Nógrád Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-14 / 11. szám

2000. január 14., péntek SZÉCSÉNY Megyei Körkép BATON YTERENYE RETSAG 3. oldal Nógrád Megyei Hírlap Pádár András jegyzete Még repültek a fenyőfák M átyásföldön jártam nem­régiben, s láttam, amint a három-négy emeletes tár­sasház. ablakán át kihajították az ünnepi díszeitől megfosz­tott fenyőfát. Itt sem jobb a helyzet, mint otthon - gondol­tam magamban, ám de a kö­vetkező percekben megjelent egy fiatal férfi és a földre do­bott fát bevitte az utca szélén álló egyik szemétgyűjtőbe. Már elfeledtem az esetet, amikor pár napja, a telekre igyekezve valami hasonló esemény történt. A Beszterce- lakótelep egyik magasépülete mellett egyensúlyoztunk tár­sammal a ráfagyott hótól csú­szós lépcsőkön, amikor nagy suhogással egy fenyőfa vágó­dott mellénk. Ijedten húzód­tunk az épület mellé, de csak egy fa repült, amely végül is társamra dőlt, megvillantva magán egyetlen kibelezett pi­ros szaloncukorpapírját. Szerencsére baleset nem történt, de bekövetkezhetett volna. Nem tudom, akkor mi történik,' hiszen a szárnyaló karácsonyfa tulajdonosa szé­gyenlősen visszahúzódott la­kása rejtekébe, sérülés eseté­ben nyomozni kellett volna a gondatlan elkövető személye után. Nem tudom, hogy a fát ad­digi használója elvitte-e az útból valamelyik gyűjtő­helyre, mert más útvonalon tértünk haza. Csak bízni lehet benne, hogy igen. S azt re­mélni, hogy minden ember jól felfogott érdekének tartja a rendet, a tisztaságot. Ennek a reménynek pedig az a válto­zás ad alapot, amely az utóbbi évtizedekben érzékelhető a salgótarjáni városlakók kö­zött. Ugyanis több mint há­rom évtizede, amikor évről évre százak költöztek a város összkomfortos lakásaiba, a vízkereszt körüli időben még tízesével repültek a kiszolgált karácsonyfák útra, járdára, parkba az elsőtől a nyolcadik emeletig. Idén szerencsére kevesebb ilyen eset volt, de megtörtént. Kár azon elmélkedni, hogy kinek a dolga a lefosztott fe­nyőfák eltakarítása. Egyér­telmű, hogy a tulajdonosé, aki berendezés hiányában eltü­zelni nem tudja, felaprítani sem, mert minek, akkor mit tegyen? Marad a legéssze­rűbb megoldás, az összegyűj­tés, ami meg már — tartották sokan az idén is - nem az ő dolguk. Nos, ez igaz, de az tény, hogy nélkülük, a város­lakók nélkül ez sem működik. Azért nem, mert az ezt végző szervezet csak arra szolgál, hogy elszállítsa a hul­ladékot. Az összegyűjtögetés nem feladata, erre sem pénze, sem embere nincs. Persze le­hetne, de az ehhez szükséges több pénzt nekünk kellene megfizetni. Bizonyára ké­nyelmesebb dolog lenne, de a nagyobb kényelem ára a mi zsebijpket terhelné. A m de ez esetben nem is beszélhetünk kényelem­ről, csupán rendetlenségről és lustaságról. A felnőttkori szo­cializációnak egy olyan foká­ról, amelyhez még nem nőt­tünk fel. Fehér bőrű, zöldszínű dzsekis elkövetőt keresnek Félig sikerült postarablás Szerda este 18 óra után két perccel: a salgótarjáni Besz- terce-lakótelepen lévő kis posta két dolgozója a munka­idő végén éppen a kabátját vette fel, amikor a külső bejá­raton egy férfi lépett be. Be­húzta maga mögött az ajtót s az ügyfelek számára szolgáló helyiségből a kezelőtérbe akart menni. Ez az ajtó azon­ban - a szabályoknak megfe­lelően - zárva volt. A férfi megtorpan egy pillanatra. A két alkalmazott úgy látta, hogy egyik kezében fegyver­nek látszó tárgyat tart, a má­sikban nejlonszatyor volt. Valamit mormogott is, de nem értették. Az arcát csak­nem teljesen eltakarta. Ekkor az eléggé magas illető a sza­tyorral benyomta a két helyi­séget egymástól elválasztó üveget.. Ezt látva a két hölgy megnyomta a riasztó gombját és egy hátsó helyiségbe me­nekült. A férfi bemászott a betört ablakon át. Mivel azonban pénzt sehol nem ta­lált a helyiségben, ezért ma­gával vitte az egyik alkalma­zott kézitáskáját az összes ira­taival és ötezer forint kész­pénzzel. A néhány perc múlva ér­kező rendőrök azonnal mun­kához láttak, hogy felderítsék és elfogják a rablót. Ehhez kérnek segítséget az állam­polgároktól is, akik ebben az időpontban a posta környékén jártak, vagy felfigyeltek egy 20-22 év körüli, fehér bőrű, kb. 180 cm magas, szikár, vé­kony testalkatú férfira. Az il­lető ekkor zöld színű kapuc­nis puffasztott dzsekit viselt. US _ Januári életkép a város határában - Megy a muraközi a nagy szürkeségben. So­moskőújfalu és Eresztvény között kaptuk lencsevégre a poroszkáló, tehervonó állatot, amely egyébként tonnákat is játszva elmozdítana. Mellette ballagott gazdája, aki szemmel láthatóan nagyon jól tartja a lovát. Látni lehetett ezt a patkótól a szőréig ápolt állatról, ami ritka látvány megyénkben fotó: gyurián tibor A nógrádgárdonyi szürőbuszok egyelőre idézésre várnak Levegőhöz jut-e a tüdőgyógyintézet? (Folytatás az 1. oldalról)- Először a 8-tól 12-ig, il­letve 14-től 18 óráig terjedő munkaidőt, de tavaly írtunk egy levelet az ANTSZ-hez, hogy tudomásunk szerint nem dolgozhatunk napi nyolc órát a röntgengép mellett, s kérésünk megfe­lelő elbírálását kértük. Dr. Dömsödy Péter igazgató úr válasza egyben utasítás is volt intézetünk számára, munkaidőnket a 9-15 óra közötti időszakra helyezték át. Ez így, persze úgy ahogy, rendben is lett volna, de hát a mi munkánk ennek ellenére sokkal több időt igényel. Már reggel 7-kor előkészülünk, aztán a mű­szak végén kitakarítunk, és még egy sor szükséges fel­adatot elvégzünk. Ráadásul 1999. március 1-jétől már mindennap haza kellett mennünk a vidéki kiszállá­sokról. A történet ezzel még nem teljes, mert mintegy három hónapja 10 és 17 óra közé helyezték át a munka­időnket, ebédidő nélkül, ugyanis Tolmácsról betele­fonált valaki, hogy ő nem tud részt venni a szűrésen 9-15 óra között. Aztán ki­derült, hogy az illető hölgy, a betelefonáló már hét éve nem volt tüdőszűrésen.- Ha nem titok, mennyit ke­resett ön ezzel a munkával?-Az alapfizetésemre Vvs/ na­Gyermekjóléti szolgálat Érsekvadkert, Nagyoro­szi és Rétság központtal hozott létre társulást ti­zennyolc nyugat-nóg­rádi település a gyer­mekjóléti és családsegí­tői szolgálat hatéko­nyabb működtetésére. A Nagyoroszi gesztor­ságával alakuló társulás egy tanácsot is létreho­zott, amelynek tagjai a pénzügyeket, valamint az ügyintézést koordinál­ják. A tömörülés előnye, hogy az e feladatra jutta­tott állami támogatások összeadásával eredmé­nyesebb munkát végez­hetnek az önkormányza­tok, mint külön-külön a kevesebből.-L pidíjként 70, útiköltségként egy összegben 7000 forintot kaptam, így havonta, a csa­ládi pótlékkal együtt nettó 45 ezer forintot tudtam ha­zavinni.-Most, januárban mennyit kapott kézhez?-Mivel december 3. óta itthon vagyok, csupán 39 ezer forintot.- Önön kívül kiket érint még ez a nem kívánt állapot?-Egy buszon, a sofőrrel együtt, aki szintén segít a napi munkában, összesen négyen vagyunk. Január 22- én lesz egy éve, hogy a má­sik szűrőbusz, egy Ikarus, használaton kívül van. Én is azon dolgoztam, majd azr egyik társammal együtt a — tavaly decemberben lerob­bant — Mercedes buszra ke­rültünk át. A másik két dol­gozó pedig idővel eltávo­zott Nógrádgárdonyból. Ehhez azt is tudni kell, hogy bennünket más területen nemigen tudnak alkalmazni, maximum portásnak, vagy udvarosnak.- Kapott-e valami biztatást, ígéretet, amikor szabadságra küldték?-Én már azt sem tudom nyomon követni, hogy a ta­valyi, vagy az idei szabad­ságomat töltöm-e, mert jócskán maradt 1999-ről is. Csak annyit mondtak, hogy „vegyétek ki a szabadságo­| tokát”. A röntgentechnikus pedig megígérte, hogy amennyiben lesz alkatrész a röntgengéphez, akkor felhív telefonon. A technikus sze­rint másfél millió forint kel­lene a pótláshoz, tehát há­rommillió a két buszhoz, de úgy tudom, hogy csak az egyik buszt akarják újrain­dítani. Annak is nagy a va­lószínűsége, hogy az Ikarus, mint jármű is felújításra szorulna a kényszerű állás iatt. Nem tudok mást csi- álni, várok, és rögtön me- yek amint lehet. Nincs irigylésre méltó helyzetben Kaszás Erika sem, a nógrádgárdonyi tüdő­gyógyintézet megbízott igazgatója, aki mindössze negyedik napja tartózkodott új munkahelyén, amikor a lerobbant szűrőbuszok to­vábbi sorsa felől érdeklőd­tünk nála.- A fő feladatom az adós­ságállomány leküzdése, a problémás helyzet kezelése — mondta. - A kifizetetlen számlák és még egy sor gond az intézmény egészét érintő intézkedéseket sürget, de ennek ellenére szándé­kunkban áll az egyik, a Mer­cedes szűrőbusz újbóli indí­tása. Ennek a pontos idő­pontját még nem tudom megmondani, hiszen minden a pénzügyi feltételek megte­remtésétől függ. B. M. Hírek Alakuló ülés Balassagyarmat - A Ma­gyar Vakok és Gyengénlá- tók Nógrád Megyei Szerve­zete január 18-án 10 órától tartja a balassagyarmati körzeti csoport alakuló ülé­sét a Madách Imre Városi Könyvtár kupolatermében. Sikeres pályázat Becske - Az önkormányzat az Országos Bűnmegelőzési Tanács pályázatán százezer forintot nyert, melyet a ve­szélyeztetett fiatalok és gyermekek részére a szabad idő hasznos eltöltésére használhatnak fel. Támogatás Borsosberény - A múlt évihez hasonlóan az idén is természetben kapják a szü­lők a gyermekvédelmi tá­mogatást. Az ezt szolgáló papírt a község három élel­miszerüzletében válthatják be. Ilyen módon az állami támogatás élelmiszer formá­jában jut a gyerekekhez. Az üzletek vezetői eddig betar­tották az önkormányzattal kötött ebbeli kötelezettsége­iket. Díjemelés Bárna - A szemétszállítási díj fizetését ez évre ingatla­nonként 100 forinttal emelte a képviselő-testület. Egy három­szobás lakás esetén az eddigi 2100 forint helyett 2200 forin­tot kell fizetni évenként ezért a szolgáltatásért. A keletkező szemetet egy helybeli vállal­kozó szállítja el hetenként egy­szer a ceredi lerakóra. A szállí­tás költségeihez az önkor­mányzat a költségvetése sze­rint 150 ezer forinttal járul hozzá. Műemlékvédelem Cered - Az önkormányzat tavaly ősszel 6,5 millió forintot nyert pincefelújításra. A föld alatti építmény rendbetételére fordítandó összeg nagyságából ítélve kiderül, a pince nem kö­zönséges. Különlegességét az adja, hogy épp a műemlék ha­rangláb alatt helyezkedik el, amelynek védelme elsődleges feladat. E műemlékvédelem pedig nehezen képzelhető el az alatta elhelyezkedő rossz ál­lagú pincével. A felújítási munka - a tömedékelést köve­tően a kiépítés folyik - a befe­jezéshez közelít, bár a január tizenötödikére tervezett átadást egyelőre az időjárás gátolja. Eddig már több mint kétszáz hómunkás dolgozott Salgótarjánban J A járdáknál is van sorrend így jártunk az Alkotmány úton Mint ahogy napközben egy­két kocsival csak fenntartó munkát tud végezni a Salgó­FOTÓ: GYURIÁN TIBOR tarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft., úgy a járdákat, gyalogátkelőhe­lyeket is elsősorban éjszaka takaríttatják a hómunká­sokkal — mondta lapunk kérdésére Bodnár Benedek, a kft. ügyvezető igazgatója. Tőle azt is megtudtuk, hogy természetesen a járdák takarításánál is van fontos­sági sorrend a megyeszék­helyen. Nyilvánvaló, hogy mindenekelőtt a tömegjel- legű közlekedési útvona­lakhoz igazodva. így például elsőbbséget élvez többek között az au­tóbusz-állomás, továbbá a gyalogátkelőhely vagy pe­dig a forgalmas intézmé­nyek környéke. Eddig már több mint kétszáz hómun­kás dolgozott Salgótarján­ban. Falusi vendéglátás, a társasági törvény változásai Kamarai programok A falusi vendéglátással foglalkozó szakemberek részére indít képzést a Nógrád Megyei Kereske­delmi % Iparkamara. A szervezet gazdaság- fejlesztő közhasznú társa­sága pályázati pénzt nyert a Gazdasági Minisztérium turisztikai célelőirányza­tából, ez az összeg biztosít lehetőséget arra, hogy a falusi vendégfogadók an­gol nyelvi képzésen ve­gyenek részt. Az érintettek még jelentkezhetnek a Salgótarjánban kezdődő, három hónapos, heti két alkalommal zajló tanfo­lyamra. A társasági tör­vény változásaira hívja fel figyelmet az a kht. által szervezett előadás, ame­lyet Kissné dr. Juhász Edit, a Nógrád Megyei Bíróság cégbírója tart majd február elsején délelőtt 10 órától Salgótarjánban, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Bartók Béla úti székházában. A szá­mos időszerű kérdéssel foglalkozó előadás - amely a tagdíjhátralékkal nem rendelkező kamarai tagoknak ingyenes — a 2000. június 16-ig végre­hajtandó tőkeemelési fel­adatokról, a gmk-k köte­lező átalakulásáról, vala­mint a kötelező mellékle­tekkel kapcsolatos felada­tokról is tájékoztatást nyújt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom