Nógrád Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-16 / 39. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap G A Z D A S A G 2000. Február 16., Szerda RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. február 15.) Borsodchem 11500 Ft ű Fotex 158 Ft ű Matáv 2 300 Ft ü Mól 5 280 Ft ű OTP 16 295 Ft ű Rába 2 355 Ft ű Richter 19420 Ft ü Zalakerámia 2450 Ft ű BUX: 10 247,38-0,05% eltérés az előző záró- értékhez képest BUX INDEX II. 9-15-IG MÉLYPONT. A magyar-orosz külkereskedelem tavaly mély­pontra jutott, s nem várható, hogy idén jelentős mértékben növelhető a magyar export - er­ről Tamás István, a Külügymi­nisztérium főosztályvezetője be­szélt az ITDH tegnapi konferen­ciáján. Tamás István kifejtette: az export bővítésének megfelelő módját jelentené a termelési együttműködések bővítése, a tő­kebefektetések élénkítése. ■ AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre forintban) Angol font 414,11 Cseh korona 7,18 Euró 255,83 Német márka 130,80 Osztrák schilling 18,59 Lengyel zloty 62,85 Svájci frank 159,19 Szlovák korona 6.05 USA-dollár 260,92 Bajban vannak a konzervgyárak A vállalatok nem tudják törleszteni adósságukat Februárban lejárnak a konzervgyárak által tavaly felvett éven belüli hitelek. Az üzemek­nek néhány hónap alatt összesen 17 milliárd forint kölcsönt kell visszafizetniük. A likvi­ditási gondokkal küszködő társaságoknak gondot okoz a törlesztés, s ez bizonytalanná teszi a termeltetést és az alapanyag-felvásár­lást. Budapest Szorult helyzetbe került a múlt évben a kon­zervipar. Az 1998. évi orosz pénzügyi válság mi­att likviditási gondok jelentkeztek a gyáraknál, azok finanszírozási nehézségeik enyhítésére nyolc hónapos futamidőre, állami kezességválla­lással és kamattámogatással hitelt vettek fel. Az éven belüli hitelek törlesztése februártól aktuá­lis. A társaságoknak néhány hónap alatt össze­sen mintegy 16-17 milliárd forintot kellene visz- szafizetniük. A törlesztés mintegy hatvan kon­zerv-, illetve tartósítóüzemet érint. Szabolcs- Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében tavaly nyáron tíz kisebb cég több mint 2 milliárd forint kölcsönt vett fel százszázalékos állami garanciá­val. Ősszel a nagyobb társaságok kaptak össze­sen 15 milliárd forint új, illetve prolongált hitelt differenciált állami kezességvállalással. A Magyar Konzervgyártók Szövetsége (MKSZ) szerint a törlesztést a cégek zöme nem tudja teljesíteni. Likviditási gondok miatt csőd­közeli helyzetbe kerülhet több vállalat, mivel az elkövetkező hónapokban nincs miből visszafi­zetni az éven belül lejáró hiteleket. Tovább ne­hezíti a feldolgozók helyzetét, hogy hamarosan meg kell kötniük a termelőkkel a szerződéseket. A hiteltörlesztési gondok bizonytalanná teszik az alapanyagok termeltetését és felvásárlását. Az MKSZ a nehéz helyzetből kivezető utat abban látná, ha - az érintett tárcák egyetértésé­vel - legalább az év végéig meghosszabbítanák a hitelek visszafizetésének határidejét. Szorgal­mazzák továbbá, hogy a földművelésügyi tárca dolgozzon ki egy koncepciót a konzervipari tár­saságok középtávú (tőkepótló) hitelezésére. Megoldásként el tudnák képzelni a most lejáró tartozások három évre történő átütemezését is.-UG­Támogatott agrárszakkönyvek Bár a gazdasági feltételek nehezek, a földművelésügyi tárca várhatóan az idén is támogatja az agrárszakkönyvek kiadását. Az évente megjelentetett szakkönyvek száma ismét meghaladja a százat. __________ Budapest__________ L elkes Lajostól, a Mezőgazda Ki­adó igazgatójától megtudtuk: a Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium - pályázat út­ján - az idén is ötven százalékkal támogatja a gazdálkodást segítő kiadványok, szakkönyvek elké­szítésének költségeit. A különféle intézmények által kiadott mezőgazdasági szak­könyvek száma az elmúlt eszten­dőkben megközelítette, sőt az idén várhatóan már meg is halad-, ja a rendszerváltozás előtti pél­dányszámot. Az utóbbi években már száznál több agrárkönyv-új- donság jelent meg a piacon, gya­kori, hogy utánnyomással kell az igényeket kielégíteni. A könyvki­adás erősödése igazolja, hogy je­lentős változáson megy keresztül az ágazat. A kiadványok tartalma is megújult, és folyamatosan ja­vul, a piac követelményei a köny­vek tartalmában is megjelennek. Az igazgató arról is beszámolt, hogy folyamatosan emelkedik a gazdálkodók, vállalkozók napi is­mereteit gyarapító szaklapok pél­dányszáma. Mucsi Imre, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium helyettes államtitkára el­mondta: több tárca is támogatja a mezőgazdasági szakkönyvki­adást. Sokat tesz e téren az okta­tási, valamint a „zöldtárca” is. Az agrártárca a középfokú oktatás­ban 550 tankönyvet forgalmaz, amelyből tavaly ötven új kiad­vány jelent meg. A tankönyvek és szakkönyvek támogatása az FVM-nél 1995-ben 35 millió forin­tot, a rákövetkező évben 43 milli­ót, 1998-ban 78 milliót, tavaly pe­dig már 92 millió forintot tett ki. A helyettes államtitkár szerint az idei támogatás várhatóan megha­ladja a tavalyi mértéket. Az agrár­tárcához beérkező támogatási ké­relmek évente 20-30 százalékkal emelkednek, tavaly 137 pályázat érkezett a szaktárcához. SERTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 6. HÉT I. Országos élősertés-felvásárlási átlagár: 209,92 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 214,86 2. szövetkezeti átlagár: 212,88 3. egyéni vállalkozói átlagár: 195,36 II. Húscéhtaqok által felvásárolt élösertés-átlaqár: 210,55 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 215,24 2. szövetkezeti átlagár: 216,62 3. egyéni vállalkozói átlagár: 198,98 III. Régiónkénti átlagárak: 1. E-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, 210 Jász-Nagykun-Szolnok): 208 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 198 4. Központ (Budapest, Pest megye): 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, 215 Veszprém, Fejér): 216 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 216 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 219 IV. Orszáqos átlaqár hasított súlyra vonatkoztatva: E: 278,48, U: 266,58, R: 256,05, O: 242,06, P: 234,03 V. Nemzetközi hasított félsertés átlaqár: 2,15 DM ________ F orrás: HÚSCÉH A szegény országok nem nyertek a szabadkereskedelmen Az ENSZ kereskedelmi és fejlesz­tési konferenciája (UNCTAD) szerint a világ 48 legszegényebb országa nem nyer a gazdaság glo­balizálódásán és a szabad­kereskedelmen, sőt, növekvő sze­génységre, egyenlőtlenségre és marginalizálódásra számíthat. Az erről szóló jelentést az UNCTAD vasárnapi, bangkoki értekezletén ismertették. Az ENSZ statisztikáiban leg­szegényebbként számon tartott országok száma 1971 óta 25-ről 48-ra bővült. Ez alatt az idő alatt egyetlen ország, Botswana ke­rült le - azazhogy fel - a listáról. A legszegényebb országok kö­zül harminchárom afrikai, ki­lenc ázsiai, öt csendes-óceáni és egy latin-amerikai. Az UNCTAD szerint a fejlett országoknak minden vámot és kvótát el kellene törülniük a leg­szegényebb országok áruira, és több segélyben kellene részesí­teniük őket. A jelentés szerint a legkevésbé fejlett országoknak juttatott segélyek reálértéke 23 százalékkal csökkent az utóbbi tíz évben. Miután az ENSZ e szakosított szervezete, az UNCTAD szere­pét fokozatosan átvette a GATT, majd a WTO, az UNCTAD mindinkább a fejlődő országok lobbyfórumává vált. A vasár­napi bangkoki értekezleten Michel Camdessus, a Nemzet­közi Valutaalap (IMF) távozó vezérigazgatója ugyancsak meg- rovóan szólt arról, hogy „nö­vekszik a szakadék a szegények és a gazdagok között” és sürget­te, hogy a globalizáció hajtson hasznot a legszegényebb orszá­goknak is, a szabadkereskedel- met állítsák a fejlesztés haté­kony szolgálatába. Alaposan meg kell reformálni a nemzetkö­zi pénzügyi rendszert, amely „most a pénzügytechnikai erők többé-kevésbé autonóm szeszé­lyei szerint működik” Camdessus. A 66 éves Camdessus, 13 évi működés után, hétfőn távozott az IMF éléről. Bangkoki búcsú­beszéde előtt néhány perccel egy globalizációellenes tüntető habostortával dobta meg Camdessus-t. A tettet a brüssze­li székhelyű Tésztasütők Nem­zetközi Szövetsége (Pastry Makers International) thaiföldi szekciója vállalta magára. „Egy habostorta könnyű és édes meg­szégyenítés ahhoz képest az ir­datlan szenvedéshez képest, amelyet az IMF mért a déli né­pekre Camdessus vezetése alatt”.olvasható a csoport közle­ményében. A tortával közvetle­nül egy amerikai állampolgár dobta meg az IMF-vezért, és a támadó, letartóztatása után, el­mondta, hogy már Seattle-ben is tüntetett az év végén a WTO- értekezlet ellen. Ázsiában sokan az IMF-hitel- feltételeket okolják a szegénysé­gért, mások viszont rámutat­nak, hogy az IMF hitelpolitikája éppenséggel segített megváltoz­tatni a zsarnoki kormányzatokat és ezek korrupt gazdaságpoliti­káját, például Indonéziában és Dél-Koreában. Az Asiaweek magazin olvasói például 1996- ban Suharto indonéz diktátort választották az év emberének, de 1998-ban már éppen Camdessus-t, miután az ázsiai fizetési válság leleplezte a Suharto-kormányzat romlottsá­gát, és az IMF olyan reformokat kényszerített Indonéziára, ame­lyekbe Suharto belebukott. „Föld Barátai” a bősi erőmű eladása ellen A „Föld Barátai” nevű szlovák környezetvédelmi szervezet hétfőn nyilatkozatban szólította fel a kormányt, hogy ne engedje meg a bősi erőmű el­adását. Az svájci-svéd ABB nehézgépipari óriás- konszern az elmúlt hetekben a szlovák kormány gazdasági alelnökénél, Ivan Miklósnál és Brigita Schmögnerovánál tájékozódott az erőmű áramter­melő objektumainak üzemeltetési lehetősége felől. Az állítólagos ajánlat szerint az ABB kész lenne in­tézkedni 7,2 milliárd korona hitel átütemezése ér­dekében; a hitelt az erőmű beruházója, az egykor Július Binder vezette vízgazdálkodási beruházó­vállalat (W) vette fel külföldi bankoktól, az akko­ri Meciar-kormány garanciájával. Ezt a garanciát a Dzurinda-kormány kényszerűen örökölte. A „Föld Barátai” attól tartanak, hogy a szlovák kormány „a hitel terhétől való szabadulás remé­nyében épp az erőmű energiatermelő objektumát akarja az ABB-nek bérbe adni, vagy eladni”. A környezetvédő szervezet azt is aggasztónak tartja, hogy a kormány esetleg olyan üzletet köt az ABB- vel, amely Szlovákiát a folyamatos bősi áramter­melés feltételeinek biztosítására kötelezné. Tarthatatlanok az olajárak?- A jelenlegi magas olajárak tarthatatlanok, és esni fognak, mert a drágaság csak a hideg tél és a legnagyobb fogyasztó or­szágok megcsappant készletei miatt alakult ki - mondta az irá­ni külügyminiszter, Kamal Karazzi teheráni sajtóértekezle­tén. Figyelmeztette a termelő or­szágokat, hogy ne a jelenlegi árakból számolják későbbi be­vételeiket. - Számunkra a stabil piac és az egyensúlyos olajár közös érdek a fogyasztó orszá­gokkal - mondta az iráni kül- .ügyminiszter.- Lehetséges, hogy a kőolajex­portáló országok szervezete (OPEC) az év végéig két lépcső­ben, mintegy 2,6 millió hordóval futtatja fel napi kitermelését. Ez­zel 60 százalékban megszűnne az 1998. márciusban kezdett, na­pi 4,3 millió hordós termelés- csökkentés - így értesült az Energy Matters című amerikai szaklap. A jelenlegi termelés- csökkentő megállapodás márciu­si 31-én lejár, de a terv szerint az OPEC-miniszterek március 27-i bécsi tanácskozásán két hónapi átmeneti időszakra meghosz- szabbítanák. Utána, júniustól, a csoport napi 1,7 millió hordóval növelné kitermelését. A forrá­sok szerint a miniszterek szep­temberre tervezett őszi ülésü­kön áttekintve a piaci helyzetet, úgy dönthetnek, hogy a kvótát tovább növelve az év végéig im­már napi 2,6 millió hordóval többet termelnek ki. A terv vég­rehajtásának valószínűségéről egy OPEC-küldött úgy nyilatko­zott, hogy elfogadása egyelőre nem biztos, de hamarosan kon­szenzusra kell jutni a kérdésben. Az OPEC kutatási osztályának igazgatója, Shokri Ghanem sze­rint viszont elképzelhető, hogy az OPEC akár szeptemberig fd- terjeszti a csökkentett kitermelé­si kvóta hatályát. Egyúttal cáfol­ta, hogy OPEC-, vagy nem OPEC- tagok már beleegyeztek volna abba: lobbyznak a kitermelés növelése mellett. Az OPEC termeléscsökkenté­si ígéretének januárban csak 78,6 százalékát tartotta be, keve­sebbet, mint a decemberi 79,8 százalék volt. A Middle East Economic Survey heti hírlevél független piackutatási jelentése szerint az OPEC-tagországok decemberhez képest napi 730 ezer hordóval termeltek ki töb­bet az év első hónapjában, va­gyis napi 25,35 millió hordóról 26,08 millió hordóra növelték termelésüket. A növekmény jó­részt az iraki olajtermelés felfu­tásából származott: tíz OPEC- tagállam csak összesen napi 50 ezer hordós termelésnöveke­dést ért el. Az iraki olajtermelés napi 2,18 millió hordóra növe­kedett januárban. A hírlevél sze­rint Irak írásban kérte az OPEC- et, hogy vegyék fel a szervezet kitermelési kvótarendszerébe. Egyúttal azt kérvényezte, hogy 3,4 millió hordó nyersolajat ter­melhessen ki naponta. Kína nyersolajimportját az idén 40 millió tonnára emeli, de az olajtermékek behozatalára vonatkozó tilalom továbbra is érvényben marad. A kínai piac olajhiánya és a finomítókapac­itás kihasználatlansága ösztö­nözte az import növelését a ta­valyi 38 millióról az idén több mint 40 millióra. Kína a világ ötödik legnagyobb olajtermelő­je, 260 millió tonnás éves olajfi­nomító kapacitásának csak 66 százalékát használja ki, de ez elegendő az idei 101 millió ton­nára becsült hazai kereslet ki­elégítésére. Peking mintegy másfél éve vezette be a termék­behozatali tilalmat, hogy védje a helyi finomítókat az árak hirte­len zuhanásától. Salzburgban a nyári csúcs Az Ausztriát érő bírálatok elle­nére Salzburgban lesz az idén is a világgazdasági fórum (WEF) kelet- és közép-európai regionális csúcsértekezlete - erősítette meg Klaus Mangold, a WEF alelnöke Franz Schausberger tartományi veze­tőhöz írott üzenetében. ■ FELVESSZÜK A RITMUSÁT $ CIB BANK 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 1-9. Telefon: (32) 520-150 Érvényes: 2000. február 8-tól BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Éves kamat, 1M Ft telett (%) 7.000 9.000 10,500 10,250 10,000 9 000 Folyószámla 3Í00 MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE Lekötési idő 1 hét 2-3 hét 1-2 hó 3 hó 6 hó 12 hó <0 E Ft—5 MFt 5-10 MFt 10 M Ft te Betétek éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1-2 hó 10,500 (10,65) 10,625 (10,77) 10,750 (10,90 3 hó 10,500 10,65 10,625 10,77 10,750 10,90 6 hó 10,000 10,14 10,125 10,27 10,250 (10,39 12 hó 9,000 (9,13) 9,125 (9,25) 9,250 (9,38 Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL/Classic sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-100 E Ft-ig 3,000 3,08/3,08 100 E Ft—500 E Ft 5,000 5,19/5,17 500 E Ft felett 8,500 8,97/8,90 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamatai: éves kamat (%) EBKM 0-50 E Ft-ig 3,000 3,08 50 E Ft-500 E Ft 8,000 8,42 500 E Ft felett 10,500 11,18 KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 10,800 10,95 6 hónap 10,250 10,39 12 hónap 9,250 9,38 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. KINCSEM 2000 kötvény (min. 10 E Ft) éves kamat (%) EHM' 1 hó 10,500 10,50 3 hó 10,800 10,80 6 hó 10,250 10,25 12 hó 9,250 9,25 • Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELEK Érvényes: 2000. január 26-t6l Éves kamat j%) Folyószámlahitel 22,50 Betétörző hitel 18,50 Lombardhitel 19,50 Ingatlanfedezetes hitel 21,50 Éves kamat (%) HUF prime rate 14,500 CIB^\0640 242242 A BANCA COMMERCIALE ITAL1ANA-CSOPORT TAGJA Hiba az értékelésben Egyelőre csak a fa tömegét veszik figyelembe Budapest Erdőtelepítésre idén a tava­lyinál 500 millió forinttal többet, összesen 2,6 milli­árd forintot lehet költeni - hangzott el egyebek között tegnap az Állami Erdészeti Szolgálat sajtótájékoztató­ján. Csóka Péter főigazgató elmond­ta: Magyarország területének 19 százalékát borítja erdő. Ez az arány 13 százalékkal kisebb, mint az európai átlag. Miközben világszerte 14 millió hektár erdő tűnik el évente, hazánk erdős te­rületének nagysága az elmúlt negyven évben hét százalékkal növekedett. A főigazgató szerint Magyar- országon az erdőértékelés a fenntartható gazdálkodás fő gát­ja, ugyanis a hazai erdők értéké­nek megállapításakor az öko­szisztémában betöltött szerepé­nek figyelmen kívül hagyásával csak a fatömeget veszik figye­lembe, amely így hozzávetőle­gesen 330 milliárd forintot tesz ki. Ezzel szemben a valódi érték 2000 milliárd forint körül mo­zog. A szakember bejelentette: a fenntartható fejlődés és a tényle­ges gazdasági feltételeken alapu­ló gazdaságpolitika kialakításá­ról a napokban született javaslat a Nemzetközi Erdészeti Fórum New York-i ülésén. A konferen­cián 115 ország, köztük Magyar- ország határozott arról, hogy az elkövetkező évben kidolgozzák a fenntartható erdőgazdálkodás megalapozásához szükséges ér­tékelési rendszert. _____________________-u-

Next

/
Oldalképek
Tartalom