Nógrád Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-18 / 41. szám

Alkonyévek - Nyugdíjasok oldala 2000. február 18. péntek _____________________________________________________________________________________________________________ 9 0],ja| S emmiképp sem akar „háztartási alkalmazott” lenni takra vonatkozó jogszabályok a cipő- ra a lakásprobléma megoldása volt a gyárban is érvényesek voltak. .1989- -döntő. ben az országos vezetés úgy ítélte meg, hogy az akkor távozó parancs­noknak a posztjára helyből oldja meg az utánpótlást. Ekkor ,gs£íí—Pa 1 ntá s— I vá nra-a- válasz tás^_- Abban az időszakban a börtön és a cipőgyár közös irányítás alatt állt. A börtön parancsnoka egy személyben a gyár igazgatója is volt. Úgy gon­dolom, hogy ebből a meg­fontolásból esett rám a választás - magyaráz­za. Vajon gondolt-e arra valaha, hogy börtön- parancsnok lesz? V- Sosem gondoltam, hogy parancsnok leszek. Persze nem akkor láttam elő­ször fogva tartottat, mikor ide kerültem, hiszen gyerek­- Akkor költöztem ide, és az óta ba­lassagyarmati vagyok. Éppen három évtizede. Parancsnoksága idejéből, az utóbbi tíz évből két lényeges eseményt említ.- A rendszerváltás a büntetés-vég­rehajtásnál sem zajlott simán. A fogva tartottak az amnesztiavárás lázában éltek. Ebben az időszakban a munkatársaimmal együtt sokat foglalkoztunk a fogva tartottakkal, hogy rendkívüli ese­mények ne fordulja­nak elő. Ez a nevelők­től, felügyelőktől nagy erőfeszítést kívánt. A köztörvényes bűnözők is azt gondolták, hogy az Régebben, amikor valaki nyugdíjba vonult elhatározta, hogy sokat pi­hen, s csak a kedvteléseivel foglal­kozik. Csak kevesen választottak olyan elfoglaltságot, ami ismét munkával járt. Palotás Iván ezre- des, a balassagyarmati BöTtOn nyugállományba vonult parancsno­ka egyike azoknak a nyugdíjasok­nak, akik rácáfolnak erre a gyakor­latra. Arra kértem, beszélgessünk el az életéről, nem mindennapi fog­lalkozásának emlékeiről, élménye­iről, jövőbeni elképzeléseiről.- A büntetés-végrehajtásnál har­minchárom évet töltöttem el - kezdte az emlékezést. - Noha Tolna megyei vagyok, de Miskolcon szereztem gé­pészmérnöki diplomát, s 1967-ben> ■Rezdtema munkát a Budapesti Fegy- ház és Börtönben működő vállalatnál. A karbantartó üzem vezetése volt a fel­adatom. Balassagyarmatra 1969 de- cemberében érkeztem, a fegyház és börtönben működő Ipoly Cipőgyár fő­mérnökévé neveztek ki. ^------­- Azltrertoltött évekre, a kezdeti lé­pésekre kellemesen tudok visszaemlé­kezni. Balassagyarmat ipari fejlődése erre az időszakra tehető. Az akkori vá­rosi vezetés, az intézet vezetése ked­vezően fogadta, hogy egy mérnöki végzettségű ember került a cipőgyár élére. Akkor a gyárban műszaki felső­fokú végzettségű ember nem dolgo­zott, de az itt lévő állomány elég nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkezett. En nemcsak a városnak, az intézet ve­zetésének, hanem az itt dolgozóknak a támogatását is élveztem. Persze akadtak olyanok is, akik nem nézték jó szemmel egy fiatalember kinevezé­sét. Voltak azonban, akik ezt a döntést megértették és támogatták a munká­mat. Palotás Iván elmondja, hogy nem is annyira a fogva tartottakkal kapcsola­tos problémákat kellett megismernie, mint inkább a cipőgyártással össze­függő témákat és kérdéseket.- Kellemesen és büszkén emléke­zem vissza arra az időszakra, hiszen ez az időszak volt az, amikor a cipő­gyár a kézműipari módszerről áttérő­ben volt a gépi, ragasztott technológiá­ra. A hagyományos gojzer varrott tech­nológiák megszűnőben voltak és új el­járásként a gépi technológián alapuló, betanított munkát igénylő ragasztott- lábbeli-gyártást vezették be.- Arra is büszke vagyok, hogy a technológiaváltásból következően az akkori civil nagyüzemekkel sikerült felvenni és megfelelően kiépíteni a kapcsolatokat. Akkoriban nagyon sok fiatalember került az intézethez, a ci­pőgyárhoz. Az intézet vezetése is tá­mogatta, hogy olyan szakemberek ke­rüljenek ide, akik nagyüzemi gyártási ismeretekkel rendelkeznek. Sokan jöt­tek ide a fővárosból, a Duna Cipőgyár­ból és a Tisza Cipőgyártól is. Egyre több lett a felsőfokú végzettségű mun­katársam is, akik jelen pillanatban az intézetnél vagy a cipőgyárnál dolgoz­nak vezetői beosztásokban. Húsz évet töltött a cipőgyári terüle­ten. A két évtized utolsó harmadában benne volt a további technológiai vál­tás, a direkt fröccsöntött eljárásnak a meghonosítása. Ma már ez képezi a gyár működésének alapját, melyet az utódok tovább- fejlesztenek annak ér­dekében, hogy életké­pesek legyenek a mai gazdásági viszonyok között. Arról is faggatom, hogy működése alatt történtek-e rendkívüli események.- Harminc évet töl­töttem el itt, ez alatt klasszikus nagy fogoly­szökés nem történt, ki­sebb események azon­ban előfordultak - mondja. - Az 1970-es évek elején történt, hogy az üzemből egy fogva tartott kimászott az ablakon, de a magas­ból leesett, eltörött a lá­ba, elmenni nem tu­dott. Becsengetett a kapun és vissza­jött. Elmondja, hogy szerencsés idő­szakban került a büntetés-végrehajtás­hoz, mert végigkísérhette azokat a jog­szabályi változásokat, amelyek az itte­ni munkát, a fogva tartottakkal való foglalkozást előírták. Az utolsó idő­szakban azokat a szabályokat is, ame­lyek az európai büntetés-végrehajtás megvalósítását tűzik ki célként; az eu­rópai börtönszabályok szellemében történő működést és a fogva tartottak­kal való foglalkozást. A fogva tartót­ként sokat nyaraltam a pálhalmai bün­tetés-végrehajtási intézet területén, amelyhez bizonyos családi kötelékek is fűztek. A terület nem volt ismeretlen előttem. A családban rajtam kívül is volt, aki a büntetés-végrehajtásban dolgozott. Azt is elmondja, hogy nem a szak­ma szeretete vonzotta elsősorban, hi­szen behatóan nem is ismerte. Inkább az, hogy abban az időszakban a bün­tetés-végrehajtáshoz kerülő szakem­bereknek az átlagostól magasabb szintű volt a megbecsülése. Számom­amnesztia nekik is szabadságot hoz. Nehéz időszak volt, előfordultak passzív ellenállások. Ami pedig 1993-ban történt, súlyos, rendkívüli eseménynek számít orszá- gos vonatkozásban is. Túszfogás tör­tént az intézetben, ami azonban az együttműködő erőkkel négy óra alatt felszámolásra került. Ez az esemény mind a vezetők, mind a beosztottak fi­gyelmét felhívta a fogva tartottakkal összefüggő számos ma is aktuális kér­désre.- Úgy gondolom, hogy nagyon szép börtönt hagytam az utódomra. Nóg- rád egyik legjelentősebb műemlék épületét olyan állapotban, olyan külső megjelenéssel, ami építészetileg rep­rezentálja az épület jelentőségét. Füg­getlenül a tartalomtól, erre az épület- együttesre büszkék lehetünk. Büszkeséggel a hangjában mondja el, hogy a parancsnoksága ideje alatt készült el az intézet külső és belső vé­delmi rendszere, amelyet számítógép vezérel. Rekonstrukció keretében széntüzelésről áttértek a gázfűtésre. Teljes konyharekonstrukciót "Hajtottak végre mintegy 80 millió forintért és számos felújítást végeztek a személyi állomány elhelyezésének és közérze­tének javítása érdekében. Kondicioná­lótermet, szaunát létesítettek.- Sajnos kevesebb sikert értünk el az anyagi megbecsülésben, de ez nem­csak nálunk, hanem általában a rend­védelmi szerveknél jellemző gond - mondja sóhajtva. - Ennek ellenére sikerült olyan állo­mányt kialakítani, amelyre bármikor lehet számítani. A tiszti rendfokozattal rendel­kezők egyetemet, főiskolát végzettek, többen másod- diplomát szereztek, vagy második diplomás képzés­ben vesznek részt. Ez az ál­lomány nehéz anyagi hely­zetében is arra törekszik, hogy feladatát a jogszabá­lyoknak megfelelően ponto­san és minél szélesebb szak­mai alapossággal oldja meg. A köztiszteletben álló pa­rancsnok nyugodtan mehe­tett nyugdíjba, az új parancs­nok bizton számíthat mun­kájában erre az állományra. Beszélgetésünk végén meglepő dolgot mond.- Egyelőre vannak olyan családi elfoglaltságaim, amelyek egy ideig teljesen lekötik a szabad időmet. Mivel sem szellemileg, sem egészségi­leg nem vagyok olyan állapotban, hogy csak háztartási alkalmazott le­gyek, vannak terveim. Dolgozni sze­retnék, s ha szükséges még a tanulást, a továbbképzést is vállalom. Olyan kétéves szakmai önképzésbe kezdek, amelynek a tartalma összefügg alap­végzettségemmel és némileg eddigi te­vékenységemmel. ______ PÁDÁR ANDRÁS A légzés anatómiája Az egészséges életért klub feb­ruár 22-i keddi, a salgótarjáni József Attila Művelődési Köz­pont klubjában 16 óra 30 perc­kor kezdődő foglalkozásának a légzés lesz a témája. A légző­szervek működéséről Tolmácsiné Mikó Edit tart elő­adást a résztvevőknek. A ren­dezvényre természetesen a nyugdíjaskorú érdeklődőket is várják. PSP® International PSP Siklőssy és Partner Vezetői Tanácsadó Kft. Megbízónk hazai részvénytársaság tulajdonában álló, fémipari termékek termelésével és kereskedelmével foglalkozó, észak­magyarországi székhelyű társaság. (Székhelye esetleg a fővá­rosból is megközelíthető.) A cég élére keresünk gyakorlott értékesítési szakember személyében ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓT (fémszerkezetek kereskedelme). Fő feladata egyrészt a külföldi - főként német - partnerekkel össze­függő, másrészt a belföldi kereskedelmi kapcsolatok gondozása, fejlesztésének írányitása. Ideális pályázónk kifejezetten kereskedői vénájú szakember, mű­szaki háttérrel, tartalmas vezetői gyakorlattal. Igény a németnyelv-tudás, az angolnyelv-tudás előnyt jelent. Kérjük, önéletrajzát - amelyet bizalmasan kezelünk fényképpel, bizonyítványmásolatokkal a 13385-ös pályázati számra hivatkozva, az alábbi címre küldje: 1051 Budapest, József nádor tér 8., I. em. 2., telelőn: 266-5235 ______________Olvasóink kérdeztek - Az igazgató válaszol______________ K atonáskodás és szakmunkástanuló-idő „Kulturális terület” jeligével egy régi olvasónk kért választ az alábbi kérdésekre:- Beszámít-e a munkában eltöltött, a nyugdíj kiszámításának szempontjából fontos szolgálati időnek az a két év, amit szakmunkástanulóként, il­letve az a két év, amit katonaként töltöttem el? Konkrétan: 1970-ben kezdtem a munkát, mint szakmunkástanuló érettségi után, majd amikor vé­geztem, 1973-ban bevonultam katonának. Ez azt jelenti, hogy ez évben már 30 éves munkaviszo­nyom van?. A válaszadásra dr. Danyi Sándort, a megyei nyug­díjbiztosítási igazgatóság igazgatóját kértük meg.- Igen, szolgálati időnek számít a szakmunkás- tanuló viszony alapján biztosításban töltött idő és a katonai szolgálatban eltöltött idő is.- Munkahelyemen 20 ezer forint bruttó munka­társi fizetést kapok, továbbá vállalkozói számla adása ellenében 50 ezer forintot. Mivel főfoglalko­zású egyéni vállalkozóként az egyéni vállalkozá­som mellett heti 36 órát elérő munkaviszonyom alapján is biztosított vagyok, mint vállalkozónak még 8 százalék nyugdíjjárulékot, valamint 33 szá­zalék társadalombiztosítási járulékot kell befizet­nem az APEH-járulékigazgatósághoz. A vállalko­zói tiszta bevételem (bevétel mínusz kiadás) után, továbbá a munkahelyem által a nyugdíjfolyósító igazgatóság felé kifizetett nyugdíjjárulékok össze­sen mindössze 4-5 ezer forintot tesz ki havonta. Kérdéseim az adatok kapcsán: mennyivel járok rosszabbul a későbbi nyugdíjelszámoláskor jelen esetben, szemben azzal a lehetőséggel, amikor bruttó 70 ezer forintot kapnék munkatársként, s ennek megfelelően (a nagyobb összegű kifizeté­sekről már nem is beszélve) a munkahelyem jóval több nyugdíjjárulékot továbbítana utánam a nyug­díjfolyósítóhoz?- A nyugdíj összegének meghatározásánál nem a levont és a befizetett nyugdíjjárulék összegét vesszük alapul, hanem a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló, a személyi jövedelemadót is tartalmazó bruttó keresetet, jövedelmet. A példa szerint:- az egyik esetben a havi 70.000 forint munka­bért veszem alapul, míg a másik esetben havi 20.000 forint munkabér plusz a vállalkozói kivét összege (bevétel-kiadás), amit az APEH felé bevall és amely összeg után a nyugdíjjárulékot megfizeti.- Egyáltalán mennyire meghatározó a befizetett nyugdíjjárulékok tételes összege a majdani nyug­díj megállapításánál?- Annyiban meghatározó a befizetett nyugdíjjá­rulék összege, hogy ezen nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetet, jövedelmet vesszük figyelembe a nyugdíj megállapításánál.- Esetemben a vállalkozói bevétel nyugdíjjáru­lékra befizetett 8 százalékának (illetve a 33 száza­lékos tb-jének) van-e kötelezően befizetett alsó ha­tára (például egy hónapra ezer, kétezer - és így to­vább - forint)?- Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg munkavi­szonyban áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem - tehát nincs alsó határ az Ön esetében. Természetes gyógymódok SALGÓTARJÁN - Az idősek népfőiskolája következő össze­jövetelét Salgótarjánban a József Attila Művelődési Központban február 23-án 14 órai kezdettel tartja. Svábné Brilló Ágnes a ter­mészetgyógyászati kezeléseket és eredményeiket ismerteti. Dr. Bagdy Emőke a stresszről és a lazításról tart előadást. Farsangolás ZAGYVAPÁLFALVA - Az Aranykor Idősek Klubja február 17-én tartotta farsangi ünnepsé­gét, amelyen vendégül látták a Salgótarján, Május 1 úti idősek klubjának tagjait. Az ünnepség jó hangulatához a vendéglátók önálló műsorral járultak hozzá. Balassagyarmat városközpontjában 250 m2-es i üzlethelyiség eladó. Telefon: 06-30/9402-5%

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom