Nógrád Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-23 / 45. szám

2000. Február 23., szerda •= MEGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE 4 3. OLDAL Nógrád Megyei Hírlap Benkő Mihály jegyzete Nógrádi Bánk bán? M ondhatsz akármit, a Jós­ka nagy játékos. Finom, szinte láthatatlan cselekkel operál. Esze van annak az embernek, lát a pályán. Sze­rintem nagyon jól járt vele a Fradi. Csinálhatna akármi­lyen trükköt a Magyar Bálint vagy a Kovács László, egyikük sem tudná kiszorítani a Jós­kát a Ferencvárosból. Csak hallgatok, majd az újabb megálló után megint csak hallgatok a tarjáni 36-os csuklóson, és szerencsére erő­sen fogódzók, mert lehet, hogy eldobnám magam - a mellettem álló két férfi közül ugyanis most a másik szólal meg.- No, azért a mi Lányiak sem kezdő. Gondolj csak bele, a lila-fehérek talán a Fradinál is nagyobb slamasztikában voltak, Zsolt mégis rendet csi­nált. A közelben ülő két közép­korú hölgynek szerintem fo­galma sincs, hogy pontosan kikről folyik a párbeszéd, mert az egyik odasúgja a má­siknak: - Otthon is ezt hal­lom, a férjem és a fiam min­dig az új csatárokról beszél­nek, akik szerintük képesek feltámasztani a magyar focit. Tulajdonképpen el sem marasztalhatom a két höl­gyet, hiszen nem kötelességük I ismerni az FTC és az Újpest összeállítását, különösen nem a szerintük új szerzemények neveit. Ha nem ismerném tő­lük jobban az „új csatáro­kat”, valószínűleg én is mezt adnék azokra, látatlanban. Pedig ilyenkor nem árt utá­nanézni, megfelelő helyen, hogy kikről is van szó. Például Jóskának, azaz Torgyánnak doktorátusa van, és 1932-es születési dátuma arról tanús­kodik, hogy nem a Fradi ifiből került oda az első csapathoz. Pártelnöki tisztsége mellett j nem valószínű, hogy együtt ! rohangál a fiúkkal. Lányi Zsolt sem mai gye- \ rek, ráadásul fiatal kordban elsősorban a kosárlabdához j és a teniszhez vonzódott. Sűrű elfoglaltságai közepette - pél- ' dául a Magyar Szent Korona 1 Társaság tiszteletbeli alelnöke j - nem igen ér rá edzésre járni a lilákhoz. Ez a két ember mégis na­gyon ért valamihez, labdába rúgnak a fővárosi kluboknál, több függ tőlük, mint bárme­lyik, legjobb formájában lévő zöld-fehér vagy lila-fehér csa­tártól. Sok töprengésre azon­ban nincs időm, mert a két szurkoló folytatja.- Kár, hogy Nógrádban nem a Jóskáéihoz tartozik a Stécé-pálya. Itt is tehetnének egy kis csodát a csapattal. Bár nem értem, hogy mi a különb­ség a két földterület között. Szerinted?- Azt hiszem, hogy a IX. ke­rületinek nagyobb az arany­korona-értéke. Inkább azon I kellene gondolkodni, hogy a I Jóska meg a Zsolt ide is le- küldjön valakit a csapatuk­ból. Ott van például a Bánk Attila. Úgy tudom, neki még nincs klubja. A felvetés kapcsán termé­szetesen Bánk Attilának is utánanéztem. A buszos isme­retlennek szerintem igaza volt. Bánk csak 45 éves. Sir Stanley Matthews még 47 éves korában is bajnoki meccsen focizott. Meg kell hát szerezni helyi bánnak Bánkot. Első lé­pésben mondjuk meg kellene hívni Salgótarjánba egy pró­bajátékra augusztus 20-ra. Megszegni az ünnepi ke­nyeret. 3 " 1 BiBii ■ ■ á ,A Mesemondók megmérettetése A Beszterce-lakótelepi Általá­nos Iskolában mérték össze tudásukat a salgótarjáni alsó tagozatos diákok tegnap a Móra Ferenc vers- és próza- mondóversenyen. Ä követke­ző eredmények születtek: az első helyezést Jakab Norbert, a rendező iskola- tanulója, sze­rezte meg. Holtversenyben a második lett: Nyerges Linda (Kodály) és Szilágyi Edina (Bátki). A harmadik helyen - ugyancsak holtversenyben - Györffy Dávid (Somos) és Varga Lilla (Beszterce) lett. Egy törvény értékmegőrző szerepe (Folytatás az 1. oldalról) Már pedig az nem vitatható, hogy a közművelődési intézmé­nyekben működő közösségek számát, létét alapvetően meghatá­rozzák az intézmény adottságai. Éppen ezért mondható az, hogy Nógrád megye települései­nek a fele szakmai szempontból a közművelődési szolgáltatások te­kintetében ellátatlannak tekint­hető. Kiemelte, hogy a megye né­pességének jelentős része tarto­zik valamely nemzeti, etnikai ki­sebbséghez, ezért a nemzeti kul­túrák Nógrád megye szellemi bá­zisának meghatározó elemei. Utalt arra is, hogy megyénk nem szűkölködik nagy múltú és jelentős rendezvényekben, mint például a Nógrád megyei folklór­fesztivál, a Nógrád megyei nem­zetiségi találkozó, a Palóc szőttes. Kitért a millenniumra is, amely a megyei önkormányzat számára is jelentős feladatokat, kötelezettsé­geket jelent. A programtervezet nagyságrendje, sokszínűsége in­dokolta a költségvetésben külön pénzforrás elkülönítését. A köz­gyűlés által alkotott rendeletben is szereplő közművelődési feladato­kat a Nógrád Megyei Közművelő­dési és Turisztikai Intézet látja el, amelynek fő szakmai irányai a szaktanácsadói, módszertani te­vékenység, az információs mun­ka, a képzések, szakmai fórumok szervezése, a nagyrendezvények szervezése. Ezt követően Óváry István, a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumának közművelődési főosztályvezetője beszélt az „Új évezred küszöbén a polgári Ma­gyarországért” kormányprogram közművelődésre vonatkozó stra­tégiai feladatairól. Mint mondta, a kormányprogram jelentős feje­zetet szentel a kapcsolattartás fontosságára, melynél elengedhe­tetlen a folyamatos párbeszéd. Hasonlóan kiemelt stratégiai fel­adat az információs társadalom kialakítása, a telematikai fejlesz­tés, amelyre központilag elkülö­nített pénzkeret áll rendelkezésre a hozzá kapcsolódó pályázati rendszerrel. Kiemelt szerepet ka­pott a felnőttképzés, amelyben a népfőiskolák nyújthatnak hatha­tós segítséget. Stratégiai feladat a területi különbségek felszámolá­sa: mint mondta, a kulturális szolgáltatások elérése nem lehet földrajzi kérdés. Délután Földiák András, a Magyar Művelődési Intézet igaz­gatója beszélt a közművelődés jelenlegi helyzetéről, tendenciái­ról.- A törvény megalkotása óta eltelt időszak azt mutatta, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött re­ményeket - mondta. - Fő szándé­ka az volt, hogy egyfajta szakmai értékrendet és társadalmi cél­rendszert a törvény erejével érvé­nyesítsen, és ehhez nyerje meg az állam támogatását, úgy látom, hogy amíg nem volt törvény, az önkormányzatok támogatása na­gyobb volt. 1997 óta viszont az állam szerepe a közművelődés fenntartásában határozottan erő­södött, míg összességében az ön- kormányzatok segítő ereje némi­leg csökkent. Azt is látnunk kell, hogy a tíz éve zajló folyamaton belül nem erősödött a közműve­lődési intézmények rendszere, akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy egy „nem fejlődő” folya­matnak vagyunk a tanúi. Az in­tézmények számának csökkené­se, állagának romlása inkább a kistelepüléseket érintette eddig, de most már a nagy intézménye­ket is elérte ez a folyamat: a Haj­dú-Bihar Megyei Művelődési Központ, és a Kölcsey Ferenc Vá­rosi és Megyei Művelődési Köz­pont gyakorlatilag megszűnt, sőt olvashattunk olyan újságcikket is, hogy még az épületet is le­bontják. Budapesten a XI. kerület több intézménye megszűnik. Még csak azt sem lehet elmonda­ni, hogy a „maradék” erősödne, mert pillanatnyilag a költségveté­si tárgyalások nem ezt mutatják. Egy mondatba sűrítve: sajnos, a zászlóshajókat is elérte a romlás. Földiák András ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ha nincs törvény, a kedvezőtlen ha­tások talán még erősebbek lenné­nek. Szerinte hiba, hogy a szak­mai szándékot politikai megerő­sítéssel próbálták érvényesíteni, mert a politikusok legfőbb törek­vése az, hogy saját újraválasztá­sukat biztosítsák. Negatívumként említette, hogy túlságosan bezár­kóztak szalmái köreikbe, más utakat kellene járni. Éppen ezért tartaná fontosnak a szemléleti megújulást, amelynek a stratégi­ája a hagyományosabb érték­rend lehet, az egyetemes érté­kekre figyelve. HEGEDŰS ERZSÉBET Táblázatokba vonulnak a libák Általános mezőgazdasági összeírás készül A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) április elsejétől általá­nos mezőgazdasági összeírást hajt végre. Ez az adatfelvétel a magyar agrárstatisztika történetének hatodik teljes körű ösz- szeírása lesz. A munka három hétig tart, majd ezt követően több reprezentatív összeírásra is sor kerül. A mezőgazdasági „országos leltár” tudnivalóiról Kerényi Kázmért, a KSH Nóg­rád Megyei Igazgatóságának vezetőjét kérdeztük. Csillogó víztükör a szántókon- Milyen célt szolgál az általá­nos mezőgazdasági összeírás?- Ezzel a munkával nem csak hazai, hanem határainkon túli elvárásoknak egyaránt eleget kí­vánunk tenni. Az összeírás segí­ti a gazdaságirányítást, a tudo­mányos kutatást, de ezenkívül a gazdálkodók érdekeit is szolgál­ja, arról már nem is beszélve, hogy nagymértékben hozzájá­rj. rul egy hiteles lakossági tájékoz- ’5 tatáshoz. Ami pedig a külföldet % illeti, az adatgyűjtés és rendsze­rezés megkönnyíti országunk európai uniós csatlakozását, to­vábbá a FAO (az ENSZ szerveze­ti kereteiben működő élelme­zésügyi szervezet) felé is bővíte­ni tudjuk adatszolgáltatási kö­rünket.- Kikre, milyen egységekre ter­jed ki az összeírás?- A Magyarország területén mezőgazdasági tevékenységet végző természetes és jogi sze­mélyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint háztartásokra. Az ösz- szeírásnak nagy hagyományai vannak, az első ilyen 1895-ben volt, s a mostani lesz a hatodik.- Gondolva az országgyűlési választások zavartalan lebonyo­lítását célzó előkészületekre, önök is „tréningeztek” már?- Tavaly már volt egy próba­összeírás Szarvasgedén és Pász­tón. Tulajdonképpen a kérdő­íveinket teszteltük, hogy az ösz- szeállított kérdések az érintettek szempontjából is egyértelműek- e, közérthetőek-e. Kérésemre Kerényi Kázmér megmutatott egy nyolc oldal­ból álló kérdőívet, amely a gaz­dálkodó adatai mellett például a gazdasághoz tartozó földte­rületekre, erdőterületekre, illet­ve az épületekre, a fontosabb gépekre, valamint az állatállo­mányra vonatkozó adatok felől érdeklődik.- Mikor kezdődik az összeírás és főként Nógrád milyen terüle­teit érinti?- A háromhetes munka indí­tásának ideje április 1., és me­gyénk valamennyi községét érinti, de városaink azon részeit is, ahol állattenyésztés és föld­művelés folyik, továbbá minden olyan személyhez bekopogta­tunk, aki egy rendelkezésünkre álló kimutatás alapján ősterme­lő, illetve földterülettel vagy ál­latállománnyal rendelkezik.- Ezek szerint felkereshetik akár az adott város tizedik eme­letén élő személyt is?- Természetesen, hiszen a vizsgálódás tárgya ez esetben nem kimondottan vidék-, vagy városfüggő. Attól, hogy valaki városban él, még beletartozhat a fentiekben ismertetettek körébe;- Van-e valamilyen vonzata a felkeresettek adatszolgáltatásá­nak?- Nincs, és ezúton is szeret­nék megnyugtatni mindenkit, hogy az összeírás kimondottan statisztikai jellegű, nincs adóha­tósági, illetve egyéb vonzata. A felmérésekből névtelen, viszont annál fontosabb statisztikai ki­mutatások készülnek. Úgy is mondhatnám, hogy a kérdőívek alapján, az abban foglaltak sze­rint például a nádasok, a halas­tavak, a gyümölcsösök, a burgo­nya, a repce, a takarmánykeve­rő, a fejőgép, a sertés, a juh, a li­ba lesznek „nevesítve”, vagyis a különböző mennyiségekből ké­szítünk kimutatást.- Tehát szó sincs valamiféle ellenőrzésről.- Aki összeírni megy, az nem ellenőriz, hanem úgymond „ön­bevallást” kér.- Egy ilyen jelentős munká­hoz nem tűnik kevésnek a há­rom hét?- A lelkiismeretes előkészület és az összeírást végzők jól sike­rült felkészítése szavatolja, hogy a munkát el lehet végezni három hét alatt. Egyébként jelentős lét­számmal, 400 összeíróval dolgo­zunk majd, akik körülbelül 50 ezer háztartást keresnek fel. Az összeírók feladatukat megbízás alapján, igazolvánnyal ellátva végzik. A sikeres munkavégzés garanciája még, hogy az önkor­mányzatokkal is időben felvet­tük a kapcsolatot, tájékoztatva őket az április elsején kezdődő magyarországi általános mező- gazdasági összeírásról.­................................................................ B. M. Az elmúlt napokat jellemző tavaszi időjárás után a legújabb előrejelzések szerint a hét végé­re kellemetlen hideg idő várha­tó. A korai kedvező napsütéses napok mennyiben csökkentet­ték a belvízveszélyt, netán mi­lyen irányba fordította a folya­matot, mi várható, mire kell fel­készülni?- Az FVM megyei földműve­lésügyi hivatala felkérte az ön- kormányzatokat, hogy több­éves tapasztalataik alapján jelezzék a várható vízhelyze­tet, hogy kollégá­inkkal megnézzük és a megelőzésre javaslatot tudjunk tenni. Határidőre harminc, azon túl újabb harminc tele­pülés önkormány­zata jelzett vissza. Hátravan még két- három falu e témá­ban történő felkere­sése - mondja Frisch Oszkár, a hi­vatal főtanácsosa. Tájékoztatója szerint megyénk­ben klasszikus érte­lemben, mint az al­földön, nincs belvíz­veszély, helyi vízkár viszont igen. Me­gyénk szerencsés volt abból a szempontból, hogy tavaly csa­padékos volt az esztendő. A he­lyi belvízrendszer kiépítettségé­nek növelése céljából rendbe tették sokhelyütt a vízlevezető hálózatot (árkok, átereszek). A helyi vízkár jelenléte régi gond­hoz kötődik. Hívatlan- látogató­ként okoz kárt a mély fekvésű területeken a pincékben, külö­nösen ott, ahol a lakás fűtőrend­szere itt található. Helyi vízkár van a lapos területeken, a kertek végében, azokban a lakóépüle­tekben, amelyek vízveszélyes területekre épültek. Köztük van több millió forint értéket képvi­selő otthon is. A falugazdászok jelentése szerint február 16-án 2800 hek­táron foltokban látható víztükör van jelen, ami a korábbi átlag­hoz képest csaknem a duplája. A vízzel borított földekből 505 hektár szántó, mely őszi búzát rejt magában. Kipusztulásával, mivel letelt a várakozási idő, számolni kell, sőt a terület is nö­vekedhet további kedvezőtlen időjárás esetén. • • A rét, legelő 450, az egyéb ka­tegóriába pedig 153 hektár so­rolható csillogó vízfelületként. A vetetlen szántó 701 hektárt kép­visel. Annyira átnedvesedett, hogy nem művelhető. Nagysága a jelenlegi 1000 hektárt valószí­nű majd meghaladja. A csillogó víztükörrel borított területekről a vizet az FVM ren­deleté szerint a felhasználónak kell elvezetni. Ez a feltétele az árenyhítő támogatás igénybevé­telének. A közben bekövetkezett újabb hóesés 50-60 hektárral növelte a belvizes terület nagy­ságát. Az volt a szerencsénk, hogy közben fagyott is, ami le­lassította az olvadás ütemét. ___________________V.K. K ipusztul a vetés, víz a pincékben, kertekben FOTÓi GYURIÉN

Next

/
Oldalképek
Tartalom