Nógrád Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-14 / 11. szám
2. oldal Megyei Körkép 2000. január 14., péntek Egy falu, egy nap, egy lap - Erdőtarcsa Múltidéző Középkori eredetű település: barokk templomát gótikus alapokra építették. A községet az oklevelek 1404-ben említették először: Zsigmond király udvari szabójának, Pócsi Dénesnek adta Tárcsát. 1439-ben Báthory István birtokolta, 1528-ban Werbőczy István szerezte meg, majd 1552 után török hódoltság következett. A tizenöt éves háború idején, 1598-ban Csehi Péter volt a földesura. A falu szélén áll a volt Dabasi Halászkúria, (magántulajdon) amelynek kertje védett, sajnos azonban pusztulóban van. F. Z. Kép és szöveg: Benkő Mihály Nógrád megye déli csücske közelében található Erdőtarcsa, ez a kedves, hullámvasútra emlékeztető dombok ölelésében található kis község. Azt is mondhatnánk, hogy kis közösség, hiszen mindössze 650-en lakják. Délről már csak Kálló „előzi” meg, amely- lyel közös a körjegyzőség. Az itteniekkel beszélgetve az ember leckét kaphat a szülőföld szeretetéből, annak ellenére, hogy a megélhetést sokak számára a mindennapos ingázás jelenti. Erdőtarcsához Salgótarján bizonyos értelemben már túl messze van, sok tekintetben inkább a kilométerekben is nagyon közelinek számító Hatvanhoz, illetve a fővároshoz orientálódnak az emberek, mint a megyeszékhelyhez. Az asz- szonyok azt mondják, hogy régebben egy-egy szép ruhadarabért, berendezési tárgyért „elszaladtak” Salgótarjánba, vagy „felugrottak” Budapestre, manapság azonban már elég ha „átrándulnak” Hatvanba, kihasználva az odairányuló jónak nevezhető buszközlekedést. A riportunk idején hópaplan alatt szunnyadó csendes helység legjellegzetesebb vonásait próbáltuk meg felkutatni, s reméljük, hogy sikerrel jártunk, felkeltve ezáltal sokak érdeklődését. Kis falu, nagy feladat Mészáros László, Erdőtarcsa polgármestere immár a harmadik választási ciklusban kormányozza szeretett községét. A színes jelző nem az újságírói túlzó palettáról került a mondatba, hiszen a község első embere itt született, s eddigi életében mindvégig itt tevékenykedett. Az előző két ciklusban társadalmi, 1998-tól pedig főállású polgármesterként látja el feladatait. A szerény, túlzásoktól mentes polgármesteri hivatalban először az ő segítségével vettük nagyító alá Erdőtarcsát.- Itt is érvényes az a mondás, hogy kis község - nagy gondok? __-Én inkább úgy fogalmaznék, hogy kis községben is akadnak nagy feladatok, amelyeknek bármilyen körülmények között meg kell tudni felelni. Ami Erdőtarcsa lélekszámút illeti, valóban az apróbb települések közé tartozunk, mindössze 650-en lakják községünket. A demográfiai megoszlás tekintetében: 200 fő a nyugdíjas, a 70 év felettiek száma pedig 75. Szintén 200-an tartoznak a 18 év alatti korosztályba, az ő nagy részük általános iskolás korú, 40-50 fiatal jár váci, gödöllői, illetve hatvani középiskolákba, körülbelül 30-ra tehető az újszülöttektől a 3 éves korig terjedő gyermekek száma, és évek óta stabil létszámot képviselnek, ugyancsak 30 fővel az óvodásaink.-Manapság sajnos 'az élenjáró kérdések közé tartozik a munkanélküliség alakulása. Önöknél mennyire jellemző ez?-Az előbbiekben még nem Mészáros László említettem a nyugdíjasok és a tanuló fiatalság mellett a község harmadik harmadát, a 250 főt kitevő aktív korosztályt. Munka szempontjából természetesen nem fedi le teljesen a valóságot ez a meghatározás, mivel 15 százalékos a munka- nélküliség.-Hogyan tudja megszerezni a kenyérrevalót az itteni aktív korosztály?- Helyben, főleg a szövetkezetnek köszönhetően ötvenen dolgoznak, néhányan a kereskedelemben vállalkozóként keresik kenyerüket, de javarészt eljárnak az emberek máshová dolgozni. E tekintetben is elsősorban a környékbeli, közeli városok a célállomások. A legtöbben Budapestre járnak. Amolyan komplex brigádot alkotnak, van köztük villanyszerelő, kőműves, vízvezeték-szerelő, és még más, elsősorban az építőiparban, a szerelésben jártas szakember. Egy-egy mikro- busszal, vagy személygépkocsival jámak-kelnek megélhetést biztosítva önmaguknak, illetve családjuknak. Arra legmerészebb álmainkban sem gondolhatunk, hogy itt, helyben próbáljunk meg valamilyen munkahelyteremtést biztosítani. Én lennék a legboldogabb, ha ez sikerülne, és ráadásul a feltételek mindenki megelégedését szolgálnák.- Mi jellemzi az önkormányzat munkáját, gazdálkodását?-Nyolctagú a testület, s az összetétele szerencsésnek mondható, mivel minden tekintetben „válogatott” a csapat, a véletlenek folytán még területileg, lakóotthon szerint is átfedi az egész községet. Eddig még minden egyes alkalommal határozatképesek voltunk. Ez persze nem is csoda, mert itt, lévén mindenki tősgyökeres erdőtar- csai, szívügyének tekinti a község sorsát. A nemrég elkészült költségvetési koncepció alapján elmondhatom, hogy mint általában, 2000-ben is 40 millió forintból fogunk gazdálkodni.- Mire elég egy évben Erdő- tarcsának 40 millió forint?- Elsősorban a mindennapos megélhetés biztosítására, de a fejlesztési lehetőségeket is kiaknázzuk. Már évek óta gyűjtjük a pénzt az óvodánknak és az iskolánknak helyet adó kastély- épület tatarozására, térburkolatának felfrissítésére. A belső felújítás már megtörtént, s remélem, hogy a pályázati pénzek segítségével is sikerül megvalósítani tervünket. Kétmillió forintot szánunk a szakaszos járdafelújításra, és a község területén továbbra is számításba vesszük a közmunkát. Egyébként az említett költség- vetési összegnek több mint a negyedét segélyekre, szociális költségekre fordítjuk.- Infrastrukturális szempontból vannak-e adósságaik?-A víz- és gázhálózatunk teljes egészében kiépített, útjaink százszázalékosan portalaní- tottak, jól járhatóak. Amit a közeljövőben megvalósítani szeretnénk az a szennyvízcsatornázás és az ivóvízellátás megnyugtató megoldása. Jelenleg egy mélyfúrású kút látja el a községet vízzel. Erdőkürt, Palotás, Héhalom, Kálló és Erdőtarcsa összefogásának köszönhetően olyan vezetékes rendszer kerül kiépítésre, amely a Duna vizét hozza el helységünkbe. Vajzerné Nagy Ágnes Nem az infrastrukturális feltételeket jellemzi, de a község arculatát meghatározza a centrumban kialakítandó emlékpark, amelyet 2000. augusztus 20-án adunk át. Itt kell megemlítenem, hogy Erdőtarcsa kulturális életében, közösségfejlesztésében nagy szerepet játszik a helyi szabadidős társaság. Közösségfejlesztés Az Erdőtarcsai Szabadidős Társaság Egyesület ügyel a részletekre. Vajzerné Nagy Ágnes még a megalakulásuk időpontjára is emlékszik: 1986. szeptember 5.-Napjainkban 36 tagja van az egyesületünknek -mondja Vajzerné - de ennek a létszámnak a sokszorosát tudjuk mozgósítani, bevonni a közös rendezvényekbe. A programok szervezésekor az egész falura gondolunk, minél több lakosa számára biztosítani hasznos elfoglaltságot. Az összejövetelek helyszíne a faluház, de gyakran kimozdulunk máshová is, legutóbb például a kínai cirkusz előadását tekintettük meg a fővárosban, de ugyancsak sokszor látogatunk el színházi előadásokra. Tulajdonképpen minden hónapra jut valamilyen főbb program. Immár öt éve minden évben részt veszünk a kihívás napján, amikor a község apraja- nagyja szó szerint megmozgatja tagjait, s az iskolai szünnap adta lehetőséget kihasználó gyerekektől a baba-mama torna szereplőivel bezárólag több tucatnyian sportolnak. Egyesületünk munkájának egyik színfoltját jelenti az a kapcsolat is, amely Kőröstarcsával alakult ki. A békés megyeiek először a megyei amatőr művészeti fesztiváljuk alkalmából kerestek meg benTóthné Unghy Ilona nünket évekkel ezelőtt, s azóta, felváltva, többször is sor került kölcsönös látogatásokra. Velük együtt életre hívtuk Magyarország négy -tarcsa utótagot viselő településének a találkozóját - Kőröstarcsáét, Kistarcsáét, Nagytarcsáét és Erdőtarcsáét. Az egyesületen belül működő nyugdíjasklub egyik vezetője Tóthné Unghy Ilona.- A rendezvények aktív résztvevői a klubtagok - mondja - a falunapra mindig szívesen sütögetnek a nyugdíjasok. Részt veszünk árubemutatókon is, és talán nincs is olyan programja a szabadidős egyesületnek, amelyhez ne lenne kapcsolódási pontunk. Mindemellett elmondható, hogy Erdőtarcsán a népviselet is reneszánszát éli, egyre többen öltik fel, a fiatalok és az idősebbek egyaránt.- Hogyan néz ki az erdőtarcsai népviselet?- Fehér, apró ráncú szoknyából, nemzetiszínű szalaggal az alján. Ehhez járul a fehér kötény, valamint a piros pruszlik. A nyugdíjasokat nem egyszer lehet ebben látni, amint összeállnak énekelni. Érdemes megjegyezni, hogy sok tizenévesnek is csináltak legutóbb ilyen népviseleti ruhát. A jövő apróságai Az óvodának és az iskolának helyet adó Kubinyi-Márkus- kúria épületébe Vajzerné kalauzol el. Útközben réges-régi és frissen emelkedő többszintes épületeket is láthat a vendég. Olyan is van, amelyiket már csak a lélek tartja össze, és van egy pár, amelyik éppen most nő ki a földből, hosszú évtizedekre otthont biztosítva gazdájának.-Itt van egy régi épület - mutat Vajzerné egy koros házra - amelyet jellege miatt is szeretnénk egyszer múzeumnak berendezni.- Ezek szerint akadnak kiállítási tárgyak is?-Sok olyan, Erdőtarcsa korábbi életvitelét jellemző tárgy van, amelyek szerencsére még megtalálhatók, s ezeket nekünk meg kell mentenünk, bemutatva a jövő nemzedékeinek, egyben kedvet csinálva nekik, hogy ők is folytassák e nemes hagyományt. Koczethné Sipos Erzsébet magyarórája a tagiskolában Pillanatkép a községi óvodából A Kubinyi-Márkus-kúria előterében legalább tíz szánkó sorakozik, a kétoldalt nyíló helyiségekben tartózkodó óvodásokra, iskolásokra várva.- Három éve vagyunk itt, ebben a kastélyépületben - mutatja meg az óvoda összes helyiségét Magyamé Rédei Mária, az ovi vezetője. A tágas helyiségekben katonás rend uralkodik, s a zugokból innen is-onnan is babafejek tekintgetnek ki.- A játékállományunkat fokozatosan újítjuk fel - folytatja Magyamé-, de nem csak a bentiekre gondolunk, hanem az udvari eszközökre is. Egy nagy tervem is van, a pályázatokon nyert pénzből szeretnék egy olyan minikönyvtárat létrehozni, amelyben a gyermekeknek és a szüleiknek is tudunk érdekes - olvasmányokat ajánlani, kölcsönzési jelleggel is. Minden lehetőséget megragadunk az óvoda fejlesztése érdekében. Például rendszeresen gyűjtünk gesztenyét a gyerekekkel, s továbbítjuk egy gyógynövény-felvásárlónak. Az így kapott pénz is környezetünk szépítését szolgálja.- Mi a pedagógiai programjuk fő célja ?- Tevékenységközpontú, ezen belül is a játéké és a környezeti nevelésé a főszerep. Mivel az iskolával egy épületben vagyunk, velük is sok közös programot szervezünk, s a kicsik szinte átlépnek az iskolába, amikor eljön az ideje. Ottjártunkkor épp’ magyarórát tartott az egyik alsó tagozatos osztálynak Koczethné Sipos Erzsébet a tagiskola vezetője. „Lábujj hegyen” belehallgattunk az oktatásba, érzékelve azt a könnyedséget és az odaadást, amellyel a nebulók olvasási készségét fejlesztette Koczethné. Ugyancsak az iskolában működik a község könyvtára, amelyből bárki kedvére kölcsönözhet. Kastély a dombtetőn Kastélyból kastélyba vezet az út - Erdőtarcsa határában, a templommal szemben található az egykori Szentmiklóssy-Ku- binyi-kastélyban a Magyar Tudományos Akadémia üdülője és alkotóháza. A reprezentatív kastélyhotel bemutatásában az igazgató, Domboróczki Gyula volt segítségünkre.- Az akadémia gondoskodott arról, hogy ezt a kis barokk kastélyt korhű bútorokkal sikerüljön berendezni. Az épületben 14 darab szoba található, valamint szauna, akár specialitásokat is felszolgáló étterem, 80 főt befogadó társalgóterem, és egy 20 fős kistárgyaló, konferenciák, tanácskozások céljára. A kastélyhotelt időnként a helyi önkormányzat is felkeresi egy-egy ülés alkalmából. A minden kényelemmel ellátott szobákon kívül a háromhektáros parkban található teniszpálya és a sétaösvények is a pihenést, a gondtalan kikapcsolódást szolgálják. Gyakorta megfordulnak nálunk külföldiek is, vadászok, és turisták. Nem messze a horgászat, a lovaglás és a strandolás is megoldható. Üdülési csekkel rendelkezőket is várunk. Szövetkezet a községért Bár a kastélyhoteltől jó pár ug- rásnyira található az Erdőtarcsai Agroszolg, vagy ahogy itt egyszerűen nevezik, szövetkezet, az odáig vezető úton végig járdán lehet haladni, ami a távolságot tekintve nem mindegyik községben mondható el. A szövetkezet 1992-ben alakult, amikor a kállói négy apróbbra bomlott fel. 2 Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozunk - kezdi a bemutatást Lakatos Kiss János, elnök. - 100 millió forintos költségvetésünkkel a közepes nagyságú szövetkezetek közé tartozunk a környéken. Profilunkat ezer hektár szántón és 200 fejőstehén tartásával fejtjük ki.- Sikerül egész évben munkát biztosítaniuk?- Előfordulnak csendesebb időszakok, mint amilyen ez a mostani is, de az állattenyésztés tulajdonképpen folyamatos, tizenkét hónapon keresztül.- Hány főt foglalkoztatnak?-Az erdőtarcsaiak alkotják szinte teljes egészében a 33 fős munkaerő-állományunkat.-Az évezredfordulón egyre gyakrabban emlegetnek borongás időszakot a mezőgazdasági szakemberek. Ön milyennek látja a szakma feletti „eget”?-Sajnos én sem tudok jót mondani, de nem azért mert ilyen az alapállásom, vagy mert ne követnék el mindent a szövetkezet fejlődése érdekében. Ráadásul a borongós időszak sem újkeletű, már elég régóta tart, s véleményem szerint rátelepedett az egész magyar mezőgazdaságra. Mi, itt a minden tekintetben hátrányos nógrádi vidéken évről évre a túlélés jegyében éljük mindennapjainkat. Tetemes a tartozásunk, de hát új kombájnt és traktorokat nem adnak ingyen, elavult gépekkel pedig nem lehet hatékonyan dolgozni. Az égvilágon mindent megpályázunk, amit csak lehet, mindent elkövetünk a szövetkezetért, így az itt dolgozó erdőtarcsaiakért is. * Csendes, nyugodt hely Erdőtarcsa, ahol örömök és gondok éppúgy adódnak, mint másütt, a megyehatárokon kívül is. A vezetőivel és a község reprezentánsaival beszélve, valamint látva az újonnan épülő házakat, hallva terveikről, talán nem túlzás azt állítani, hogy törekvéseik további száz éveket érlelhetnek a község életében. Lakatos Kiss János
