folyamat­ban van a ruhapénz javítása, s bizonyos ruhák térítésmentes juttatása. Ámde azt is tudomá­sul kell venni, hogy az igazság­ügyi tárca is csak addig tud nyújtózkodni, ameddig a költ­ségvetés engedi. A börtönparancsnoknak is van magánélete, szabad ideje. Mivel tölti a legszívesebben?- Tudják rólam, hogy nagyon szeretek horgászni. Korábban is hozzám hasonló barátokkal, is­merősökkel jártam és járok hor­gászni. Már itt is szert tettem ilyen ismerősökre és tervezget­jük a közös horgászatot. Kertész Sándornak azonban a horgászattól nagyobb szerel­me is van. A szőlészet és borá­szat.- Igen. A szőlőt nehezen tud­tam otthagyni a szekszárdi dombokon. A szőlőmet, pincé­met, amit gondos kezekre bíz­tam, s időnként ráfigyelek majd. Három éve telepítettem a szőlőt, amelyet az úgynevezett divatbo­rokból válogattam össze. Van benne Cabernet franc, Cabernet sauvignon és Pinot noir. Mire nyugdíjba megyek, s lejár a mandátumom, ez a szőlő termő­re fordul. PÁDAR ANDRÁS Valós vád vagy hamis tanúzás? Visszaélés a holokauszt-kárpótlással Lengyelországban? Vádat emeltek a lengyelországi roma egyesület három vezető­je ellen a holokauszt 51 roma áldozatának járó kártérítés kifi­zetésénél elkövetett csalás miatt. A vádirat már megérkezett az oswiecimi (Auschwitz) körzeti bírósághoz. A fővádlott Roman K, az egyesület elnöke, aki fel­tehetőleg 3,5 millió zlotyt (1 zloty= kb. 60 forint) sikkasztott el abból a becslések szerint mintegy 5,5 millióból, amit a holokauszt áldozatainak kárpót­lására utalt át a Svájcban széke­lő Alap a Holokauszt-Soah Rá­szoruló Áldozatainak Megsegí­tésére. K.-val együtt vádolják Maciej P.-t, az egyesület pénztá­rosát és Stanislaw K. elnökségi tagot. Egész Lengyelországban a holokauszt hozzávetőleg más­fél ezer roma áldozata nyújtott be kártérítési igényt a svájci alaphoz. Az ügyészség azzal vádolja az egyesület három vezetőjét, hogy a károsultaknak fejenként 1500 zlotyt fizettek a nekik járó 1500 svájci frank helyett, vagyis mintegy 2 ezer zlotyval keveseb­bet az őket illető összegnél. Ha a vádak beigazolódnak, nyolc évig terjedő szabadságvesztés fenyegeti őket. Az első tárgyalás időpontját még nem jelölték ki. A PAP hírügynökség munkatár­sának nem sikerült megszólal­tatnia az érintetteket, a lengyel- országi roma egyesület oswiec­imi székházában csak annyit közöltek vele, hogy a három ro­ma vezető visszautasítja a váda­kat. Az egyesület 1998. március 25-én írt alá megállapodást a svájci alappal, s ennek megfele­lően megkezdődött a kártérítési összeg kifizetése a holokauszt még élő roma áldozatainak. A Tátraalji-fennsík (Podhala) és a Beszkidek vidékén a három vád­lott végezte a kifizetéseket. A megállapodás szerint nettó 1500 frankot kellett kifizetni minden egyes kárvallottnak levonás nél­kül. A romákkal a kifizetéskor kitöltetlen (biankó) dokumen­tumokat írattak alá. Tavaly márciusban a lengyelországi ro­ma egyesület krakkói és újszan- deci (Nowy Sacz) részlege, vala­mint a lengyelországi roma kul­turális központ feljelentést tett az oswiecimi rendőrségen az egyesület három vezetője ellen. Csatolták több roma kárvallott nyilatkozatát, amely szerint nem kapták meg a kártérítés tel­jes összegét. Marek Mleczek ügyész, a bialsko-bialai ügyészség szóvi­vője közölte, hogy a panaszt te­vő romák egy része időközben visszavonta a feljelentést, így a vádiratban 51 roma kárvallott nyilatkozata szerepel. Janusz Pamela, az egyesület illetékese viszont hétfőn azt közölte, hogy a fent említett 51 roma közül többen azt állítják: K.-val szem­ben ellenséges roma körök meg­tévesztették őket, ezért tettek korábban terhelő tanúvallomást az egyesület elnökére. Mleczek ügyész szerint ebben az esetben viszont hamis tanúvallomás mi­att kell felelniük a bíróságon. A romák kártérítésének ügye nagy visszhangot váltott ki Len­gyelországban, miután a Zycie című napilap hét végi számában azt írta, hogy K. eltulajdonította a kártérítési összeg egy részét, nem kevesebb mint 3,5 millió zlotyt. Maga K. az oswiecimi rá­diónak nyilatkozva azt mondta, hogy a Zycie információi nem tárgyilagosak és nem hitelesek. Bejelentette, hogy szándékában áll beperelni a lapot. A Zycie cikke ellen „a roma társadalom nevében” tiltakozását jelentette be 11 Nowy Targ-i lakos is. Véle­ményük szerint a napilapban közölt tények valótlanok és sér- tőek Roman K.-ra és a roma tár­sadalomra nézve. Mumifikált holttest a hotelszobában Japánban egy szektavezér és néhány követője hónapokon át egy szállodai szobában tárolt egy mumifikált holttestet. A rendőr­ség gyanúja szerint tudatosan hagyták kiszáradni a férfit. A letartóztatottak az Élettér el­nevezésű szekta 61 éves vezető­je, TakahasiKodzsi és hét követő­je, közöttük 38 éves, Nobuko ne­vű felesége, valamint a halott Kobajasi Siniesi özvegye és fia. Letartóztatása után a szektaveze­tő - egy fehér szakállú volt adóta­nácsadó - újságíróknak elmond­ta, hogy Kobajasit betegsége mi­att ápolni kellett, és „teljes nyu­galomra” volt szüksége. A rend­őrség közölte, hogy Kobajasi ta­valy agyvérzést kapött, és emiatt kórházban ápolták. Az Élettér szekta tagjai azonban júliusban erőszakkal elszállították a kór­házból, és egy szállodai szobá­ban tartották. A boncolás során megállapították, hogy az illetők hagyták kiszáradni és végül a be­teg ember megfulladt a saját nyá­lától. A szektavezér és társai ta­gadják az emberölés vádját. A szektának népszerűsége csúcsán állítólag mintegy tízezer követője volt, de a japán sajtó szerint mára 150 körülire csökkent híveinek száma. Takahasi azt hirdette ma­gáról, hogy természetfölötti erő­vel bír, és képes meggyógyítani többféle betegséget a betegek fe­jének ütögetésével - írták a lapok. A guru méregdrága „önmegvilá- gosítási” szemináriumok részvé­teli díjaiból finanszírozta társula­tát. Japánban az utóbbi években számos új szekta és okkult moz­galom alakult. A szakértők véle­ménye eltér arról, hogy mi lehet ennek az oka, de sokan úgy gon­dolják, a második világháború miatti stressz és az anyagi jólét együttes hatása miatt űr keletke­zett az emberek lelkében, és ezt az űrt valahogyan ki akarják tölte­ni. Egy tavaly megalkotott tör­vény felhatalmazása alapján a rendőrség szigorú megfigyelés alatt tartja a Legfőbb Igazság (Aum Sinrikjo) nevű szektát, amelynek tagjai 1995-ben mérge­ző szaringázzal merényletet kö­vettek el a tokiói metróban. Több ezer embert megmérgeztek, 12- en meg is haltak - emlékeztetett az AP. ■ Áruló rendőrkutya Áruló lett egy brit rendőrku­tya: az elfogandó helyett a rend­őröket harapta meg. A hatóság emberei egy machetével hadoná­szó férfit akartak őrizetbe venni, ám ebük ahelyett, hogy segített volna nekik, villámgyorsan „át­állt a túloldalra” és lábon hara­pott két rendőrt. A machetés fér­fit mindazonáltal a rendőrkutya sem tudta megmenteni a letar­tóztatástól. A londoni rendőr­ség szóvivője felettébb különös­nek ítélte az esetet, de azt mond­ta: nem hiszi, hogy az állat hibá­zott. A két megharapott rend­őrnek erről valószínűleg egészen mása véleménye. __________■ a mm J - r1 I r tr i ’ / FIAT DUCATO 250 OOC fi hcjun.a*­gépyomw-fce» uomttai ■ témnogietm" * FIAT 5CUDO 150 OOO f t hosxnóskt­gepfOrtTw-b«*xcims*3:í, itaraegafö s-'' *Az árak az áfát nem tartalmazzák. ______ ’ ’EUROTAX 2000/1-2. alapján, ha a használt jármű legalább három hónapja az Ön birtokában van. V T" HMÉl* ftatomr f* ÜrMÉ ?6t»P ftöfnssngynrmnt fopfnmbiF t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom