Nógrád Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-14 / 11. szám
Alkonyévek - Nyugdíjasok oldala 2000. január 14. péntek ___________________________________________________________________________________________________________________________________9. oldal Az egyedülálló nyugdíjasok helyzete a legrosszabb - állítják társadalomkutatók Többségük az élelmiszeren spórol Népfőiskola Tarjánban Betegségek, gyógyításuk A gyakori időskori betegségekről, kialakulásukról és kezelésükről volt szó a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ népfőiskolái előadás-sorozatának január 12-i, szerdai foglalkozásán. Ebben a hónapban még két összejövetelt tartanak: január 19-én dr. Hantos Ágnes lesz az előadó, előadásának címe: Töltekezéseink. Január 26-án Svábné Brilló Ágnes természet- gyógyászati kezeléseket ismertet. A záróprogram február végén lesz. A rendszerváltást követően a munkanélküliség elől sokan „menekültek” nyugdíjba. A nyugdíjasok számának hirtelen növekedése miatt a nyugdíjak összegét sem lehetett megfelelő mértékben emelni - vélekedtek a résztvevők a Nyugdíjasok Országos Képviseletének (NYOK), a napokban Budapesten megtartott fórumán. Az időskorúak arányánál nagyobb mértékben nőtt a nyugdíjasok hányada 1992 és 1998 között a magyar társadalomban, állapította meg a Társadalom- kutatási Intézet (Tárki) - a nyugdíjasok jövedelmi helyzetét és lakáskörülményeit elemző - tanulmánya, amelyet megvitattak az érintettek. A felmérések szerint a csak idős- korúakból álló háztartások száma is jelentősen emelkedett, arányuk 1998-ban 28 százalék volt. A vizsgálat megállapította, hogy a nyugdíjasok jövedelmi helyzete kevésbé romlott, mint a társadalom egyéb rétegeihez tartozóké. Körükben kisebb a valószínűsége a szegénységnek, de a gazdagságnak is. A nyugdíjasok lakáskörülményeit elemezve kiderült, hogy esetükben az egy főre jutó lakótér nagyobb az átlagnál, lakásaik azonban kevésbé komfortosak. A 60 éven felüli nyugdíjas férfiak 3,8, míg a nők 2,2 százaléka dolgozott. Az idősek jövedelemhátránya a teljes népességhez viszonyítva mintegy 6 százalék, az aktív korúakhoz képest pedig csaknem 10 százalék. A Tárki adatai szerint a 60 éven felüliek körében négyszeres a különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelmek között. A szegénységet tekintve az egyedülálló nyugdíjasok vannak a legrosszabb helyzetben. A szegénység kockázata azokat érinti a legkevésbé, akik nyugdíjuk mellett munkát is vállalnak. A kutatás szerint az idősek hatvan százalékánál fordult elő tavaly, hogy pénzük nem tartott ki a hónap végéig. Megállapították azt is, hogy az érintettek inkább az élelmiszeren spóroltak, mint a fűtés vagy a lakbér költségén. A nyugdíjasok kifogásolták, hogy a Tárki nem 1989-hez viszonyítva végezte a vizsgálatát. Képviseletük szerint az is félreértésekre adhat okot, hogy a nyugdíjasok jövedelmi helyzetét nem az aktív dolgozókéval hasonlították össze. Több mint hárommillió évvel ezelőtt egy majomembér bemászott vagy beleesett egy, a mai Johannesburg (Dél-Afrika) közelében fekvő barlangba és aztán soha többé nem tudott kijönni onnét. Az új évezred hajnalán a tudósok azt remélik, hogy a szerencsétlenül járt főemlős maradványai példátlan információkkal segítik megfejteni az emberiség távolba vesző eredetét. A múlt évben, július 5-én Nkwane Molefe kutató fedezte fel a majomember 20 méterrel a felszín alatt beágyazódott, megkövült bal karját és kézfejét. „Ez az első eset, hogy rendelkezésünkre áll a teljes keze és karja egy majomembemek, amely 3,3 millió évvel ezelőtt élt” - nyilatkozta akkor Ron Clarke. A kéz és a kar ugyanahhoz a lényhez tartozik, amelynek lábfejét, alsó lábszárcsontját és alsó combcsontját, valamint koponyáját már évekkel korábban megtalálták ugyanezen a helyen. Ebből a típusból és korból ez a legteljesebb kövület. Clarke, aki az ásatásokat vezeti a híres Sterkfontein-bar- langban, elmondta, hogy a kőzetmozgás távolította el egymástól a tudományosan Austra- lopithecusnak nevezett majomember csontjait. A kutató bízik abban, hogy a barlang mélyebb részén megtalálják a példány hiányzó részeit is, köztük a hátgerincet és a medencecsontot. A lelet nemének meghatározásához további kutatások és leletek szükségesek. Az „őskéz” evolúciós eltérést mutat a majmoktól, viszont sokban hasonlít a modem emberéhez.- A lelet külön érdekessége, hogy noha a koponya majomszerű, a kézcsontok nagyon hasonlítanak a mai emberére - mondta Clarke. Az ujjak rövidek legközelebbi élő rokonainkhoz, az emberszabású majmokhoz képest, mint amilyenek a csimpánzok, az afrikai gorillák és a délkeletázsiai orángutánok. Clarke szerint a kéz átmenetet alkot a hosszabb majomujjak és a modem emberi kéz között, amelyre inkább a rövid, egyenes ujjak a jellemzőek. „Ennek az emberfélének a miénkéhez nagyon hasonló keze volt, görbe ujjcsontokkal és nagyon erős hüvelykujjal, amelyet valaminek a megragadására használt, valószínűleg arra, hogy megkapaszkodjon a faágakban” - közölte Clarke. A kutató szerint a főemlős, valószínűleg a környékbeli fákon fészkelt, hogy elkerülje a rettenetes húsevőket, köztük a kardfogú nagymacskák több fajtáját és egy hosszú lábú hiénafélét. A mai antropológusok szerencséjére ezek a ragadozók nem tudtak hozzáférni a főemlős barlangsírban lévő maradványaihoz. A megmaradt példány, amelyet nem háborgattak a falánk húsevők, viszont tartósított a barlang mennyezetéről csöpögő kalciumkarbonát, megőrződött mint őskövület. A Sterk- fontein-barlang, amelyet az UNESCO a világörökség részének nyilvánított, már eddig is jelentős szerepet játszott az emberiség gyökereinek kutatásában és megerősítette a feltevést, hogy Afrika az emberiség bölcsője. Egy felnőtt majomember megkövült példányát 1936-ban fedezte fel Sterkfonteinben dr. Robert Broom. Ez a főemlős 2,6-2,8 millió évvel ezelőtt élt, és nyaktájéka lefelé hajlott, ami inkább emlékeztet a mai emberre, mint a 3,3 millió éves példányra. Ron Clarke szerint Sterkfontein mélyebb rétegei akár 4 millió éves vagy annál is régebbi emberfélék kövületeit rejthetik magukban. Az ember őseinek ilyen régi csontjai már előkerültek lerakodott vulkáni hamuból és tómedrekből Kenyában, de a kelet-afrikai hominid fosszíliák távolról sem olyan teljesek, mint a sterkfonteini csontok. Tanzánia északi részén emberfélék olyan láblenyomatait találták meg, amelyek 3,6 millió évre nyúlnak vissza. Pusztai „teríték” nyolcvanhat személyre Egy óvodás, egy iskolás... Az átmenő forgalom miatt zajosabb, mint általában az apró helységek, de még így is csend uralja Nagy- lócnak azt a részét, amit Zsunypusztának hívnak. A házak száma nem sokat változott az utóbbi évtizedekben, de az otthonok arculata igen: a legtöbbnek ma már csak két-két lakója van. Ha valamennyi itt élőt egyszerre látná valaki vendégül, nyolcvanhat személyre kellene az asztalokat megteríteni. A hetvenes évekbeli száznyolcvanról napjainkra ennyire csökkent le a lélekszám. A legtöbb pusztai idős, nyugdí- I jas, húsz-huszonöten lehetnek a középkorosztálybeliek, egyetlen óvodáskorú és pontosan ennyi általános iskolás tartozik a lakosok körébe. Annak ellenére, hogy a lakosok zöme időskorú, az önkormányzatnak feladatot adó házi gondozás iránti igénnyel nem fordultak a hivatalhoz a zsunyiak. A korábbiakhoz, hasonlóan a szociális étkeztetésre valószínűleg lenne jelentkező, ennek azonban - szállító- eszköz híján - most nehézkes lenne a megoldása. Őszirózsa Karancskesziben: így működnek Búcsú és köszöntő Délután négytől este kilencig mulattak, emlékeztek és egy kicsit a jövőjükkel is gondoltak a napokban a ka- rancskeszi őszirózsa nyugdíjasklub tagjai. Pótszilvesztert tartottak, ami azonban csak névleg volt „pót,” az óév legutolsó napján ugyanis szinte egytől egyig unokákra vigyáztak a klubo- sok, ezért halasztották későbbre az évbúcsúztatójukat. A Simon Lajosné vezetése alatt álló csapat pár napja a művelődési házban búcsúztatta az elmúlt évet és évtizedeket, s külön örömet jelentett számukra, hogy körükben köszönthették a község polgár- mesterét is. Jó hangulatban, kis történetek felelevenítésével emlékeztek a kilencvenes évekre, daloltak, táncoltak, mókáztak. Összejövetelüket egyben évnyitó rendezvénynek tekintették, s ennek megfelelően összeállították az első féléves programjukat. Eszerint több alkalommal szerveznek az idősebb korosztályt érdeklő - nyugdíjazásról, társadalom- biztosításról, egészségmegőrzésről szóló - előadásokat, amelyek nyitottak lesznek: meghallgatásukra nem csak a klubtagokat várják. A kirándulások, kis ünnepségek megtartása is szerepel a 25-30 fős törzstagsággal rendelkező Őszirózsa tervei között. Ki a legöregebb a világon? A múlt év december végén elhunyt a világ legöregebb polgára, egy 119 éves amerikai nő. Azóta napról napra gyarapszik azoknak a sora, akik méltán pályáznák erre a címre. A Guinness rekordok könyvének szakértői január elején az angliai, 107 éves Margaret McHowat asszonyt jelölték meg a világ legöregebb embereként. Ő azonban - mint kiderült - elhalálozott így a cím egy skóciai 108 éves özvegyre szállt. Vagonrakodásból fizette a kollégiumot, fiatalon így segített önmagán - Sokszor betörte ám az ablakot! Bejárta egész Európát a kazári nyugdíjas-Édesapám, azzal az ürüggyel, hogy trágyát visz a földünkre, a lovakat a futballpálya felé irányította. Ahogy reggel elment, este úgy hozta vissza a trágyával megrakott szekeret. Tőle örököltem a foci iránti érzékemet, szeretetemet. Udvarunkban kispályás focihoz kialakítottam egy pályát. Sokszor betörtük az ablakokat, amiért kikaptunk - eleveníti fel gyermekkori élményeit Tőzsér István, kazári nyugdíjas. A földművescsaládból származó fiatalember korán a saját bőrén érezte, milyen nehéz a dolgozó ember fiának a sorsa.-Édesapám a második világháború áldozata lett a Don- kanyarban. Édesanyám hallatlanul sokat dolgozott, hogy el tudjon tartani bennünket. Nem is élt sokáig. Hosszan tartó betegség után ő is itthagyott bennünket. Az egyébként jó eszű gyerek az általános iskola elvégzése után a salgótarjáni Madách Imre Gimnáziumban érettségizett. Mint kollégista szombat- vasárnaponként rakodómunkát vállalt a vasútnál. Egy napra száz forintot kapott.-Ebből ötven forintot befizettem a kollégiumra teljes ellátásra, a többiből fenntartottam magam. A középiskola befejezése után a kazári bányaüzemben folytatta munkáját.- Voltam bérelszámoló, meós, majd aknász 1970-ig, a bányák bezárásáig. Az itt töltött időben elvégeztem a bányaipari technikumot. Jó szervező-, kapcsolatteremtő képességére a megye- székhelyen is felfigyeltek.-A bányák bezárása után a volt szakszervezetek megyei tanácsához kerültem, majd a megyei sportbizottság vezetőjeként dolgoztam húsz évig. Munkája mellett se mondott le tudásának, szakmai képességének gyarapításáról. Elvégezte a debreceni tudomány- egyetem népművelő-könyvtárosi, majd a Testnevelési Főiskola sportvezetői szakát. A magas képzettséget tanúsító diploma megszerzése a Testnevelési Főiskola labdarúgó-edzői szakának elvégzésével zárult.-A megyei szakszervezeti tanács folyamatos leépítése során előbb a volt Magyar Honvédelmi Szövetségnél (MHSZ) folytattam tevékenységemet, majd visszakerültem eredeti munkahelyemre, a szénbányákhoz meóvezetőnek. Innen korengedménnyel mentem nyugdíjba. Minden szavából süt a sport iránti, magas hőfokú szeretete. Érthető, mert sok elismerés, kezdeményezés kötődik nevéhez. Már ifjú korában is bebizonyította sokoldalúságát. A gimnáziumban atletizált, kézilabdázott, focizott. A kollégiumban sakk-, asztaltenisz-baj- nokságot nyert. Az SBTC ifjúsági csapatában ugyanúgy ismerték nevét, képességét, tudását, mint Kazáron, ahol aktívan futballozott. Harminckilenc éves korában hagyta abba a bőrlabda rendszeres kergetését.- Rengeteg élményt szereztem. Egy pályán lehettem Szojka Ferenccel, Dávid Róberttel, Cserháti „Culival”, Krajcsi Jóskával. Emlékezetes marad számomra a Dorognak rúgott öt gól, az MTK és a Fradi legyőzése. Az FTC-ben akkor Albert és Rákosi is játszott. Kazáron pedig minden pesti csapatot megvertünk. Hírnevet szereztünk a Mizserfai Bányásznak. Tőzsér István nevét fémjelzi többi között a falusi és munkahelyi szpartakiádok felújítása, a Tőzsér István munkahelyi olimpiákon való részvétel, a szakmaközi bizottságok vetélkedője, a több mint kétszáz kispálya építése, a munkahelyi testnevelés (munkaszüneti torna) bevezetése. Országos hírűvé vált a női dolgozók versenye. Rajta kívül nagy része volt a fenti sikerekben a sportot szerető, hozzáértő szakembereknek, akik összefogtak és harcoltak a megye verseny- és tömegsportjáért.- Jóleső érzéssel mondhatom, hogy 150 sportembert, szervezőt neveltem, akik most is folytatják, amit én elkezdtem. A sok elismerés között a legbüszkébb a Sportérem ezüst, arany fokozatára és az MHSZ sportvezetői országos kitüntetésre vagyok. Jutalomként bejárhattam egész Európát. Az olimpiáktól kezdve részt vettem a magas szintű nemzetközi rendezvényekig. Szülőfalujának sportéletéről a következőket mondta el:- A tapasztalataim alapján csak annyit mondhatok: valami nincs rendben. A csapat sporttörténelmében annyi gólt nem kapott, mint mostanában. A férfi- és serdülőcsapat az utolsó helyen áll. Az 1994-ben kiadott könyvemben (Kazár község sporttörténete 1934-1994) ez áll erről: „Ha összehasonlítást teszek a régi és a mai kazári sportélet állapotáról, igen keserű szájízzel tehetem ezt.” Hol van a pezsgő sportélet? Hol vannak a tehetséges fiatalok? V, K. Számuk nőtt arányuk csökkent A vatikáni missziós hírügynökség legfrissebb adatai alapján több mint tízmillióval nőtt a katolikusok száma a világban az 1997-es év végéig terjedő egy évben. Arányuk azonban összességében 0,07 százalékkal csökkent. Az említett időszakban a katolikusok száma mintegy tízmillióval nőtt, vagyis valamivel több mint egymilli- árdra emelkedett. Amerikában, Afrikában és Ázsiában egyértelműen a növekedés volt jellemző, Európában és Óceániában ezzel egyidejűleg csökkenés volt tapasztalható. A katolikus vallá- súak aránya összességében 0,07 százalékkal csökkent annak ellenére, hogy csak Óceániában esett vissza jelentős mértékben, 0,4 százalékkal. Európában a mérséklődés aránya elérte a 0,03 százalékot. A világon összesen 128- cal csökkent a papok száma 1997 végére, a püspököké ugyanakkor 45-tel emelkedett. Ázsiában 1037-tel, Afrikában pedig 600-zal több volt a pap 1997 végén, mint egy évvel azelőtt. Az emberiség eredetének nyitja