Nógrád Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-03 / 28. szám

2000. február 3., csütörtök SZÉCSÉNY „Sorkatonák, oszolj!” Indul a nógrádi aláírásgyűjtő' kampány (Folytatás az L oldalról) ám ezt a kormánytöbbség már a házbizottsági üléseken megakadályozta. Gusztos Pé­ter cáfolta azt a vádat, misze­rint pártja azért foglalkozna ezzel a kérdéssel, mert politi­kailag hálás téma. Mint mondta, az SZDSZ már kor­mányzó pozícióban is tett ezért az ügyért. Utalt arra, hogy Kuncze Gábor belügy- minisztersége alatt állt át a hivatásos állományra a határ­őrség, illetve az SZDSZ már 1996-ban szót ejtett erről a készülő alkotmánykoncepci­óban. Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, Magyarországon hihetetlen politikai apátia van, mert az emberek úgy érzik, hogy ki vannak rekesztve a döntésekből, illetve sok* az olyan kérdés, amely nem érinti a mindennapjaikat - ez az ügy ezeknek éppen az el­lenkezője. Amennyiben ösz- szegyulik 50 ezer hiteles alá­írás, a parlamentnek napirend­jére kell tűznie a kérdést. Az SZDSZ azt szeretné elérni, hogy 2002-ben szűnjön meg Magyarországon a sorkötele­zettség. Gusztos Péter el­mondta azt is: a pártok között az időpontról folyik a vita, a Fidesz például 2010 után va­lósítaná meg ezt. Az érvek között hallottuk a nemzetközi példákat, így azt, hogy a NATO tagállamai közül mindössze ketten ragaszkod­nak a sorkötelezettség fenn­tartásához: Törökország és Görögország. Másrészt a NATO-tagsággal Magyaror­szág vállalta, hogy évről évre nagyságrendileg növeli a had­seregre fordítandó összeget, ezért az SZDSZ szerint most érdemes végigvinni a változ­tatást. Elhangzott az az adat is: bevonuláskor a fiatalok 50 százaléka munkanélküli. A leszereléskor már 70. Dudellai I. Millenniumi vetélkedő Etes - A község önkormány­zata családi vetélkedőt szervez „Etes 2000” címmel. Az I. for­duló kérdéseit - mely egyben a vetélkedőre való jelentkezési lap is - a napokban kapják meg a település lakói. A leadási ha­táridő: 2000. február 21. A kö­vetkező megmérettetésre má­jusban, a kihívás napján kerül sor, a döntő és az eredményhir­detés az augusztus 19-20-án tartandó millenniumi emlékna­pok keretében lesz. Előzött, ütközött Salgótarján - Súlyos sérü­lésekkel járó baleset történt szerdán reggel a zagyvapál- falvai felüljárónál. Egy Tra­bant vezetője előzni kezdett, de megcsúszott és a másik sávban haladó Suzukinak ütközött. A Trabant sofőrje könnyű sérülést szenvedett, a járműben utazó személy, valamint a Suzuki utasa sé­rülése súlyos. Verseskötet­bemutató A napokban látott napvilágot Marschalkó Zsolt verseskö­tete. Az alig tenyérnyi méretű könyvecskében a nógrádi al­kotó harminc versét olvashatják az irodalombarátok. A szép ki­vitelű, a salgótarjáni Orbán György János rajzaival illuszt­rált kötet bemutatója tegnap volt Salgótarjánban, a Balassi Bálint Meevei Könyvtárban. Vetőmag és előadás Salgótarján - Két részből fog állni a Bereczki Máté Kertba­rátkor február 3-i, csütörtöki, a József Attila Művelődési Köz­pontban tartandó összejövetele, amely éppen ezért az írásos programban jelzett időpontnál korábban, 14 órakor kezdődik. Résztvevőinek lehetőségük lesz vetőmagvásárra, ezután elő­adást hallgatnak. Megyei Körkép „Requiem egy hadseregért”. . . „Csak meghalni lehet, hátrálni nem” - Emlékezés a Don-kanyari hősi halottakra (Folytatás az 1. oldalról) -Azóta tudjuk, hogy az emberiség ősi gonosz szokása: a győztes megtiltotta a ha­lott tiszteletét - mondta dr. Nemeskürty Ist­ván. - Sajnos, ez a 2500 éves szokás napja­inkig felbukkan. A magyarnemzet ezer éve alatt megszámlálhatatlanul sok hősi halot­tat tarthat számon. A történelemből egy esetet tudok biztosan, amikor a hősi halot­taknak a megfelelő tiszteletet megadták: Kanizsai Dorottya a mohácsi csatamezőn járva embereivel eltemette a halottakat. Nemeskürty István emlékeztetett arra, hogy 1848-49-es magyar szabadságharc halottait sem volt szabad megsiratni, sőt a Battyhány-örökmécsest is csak a ’20-as években volt szabad felállítani. Elmondta azt is, hogy az I. világháború után szinte minden magyar település felállí­totta a maga hősi emlékművét, amely a nemzeti önérzet büszke jele volt. De nem így történt a II. világháború után: nem csak tiltották a hősök tiszteletét, hanem még ül­dözték is azt. Az első hivatalos emlékmű­avatás 1989. decemberében történt egy Ti­sza menti kis faluban: azóta ünnepeljük ezt a gyásznapot. Az elmúlt évszázadot a ma­gyar történelem legsötétebb évszázadának nevezte: mint mondta, nem volt mit ünne­pelni. Csak a halottait temethette a magyar nép 1914 óta szakadatlanul.- De a gyásznak és a tragédiának is van felemelő haszna - mondta beszéde végén. - Mert legalább annyit elhatározunk, hogy mi jobbak leszünk, és nem ismételjük meg mindazt, ami egyszer már megtörtént. Amikor itt ilyen sokan összegyűltek, akkor ez nem csak a halottak méltó tisztelete, ha­nem a ma élők dicsősége is: mert egészen biztos, hogy az elkövetkező nemzedéknek is át fogják adni tapasztalataikat. Talán re­mélhetjük, hogy megérhetjük a következő ezer évet is. Dr. Varga Lajos apát-plébános imában emlékezett az elesettekre, majd a hadifog­lyok bajtársi szövetségének tagjai régi ka­tonanótával tisztelegtek az elesettek em­léke előtt. A koszorúzáson Pásztó város önkormányzata, a pártok és civil szerveze­tek képviselői, a hozzátartozók helyezték el a megemlékezés virágait az emlékhelyen. Az emlékünnepség délután a helyi mű­velődési központban folytatódott, ahol dr. Nemeskürty István, a téma jeles ismerője tartott előadást a doni katasztrófáról és elő­idéző okairól. Sisák Imre polgármester be­vezetőjében utalt arra, hogy Nemeskürty István 18 évesen fogadta meg, hogy meg­írja a II. magyar hadsereg történetét: foga­dalmához hű maradt, hiszen a hatvanas évek végén jelent meg a „Requiem egy hadseregért” című könyve, a hiteles törté­net másfél százezernyi ember tragikus sor­sáról.- 1918 októberében körülbelül 500 ezer magyar katona állt fegyverben lőszerrel, hadianyaggal jól ellátva Erdélyben, a régi Románia területén, Itáliában, Lengyelor­szágban - mondta az előadó. - Azért kez­dem ilyen messziről, mert szeretnék visz- szautalni: ha ez a magyar katonai létszám fegyvert fog, akkor biztosan nem került volna sor Trianonra. A háborúba lelkileg belefáradt, sokat szenvedett magyar nemzet és katonaság, őszinte békevágyában komo­lyan vette Károlyi Mihály ígéretét - amely­ben talán ő maga is komolyan hitt -, hogy az Egyesült Államok elnöke, Wilson tartja: a háború után biztosítani fogja a nemzetek szabad önrendelkezési jogát. De amikor a trianoni béke megköttetett, a győztes ha­talmak már tudták: azt tehetnek velünk, amit csak akarnak. A II. világháború Ma­gyarországot felkészületlenül érte: 1941 júniusának végén Magyarország hadiálla­potba került a Szovjetunióval. Molotov szovjet külügyi népbiztos a moszkvai ma­gyar nagykövetnek azt mondta: megértik, hogy kényszerítve érzik magukat a hábo­rúba való lépésre a németek oldalán. De ha mégsem viselnének ellenük hadat, akkor a Szovjetunió garantálja Magyarországnak egész Erdélyt. (A román állam akkor már hadban állt velük). Nem is nagyon emlege­tik a ’41-42-es katonai részvételt. Akkor nem is nagyon tartotta a német hadvezetés fontosnak a magyar részvételt, hiszen ’39 és ’41 között a szó szoros értelmében meg­hódította Európát. Arra számítottak, hogy néhány hónap alatt legyőzik a szovjetorosz hadsereget. 1941 karácsonyára katonai szempontból teljesen világossá vált, hogy a német villámháború befejeződött. A ke­mény hidegben megtorpantak a csapatok, óriási veszteségeik voltak. 1942 januárjá­ban Keitel tábornok vezértábomagy min­den előzetes bejelentés nélkül követelte, hogy Magyarország teljes haderejével ve­gyen részt a további háborúban.- A magyar hadvezetés tudta, hogy ezt nem szabad, ezért nem a teljes haderőt, ha­nem „csak” a II. magyar hadsereget vetette be, amelynek vezetését vitéz Lány Gusztáv vezérezredesre bízták. Bedobták őket az élre, az előrenyomulást bíz­ták rájuk, és mögöttük volt a sokkal jobban felszerelt né­met haderő. 1942 novembe­rében a Donig jutottak. A helyzet nem látszott veszé­lyesnek, hiszen a Volga mentén ostrom alatt állt Sztálingrád, nem tartották valószínűnek az ellentáma­dást. Éppen ezért a II. ma­gyar hadsereg katonáira nyolcszor akkora területet bíztak, mint amekkorát normál körülmények között biztosítani lehetett volna. Nem voltak megfelelő harci eszközök, első világháborús puskák, géppuskák, páncél­törők, mindössze 100 repü­lőgép: látszólagos védelmi hálózat volt. És jött az orosz ellentámadás, a leírá­sok szerint január 12-13-a között. A mínusz harminc­fokos hidegben egy tucat lőszerrel, néhány kézigránáttal három na­pon át visszaverték az orosz támadást. Ehhez fűződik az „első gyalázat”, hiszen azt terjesztették, hogy a katonák azonnal megfutottak. Katonailag ilyenkor az a fel­adat, hogy a tartalékot be kell vetni: az I. páncélos hadtest viszont Hitler közvetlen parancsnoksága alá tartozott. A bevetést nem rendelte el, csak a parancs érkezett: „Csak meghalni lehet, hátrálni nem”. És a magyar katonák tartották magukat a pa­rancshoz: az utolsó magyar katona akkor hagyta el a Don partjait, amikor a voro­nyezsi német haderő már 200 kilométerrel hátrébb volt. A leváltásukra küldött ma­gyar legénység fegyver nélkül érkezett, ezért volt hiábavaló a parancs, hogy a pá­nikszerű visszaözönlés megakadályozá­sára ki kell végezni, aki eldobta a fegyve­rét: nem lehetett tudni, ki hagyta el, ki dobta el, és ki az, akinek nem is volt. Ezért írta Jány vezérezredes jelentésében, hogy az a benyomása: a német hadvezetés szándéka az, hogy az orosz támadással szemben élő magyar emberanyag szere­peljen sebességcsökkentő tényezőként. Az előadó beszélt arról is, hogy a Ma­gyarországra „hazavergődött” katonákat internálták, mert nem volt szabad beszélni arról, hogy mit is éltek át. Megfelelő szű­rés után engedték haza őket. És nem azért nem volt szabad beszélni, mert szégyell- ték, hanem azért, hogy ne tudják meg, mi­lyen korszerűtlen, jelentéktelen volt a ma­gyar hadsereg fegyverzete .. . Hegedűs Erzsébet Főhajtás az áldozatok nevét megörökítő emléktábla előtt fotó: rigó Megviselt önkormányzati utak Anyagilag lerongyolódottak a fenntartók - Saját erő kell, de miből ? (Folytatás az I. oldalról) érdeklődésünkre Novák János, a Nógrád Megyei Önkormány­zatok Közútkezelő és Környe­zetvédelmi Kht. igazgatója. Munkatársai minden lehetőség­ről, alkalomról tájékoztatják a polgármesteri hivatalokat. Ilye­nek: az ágazati minisztérium ál­tal kiírt pályázatok, a közleke­dési, vidékfejlesztési és a Bel­ügyminisztérium közös pályáza­tai, valamint a megyei területfej­lesztési tanácsokon keresztül megpályázható pénzforrások. Az igazgató hangsúlyozta: ezek mindegyikének alapvető felté­tele, hogy az igénylő önkor­mányzat 20-30 százalékos mér­tékben saját erővel, pénzforrás­sal rendelkezzen. A polgármes­teri hivatalok most készítik költ­ségvetésüket, ezek összeállítá­sánál nagyobb hangsúlyt kellene helyezni az említettekre - mondta az igazgató. Moravcsik Ferenc, Ecseg polgármestere arról számolt be, hogy még a nyári, kora őszi ár­vizek okozta károk helyreállí­tása is hátravan, ezt a gondot csak tetézik a tél okozta eddigi útfelfagyások, kátyúsodások. Főleg az autóbusz-forgalomnak kitett vonalakon sok a kár, ezt a megyei közútkezelő kht. felé je­lezni fogják. 4—4,5 millió forin­tot szánnak forráshiányos költ­ségvetésükből útfelújításokra, amelyből úgy látszik: jelentős összeget lesznek kénytelenek felhasználni a károk helyreállí­tására. Etesen mindössze fél­millió forint az az összeg, ame­lyet az önkormányzat útjainak téli csúszásmentesítésére eddig fordított. Ennek mértéke most sem változott. Lénárd Dezső polgármester elmondta: össze­sen mintegy 50 négyzetméter­nyi kátyú keletkezett útjaikon, éz a tél végéig a duplájára is növekedhet. Érsekvadkerten a most ké­szülő költségvetésben másfél milliós előirányzat szerepel út­felújításra, javításra, járdaépí­tésre. Ebből az összegből még a csapadékvíz-elvezető árkok karbantartását is szeretnék el­végeztetni közmunkásokkal. Nógrádi László polgármester elmondta, bár ez az összeg na­gyon kevés, reményre ad okot, hogy elég lesz, mivel útjaik 90 százaléka aszfaltozott, s eddig túlnyomó részük átvészelte a tél megpróbáltatásait. Az állami kezelésű, mintegy 1000 kilométernyi közúthálóza­ton zajlik a forgalom 70 száza­léka Nógrádban megyében. S bár a télből jócskán hátravan még, a kárfelmérések folyama­tosan történnek - mondta Ser- fó'ző Tamás, a Nógrád Megyei Közútkezelő Kht. osztályveze­tője. Az idén 129 millió forint áll rendelkezésükre burkolatfelújí­tásokra. Azt is tőle tudtuk meg, hogy szakembereik február 7-ig mérik fel: milyen mértékű káro­kat okoztak a belvizek a megyei úthálózatban. -szgys­Kiért ketyeg a sztrájkóra? Bátonyterenyei vasútállomás: merre hajlanak a sínek? rt Délelőtt és délután is zárt körű szakértői egyeztető tárgyaláso­kon folytatódott a kötélhúzás szerdán a MÁV Rt. vezetése és a sztrájkolókat képviselő szakszervezetek között. A hír szerint a tárgyalásokon „megállították az órát délben”, a vasúttársaság vezetői ugyanis szerda délig adtak haladékot arra, hogy ajánla­tukat elfogadja a másik fél . . . RÉSZLETEK AZ 5. OLDALON

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom