Nógrád Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-13 / 10. szám

2000. Január 13., csütörtök 5. OLDAL HAZAI TÜKÖR Törvény az egyenjogúságról Egyenlő értékű munkáért egyenlő bért, illetve a köz­életben a férfiakéval meg­egyező bánásmódot ígér a nőknek a hamarosan elké­szülő esélyegyenlőségi tör­vénytervezet. Budapest Az MSZP által kezdeményezett jogszabály megalkotásának elő­készületeiről Kósáné Kovács Magda árult el részleteket. Mint megtudtuk, magyar jogászok és más szakemberek már javában dolgoznak az olasz, francia és észak-eur.ópai esélyegyenlőségi törvények honosításán, illetve a csakis nálunk alkalmazható sza­bályok összeállításán. A várhatóan 2001-2002-re megszülető új törvény véget kí­ván vetni annak a jelenlegi gya­korlatnak, miszerint ugyanab­ban a munkakörben a nők 10- 12 százalékkal kevesebb bért kapnak. Becsukódnak majd a kiskapuk, amelyek a szülőké­pes és a kisgyermekes hölgyek munkáltatása alól jelentenek ki­búvót, mert például a cégek ténylegesen is kötelesek lesz­nek visszavenni a gyedről visz- szatérő nőket. Tilos lesz az úgynevezett köz­vetett diszkrimináció: egyebek mellett a munkafelvételt hirdető szövegben olyan kikötéseket sze­repeltetni, amelyek eleve kizár­ják a gyengébb nem alkalmazá­sát. A jogszabály egyes munka­körökben bizonyos kvótákat is előír majd, Észak-Európában pél­dául számos vezető poszton leg­alább 40 százalékosnak kell len­nie a nők arányának. Mint megtudtuk, a parlament emberi jogi bizottsága - meg sem várva a törvényt - hamarosan kezdeményezi, hogy a jövő évtől csak az általános, 62 éves nyug­díjkorhatárt betöltött hölgyeket lehessen indoklás nélkül felmen­teni a munkavégzés alól. Az esélyegyenlőségi törvény szankciókkal sújtja majd a disz- krimináló munkaadókat. Kósáné szerint szinte bizo­nyos, hogy a készülő törvényter­vezet nemcsak férfi-, hanem női körökben is ellenállásba ütközik majd. ___________________________(TAKÁCS) Já rványból járványba? A háziorvosi rendelőkben érdemes influenza elleni vé­dőoltást kérni azoknak, akik a Nyugat-Európából érkező hírek miatt egy nagyobb ha­zai járványtól tartanak. A szakemberek szerint nem kell még megkongatni a vészharangokat. Az agyhár­tyagyulladás után nem biz­tos, hogy az influenzajár­vány is kitör az országban. Budapest Dr. Csókán Ágnes, az Országos Epidemiológiai Központ jár­ványügyi vezető főorvosa szerint a hivatalos forrásból Magyaror­szágra érkező jelentések koránt sem tükröznek olyan súlyos helyzetet, mint a médiaértesülé­sek. Éppen ezért nem biztos, hogy hazánkba is átgyűrűzik az „évszázad járványa”. A legfrissebb adatok szerint a december óta észlelt, influenzás és influenzaszerű megbetegedé­sek száma Budapesten csökken. Január első hetében a fővárosban és a megbetegedések által legin­kább érintett tíz megyében ösz- szesen 41457-en fordultak orvos­hoz lázas, felső légúti hurutos tü­netekkel. Az influenzafigyelő szolgálat működését a főváros mellett Fejér, Szabolcs-Szatmár- Bereg, Bács-Kiskun, Tolna, Haj- dú-Bihar, Békés, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Győr- Moson-Sopron megyében ren­delték el az illetékesek. Vidéken a legtöbben Bács-Kiskun és Haj­dú-Bihar megyében fordultak fel­ső légúti hurut és láz miatt orvos­hoz. Ám december utolsó heté­hez képest ezekben a megyék­ben is 20 százalékkal csökkent a betegek száma. Az agyhártya­gyulladást okozó baktérium mel­lett a legtöbb bajt a fővárosban kimutatott, úgynevezett RSV ví­rus okozta. Influenza A vírust csak mindössze hét esetben azo­nosítottak az országban. A Nagy-Britanniából szárma­zó, hivatalos járványügyi jelenté­sekben is főként az influenza A vírusának egyik altípusa (H3N2) szerepel a legtöbb megbetegedés okozójaként. Kisebb számban fellelhető volt a B vírus jelenléte is. Újabb altípusok felbukkanását nem észlelték. Tehát a Magyaror­szágon forgalomban lévő oltó­anyag megfelelő védelmet nyújt akkor is, ha bármelyik kórokozó „nem tisztelné” az országhatárt. Az Ausztriából érkező hírek hal­latán is óv a pániktól a főorvos­nő, mivel egyelőre nincsenek megbízható adatok arról, hogy milyen kórokozók állnak a meg­betegedések hátterében, s arról sem, hogy a járvány a lakosság­nak hány százalékát érinti. Aki eddig még nem adatta be magának az influenza elleni vé­dőoltást, az a háziorvosától kér­heti. Egy-egy vakcina patikai ára 500 forint körül van. A védelem különösen a kisgyermekeknél, az időseknél, illetve a krónikus be­tegségekben szenvedőknél előz­het meg súlyos szövődményeket. ________ NÉMETH ZSUZSA M ÁV: a sztrájk véget ért, a bérvita folytatódik Budapest Tegnap délben véget ért ugyan a vasu­tassztrájk, ám a menetrendszerű közlekedés csak az esti, vagy a ma hajnali órákra állt helyre. Az egyensúly azonban törékeny, mert a szerda délelőtt újra tár­gyalóasztalhoz ült felek - a MÁV vezetői, illetve a reprezentatív szakszervezetek képviselői - megállapodás nélkül távoztak, így február elejétől bármikor ismét leállhat­nak a vonatok. A MÁV kommunikációs és sajtóirodája tegnap közleményben tudatta, hogy déli tizenkét óra­kor véget ért a vasutas szakszervezetek hétfőtől tartó munkabeszüntetése. A közlemény részle­tesen kitért a vonatok újraindításával együtt já­ró nehézségekre is, például arra, hogy a kül­földről érkező szerelvények közül melyeknél le­het nagyobb késésekre számítani.­Meg sem várva a közlekedés ma hajnalra ígért teljes helyreállását, a sztrájk utolsó órái­ban ismét tárgyalóasztalhoz ültek a munka­adók és a munkavállalók képviselői. Mint meg­tudtuk, Knkely Márton, a MÁV vezérigazgatója az eddiginél rugalmasabb együttműködésre szólította fel a szakszervezeteket, miközben megígérte, hogy cége kész konstruktívan kezel­ni néhány különösen élesen vitatott kérdést. Ezzel szemben a szakszervezetek úgy látják, hogy a MÁV vezetése hajszálnyit sem hajlandó engedni merev álláspontjából: nem ajánl maga­sabb bért, és elfogadhatatlan feltételekhez köti a kollektív szerződés megújítását is. Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszer­vezetének ügyvezető alelnöke érdeklődésünkre elmondta: ez a magatartás újabb konfliktus ár­nyékát vetíti előre. Arra a kérdésünkre, hogy az egyet nem értés újabb sztrájkban csúcsosodhat- e ki, nem tudott határozott választ adni, hiszen a mozdonyvezetők érdekképviselete e hónap 18-án és 19-én dönt a hogyan továbbról. Borsik cáfolta a három reprezentatív szakszervezet kö­zötti feszültségekről szóló híreket. Szerinte az együttműködés töretlen, így vezető testületeik együtt határoznak majd egy esetleges újabb munkabeszüntetésről is. Az ügyvezető alelnök megjegyezte: a szakszervezetek már példát mu­tattak kompromisszumkészségből, hiszen több mint egy százalékot engedtek 14 százalékos béremelési követelésükből, s ha a tagság jóvá­hagyja, hajlandók még lejjebb is menni, de a MÁV vezetésének is rugalmasnak kellene len­nie. Hozzátette: januárban szinte biztosan nem állnak le újra a vonatok, ám februártól nem ki­zárt az ismételt sztrájk. A vonatok elindultak, az utasok még nem érkeztek meg. FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY A mozdonyvezetők egyébként a most kiesett időre nem kapnak központi sztrájkpótlékot, ugyanakkor anyagi lehetőségeiktől függően a helyi csoportok pénzbeni segítséget nyújthat­nak a sztrájkban résztvevőknek. Bárány Balázs, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) alelnöke tisztes, „két számjegyű” béremelési javaslatot vár a munkaadótól. A FEB-nek nyilatkozva elmond­ta: ha a társszakszervezetek belementek volna abba a VDSZSZ-es kezdeményezésbe, hogy hosszabbítsák meg a 60 órás sztrájkot, a MÁV vezetése rövid időn belül megtört volna. A vas­úti dolgozók érdekképviselete a kialakult hely­zetben értelmét látja a további tárgyalásoknak, ugyanakkor ha nem sikerül dűlőre jutni, java­solni fogja a többi szakszervezetnek a meg­egyezésig tartó munkabeszüntetést. TAKACS MARIANN Egymást segítő generációk Ápolási díj az idősek gondozóinak Budapest. Hamarosan a kormány elé kerülhet a nemzeti családpolitikai koncepció tervezete. Előbb azonban azt az előterjesztő tárca kiegészíti az Idősügyi Tanács minap ösz- szegzett javaslataival - tájékoztatta lapunkat Lakner Zoltán, a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Budapest Az Idősügyi Tanács testületé kér­te, hogy a mostaninál hangsúlyo­sabban és tételesen fogalmazód­jék meg a munkaanyagban az idősekkel kapcsolatos valameny- nyi elképzelés. így a végleges koncepció az időspolitikát a csa­ládpolitika részeként jeleníti meg. Egyebek mellett szerepel majd a tervezetben, hogy az intézmé­nyes családsegítés és családgon­dozás megkülönböztetett figyel­met szenteljen az idősek sajátos gondjaira. Az iskolai családi élet­re nevelés a jövőben a gye­rek-szülő kapcsolata mellett a gyerek-nagyszülő, szülő-nagy­szülő kapcsolatrendszerével is foglalkozik. A Tanács javasolta, hogy kap­hasson ápolási díjat az idős em­bert otthonában gondozó család­tag is. A végleges koncepcióban azt is kiemelték, hogy a médiu­mokban a hagyományos család- modellek növekvő szerepet kap­janak. A családokról szóló gyako­ribb híradások létjogosultságát többek között egy közelmúltban végzett nemzetközi felmérés is indokolja. E szerint a magyar tár­sadalomban erősebb a gyerme­kek iránti vágy, mint a környező országokban. Családalapítás előtt álló fiataljaink többsége 2-3 gyer­meket szeretne, és a rendezett párkapcsolatra törekszik. E szem­léletben változás örvendetes. Je­lenleg ugyanis a magyar háztartá­sok egyharmadában nincs, másik harmadában egyetlen utód van, és csupán a harmadik harmadá­ban vállalkoznak több gyermek nevelésére. A családok 25 száza­lékában döntenek a két gyermek mellett, és mindössze 7 százalé­kában nevelnek 3 vagy több gyermeket. ____________________________ICS. B. J.) F IGYELMEZTETÉS. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériu­ma felhívja a Belgiumba, Lu­xemburgba és Hollandiába uta­zó magyar állampolgárok fi­gyelmét arra, hogy a belga ha­tóságok 2000. január 10-i ha­tállyal az államhatáron megha­tározatlan időre visszaállították az ellenőrzést. A közlemény tu­datja azt is, hogy a belga szer­vek fokozottan ellenőrizhetik a beutazási feltételek teljesítését: a szállásfoglalást, az anyagi eszközöket és a visszaútra vagy a továbbutazásra szóló jegyet. MÉG NINCS DÖNTÉS. Wohner Zsolt, a Környezetvé­delmi Minisztérium főosztály- vezetője egyelőre nem kapott konkrét felkérést a tárca köz- igazgatási államtitkári posztjá­ra. A főosztályvezető szerint egy-két hétbe is beletelik, amíg döntenek az új közigazgatási ál­lamtitkár személyéről. ADAKOZÁS. A tavaly decem­ber 15-én leégett Budapest Sportcsarnok újjáépítésére már több mint 69 millió forint gyűlt össze az Ifjúsági és Sportmi­nisztérium erre a célra nyitott számláján. Lassan megközelíti a százat azoknak a magánsze­mélyeknek, kisebb-nagyobb vállalkozásoknak és vállalatok­nak a száma, amelyek néhány ezer és több tízmillió forint kö­zötti összeget fizettek be. KISGAZDA SZÖVETSÉG. Nem mondanak le saját ország- gyűlési képviselőcsoportjuk lét­rehozásáról, annak ellenére, hogy a parlament testületé he­tekkel ezelőtt nem látott módot új frakció megalakítására. A bí­róság a napokban tudomásul vette az eddig társadalmi szer­vezetként bejegyzett Kisgazda Szövetség párttá alakulását, ezért a közeljövőben lépéseket tesznek a tömörülés parlamenti párttá nyilvánítása érdekében. MINDEN ELADÓ. Ésszerűségi és takarékossági okokkal ma­gyarázzák a XII. kerületi Béla király úton található kormány- rezidenciák értékesítését. Az épületkomplexumban él család­jával Göncz Árpád köztársasági elnök, Orbán Viktor kormány­fő és Áder János, az Országgyű­lés elnöke. A tervek szerint az eladást követően a három köz­jogi méltóság különköltözne. NÉMET AJÁNDÉK. Hetven éj jellátó készüléket, illetve tíz út­levélolvasó berendezést ajándé­koz a magyar határőrségnek Németország nagykövete csü­törtökön. A közlemény szerint Hasso Buchrucker Pintér Sán­dor belügyminiszternek és Béndek József dandártábornok­nak, a határőrség országos pa­rancsnokának adja át a felszere­léseket, amelyek értéke össze- sen mintegy 90 millió forint. ■ Drágább lesz a nyelvvizsga /f * Éttjgt Küszöbön az idei Filmszemle Budapest. Többet kell fizetni a nyelvvizsgákért, viszont már nem csak egy helyen adhatnak érvényes, államilag el­ismert igazolást. Január elejéig nem tülekedtek a nyelv­iskolák az akkreditációért. Jobb körülmények között rendezik meg idén a magyar moz­góképek seregszemléjét. Ehhez hozzájárul, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a millenniumi filmes ese­mények nyitó programjává nyilvánította a rendezvényt. Budapest Budapest Megszűnik az Idegennyelvi To­vábbképző Központ (Rigó utca) monopóliuma, hamarosan több intézmény is megkaphatja a jogot arra, hogy államilag elismert olde- velet állítson ki. Idáig öt akkre- ditációs kérelem érkezett a Nyelv­vizsgát Akkreditáló Testülethez (NYAT), ahol hatvan napon belül döntenek arról, vajon a jelentkező intézmény megfelel-e a nyelvvizs­gáztatás követelményeinek. Ahhoz, hogy egy nyelviskola, vagy egy oktatási intézmény eredményesen pályázzon a hiva­talosan elismert vizsgáztatási jo­gért, a komoly oktatási módszer kidolgozása mellett több millió forintot is be kell fizetnie a NYAT-hoz. Feltehetően ez az oka annak, hogy nem tolonga­nak a nyelviskolák, amelyek többnyire kisvállalkozások, az akkreditációért. A Rigó utca, amely eddig szinte az egyetlen állami nyelv­vizsga-bizonyítványt adó intéz­mény volt, most maga is változ­tatni kényszerült. A vizsgaköz­pont vezetője többek között a magas díjak miatt volt kényte­len csökkenteni azoknak a nyelveknek a számát, amelyek­ből náluk a jövőben bizonyít­ványt lehet szerezni. Az eddigi 52 nyelv helyett mindössze 7 idegen nyelvre kérték meg az engedélyt. Az egzotikus, Ma­gyarországon kevéssé tanított nyelvek kerültek háttérbe, egy­előre úgy tűnik, azokból nálunk nem kapható állami igazolás. Aki angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, vagy latin nyelv­ből szeretne nyelvvizsgát tenni, a Rigó utcában továbbra is meg­teheti. Itt az alapfokú, C típusú vizsgáért 6400, a középfokúért 9500, a felsőfokúért 12700 fo­rintot kérnek. Akkreditáció után más intéz­ményeknél is letehető a nyelv­vizsga, ám hogy mennyiért, ezt az intézmények maguk határoz­zák meg. Aki tehát nyelvvizsgát szeretne tenni, ezután nem árt, ha előbb körbekérdezi az intéz­ményeket, hogy hol, mennyi a tarifa. H. M. Ezzel kívánta jelezni, hogy elkö­telezett a színvonalas magyar filmgyártás fönnmaradásában. Az állami támogatás és a készülő filmtörvény mellett azonban a te­levízióknak és a kis moziknak is kiemelt szerepe lesz abban, hogy elsorvad, vagy fennmarad-e a ma­gyar filmgyártás. Tóth Erzsébet filmügyi minisz­teri biztos úgy fogalmazott: a ma­gyar mozgóképszakma az idei év­ben áll a legközelebb ahhoz, hogy mintegy 10 éves huzavona után megszülessen a filmtörvény, és azt az Országgyűlés még az idén megtárgyalja és el is fogadja. Ez remélhetőleg enyhíti a filmké­szítőket nyomasztó anyagi bi­zonytalanságot is - tette hozzá. Javulást jelent az is, hogy amíg tavaly 70 millió forintos költség- vetése volt a szemlének, addig idén a 31. Magyar Filmszemle 90 milliót kapott. A rendezvényre 4 égtáj 30 országából várhatóan 150 külföldi producer, filmforgal­mazó, kritikus érkezik, eljön a cannes-i, a velencei, a monte- carlói fesztivál igazgatója is.- Örvendetes jelenség, hogy az utóbbi években mind többen néznek magyar filmeket, de a nagyobb költségvetésű és nagy tömegeket vonzó filmek mellett, amelyek 100 millió forintba is kerülhetnek, elsorvadhat az úgynevezett szerzői filmek gyár­tása. Veszélyes a magyar filmre nézve a kisebb befogadó képes­ségű vidéki mozik számának csökkenése is, mert a rétegfilme­ket csak ezekben tudják meg­nézni azok, akik talán egy mul­tiplexet nem, de egy hagyomá­nyos méretű mozit meg tudná­nak tölteni a vidéki városokban is - mondta el lapunknak Pölöskei István, a kulturális ese­mény szervezője. Az idei esztendőben is odaítélt Életműdíjak nyertesei között van, számos filmes szakember mellett Madaras József színész, aki hosz- szabb ideje nem forgat ugyan, de az elmúlt évtizedekben részt vett több emlékezetes alkotásban, könnyebb és a fajsúlyosabb dara­bokban egyaránt.-w-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom