Nógrád Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)
2000-02-12-13 / 36. szám
6. OLDAL MOZ A I K 2000. Február 12., szombat Aki a jövőre és nem a múltra gondolt A napokban kaptam kézhez egy izgalmas életrajzi dokumentumkötetet Strassemé Chorin Daisy és Bán D. András jóvoltából, akik Chorin Ferencről, a két világháború közötti gazdasági és politikai élet egyik meghatározó alakjáról tették közzé életrajzi áttekintésüket és sajátos szerepéről tanúskodó dokumentumokat. Az előszót Habsburg Ottó írta, aki találóan jellemezte Chorin Ferenc rokonszenves emberi alakját: „Chorin szerény, de izzó hazafi, önzetlen és tiszta jellem volt.” A könyv első részében Strasszemé Chorin Daisy állít emléket édesapjának: „Szeretném bemutatni őt mint közgazdasági szakértőt, politikust, családfőt, de főleg mint embert.” A hosszabb életrajzi áttekintés családi-magánélet eseményeit teszi hitelessé, bensőségessé az aradi főrabbi ükapától, Chorin Árontól (1766-1844) elindulva, id. Chorin Ferenc dr. (1842-1925), a gazdasági elithez tartozó nagytőkés család megalapítója, a magyar finánctőke egyik legjelesebb képviselője volt. A politikai és gazdasági életben egyaránt jelentős szerepet töltött be. Nevéhez a magyar gyáripar, az ipari termelés és ennek sorában legfőképpen a nógrádi barnakőszén-bányászat fellendítése fűződött. A Magyar Gyáriparosok Szövetségének egyik megalapítója, és első elnöke volt. Chorin Ferencet munkássága révén a szakirodalom a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. második megalapítójaként tartja számon: „Együtt nőttek nagy- gyá, s Chorinnak oroszlánrésze van abban, hogy e kis bányatársaság oly hatalmassá izmosodott”. Az ifj. Chorin Ferenc dr. (1879-1964) méltó folytatója volt az elindított gazdasági fellendülésnek. A Weiss, a Kornfeld, a Chorin, a Mautner családok mellett a Bíró, a Fellner és a Goldberger családok összeolvadása révén keletkezett nagytőkés csoport tényleges irányítója, és az „örökösök” csoportjának legkiemelkedőbb képviselője lett. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Igazgatósági tagsága (1906) után 1919-ben lemondott a sikeres ügyvédi pályáról és a vezérigazgatói posztot foglalta el. 1925-től 1938-ig a vállalat elnök-vezérigazgatója, 1939-től 1944-ig elnöke volt. Nevéhez kapcsolódik a vállalat ipari konszernné alakítása. Vezető szerepet töltött be a különböző gyáripari és pénzintézeti érdekképviseletekben. A GYOSZ alelnöke (1926), elnöke (1932-1941). A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. alelnöke (1932-1941). Szűk baráti köréhez tartozott gr. Bethlen István, akivel mint „szürke eminenciák” meghatározó befolyásuk volt a politikai élet műiden területén. Sógorával, Kornfeld Móriccal a Magyar Nemzet megindulását tette lehetővé anyagilag. A „Salgó” vállalatain kívül döntő befolyással bírt a Weiss Mannfréd Művek vezetésére is. Gazdasági és közéleti szerepléséért 1923-ban kereskedelmi főtanácsosi, 1936-ban titkos tanácsosi címet kapott. 1928-tól a felsőház tagja lett. A legmagasabb kormánykitüntetést, az I. Osztályú Magyar Érdemkeresztet 1934- ben kapta meg. Bárdossy László kívánságára 1941-ben lemondott a GYOSZ elnökségéről és a PMKB Rt. alelnökségéről. Főrendi házi tagságát azonban 1944. március 19-ig megtartotta. Horthy Miklós határozottan kiállt mellette. Chorin Ferenc, a közölt dokumentumok és az 1977-ben a Századokban Vida István által közölt levelek alapján megállapítható, hogy fontos szerepet töltött be az „angolszász orientációjú uralkodó körök” háború alatti politikai tevékenységében. Bepillantást nyerünk a személyi és pozícióharcokba, a német befolyás egyre erőteljesebb előretörésébe. Chorin Ferencet a német megszállás után letartóztatták, Bécs melletti koncentrációs táborban őrizték, majd Budapesten házi őrizetben tartották. Sok új adatot nyújt ennek az időszaknak a hiteles megrajzolásához Chorin Ferenc feljegyzése. (Teljes szövegét a dokumentumok között olvasni lehet.) A család szabadulása fejében hosszas vívódás után vagyonuk meghatározott részét kénytelenek voltak „25 évre bérbe adni” a Waffen-SS-nek. A család 41 tagja 1944. május 17-én Bécsen át Stuttgartba került, ahonnan két repülőgép szállította őket tovább Barcelónán keresztül Lisszabonba. Portugáliában Curia, Estoria volt állomáshelyük. 1947. január 21-én érkezett meg New Yorkba, ahol Chorin Ferencnek teljesen új életet kellett kezdenie 68 évesen. Amerikában több vállalatot alapított, jövedelmével az arra rászorulókat önzetlenül támogatta. Az emigrációban tényleges helyét és szerepét illetően megállapítható, hogy mindig megőrizte különállását, nem csatlakozott politizáló csoportokhoz, de ezen idő alatt is figyelemmel kísérte az európai politikai események, s benne hazája sorsát. Emberségének varázsa volt, érdekelte a könyv, színház, képzőművészet, s művelőit anyagilag is támogatta. Igazi filantróp volt, mely tulajdonsága (L. Nagy Zsuzsa kutatásaiból tudjuk) a magyar polgári liberális értelmiség körében divatos szabadkőművességéből eredeztethető. Az elfogulatlanul, szigorú objektivitással elénk tárt dokumentumokból - kronologikus, műfaji-tematikus csoportosításban - egyértelmű bizonysággal tárul elénk Chorin Ferenc valóságos alakja, mely gyökeres ellentéte a korábbi elfogult, adatokat, tényeket nélkülöző történetírás által megfogalmazottaknak. Kétségtelen, hogy ezzel a munkával a szerzők igen nehéz feladatra vállalkoztak. Könyvük lehetővé teszi az eddig még teljesen fel nem tárt életút beépítését a hazai történelembe, és elősegíti azt, hogy a történészek és a történet oktatók, felhasználók továbbá a történelem iránt érdeklődők a maga valóságában ismerjék meg Chorin Ferenc életútját, szerepvállalását a magyar politikában, gazdaságban. Archív fotókkal illusztrált, jegyzetelt, életrajzi kislexikonnal kiegészített kötethez a dokumentumokat jó érzékkel válogatta és szerkesztette a történész Bán D. András. Strassemé Chorin Daisy családi vonatkozású visszaemlékezései, anekdotái élvezetes olvasmánnyá nemesítik a történelmi tényeket. DR. SZV1RCSEK FERENC Strassemé Chorin Daisy Bán D. András Az Andrássy úttól a Park Avenue-ig Miről beszél az írá$?áA Ezen levél írójának sorai már szerepeltek lapunk egy korábbi számában. A Kedves Olvasó most ismét „próbára tesz”, ezúttal más jeligével, megnevezéssel. Akkor mint középiskolai végzettségű könyvelőnő, most pedig mint 35 éves főiskolai végzettségű előadónő mutatkozott be. Kérem Önöket ne akarják se önmagukat becsapni, se egy grafológust félrevezetni, hiszen bizonyos sajátos, egyedi jelek előfordulása még egy laikus számára is árulkodó lehet. Jelentős változások nem történtek előző levele óta, jórészt az akkor leírtakat tudom csak megerősítem. TCM/xXiufwt- ■ JftejiíÁfcb, oX. oJlcJAm. tbu*oxj/>b. bjujuJXf\L . tn. kéjt} SoJUystotAjyxrciuyjO V>áfuX- tMO j&Luloro' CAojLxizf/am/v'-xíA jelen életére kiható, komoly múltbeli, mindeddig feldolgozatlan problémát hordoz magával. Emiatt képtelen kiteljesedett, boldog életet élni. Szinte kettéhasítja mindennapjait ez a sérelem. S amíg ez megoldást nem nyer, addig nem fogja egész értékű embernek érezni magát, addig nap nap után cipeli magával ezt a terhet. Ennek a fájdalomnak ismeretében némileg magyarázatot nyer időnkénti bántó, támadó fellépése, magatartása. Gondjaiból ldfolyólag, de eredményeként is önértékelése labilis. Fellángoló önérzetét, megerősödött önbizalmát letöri az újra és újra felsejlő múlt, így újra kicsinek és boldogtalannak érzi magát. A levélírónak félelmei vannak a jövőjét illetően is. A leírtakkal ellentétben - miszerint imád az emberekkel foglalkozni - nem tűnik kifjezetten nyitott, barátkozó embernek. Sok esetben nagyon is ellaposodnak társas kapcsolatai. Feladatainak gyakorlati oldalában, a megvalósításban leli nagyobb örömét. Erre igen nagy gondot, figyelmet fordít, maradéktalanul teljesíti, s még így is sok megmaradt, fölös energiával bír. Remélem válaszom egy alapos önvizsgálatot eredményez majd. _____________________________________________.____________OOPŐ KRWZTRU o kleveles grafológus Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Nem is örül, hogy maga lesz az ebéd a főnök születésnapján? Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Ponyi Gyuláné Balassagyarmat, Móricz Zs. u. 13/b. A mai rejtvény helyes megfejtését február 17-ig kell beküldeni. DÍJSZABÁS CL HAJLADOZÓ FEJ RÉSZE GONOSZTEVŐ FORMÁTLAN^ NŐI ÉNEKHANG KITÖRNI KÉSZÜL ÜDÍTŐ ITAL KÍVÜL, RÉG. MUNKAGÉP ENNIVALÓ ÉPÍTÉSZETI STÍLUS TELEPÜLÉS KÖmKA ÉGTÁJ, RÖV. KIS IRÉN AUTÓT MEGÁLLÍT FEHÉRNEMŰ NÉMET BETŰ PÁROS SZERV DURVA POSZTÓ NÁPOLYISZELET TUDÁS KÖZEPE ISKOLA. RÖV. MOHAMEDÁN CÍM ELŐADÓ. RÖV. KÉN. TRÍCIUM CL MEGESKET ► K NARANCS HÉJAK 1 ESŐN ÁLL Palóc tradíciók A palóc falvakban sokáig keveredett egymással az egyházak tanítása a nép szokásrendszerében testet öltött hiedelemvilággal. így hozhatók összefüggésbe a naptári év egy-egy napjához kötődő ünnepnapok a népi tradíciókkal. A karácsonyváró (adventi) ünnepkör egyik legnevezetesebb dátuma dec. 13-a, Luca napja. Néhány faluban (Kazár, Rimóc, Mátraszőlős, Nőtincs stb.) ekkor készítették a lu- caszéket, hogy a karácsonyi misén azon ülve, a fehémépet végigmérve meglássák a boszorkányokat. A lányok a szerelmi jóslások miatt várták ennyire ezt a jeles időpontot: ekkor ugyanis ólmot öntöttek, vagy kifőtt gombócokba rejtett, papírgalácsi- nokra rárótt sorokból tudták meg, milyen foglalkozású lesz a párjuk. Á betlehemes legények karácsony előtt házról házra járva, egy kis harapnivaló ellenében mutatták be játékaikat. Őrhalomra jellemző volt a pásztorok ünnepi vesszőhordásának szokása, mellyel az állatok szaporodását kívánták elősegíteni. A karácsonyi abrosz morzsáit a földeken szórták szét, a karácsonyfára pedig gyümölcsöket aggattak, hogy bőséges legyen a termés. A palócok újévkor nem ettek szárnyast, mert elkaparja a szerencsét. Ugyanakkor szívesen fogyasztottak lencsét, hogy pénzben ne szenvedjenek hiányt a következő esztendőben. A farsang a lakodalmak, disznótorok és a fiatalság szórakozásának ideje volt. Ilyenkor mindig felkerült az asztalra a pampuska (fánk), herőce és a mákos ferentő (guba). A tavaszi ünnepkört indító virágvasámap a barkaszentelésről volt nevezetes. Varsányban pl. azt tartották, hogy a háznál annyi liba lesz, ahány szem van a barkán. Virágnaphoz kötődött a kiszehordás, a villőzés is: egy felöltöztetett szalmabábut kivittek a szomszéd község határára, vagy beledobtak a patakba, hogy a falut elkerüljék az ártó szellemek, távol tartsák maguktól a betegségeket. A húsvéthétfői locsolko- dás, öntözködés (vízzel, kölnivel, parfümmel) szokása a városokban is elterjedt és ma is élő hagyomány. A legények május elsején, május első vasárnapján és pünkösd vasárnapján májfát állítottak a lányoknak, az utóbbi évtizedekben ehhez még a szépen megkomponált virágkosár is társul. Bár űrnapja kifejezetten egyházi ünnep, palóc honban jellemző volt, hogy az ünnepi sátorfüvet a betegségek ellen használták fel, a veteményes ágyba pedig zöld gallyat szúrtak a jobb termés érdekében. Rendkívül gazdag a tárháza az élet jeles eseményeivel (születés, lakodalom, temetkezés) összefüggő tradícióknak. TŐZSÉR ANETT FOTÓ: ROGÓ TIBOR
