Nógrád Megyei Hírlap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-12-13 / 36. szám

6. OLDAL MOZ A I K 2000. Február 12., szombat Aki a jövőre és nem a múltra gondolt A napokban kaptam kézhez egy izgalmas életrajzi dokumentumkötetet Strassemé Chorin Daisy és Bán D. András jóvoltából, akik Chorin Ferencről, a két világháború közötti gazdasági és politikai élet egyik meghatározó alakjáról tették közzé életrajzi áttekintésüket és sajátos szerepéről tanúskodó dokumentumokat. Az előszót Habsburg Ottó írta, aki találóan jellemezte Chorin Ferenc rokonszenves emberi alakját: „Chorin szerény, de izzó hazafi, önzet­len és tiszta jellem volt.” A könyv első részé­ben Strasszemé Chorin Daisy állít emléket édesapjának: „Szeretném bemutatni őt mint közgazdasági szakértőt, politikust, családfőt, de főleg mint embert.” A hosszabb életrajzi áttekintés családi-ma­gánélet eseményeit teszi hitelessé, bensőséges­sé az aradi főrabbi ükapától, Chorin Árontól (1766-1844) elindulva, id. Chorin Ferenc dr. (1842-1925), a gazdasági elithez tartozó nagytőkés csa­lád megalapítója, a magyar fi­nánctőke egyik legjelesebb képviselője volt. A politikai és gazdasági életben egyaránt je­lentős szerepet töltött be. Ne­véhez a magyar gyáripar, az ipari termelés és ennek sorá­ban legfőképpen a nógrádi barnakőszén-bányászat fel­lendítése fűződött. A Magyar Gyáriparosok Szövetségének egyik megalapítója, és első el­nöke volt. Chorin Ferencet munkássága révén a szakiro­dalom a Salgótarjáni Kőszén­bánya Rt. második megalapí­tójaként tartja számon: „Együtt nőttek nagy- gyá, s Chorinnak oroszlánrésze van abban, hogy e kis bányatársaság oly hatalmassá iz­mosodott”. Az ifj. Chorin Ferenc dr. (1879-1964) méltó folytatója volt az elindított gazdasági fellendülésnek. A Weiss, a Kornfeld, a Chorin, a Mautner családok mellett a Bíró, a Fellner és a Goldberger családok összeolvadá­sa révén keletkezett nagytőkés csoport tényle­ges irányítója, és az „örökösök” csoportjának legkiemelkedőbb képviselője lett. A Salgótarjá­ni Kőszénbánya Rt. Igazgatósági tagsága (1906) után 1919-ben lemondott a sikeres ügy­védi pályáról és a vezérigazgatói posztot fog­lalta el. 1925-től 1938-ig a vállalat elnök-vezér­igazgatója, 1939-től 1944-ig elnöke volt. Nevé­hez kapcsolódik a vállalat ipari konszernné alakítása. Vezető szerepet töltött be a külön­böző gyáripari és pénzintézeti érdekképvise­letekben. A GYOSZ alelnöke (1926), elnöke (1932-1941). A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. alelnöke (1932-1941). Szűk baráti kö­réhez tartozott gr. Bethlen István, akivel mint „szürke eminenciák” meghatározó befolyásuk volt a politikai élet műiden területén. Sógorá­val, Kornfeld Móriccal a Magyar Nemzet megindulását tette le­hetővé anyagilag. A „Salgó” vállalatain kí­vül döntő befolyással bírt a Weiss Mannfréd Művek vezetésére is. Gazdasági és közéleti szerepléséért 1923-ban kereskedelmi főtaná­csosi, 1936-ban titkos tanácsosi címet kapott. 1928-tól a felsőház tag­ja lett. A legmagasabb kormánykitüntetést, az I. Osztályú Magyar Érdemkeresztet 1934- ben kapta meg. Bárdossy László kíván­ságára 1941-ben le­mondott a GYOSZ elnökségéről és a PMKB Rt. alelnökségéről. Főrendi házi tagságát azonban 1944. március 19-ig megtartotta. Horthy Miklós határozottan kiállt mellette. Chorin Ferenc, a közölt dokumentumok és az 1977-ben a Századokban Vida István által közölt levelek alapján megállapítható, hogy fontos szerepet töltött be az „angolszász orien­tációjú uralkodó körök” háború alatti politikai tevékenységében. Bepillantást nyerünk a sze­mélyi és pozícióharcokba, a német befolyás egyre erőteljesebb előretörésébe. Chorin Ferencet a német megszállás után letartóztatták, Bécs melletti koncentrációs tá­borban őrizték, majd Budapesten házi őrizet­ben tartották. Sok új adatot nyújt ennek az idő­szaknak a hiteles megrajzolásához Chorin Fe­renc feljegyzése. (Teljes szövegét a dokumen­tumok között olvasni lehet.) A család szabadu­lása fejében hosszas vívódás után vagyonuk meghatározott részét kénytelenek voltak „25 évre bérbe adni” a Waffen-SS-nek. A család 41 tagja 1944. május 17-én Bécsen át Stuttgartba került, ahonnan két repülőgép szállította őket tovább Barcelónán keresztül Lisszabonba. Por­tugáliában Curia, Estoria volt állomáshelyük. 1947. január 21-én érkezett meg New Yorkba, ahol Chorin Ferencnek teljesen új életet kellett kezdenie 68 évesen. Amerikában több vállala­tot alapított, jövedelmével az arra rászorulókat önzetlenül támogatta. Az emigrációban tény­leges helyét és szerepét illetően megállapítha­tó, hogy mindig megőrizte különállását, nem csatlakozott politizáló csoportokhoz, de ezen idő alatt is figyelemmel kísérte az európai poli­tikai események, s benne hazája sorsát. Emberségének varázsa volt, érdekelte a könyv, színház, képzőművészet, s művelőit anyagilag is támogatta. Igazi filantróp volt, mely tulajdonsága (L. Nagy Zsuzsa kutatásai­ból tudjuk) a magyar polgári liberális értelmi­ség körében divatos szabadkőművességéből eredeztethető. Az elfogulatlanul, szigorú ob­jektivitással elénk tárt dokumentumokból - kronologikus, műfaji-tematikus csoportosítás­ban - egyértelmű bizonysággal tárul elénk Chorin Ferenc valóságos alakja, mely gyökeres ellentéte a korábbi elfogult, adatokat, tényeket nélkülöző történetírás által megfogalmazottak­nak. Kétségtelen, hogy ezzel a munkával a szerzők igen nehéz feladatra vállalkoztak. Könyvük lehetővé teszi az eddig még teljesen fel nem tárt életút beépítését a hazai történe­lembe, és elősegíti azt, hogy a történészek és a történet oktatók, felhasználók továbbá a törté­nelem iránt érdeklődők a maga valóságában is­merjék meg Chorin Ferenc életútját, szerepvál­lalását a magyar politikában, gazdaságban. Archív fotókkal illusztrált, jegyzetelt, életraj­zi kislexikonnal kiegészített kötethez a doku­mentumokat jó érzékkel válogatta és szerkesz­tette a történész Bán D. András. Strassemé Chorin Daisy családi vonatkozású visszaemlé­kezései, anekdotái élvezetes olvasmánnyá ne­mesítik a történelmi tényeket. DR. SZV1RCSEK FERENC Strassemé Chorin Daisy Bán D. András Az Andrássy úttól a Park Avenue-ig Miről beszél az írá$?áA Ezen levél írójának sorai már szerepeltek lapunk egy korábbi számában. A Kedves Olvasó most ismét „próbára tesz”, ezúttal más jeligével, megnevezéssel. Akkor mint középiskolai végzettségű könyvelőnő, most pedig mint 35 éves főiskolai végzettségű előadó­nő mutatkozott be. Kérem Önöket ne akarják se önmagukat becsapni, se egy grafoló­gust félrevezetni, hiszen bizonyos sajátos, egyedi jelek előfordulása még egy laikus számára is árulkodó lehet. Jelentős változások nem történtek előző levele óta, jórészt az akkor leírtakat tudom csak megerősítem. TCM/xXiufwt- ■ JftejiíÁfcb, oX. oJlcJAm. tbu*oxj/>b. bjujuJXf\L . tn. kéjt} SoJUystotAjyxrciuyjO V>áfuX- tMO j&Luloro' CAojLxizf/am/v'-xí­A jelen életére kiható, komoly múltbeli, mindeddig feldolgozatlan problémát hordoz magával. Emiatt képtelen kiteljesedett, boldog életet élni. Szinte kettéhasítja mindennapjait ez a sérelem. S amíg ez megoldást nem nyer, addig nem fogja egész értékű embernek érezni magát, addig nap nap után cipeli magával ezt a terhet. Ennek a fáj­dalomnak ismeretében némileg magyarázatot nyer időnkénti bántó, támadó fellépése, magatartása. Gondjaiból ldfolyólag, de ered­ményeként is önértékelése labilis. Fellángoló önérzetét, megerősödött önbizalmát letöri az újra és újra felsejlő múlt, így újra kicsinek és boldogtalannak érzi magát. A levélírónak félelmei vannak a jövőjét illetően is. A leírtakkal ellentétben - miszerint imád az emberekkel foglalkozni - nem tűnik kifjezetten nyitott, barátkozó embernek. Sok esetben nagyon is ella­posodnak társas kapcsolatai. Feladatainak gyakorlati oldalában, a megvalósításban leli nagyobb örömét. Erre igen nagy gondot, figyel­met fordít, maradéktalanul teljesíti, s még így is sok megmaradt, fölös energiával bír. Remélem válaszom egy alapos önvizsgálatot eredményez majd. _____________________________________________.____________OOPŐ KRWZTRU o kleveles grafológus Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Nem is örül, hogy maga lesz az ebéd a főnök születés­napján? Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Ponyi Gyuláné Balassagyarmat, Móricz Zs. u. 13/b. A mai rejtvény helyes megfejtését február 17-ig kell beküldeni. DÍJ­SZABÁS CL HAJLA­DOZÓ FEJ RÉSZE GONOSZ­TEVŐ FORMÁT­LAN^ NŐI ÉNEK­HANG KITÖRNI KÉSZÜL ÜDÍTŐ ITAL KÍVÜL, RÉG. MUNKA­GÉP ENNI­VALÓ ÉPÍTÉ­SZETI STÍLUS TELE­PÜLÉS KÖmKA ÉGTÁJ, RÖV. KIS IRÉN AUTÓT MEG­ÁLLÍT FEHÉR­NEMŰ NÉMET BETŰ PÁROS SZERV DURVA POSZTÓ NÁPOLYI­SZELET TUDÁS KÖZEPE ISKOLA. RÖV. MOHA­MEDÁN CÍM ELŐADÓ. RÖV. KÉN. TRÍCIUM CL MEGESKET ► K NARANCS HÉJAK 1 ESŐN ÁLL Palóc tradíciók A palóc falvakban sokáig ke­veredett egymással az egyházak tanítása a nép szokásrendszeré­ben testet öltött hiedelemvilág­gal. így hozhatók összefüggésbe a naptári év egy-egy napjához kötődő ünnepnapok a népi tra­díciókkal. A karácsonyváró (ad­venti) ünnepkör egyik legneve­zetesebb dátuma dec. 13-a, Lu­ca napja. Néhány faluban (Ka­zár, Rimóc, Mátraszőlős, Nő­tincs stb.) ekkor készítették a lu- caszéket, hogy a karácsonyi mi­sén azon ülve, a fehémépet vé­gigmérve meglássák a boszorká­nyokat. A lányok a szerelmi jós­lások miatt várták ennyire ezt a jeles időpontot: ekkor ugyanis ólmot öntöttek, vagy kifőtt gom­bócokba rejtett, papírgalácsi- nokra rárótt sorokból tudták meg, milyen foglalkozású lesz a párjuk. Á betlehemes legények karácsony előtt házról házra jár­va, egy kis harapnivaló ellené­ben mutatták be játékaikat. Őrhalomra jellemző volt a pász­torok ünnepi vesszőhordásának szokása, mellyel az állatok sza­porodását kívánták elősegíteni. A karácsonyi abrosz morzsáit a földeken szórták szét, a kará­csonyfára pedig gyümölcsöket aggattak, hogy bőséges legyen a termés. A palócok újévkor nem ettek szárnyast, mert elkaparja a szerencsét. Ugyanakkor szíve­sen fogyasztottak lencsét, hogy pénzben ne szenvedjenek hi­ányt a következő esztendőben. A farsang a lakodalmak, disznó­torok és a fiatalság szórakozásá­nak ideje volt. Ilyenkor mindig felkerült az asztalra a pampuska (fánk), herőce és a mákos ferentő (guba). A tavaszi ünnep­kört indító virágvasámap a bar­kaszentelésről volt nevezetes. Varsányban pl. azt tartották, hogy a háznál annyi liba lesz, ahány szem van a barkán. Virág­naphoz kötődött a kiszehordás, a villőzés is: egy felöltöztetett szalmabábut kivittek a szom­széd község határára, vagy bele­dobtak a patakba, hogy a falut elkerüljék az ártó szellemek, tá­vol tartsák maguktól a betegsé­geket. A húsvéthétfői locsolko- dás, öntözködés (vízzel, kölni­vel, parfümmel) szokása a váro­sokban is elterjedt és ma is élő hagyomány. A legények május elsején, május első vasárnapján és pünkösd vasárnapján májfát állítottak a lányoknak, az utóbbi évtizedekben ehhez még a szé­pen megkomponált virágkosár is társul. Bár űrnapja kifejezetten egyházi ünnep, palóc honban jellemző volt, hogy az ünnepi sátorfüvet a betegségek ellen használták fel, a veteményes ágyba pedig zöld gallyat szúrtak a jobb termés érdekében. Rend­kívül gazdag a tárháza az élet je­les eseményeivel (születés, lako­dalom, temetkezés) összefüggő tradícióknak. TŐZSÉR ANETT FOTÓ: ROGÓ TIBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom