Nógrád Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-14 / 11. szám

8. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2000. Január 14., péntek ÁTADTA MEGBÍZÓLEVELÉT Barsiné Pataky Etelka, Magyar- ország új ausztriai nagykövete csütörtökön Bécsben Thomas Klestil szövetségi elnöknek. Eb­ből az alkalomból az osztrák államfő kijelentette: örömmel tekint a közép-európai állam­fők magyarországi találkozója elé. AUSZTRIÁBAN az Európai Unió keleti bővítése nyomán nőni fog a jólét: az első körnél a GDP 0,5 százalékát, a máso­diknál pedig 0,6 százalékát éri el az ország haszna. Erre az eredményre jutott a csütörtö­kön Bécsben bemutatott tanul­mányában Wilhelm Kohler lin­zi egyetemi professzor. Kohler hangsúlyozta: ezek nem látvá­nyos eredmények, de nem is hanyagolhatok el, s minden­esetre azt mutatják, hogy Ausztria Németországnál és Finnországnál is többet nyer a bővítéssel. AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG csütörtökön üdvözölte a török kormány előző napi döntését az Abdullah Öcalan kurd párt­vezető elleni halálos ítélet vég­rehajtásának felfüggesztéséről. A határozat a helyes irányba mutat - jelentette ki az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testü­letének szóvivője. A döntés összhangban van a nemzetközi gyakorlattal és az Európai Unió törekvéseivel, amelyek a halál- büntetés eltörlésére irányulnak. NAGY SIKERT ARATOTT európai premierjén München­ben Szabó István legújabb, nemrég három kategóriában is Európai Filmdíjjal elismert alko­tása, A napfény íze. A Ludwig Maximilian Egyetemen szerda este Szabó István és a film fő­szereplője, a brit Ralph Fiennes kapta a legnagyobb tapsot. A SZÖVETSÉGI ERŐK csak nem teljesen (85-90 százalék­ban) ellenőrzik a csecsen fővá­rost, és akár egy-két napon be­lül be is vehetik - jelentette ki csütörtökön Biszlan Gantamirov, a Moszkva-párti csecsen milícia parancsnoka. A csecsenföldi orosz kormány- megbízott helyettese viszont arra figyelmeztetett, hogy Groznij központját „vegyi bom­bákkal” aknázták alá, ezért az orosz parancsnokság nem eről­teti a csecsen főváros teljes be­vételét, mert komolyabb em­berveszteségektől tart a polgári lakosság körében, illetve a szö­vetségi erők egységeinél. HUSZONNÉGY EMBER életét vesztette és 19 másik megsebe­sült csütörtökön Egyiptomban egy súlyos közúti szerencsét­lenségben, amelynek során Kairótól 50 kilométerrel délre egy autóbusz teherautóval üt­között. ■ Jeruzsálem Izrael megfontolná annak lehetőségét, hogy a Golán- fennsíkon élő állampolgárai adott esetben lakóhelyükön maradhassanak, szíriai fennhatóság alatt is - ezt tartalmazza egy, a minapi izraeli-szíriai béketárgya­lások során használt ameri­kai munkaokmány. A Háárec című izraeli napilap ál­tal csütörtökön közzétett doku­mentum egy pontja megállapítja: Izrael elvi álláspontja előirányoz­za „minden fegyveres erejének visszavonását a Golán-fennsíkról az egyezményes határvonal mö­gé”, míg Szíria „a teljes izraeli fegyveres erő és az összes izraeli civil kivonulását” kívánja elérni. Az izraeli miniszterelnöki hiva­tal megerősítette: tény, hogy az amerikai munkaokmányt hasz­nálták Shepherdstownban a béke­tárgyalásokon. Ugyanakkor - tet­ték hozzá - az említett dokumen­tum csupán „példálódzó” jellegű, A Golán-fennsík sorsa Szíriái fennhatóság alá kerülnének zsidó telepesek s a témához a zsidó állam tucat­nyi kiegészítő oldalt terjesztett még elő. Joszi Beilin igazságügyi miniszter csütörtöki nyilatkozatá­ban azt mondta: amennyiben a szírek is egyetértenek, lehetséges­nek tartja, hogy a Golán-fennsík zsidó lakosai a lakóhelyükön ma­radjanak. Hozzátette, nem tudja, hogy ez valóban lehetséges-e. Ó senkit nem kötelezne arra, hogy szíriai fennhatóság alatt éljen. Ugyanakkor a szírekkel szemben a palesztin féltől Izrael minden­képpen azt követeli, hogy lakóhe­lyén maradhasson minden izrae­li, aki a palesztin határvonalak mögött akar élni Ciszjordániában vagy a Gázai övezetben. A Szíriától 1967-ben elfoglalt fennsíkon élő zsidó telepesek egyik vezetője, Jehuda Harel szerint „a Golán-fennsíkon élő izraeliek ezrei lennének készek elfogadni egy ilyen formulát”. Az 1981-ben egyoldalúan annek- tált fennsíkon jelenleg mintegy 17 ezer zsidó telepes él 32 koló­niában. Izraeli katona a Golán-fennsíkon FOTÓ: FEB/REUTERS A két Clinton kampánya Bill a fegyverek korlátozásáért, Hillary a szenátori székért küzd Évente 32 000 emberi életet oltanak ki lő fegyverrel az Egyesült Államokban, s átlagosan naponta 12 gyerek van közöttük - jelentette be az amerikai elnök. Egyesült Államok Bili Clinton azt szeretné, ha 2000-ben tovább lehetne szi­gorítani a lőfegyverek eladá­sát, mivel tavaly minden ko­rábbinál gyakoribbak voltak a szörnyű tragédiák, amelyek során például tucatnyi társu­kat lőtték agyon diákok, illet­ve iskolásokra támadtak mo­dern, gyorstüzelő fegyve­rekkel. Pedig az ellenőrzés - a ko­rábbi helyzethez képest - szi­gorúbb. A törvény értelmé­ben nem vásárolhat fegyvert olyan személy, akit valaha el­ítéltek drogfogyasztásért, erő­szakért, vagy valamilyen sú­lyosabb bűncselekményért. A számítógépes hálózat 1998 novembere óta eléri a fegy­verkereskedőket, és a poten­ciális vevők kontrollja csak annyi ideig tart, mint egy hi­telkártya ellenőrzése. Nem egy körözött bűnözőt is elfog­tak már így, a fegyverbolt aj­taja előtt. A szigorítások ellenére (a ve­vők százezreit utasították visz- sza a boltokban) egy év alatt így is 8,6 millió lőfegyver talál legálisan gazdára az USA-ban, tovább növelve a balesetek és a lövöldözések veszélyét. A további szigorításokat azonban hevesen ellenzi a fegyverlobbi: mindazok, akik akár üzleti okokból, akár fer­dén értelmezett „szabadság- jogok” alapján ragaszkodnak a fegyverviselés jogához. Csak a velük folytatott heves küzde­lemben sikerült annak idején elfogadtatni az úgynevezett „Lex Bradyt”, amely legalább korlátozza a fegyverkereskedel­met. A törvény neve James Bradyre emlékeztet, ő ugyanis Reagan elnök első szóvivője volt, akire 1981-ben rálőttek. A férfi azóta is tolószékben, kor­látozott szellemi képességekkel tengeti életét. Clinton ezt a törvényt sze­retné szigorítani még elnöksé­ge alatt, de aligha lesz rá elég ideje. FEB Románia az EU-ba tart A brüsszeli bizottság vezetőinek tárgyalásai Bukarest Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke csütörtö­kön megkezdte romániai tárgyalásait. Az Európai Bizottság elnöke, aki­nek társaságában van Günter Verheugen, a bizottság bővítésért felelős biztosa, először Petre Roman külügyminiszterrel foly­tatott megbeszélést, majd részt vett a román kormány ülésén. A román sajtó igen nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az Európai Bi­zottság elnöke a tavaly decembe­ri EU-csúcs után az új tagjelölt or­szágok közül elsőként Romániát kereste fel. A román politikai ve­zetés megítélése szerint ez annak egyértelmű jele, hogy az Európai Unió szándékai valóban komo­lyak voltak, amikor Helsinkiben felkérték Romániát is a csatlako­zási tárgyalások megkezdésére. Günter Verheugen tavaly októ­berben már járt Bukarestben, s akkor azt javasolta a román veze­tésnek, hogy hozzanak létre kö­zös munkacsoportot, amelyben a román szakértőkkel együtt a Nemzetközi Valutaalap, a Világ­bank, valamint az Európai Unió szakértői kidolgoznák Románia középtávú gazdasági stabilizáci­ós programját. Egyre több repülőbaleset? A légiirányítók katasztrófák sorozatától tartanak Jó hangulat a New York-i stúdióban fotó: feb/reuters David Letterman, aki éjszakai beszélgető tévémű­sorokat vezet az Egyesült Államokban, az ameri­kai hírességek valóságos rémálma. Kérdései igen sokszor - sporthasonlattal élve - mélyütésnek szá­mítanak. Viszont műsorának akkora a nézettsé­ge, hogy jóformán senki nem meri visszautasítani a meghívását. Minden bizonnyal ez lehet az oka annak, hogy a New York állam két szenátori posztjának egyikéért versenybe szálló Hillary Clin­ton is bemerészkedett az oroszlán barlangjába. Az igenben - persze - minden bizonnyal az is közrejátszhatott, hogy a legfrissebb közvélemény­kutatási adatok szerint a First Lady szimpátia­indexét jóval meghaladja ellenfele, Rudolph Giuliani jelenlegi New York-i polgármester népsze­rűsége. (Ráadásul Giuliani már többször eleget tett a showman fölkérésének, mert tisztában van vele, hogy - noha kínos kérdések könnyen bla- málhatnak egy politikust - a műsorban való sze­replés igencsak emeli az illető kedveltségét.j Az elnök felesége több hónapos ellenkezés után fogadta el Letterman meghívását. A hivatalos ma­gyarázat azonban magától értődőén sokkal ele- gánsabban hangzik: Hillary azzal indokolta a vá­rakoztatást, hogy előbb be akart költözni frissen vásárolt házába. Miután megszokott a városban, és kellő helyi ismerettel vértezte föl magát, meg- érett az idő az interjúra. _________________igyulayi ZÜ RICH Megtalálták a zürichi repü­lőtér közelében hétfőn lezu­hant Saab 340-es típusú gép fekete dobozát. A szeren­csétlenség okának vizsgála­ta még tart. A zürichi repülőtér légtérirányí­tói már évekkel korábban szokat­lan nyilatkozattal lepték meg a nyilvánosságot: „Katasztrófáktól félünk, ha nem javítják meg a re­pülés biztonságát” - közölték. Nem állnak a véleményükkel egyedül: szakmai berkekben lis­ták köröznek azokról a repülőte­rekről, ahol a hiányos biztonsági felszerelések, ületve a személy­zet nem megfelelő képzettsége miatt az átlagosnál nagyobb a lé­gi balesetek veszélye. Zürich ugyan nem tartozik ezek közé, a kevésbé biztonságos repülőterek közé számít viszont Európában Nizza és Oslo - akárcsak például Amerikában San Francisco. Hírhedten veszélyes nem egy afrikai ország légikikötője. A világ baleseti statisztikáit An­gola, Nigéria és Zaire repülőte­rei vezetik. A helyzet a szakértők szerint csak romolhat, hiszen a légi uta­sok jelenlegi, évente csaknem másfél milliárdos száma meg fog kétszereződni. Ilyen körül­mények között az amerikai ha­tóságok évente átlag egy ka­tasztrófával számolnak, ha nem javítják meg határozottan a biz­tonsági feltételeket. FEB Egon Krenz börtönbe vonult. Az egykori NDK utolsó állam- és pártelnöke megkezdte hat és fél éves börtönbüntetésének letöltését a berlin-spandaui fegyházban. A 62 éves poli­tikust az azóta leomlott berlini falnál elrendelt tűzparancsért ítélték el, fellebbezését a szövetségi alkotmánybíróság is elutasította. fotó: feb/reuters A pápa, aki lemondott A napokban hozták nyilvánosságra, hogy II. János Pál már­cius végén a Szentföldre látogat. Az Ehud Barak izraeli mi­niszterelnök által üdvözölt utazással kapcsolatban sokáig bizonytalanság uralkodott, s olyan híresztelések is szárnyra keltek, hogy a pápa különböző okok miatt esetleg elhalaszt­ja útját. Vatikánváros Nem véletlen a vatikánvárosi be­jelentés időzítése. A napokban ki­sebbfajta vihart kavart Kari Lehmannak, a német püspöki kar elnökének egyik interjúja, amely­ből többen azt vélték kihallani, mintha a főpap a pápa lemondá­sát szorgalmazta volna. A mainzi püspök ezt cáfolta ugyan, ám a téma vatikáni körökben mégis fölborzolta a kedélyeket. Hans Küng svájci teológus viszont nyíl­tan kijelentette: egy betegeskedő pápa visszavonulhat, ha ezzel az egyház javát szolgálja. „Én nem vagyok öreg, fiatal va­gyok!” - mondta szerdán a pápa, amikor egy misszionárius szerve­zet vezetőjének jókívánságait fo­gadta. A La Stampa című olasz lap ugyanakkor tudni véli, hogy II. János Pál korábban maga is fontolgatta a lemondást. Erről a lehetőségről állítólag 75 éves ko­rában konzultált legszorosabb környezetével, de mindenki lebe­szélte. A pápaság történetében több egyházfő is akadt, aki foglalko­zott a távozás gondolatával. XII. Pius kétszer is kilátásba helyezte lemondását. Először akkor, mi­dőn tudomására jutott, hogy Hit­ler deportálni akarja őt Rómából, második alkalommal 1954- ben, súlyos gyomorbántal- maira való tekintettel. Ám eddig csak egyetlen pápa mondott le önként: V. Cölesztin, akit 1294-ben vá­lasztottak meg, ám hamar kiderült, hogy alkalmatlan egyházfőnek. Teológiai mű­veltsége egyrészt igen hiá­nyosnak bizonyult, más­részt az Anjouk tehetetlen eszköze lett. Öt hónapos te­vékenység után december­ben bejelentette lemondá­sát, viszszabújt csuhájába, és visszament a hegyek kö­zé szerzetesnek. Utódja, Vili. Bo­nifác - aki egyébként 1300-ban meghirdette a jubileumi Szent­évet - a biztonság kedvéért védő­őrizet alá helyezte Cölesztint, ne­hogy az ellentábor egy szép na­pon ellenpápává nyüváníthassa. Az 1313-ban szentté avatott Vili. Bonifác meghirdeti a Szentévet expápának azonban még a sírban sem lehetett nyugta: 1988-ban csontjait elrabolták a L’Aquila-i székesegyházból, s csak napok múlva találták meg hatvan kilo­méterrel távolabb egy elrejtett fa­ládában. TORONYI ATTILA

Next

/
Oldalképek
Tartalom