Nógrád Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-05 / 3. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN Észak-magyarországi vámparancsnokság Nógrád is illetékességi terület A pénzügyminiszter 37/1999. (XII.28.) PM. számú rendelete megszün­tette a vám- és pénzügyőr­ség megyei parancsnoksá­gait és 2000. január 1-jei ha­tállyal regionális parancs­nokságokat hozott létre. A Vám- és Pénzügyőrség Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves Megyei Parancsnok­sága helyébe 2000. január 1- jétől megalakította a Vám- és Pénzügyőrség Észak-ma­gyarországi Regionális Pa­rancsnokságát, amelynek székhelye Miskolc, illetékes­sége kiterjed Heves, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási terüle­tére. A regionális parancsnokság megbízott parancsnoka Rozs­nyói Géza alezredes, megbí­zott parancsnokhelyettese dr. Bodrogi Tibor őrnagy. A PM-rendelet a bűnüldö­zési és az utólagos ellenőrzési feladatok hatékonyabb ellá­tása érdekében egyidejűleg az alábbi új hatósági jogkörrel rendelkező középfokú szer­veket hozta létre: Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Pa­rancsnoksága, székhelye: Bu­dapest, illetékességi területe kiterjed a Magyar Köztársaság vámterületére; Vám- és Pénz­ügyőrség Központi Ellenőrzési Parancsnoksága, székhelye: Budapest, illetékességi területe kiterjed a Magyar Köztársaság vámterületére. Dreher János tárlata Balassagyarmaton 2000-es nyitány a galériában BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 2000. január 5., szerda Öt év alatt ötven életellenes bűncselekmény - Húsznál több halálos áldozat (3.) „Nem vagyunk különösen kegyetlenek” A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ a Horváth Endre Galériában (Rá­kóczi u. 50.) rendezi meg Dré- her János festőművész kiállítá­sát január 7-én, pénteken 17 Még a karácsonyi ünnepek előtt, december 21-én 16 óra után érke­zett az az állampolgári jelzés a bátonyterenyei rendőrkapitány­ságra, amely szerint a város egyik családi házában hívatlan vendég járt. Az elkövető az ablakot be­törve mászott be a lakásba, ahon­nan videomagnót, arany ékszere­ket vitt magával, összesen mint­egy 260 ezer forint értékben. A forrónyomos csoport Sán­órakor. Megnyitóbeszédet mond Feledy Balázs művészeti író, a Vigadó Galéria igazga­tója. Közreműködik Lorenz Dávid gitárművész. A tárlat február 27-ig tekinthető meg. dór Ede zászlós vezetésével rö­vid idő alatt elcsípte a bűncse­lekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható, gyermekkorú Z. Z. helyi lakost. A gyors intézkedés­nek köszönhetően az eltulajdoní­tott értékeket csaknem maradék­talanul .lefoglalták. Z,. £. fiatal kora ellenére sem ismeretlen a rendőrségen: ezúttal lopás bűn­tett alapos gyanúja miatt indítot­tak ellene eljárást. Nógrádban az utóbbi öt év alatt ötven olyan életellenes bűntettet követtek el, amely­nek több mint húsz esetben ha­lál lett a vége. De vajon sok ez vagy kevés? S ugyan mik az okai ezeknek az eseteknek? Öldöklőbbek-e az emberek Nógrádban, mint az ország­ban máshol? Erről beszélge­tünk Szekeresné Vermes Ka­talin rendőr alezredessel.- E súlyos bűncselekménye­ket tekintve Nógrád milyen he­lyet foglal el országosan?- Úgy ítélem meg, hogy Nógrád megye budapesti és or­szágos viszonyításban sem áll rossz helyen az emberölések tekintetében. Az öt év alatt el­követett ötven emberölés és emberölés kísérletéből csupán kettő volt nyereségvágyból és különös kegyetlenséggel elkö­vetett eset. Vagyis az igen sú­lyos, többszörösen minősített életellenes cselekmény. Forrónyomon Az alezredes asszony elmagya­rázza, hogy a társadalmi viszo­nyok mekkora hatással voltak és vannak ezeknek a bűncse­lekményeknek a bekövetkezé­sére. Az országban rendszervál­tozás történt, nagyon sokan munkahelyüket veszítették el. A kilátástalanság miatt sokan az alkoholizmus útjára tértek. Rendkívül nagy a száma az ideggondozói kezelés alatt ál­lóknak. Az emberek türelmet­lenek egymással szemben.- A bűncselekmények vizs­gálata során általános az a szo­morú tapasztalat, hogy senki nem tud olyan kegyetlen és embertelen lenni az áldozatával szemben, mint éppen a hozzá­tartozója- mondja Szekeresné. - Az emberek sokkal kegyetle­nebbé, durvábban, kíméletle­nebbé bánnak el éppen a sze­retteikkel, mint az idegenekkel. Kivéve a nyereségvágyból el­követett bűncselekményeket.- Tudomásom szerint a me­gyében minden életellenes cse­lekményt felderítettek. Hogyan sikerült ezeket megoldani?- Ilyen súlyos bűncselekmé­nyeknél valamennyi esetben a bűnügyi igazgatóság - felde­rítő, nyomozó és vizsgálati osz­tály- a bejelentést követően azonnal indítja a forrónyomos intézkedéseket, amikor a cse­lekményt ismeretlen tettes kö­veti el. Ezekbe az intézkedé­sekbe bevonják azoknak a kapi­tányságoknak a nyomozóit, amelyek területén a bűncse­lekmény történt. Nagyon kevés kivételtől eltekintve 24 órán be­lül a közös és szakmai intézke­dések eredményeként az elkö­vetőt sikerült elfogni. Az isme­retlen tettes ellen indult életel­lenes ügyekben a nyomozást és a közös munkát mindaddig a nyomozóosztály irányítja, amíg a tettest el nem fogják. Ezt kö­vetően a vizsgálati osztály foly­tatja az ügyet. Elégetett csecsemő Ennek bizonyítására példa an­nak a nőnek az esete, aki újszü­lött csecsemőjét ellátatlanul hagyta, majd a halott csecsemőt egy szemetes konténerbe dobta. Sikerült ennek a súlyos bűncse­lekménynek az elkövetőjét fel­deríteni, s már jogerős ítélet is született.- Közismert, hogy ember­ölés bűntettét csak élő ember sérelmére lehet elkövetni - ma­gyarázza az.i osztályvezető. - Ezért kellett egy újszülött sé­relmére elkövetett emberölés alapos gyanúja miatt indított bűnügyben megszüntetni az el­járást, mert semmiféle módon nem sikerült bizonyítani azt, hogy a csecsemő élve született. Az eset érdekessége az, hogy az ügy gyanúsítottja, az anya, a cselekmény elkövetését elis­merte. Bevallotta, hogy meg­szülte a gyereket, s a paplan alatt ellátatlanul hagyta. Utána anélkül, hogy megnézte volna, hogy él-e a gyerek, egy dun­nába csavarva elégette az udva­ron. Mindent megtettünk a ma­radványok megmentése érde­kében - még az ámyékszéket is átvizsgáltuk - de a szakértők a kevés anyagmaradványból nem tudták megállapítani, hogy a csecsemő élve született-e vagy nem. Ilyenformán az ember­ölést nem lehetett bizonyítani. Bizonyíték hiányában...- Egy másik ügyben emberölés előkészülete miatt folytatott az osztály büntetőeljárást. Egy személy feljelentése alapján egy asszony ellen. A feljelentő azt adta elő, hogy a saját lányát próbálta vele megöletni, amitől az illető visszalépett. Ebben az ügyben is megnyugtató módon zárult az eljárás, mert kétséget kizáróan lehetett bizonyítani azt, hogy nem állapítható meg ennek a bűncselekménynek az elkövetése, tehát nem róható a gyanúsított asszony terhére. A feljelentő vallomásán kívül semmiféle bizonyítékot nem lehetett beszerezni, hogy az asszony valóban a lányának a megölésére készült volna.- Az igazság ebben az eset­ben is kiderült, mint más ügyekben is. A büntetőeljárás­nak nemcsak az a célja, hogy a gyanúsított bűnösségét bizo­nyítsuk, hanem bizonyítanunk kell a cselekményt enyhítő kö­rülményeket, amennyiben az jogos, akkor a gyanúsított ártat­lanságát is. Államigazgatási eljárás- Milyen esetben tagadja meg a rendőrség az eljárást, történ­tek-e ilyen esetek?- A vizsgált időszakban négy esetben tagadtuk meg a nyo­mozást - hangzik a válasz. - Ez azt jelenti, hogy bűncselek­mény alapos gyanúja nem volt megállapítható, tehát az ügyek­ben a nyomozást nem rendeltük el. Két alkalommal alaptalan feljelentés érkezett egyrészt kó­ros elmeállapotú, másrészt bün­tetését töltő személytől ember­ölési ügyekben. A feljelentés­kiegészítések során egyértel­műen lehetett tisztázni, hogy nem történtek meg a bűncse­lekmények. Nem követte el senki az emberölés bűntettét.- A nyomozóosztály két al­kalommal államigazgatási eljá­rást iktatott bűnügybe. Ugyanis a rendőrség államigazgatási el­járásokat folytat a rendkívüli vagy gyanús halálesetek alkal­mával. Ilyenkor államigazga­tási eljárás keretében vizsgál­ják, hogy van-e bűncselekmény elkövetésére utaló adat. Két al­kalommal ilyen nem merült fel, de a hozzátartozók olyan, álta­luk gyanúsnak vélt körülmé­nyeket jelentettek be és kérték a haláleset mélyebb kivizsgálá­sát, hogy bűnügybe történő át- iktatás történt. Ezekben az ese­tekben is megnyugtatóan lehetett bizonyítani a feljelen­téskiegészítés során, hogy az elhunyt sértettek természetes halállal, betegség következté­ben haltak meg. Senki sem kö­vetett el sérelmükre bűncse­lekményt. Pádár András / Folytatjuk) Hívatlan vendég egy bátonyterenyei házban Gyermekkorú a tolvaj Figyelmen kívül hagyták a többség érdekeit Egyoldalú döntés született A Nógrád Megyei Hírlap 1999. december 27-i számá­ban megjelent tájékoztatás szerint a Nógrád Volán Rt. - Salgótarján Megyei Jogú Vá­ros Közgyűlése jóváhagyásá­val - megszüntette az egyvo­nalas bérletek értékesítését, s csak összvonalas bérletet le­het váltani. Nem tudom, hogy ennek az „agyrémnek” az ötlete honnan származik, de felvetem: a Vo­lán végzett-e előzetes felmérést a bérletek váltási arányáról, az utazási szándékokról? Véleményem szerint a város dolgozó lakosságának mini­mum 60%-a (ha nem több) egyvonalas bérletet vett igénybe. Az igaz, hogy az 1999. évi összvonalas bérlet 2175 forintról mindössze 2200 forintra emelkedik, de az egy­vonalas bérletet váltóknak a ta­rifaemelés 6%-os figyelembe­vételével 650 forinttal kell ha­vonta többet fizetniük. Kérdés az, hogy miért kellett megszüntetni a bérletformát, miért kell rákényszeríteni az utasokra, főleg a dolgozókra az új rendszert? Engem személy szerint nem érint, mert nyugdí­jasbérlettel utazom, de felesé­gemet igen, aki a munkahelyére a városközpontból utazik. Megjegyzem, hogy a felesé­gem az utóbbi 10 évben sem Idegérben, sem Zagyvarónán, sem Somlyóbányán, sem For- gách-telepen, sem Baglyasal­ján, sem Kemerovo körúton nem járt, ha pedig Somoskőúj­faluba, Salgóbányára mentünk, a jegyet megvettük. Ez szerintem a többi egyvo­nalas bérlettel utazókra is vo­natkozik. A döntés egyoldalú volt, és sajnos a város közgyű­lése ehhez hozzájárult. A levelemet azért írtam a lapnak, mert remélem, hogy így hamarább lesz hatása. Kovács Károly Salgótarján, Arany J. út 17. UL: A levél írását követően akartam kicserélni a lejárt je­gyeket az autóbusz-megállónál. Közölték, hogy azok csak ja­nuár 5-ig használhatók, a csere csak január 10-től lehetséges. Tekintettel arra, hogy a felesé­gem csak 10-én kap fizetést, ezeket a jegyeket akarta a bérlet vételéig felhasználni. Nem fur­csa ez az állapot, illetve intéz­kedés is? Miért nem lehet a bér­fizetés időpontjára tekintettel az érvényesség időpontját a tárgyhót követő 10-ig kitolni? K. K. * (A levél első' felében felvetett problémakörre a Volán illeté­kese e számunkban válaszol, te­kintve, hogy mások is felvetet­ték- A szerk.) Kilczer Béla polgármester emlékezete A Magyar Ellenállók Antifa­siszták Nógrád Megyei Szer­vezete vezetősége megemlé­kezik Kilczer Béla salgótar­jáni polgármesterről, aki a miskolci MÓKÁN partizán- csoport tagja volt. Erdélyi székely családból származott. 1897 áprilisában szü­letett Budapesten. A II. világhá­ború alatt mint horthyista főhad­nagy teljesített szolgálatot Diós­győrben, s ’44-ben megakadá­lyozta a diósgyőri vasgyár fel­robbantását. Kapcsolatba lépett a MÓKÁN partizáncsoporttal, amelynek tagja lett. A hadsereg­ből 1944 végén megszökött és Salgótarjánba jött, ahol 1945. ja­nuár 9-én választották meg pol­gármesterré. A közigazgatás megszervezé­sében, a termelőmunka beindítá­sában aktívan részt vett. Az agilis és rámenős magatartása miatt nem tetszett egyes vezetőknek, így kizárták a pártból. Mint pol­gármester 1945. július 13-án le­mondott a ránehezedő kritikák miatt. A bányánál, később az épí­tőiparban helyezkedett el. 1971. március 4-én halt meg. Halálának évfordulóiról szövet­ségünk koszorúzással fog meg­emlékezni a régi temetőben. Kilczer Béla igaz magyar em­ber volt, aki a nehéz időkben tudta a kötelességét, amikor csak kevesen mertek szembeszállni a fasizmussal. Iván Antal megyei elnök Minőséghez igazodó sertésfelvásárlási árak A terméktanács szavatolja A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium ren­delkezése 1999. december 31-vel megszüntette a nagy sú­lyú sertések intervenciós felvásárlását, valamint a 193 Ft/kg-os legalacsonyabb felvásárlási árat. A témával kap­csolatos kérdéseinkre Pecze József, az FVM Nógrád Me­gyei Hivatalának főtanácsosa válaszol.- Mi indokolta az FVM dön­tését?- Jelenleg túlkínálat ta­pasztalható a világpiacon vágósertésből, ezért a pi­acra jutáshoz állami támo­gatásra is szükség van. A jó minőségű sertéshez keve­sebb, a rossz minőségűhöz aránytalanul nagyobb tá­mogatás kell, különben el­adhatatlan. A világon a mi­nőség és a támogatások versenye folyik, amelyhez muszáj nekünk is alkal­mazkodni.-Tavaly, év közben a minisztériumnak rendkívüli intézkedéseket kellett foga­natosítani a sertéságazat működőképességének fenn­tartása érdekében. Az inter­venciós felvásárlás kereté­ben eddig mintegy nyolc­vanezer sertés átvétele tör­tént meg. A sertéstartók vé­delmének biztosítása érde­kében 1999. június 1. ha­tállyal kötelezően elren­delte a 193 Ft/kg-os legalacsonyabb felvásárlási árat.- Ezen intézkedések eredményeként mára olyan helyzet alakult ki, hogy ke­reslet van a jó minőségű, S.E. és U. minőségi osztá­lyú sertések iránt. Ezeknek a felvásárlási ára is már magasabb a 193 Ft/kg-os védőárnál. Alapvetően ez indokolja a minisztérium döntését.- Mennyiben és milyen mértékben érinti ez Nógrád megye sertéstartóit?-Nógrád megyére soha nem volt jellemző a na­gyobb mennyiségű sertés­hizlalás. A két nagy sertés­vágóhíd (Penomah és Ka- rancshús) bezárásával az egykori „háztáji gazdasági” sertéshizlalás gyakorlatilag megszűnt. A lakosság alap­vetően önellátásra hizlal. A néhány árutermelő gazda­ság pedig megfelelő piaci háttérrel rendelkezett, túlsú­lyos sertés többségüknél nem képződött. A 193 Ft/ kg-os legalacsonyabb fel- vásárlási ár viszont segítette őket, mert ezt megelőzően már 180 Ft alatti árajánla­tokat is kaptak. Jelenleg a jó minőségű sertések ára 210-240 Ft/kg között ala­kul. Ezzel magyarázható, hogy a falugazdászok fel­mérése szerint a megyében csaknem 100 darab túlsú­lyos sertést ajánlottak fel in­tervenciós felvásárlásra.- Mivel indokolja az FVM a legalacsonyabb ár meg­szüntetését?-Egyfelől azzal, hogy a minőségi vágósertések ára ezt az árat ma már jóval meghaladja. Másfelől egyes sertéstartók visszaéltek az állam nyújtotta segítséggel, a tenyésztésbe fogott kocá­ikat, vagy a hűtőládába szánt túlhizlalt hízóikat ajánlották fel és adták el ezért az árért. Évente orszá­gosan mintegy 120-140 ezer darab alacsony vágóér­tékű, tenyésztésbe fogott sertés keletkezik, melyért ez az ár nem méltányos.- Melyik sertéstartó te­nyésztő jár jól az intézkedés­sel?- A minőségjavítást és a jó minőségű áru piaci érté­kesíthetőségét szolgálja az FVM intézkedése. A jövő­ben azzal kell számolni, hogy még jobban szétválik a lakossági önellátásra, illetve a piacra történő termelés. Ez utóbbival csak annak lesz érdemes foglalkozni, aki eh­hez megfelelő genetikai ké­pességű tenyészállatokkal és technológiával rendelkezik. E célt szolgálta az immár há­rom éve tartó tenyészkoca- csere, valamint a tartástech­nológiai korszerűsítést szol­gáló beruházási támogatá­sok. Emellett az eddiginél sokkal nagyobb szerepe lesz a termelési és értékesítési szerződéseknek, melynek országos koordinátora a vá­góállat- és hústerméktanács. Az értékesítés biztonsága érdekében arra kérjük a ser­téstartókat, hogy regisztrál­tassák magukat a termékta­nácsnál, amely szavatolja tagjainak, hogy a vágóhi- dakkal kötött szerződésben rögzített minőségi vágóser­tések felvásárlásra is kerül­nek. V. K. s ■ silt

Next

/
Oldalképek
Tartalom