Nógrád Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-14 / 37. szám
4. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2000. Február 14., hétfő Bankkártya a fiataloknál A 14-24 éves fiataloknak közel a fele tartozik valamelyik bank ügyfélköréhez, ezen belül a 21-24 éves korosztálynak már a kétharmada - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet legújabb felméréséből. Optimistábbak lettünk BÁT Drágult a búza A Budapesti Árutőzsde gabonapiacán az elmúlt héten összesen 1,1 milliárd forint értékű áruval kereskedtek a brókerek, a határidős pénzpiacon pedig közel 9 milliárd forint értékű külföldi fizetőeszköz került új tulajdonoshoz - derül ki a BÁT összefoglalójából A gabonapiacon az étkezési búza árfolyamai 50-1000 forinttal emelkedtek. A márciusi jegyzés 27600 forintra nőtt. A takarmánybúza márciusra és decemberre zárt magasabban, a tavaszi jegyzés elszámolóára 23 000 forint, a decemberié 21500 forint lett. A takarmánykukorica ára 200-2220 forinttal drágult, márciusi elszámolóára 22 210 forinton állapodott meg. A takarmány- árpa árfolyamai közül az augusztusi 190 forinttal emelkedett, míg a szeptemberi 50 forinttal csökkent. A márciusi elszámolóár 24 400 forinton zárt. A repceárak változatlanok maradtak, a szója márciusra és júliusra 1100, illetve 800 forinttal emelkedett. A napraforgóárak a stabil december kivételével 100-460 forinttal erősödtek. A takarmányindex mindkét jegyzése magasabb szinten fejezte be a hetet: a márciusi elszámolóár 25 400, a májusi 27000 forint volt. A határidős pénzpiacon az amerikai dollár árfolyamai vegyesen zártak: három határidő magasabban, négy pedig alacsonyabban fejezte be a hetet. A februári elszámolóár 1 forintot emelkedett, így 260 forinton zárt. Az euró minden lejáratra vesztett értékéből, az árfolyamok 0,05-1,00 forinttal csökkentek. A márciusi határidő 257 forinton fejezte be a hetet. Megnyílt a 2001. márciusi lejárat, amelynek árfolyama 270 forint.-UGA GfK az 1,7 millió 14-24 éves magyar fiatal közül egy reprezentatív mintavétel során 1500 főt kérdezett meg személyesen. Az elemzésből kiderült, hogy a folyószámla a legnépszerűbb banki szolgáltatás a fiatalok körében, hasonlóan a felnőtt lakossághoz. Utána a bankkártya következik, amelynél azonban már fordítottak az életkor szerinti arányok. Amíg ugyanis a teljes felnőtt lakosság körében csak minden harmadik számlához kapcsolódik kártya, a folyószámlával rendelkező fiatalok döntő többsége használ bankkártyát is. A harmadik legelterjedtebb szolgáltatás az ifjú ügyfelek körében is a takarékbetét. Amikor a szakemberek kizárólag a megtakarítási formákat vizsgálták, akkor is arra a következtetésre jutottak, hogy a fiatalok körében a folyószámla a legelterjedtebb, majd sorrendben ezt követi az otthon gyűjtött készpénz, a különféle biztosítások, a takarék- betét és az értéktárgyba fektetett összeg. A 14-24 évesek jó egyhar- madának azonban semmiféle megtakarítása nincs. A takarékoskodók leggyakoribb célja a lakás- vagy házvásárlás. Utánuk azok következnek, akiknek nincs konkrét céljuk a gyűjtéssel. Valamivel kevesebben ruhára, autóra vagy motorra, tanulásra, továbbképzésre, utazásra, szórakozásra vagy hobbira gyűjtenek. A bankkártyát a fiatalok főleg készpénzfelvételre használják. Mindössze egyharmaduk szokott vele vásárolni; elsősorban bevásárlóközpontokban, de áruházban és benzinkútnál is. Legtöbbször élelmiszert, ruházati vagy műszaki cikket vesznek. Többen viszont nem használják a kártyát, mert nem tartják biztonságosnak, illetve nincs információjuk az elfogadóhelyekről, valamint ahol vásárolni szoktak, ott nem lehet kártyával fizetni. Gyakori indok a készpénzes vásárlás előnyben részesítésére, hogy aki kártyával vásárol, általában többet költ, mint ahogy azt eredeti- leg tervezte. ________________■ J anuárban, az előző havihoz képest, 3 pontot emelkedett a lakossági bizalmi index értéke - derül ki egyebek között a OKI Gazdaság- kutató Rt. ( www.gki.hu .) legfrissebb jelentéséből. A megkérdezettek januárban pénzügyi helyzetük szempontjából a korábbinál kedvezőbben értékelték az elmúlt esztendőt, s további javulásra számítanak 2000- ben. Á decemberinél kedvezőbben ítélték meg az emberek az ország gazdasági kilátásait is. A válaszokból kiderült, hogy a javuló tendencia ellenére a családok 82 százaléka nem képes megtakarítani: kétharmada éppen csak kijön a jövedelméből, 9 százaléka megspórolt pénzét éli fel, míg 7 százaléka eladósodik. A megkérdezetteknek mindösz- sze 18 százaléka tud félretenni. Nem lanyhult a lakosság decemberben is élénk vásárlási kedve, a megkérdezettek az idén a tartós fogyasztási cikkek vásárlásának növelését tervezik. Magyarország hét régiója közül háromban - Észak-Magyaror- szágon, Észak- és Dél-Alföldön - jelentős mértékben javultak a lakossági várakozások. A legnagyobb mértékben az Észak- Alföldön: Hajdú-Bihar, Jász- Nagykun-Szolnok, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében emelkedett a bizalmi index. A gazdaságkutatók szerint a három térségben valószínűleg a decemberi hanyatlás korrekciója következett be, hiszen ebben a régióban az év végén még jelentős visszaesést regisztráltak. A várakozások a Közép- és a Nyugat-Dunántúlon kis mértékben javultak, ugyanakkor a Dunántúl déli részén és a központi régióban romlottak. A legpesszimistább emberekkel Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Baranya, Somogy és Tolna megyében találkoztaík 2000 januárjában a kutatók. Bálint György rovata Lapok a kertész noteszából A tél utolsó hónapjában az éhező egerek igyekeznek oda költözni, ahol valami élelemhez jutnak. Ezért a mostanában lakatlan hétvégi házakban egyre többen észlelik, hogy az ott levő élelmiszert, valamint a papírokat, szöveteket a mezei és a güzüegerek szétroncsolták. Csalétek kihelyezésével, vagy még inkább egérfogók felállításával lehet irtani őket. Ha a fagyos föld kiengedett, el lehet kezdeni a gödrök ásását a bogyós gyümöl- csűek ültetéséhez. Ezek a házi kert legjellegzetesebb és leghasznosabb növényei közé tartoznak, az ültetésük utáni második évben már teremnek. Közéjük tartozik a legkorábban érő, pompás zamatú szamóca, a málna, a piros és a fekete ribiszke, a köszméte, a josta (a fekete ribiszke és a köszméte fajhibridje) és az áfonya. Termőhely szempontjából a bogyósok nem mondhatók igénytelennek, de a szélsőséges talajok kivételével egyikük-másikuk minden kertben találhat magának megfelelő helyet. A köszméte (pöszméte, egres, piszke, büszke) a legkorábban „ébredő” gyümölcs- termő növények közé tartozik. Amikor a hóvirág kinyitja a szirmait, akkor a köszméte rügyei is zöldülni kezdenek. Ebből következik, hogy a köszméte- fácskákat és -bokrokat minél korábban kell megmetszeni. Először a sűrűn álló és a felkopaszodott, elöregedett vesz- szőket kell tőből kimetszeni, majd a hosszúra nyúlt termővesszőket kell bekurtítani. Nem szabad megfeledkezni a fácskák tövéből előtörő sarjak eltávolításáról sem. Most már érdemes vesszőt szedni az aranyvessző és a japánbirsbokrokról. Ha ezeket néhány órán át langyos vízben megfürdetjük, majd a fűtött és világos szobában, vízzel megtöltött vázában hajtatjuk, akkor a virágbimbók rövidesen duzzadni fognak, és nyolc-tíz nap múlva a vesszők virágba borulva szépítik otthonunkat. Hajtathatók a mogyoróbokrokról, a szőlőtőkékről és a vadgesztenyefákról vágott ágak is. Aki karácsonykor gyökeres, földlabdás fenyőfát díszített fel, most ne késlekedjék a fácska kiültetésével. ■ A LAKOSSÁG BIZALMI INDEXE RÉGIÓK SZERINT 1. régió: Közép-Magyarország (Budapest. Pest megye) 2. régió: Eszak-Magyarország (Nógrád. Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye) 3. régió: Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 4. régió: Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) 5. régió: Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) 6. régió: Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) 7. régió: Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye) Kis vállalkozások gondjai Az országban jelenleg 270 ezer egyéni, illetve 130 ezer kft. és bt. formában bejelentett kereskedés és vendéglátóegység működik. A GFK nemzetközi piackutató intézet vizsgálata szerint a kereskedelmi forgalom 40 százalékát a bevásárlóközpontok és a multinacionális üzletláncok realizálják. Budapest - KISOSZ Hogyan alakul ilyen körülmények között a magyar kiskereskedők és vendéglátók helyzete? - kérdeztük Antalffy Gábort, a KISOSZ főtitkárát.- A mai vállalkozók legnagyobb része nem lát alternatívát maga előtt. Antikor lebontották a szocialista nagyüzemi rendszert, adtak az emberek kezébe egy kis újrakezdési támogatást. Mihez foghattak? Kereskedni kezdtek. Ma ott tartunk, hogy ezek a vállalkozások a bevásárlóközpontok és a multinacionális üzlethálózatok szorításában élnek - kezdte a beszélgetést a főtitkár. - A bevásárló- k ö z p o n - tok vezetői szerint ők tulajdonképpen teret adnak a kiskereskedőknek, hiszen rengeteg üzlethelyiséget teremtettek. Ugyanakkor a bevásárlóközpontokba elsősorban a nagy multinacionális hálózatok költöznek be. Ezek között csupán néhány kis boltos próbál szerencsét. Kérdés, hogyan élhetnek meg? A verseny nagyon kemény. Mellettük is szakmabeli árul, sokkal magasabbak a bérleti költségek, mintha a környéken nyitottak volna üzletet. Akinek pedig kívül van az üzlete, azért panaszkodik, mert az ő vásárlóit el- szipkázza a bevásárlóközpont. Az üzletláncok nagy tőkeerejüknél fogva hatalmas választékkal és gyakori akciókkal jelentkeznek. Az örvendetes, hogy növekszik a választék, a baj ott kezdődik, hogy a végzetes forgótőkehiány miatt a kicsik közel se tudnak akkora választékot kínálni. A vásárló a multikhoz szokik, ettől egyre nő a tőkehátrány, ami fokozza a problémákat. A multinacionális hálózat nem aggódik, ha három évig nem hoz hasznot a befektetés, majd a negyedikben hoz, és így is megéri. A magyar kiskereskedő viszont megélhetési kényszerrel küszködik. Máról holnapra gazdálkodik, a költségek egyre jobban nyomják. A legtöbb üdét bérleményben működik, az önkormányzatok forrásai szűkösek, mit tehetnek mást, emelik a bérleti díjakat.- A statisztikusok szerint a vállalkozások száma nő, de ezt csak a statisztika látja így - véli a főtitkár. Szerinte azonban csak a struktúra változik. - A nagyvállalkozások egyes részlegei alakulnak át kisvállalkozásokká, de mindenki ott dolgozik, ahol azelőtt is. Csökken az élelmiszerboltok, a drogériák és a vegyi árukat áruló üzletek száma, az üzletláncok a vidéki városok után már a falvakban is megjelennek.- Ebben az egyenlőtlen harcban mintegy másfél millió embert tart el 400 ezer kereskedés és vendéglátóegység. A vállalkozók többségének speciális szakképesítése nincs, a gazdasági kényszer pedig erős. Ha a bolt nem megy, akkor is folytatni kell, mert nincs más! Ha egy egyéni vállalkozó csődbe megy, becsukhatja üzletét, semmiféle támogatást, még munkanélküli-segélyt sem kap - mondta befejezésül Antalffy Gábor. (KOÓS) Birtokrendezési törvényjavaslat A Nemzeti Földalap a kincstári vagyon része lenne A földművelésügyi tárcánál elkészült az általános birtokrendezésről szóló törvény- javaslat, s körvonalazódik a Nemzeti Földalapról szóló jogszabály tervezete is. A szakminisztérium szerint a két koncepció várhatóan együtt kerül majd az Ország- gyűlés elé. Budapest - FVM A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) elképzelése szerint a Nemzeti Földalapban lévő, az agrártárca által 25 milliárd forint értékűre becsült vagyon jelentős részét az állami tulajdonú földvagyon képezné. Működtetése évente négy-öt milliárd forintba kerülne. Az alap a földeladásokból és a bérletbe adott földek díjából tenne szert bevételre. Az állami tulajdonban lévő Nemzeti Földalap folyamatosan változó mennyiségű és elhelyezkedésű földterületet jelentene. Az alap a kincstári vagyon részét képezné, ennek megfelelően hatékony földkészlet-gazdálkodást kell folytatnia. Az intézmény folyamatosan vásárolhat, értékesíthet és bérbe adhat majd földet. Az FVM szerint az alap felállítása a legfontosabb földbirtok-politikai célokat szolgálja. így a többi között az új, működőképes családi gazdaságok kialakításának elősegítését, a vidékfejlesztési célokkal összhangban a termőföld privatizációja során létrejött kedvezőtlen birtokszerkezet javítását. A birtokrendezés számára biztosított tartalék- és csereterületek révén gazdaságosan működtethető birtokméretek alakulhatnának ki. A Nemzeti Földalapból megoldható lehetne a szakirányú végzettséggel rendelkező fiatal agrár- vállalkozók földhöz juttatása, az állami tulajdonú termőterületek egy részének rendeltetés- szerű hasznosítása, nem utolsósorban pedig befolyásolni lehetne a termőföldárak és földbérleti díjakat, s háttérbe szorítani a spekulációs célú földvásárlásokat. Az agrártárca elképzelései szerint az erdők kivételével a Nemzeti Földalaphoz tartoznának a jelenleg is állami tulajdonban lévő termőföldek, a rossz minőségű vagy kedvezőtlen adottságú, a hasznosítatlan állapotú, a természetvédelmi szempontból nélkülözhető, a Nemzeti Földalap számára kisajátított, illetve a magyar állam és a Nemzeti Földalap részére felajánlott földek. Az alapból termőföldhöz juthatnának a birtokrendezési folyamatban részt vevő földtulajdonosok, a szakirányú végzettséggel rendelkező gazdák, a földtulajdonnal, haszonbérlettel rendelkező, élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytató személyek és a települési önkormányzatok. Az általános birtokrendezésről szóló törvény- tervezet szerint a termőföldet használók biztonságát szolgálja a hamarosan bevezetésre kerülő földhasználati nyilvántartás, amely alapja lesz majd a földalapú támogatásoknak. Az FVM szerint Magyarországnak földkérdésben nincs jogharmonizációs kötelezettsége az Európai Unióval szemben. A tagállamokban ugyanis nem lé- tezik egységes földnyilvántartási jog. ______-uoH ETI NAGYBANI PIACI ARAK TERMÉK MISKOLC ÁR: FT/KG BÉKÉSCSABA ÁR: FT/KG KECSKEMÉT ÁR: FT/KG SZEGED ÁR: FT/KG Burgonya 28-35 55-60 3540 28-32 Paradicsom 650-700 400-450 380-480 350-380 Tv-paprika 580-690 390-1000 560-780 540-650 Fejes káposzta 30-80 50-60 35-40 25-35 Karfiol 200-210 250-300 180-250 280-285 Vöröshagyma 25-50 60-80 45-50 45-55 Fokhagyma 160-240 220-300 200-220 160-220 Uborka/kígyó 280-500 600 380-470 450-550 Körte 260-290 260-360 260-280 220-300 Szőlő 180-250 250-350 180-240 200-220 Sárgarépa 60-80 80-120 60-70 70-80 Tojás/db 15,5-16,5 16-18 15-16 16,5-20 RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. február 11.) Borsodchem 11500 Ft Fotex 165 FtMatáv 2 206 Ft ű Mól 5 330 Ft ű OTP 16 300 Ft ■0Rába 2400 Ft ű Richter 19725 Ft ff Zalakerámia 2 350 Ft Ű BUX: 10 130,36-0,31 % eltérés az előző záróértékhez képest PRAXISHITEL. A pénzügyminiszterrel létrejött megállapodás alapján az állam 8 százalékos kedvezményes hosszú lejáratú hitelt biztosít a háziorvosi rendelők épületeinek megvásárlásához - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök pénteken. Az állam segítséget nyújt a szükséges eszközök, orvosi műszerek megvásárlásához is. A hitel törlesztéséhez 40 százalékos kamattámogatást biztosítanak. AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre forintban) Angol font 415,96 Cseh korona 7,18 Euró 255,76 Német márka 30,77 Osztrák schilling 18,59 Lengyel zloty 62,69 Svájci frank 159,28 Szlovák korona 6,04 USA-dollár 259,44
