Nógrád Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-12 / 9. szám

2000. Január 12., szerda HÁZAI KÖRKÉP 5. OLDAL Rend a nyilvántartásokban Szigorúbb szabályok a földhivatalokban Délben véget ér a vasutassztrájk Szigorodtak az ingatlan­nyilvántartás szabályai. A változásokat egy tegnap kezdődött kétnapos fóru­mon ismertetik a megyei és a fővárosi földhivatalok munkatársaival. Az új, egy­séges ingatlan-nyilvántar­tás lényegesen több garan­ciát ad mind a tulajdono­soknak, mind a tulajdon- szerzőknek, mind a befek­tetőknek egyaránt - jelen­tette ki Jójárt László, he­lyettes államtitkár. Eddig egy-egy adásvételi szerző­dés esetén a földhivatal azt jegy­zett be a nyilvántartásába, amit a szerződésből ki tudott olvasni. Ezután az ügyfélnek konkrétan meg kell jelölnie, mi kerüljön a hivatalos tulajdoni lapra. Változás az is, hogy az ingatlan eladójának engedélye nélkül a jö­vőben nem írhatják a tulajdonjo­got a vásárló nevére. Előfordulhat tehát olyan eset, hogy például a részletfizetéses vásárlás adásvé­teli szerződése ugyan a hivatal­nál lesz, de a bejegyzési enge­délyt csak akkor kapja meg az új tulajdonos, ha már a teljes árat kifizette. Ezután a hivatalok csak olyan kérelmeket fognak befogadni, amit el is lehet intézni. Nem for­dulhat elő többé az a fura állapot, ami több nagyvárosi lakótelepen most még jellemző, hogy az egyes öröklakások adásvételi szerződései már a Földhivatalban vannak, ugyanakkor maga az épület még telekkönyvezve sem. Várhatóan ez év végéig Ma­gyarország teljes ingatlan-nyil­vántartását a hivatal új számító­gépei feldolgozzák. Erre a rend­szerre a földhivatalokon kívül a közjegyzők is rákapcsolódnak, de engedéllyel információkhoz juthatnak az ügyvédek és az in­gatlanközvetítők is. A jogszabály azt is lehetővé te­szi, hogy a hivatalokban is felál­lítsanak egy-egy nyilvános szá­mítógépet. Elképzelhető tehát, hogy a jelenlegi sorban állás he­lyett az ügyfelek saját tulajdoni lapjukat maguk is lekérhetik, sőt, ha szükségük van rá, akár a nem hitelesített másolatot azon­nal haza is vihetik majd. Csütörtök reggel 7 és 9 óra között szolidaritási sztrájkot hirdettek a repülőgép-szerelők, a Közgyűjteményi és Köz- művelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) is jelezte: egyetért a vasutasok követelésével. Bár megegyezés nincs, ma délben véget ér a munkabeszüntetés. Eredménytelen egyeztető tárgya­lások után ma délben ér véget a három reprezentatív vasutas­szakszervezet által hirdetett 60 órás sztrájk. A munkabeszünte­tés alatt is folyamatosan tárgyaló szakértők álláspontja nem köze­ledett egymáshoz, a MÁV Rt. az érdekképviseleteket, azok pedig a munkáltatót okolták az ered­ménytelenségért. Kedden a Vasúti Dolgozók Sza­bad Szakszervezete (VDSZSZ) felvetette: mindaddig folytatód­jon a sztrájk, amíg nem sikerül megállapodni. A vasúttársaság - törvénytelennek ítélve az elkép­zelést - a további tárgyalások fel­tételéül szabta, hogy a három szakszervezet tegyen írásos nyi­latkozatot: a jelenlegi sztrájkot az előre meghirdetett időpontban, szerdán délben befejezi. A MÁV a sztrájkjoggal való visszaélésnek tartja a határozott időre szóló munkabeszüntetés határozatlanná változtatását. Ez­zel szemben Lukácsi Bálint, a VDSZSZ szóvivője lapunknak el­mondta: miután a MÁV az eddigi egyeztetések alatt semmiféle új ajánlattal nem állt elő, egy ilyen nyomásgyakorlással a munkáltató rászorítható lett volna az érdemi javaslat mielőbbi kidolgozására. A törvény nem tiltja a határo­zott idejű sztrájk határozatlanná változtatását - fogalmazott la­punknak egy munkajogi szakér­tő. Értelmezése szerint a 60 órás időtartamra meghirdetett sztrájk- felhívással a szakszervezetek csu­pán maguk számára határozták meg a munkabeszüntetéssel töl­tendő időt. A sztrájktörvény kizá­rólag a munkabeszüntetés meg­kezdése előtt kötelezően betar­tandó lépésekről szól, arról nem, hogy a sztrájk tervezett időtarta­mát egyáltalán közölni kell-e a munkáltatóval. Az azonban a de­monstrációt szervező szakszer­vezet kockázata, hogy a jelenleg két és fél naposra hirdetett leállás meghosszabbítását a sztrájkoló dolgozók miként értékelik. Adott esetben visszaeshet a sztrájkhaj­landóság, ami az érdekérvényesí­tést gyengítheti. A munkabeszüntetés tapaszta­latainak értékelése után dönt majd a Mozdonyvezetők Szak- szervezete arról, mi legyen a kö­vetkező lépés - nyilatkozta Borsik János ügyvezető alelnök. Eddig a sztrájkot követően még mindig egyezségre jutottak a munkáltató­vá, reményeik szerint ezután is így lesz. De ha mégsem, úgy az érdekképviselet vezetője újabb fellépést is kilátásba helyezett. A nyugati demokráciákban is­mert konfliktuskezelési technika, amikor úgynevezett „mediátort” vonnak be az egymással szem­ben álló felek a vitás kérdések megoldásába. A már nálunk sem teljesen ismeretlen módszer szakértőit a MÁV és szakszerve­zetei közt fennálló egyeztetési fo­lyamatba ezúttal nem vonták be. Mint azt Herbai István vezető ta­nácsadótól megtudtuk: a hasonló esetekben a két fél között fennál­ló rendkívül feszült viszony bizo­nyos technikákkal enyhíthető, egy kívülálló harmadik fél sokkal inkább feloldást találhat, mint maguk az érintettek. HOnvAm MAGDOLNA Vizsgálóirodát létesítenek A MIÉP a sérelmek ügyében interpellálni fog A céljaival egyező kor- , mányjavaslatok megszava­zására, illetve a kevesek érdekét szolgáló előterjesz­tések megtorpedózására készül idén a MIÉP. Győri Béla szóvivő elmondta: 2000-ben sem maradnak el a korábban megszokott, Hősök terén tartott nagy­gyűlések. Látványos jelenetek - például az ülésteremből való kivonulás - he­lyett saját, jól felfogott érdekére alapozva kíván politizálni ebben az esztendőben is a MIÉP - mondta a FEB érdeklődésére Győri Béla. A párt szóvivője sze­rint a céljaikkal egyező kormány- javaslatokra rábólintanak, a nem tetsző előterjesztéseket ugyanak­kor leszavazzák. Elsősorban a költségvetés ki­adási és bevételi oldalán szeret­nének majd korrigálni, mert úgy ítélik meg, hogy még mindig ke­vés támogatást kapnak a kis- és középvállalkozások, de több pénzt kellene szánni az állami beruházásokra is. A párt legerőteljesebben a ti­szai gátrekonstrukciót, valamint a közlekedés és az egészségügy fejlesztését szorgalmazza. Ez utóbbi területen ellenzik a kórhá­zak túlhajtott privatizációját, mert - mint a szóvivő megjegyez­te - az betegellenes állapotokat teremtene ezekben az intézmé­nyekben. Mint megtudtuk, a MIÉP a frakcióhoz beérkező számtalan lakossági panaszra és a képvise­lőcsoport kis létszámára való te­kintettel még az első negyedév­ben vizsgálóirodát nyit a főváro­si Hercegprímás utcában. A jogászokból és más szak­emberekből álló stáb feladata részben saját honatyáik „kiszol­gálása”, részben a panaszok ki­vizsgálása lesz. Győri szerint az emberek többsége főként a téesz résztulajdonnal, az önkormány­zatoknál elszenvedett sérelmek­kel vagy például a magánnyug­díj-biztosítóknál tapasztalt nega­tívumokkal kapcsolatos észrevé­teleiket írják meg. A MIÉP inter­pellációk formájában kívánja a sérelmes ügyeket a T. Ház elé tárni. A párt szokásához híven 2000- ben sem mond le a nagy tömege­ket mozgató rendezvényeiről. A szóvivő ezek közül a Hősök terén március 15-én és augusztus 20- án tartandó nagygyűléseiket emelte ki, de már javában készül­nek a millennium méltó megün­neplésére is. Az idei terveket firtató kérdé­sünkhöz kapcsolódva Csurka István pártelnök megüzente: 2000-ben sokkal hosszabb nyi­latkozatokat szeretne adni, mint amilyeneket a polgárok szer­dánként a rádióban Orbán Vik­tor miniszterelnöktől szoktak hallani. TAKÁCS MARIANN A többség elégedett Jó osztályzat udvariasságért, gyengébb a felvilágosításért Az ügyfelek összességében elégedettek a munkaügyi kirendeltségek szolgáltatásai­val - állapítható meg a Budapesten, Csong- rád és Fejér megyében végzett vizsgálatok nemrégiben ismertetett eredményei alap­ján. A Következő lépés egy országos felmé­rés elkészítése lesz, ami árnyaltabbá teheti a állásközvetítők tevékenységéről most ki­rajzolódó képet. A hatóságokat ellenőrizni kell, vizsgáim, hogy a hozzájuk fordulók mennyire elégedettek az ott végzett munkával - mondta ki egy 1997-es kormányrendelet, amit nem tartottak be. Tavaly került sor először olyan felmérésre, amely az álláskeresőknek és munkaadóknak a közpon­tok munkájával való elégedettségét több régió­ban egységes módszerekkel vizsgálta.- Szeretnénk rendszeresen és országos szin­ten megismerni az ügyfelek véleményét, mert ezt elengedhetetlennek tartjuk a szolgáltatások színvonalának javításához - mondta el lapunk­nak dr. Székely Judit a felmérést megrendelő Országos Munkaügyi és Módszertani Kutató Központ igazgatója. A szakember hozzátette: a mostani vizsgálat után kirajzolódó kép lénye­gesen árnyaltabbá válhat egy országos kutatás után, amelyben a kedvezőtlenebb foglalkoztatá­si helyzetű megyék adatait is feldolgozzák. A tavaly novemberi felmérés során a kérdezőbiztosok a távozó ügyfeleket faggatva 900 kérdőívet töltöttek ki. A válaszolóknak osztályozniuk kellett a hivatal munkáját: a ma­ximális öt pontból átlagosan 4,3-at adtak a ki- rendeltségeknek, illetve az ott dolgozóknak. El­sősorban az ügyintézők felkészültségét, segítő­készségét és udvariasságát értékelték magasra. Átlagosnak, vagy annál jobbnak ítélték a kiren­deltségek problémamegoldó készségét, a gyors ügyintézést, valamint az ügyfelek kötelezettsé­geiről adott információikat. Átlag alatti osztály­zatokat kaptak a szolgáltatásokról, az ügyfelek jogairól, a képzéshez, az átképzéshez, a köz­hasznú munka vállalásához és a karrierterve­zéshez nyújtott információk. A munkanélküli­Az ügyfelek többsége elégedetten távozik fotó: feb/cmósi imre ek 42 százaléka az álláskeresési, 5-15 százalé­ka pedig a képzési tanácsadást, illetve az együttműködési terv készítését vette igénybe. Az állást kínálókat is megkérdezték, akik né­gyes skálán értékelhették a szolgáltatásokat és átlagosan 3,3 pontot adtak a munkaügyi köz­pontok tevékenységére. Az OMKM igazgatója elmondta, hogy jelen­leg még nincs meg a további vizsgálatokhoz szükséges pénz, de reméli, kutatásukat a Szoci­ális és Családügyi Minisztérium érdemesnek tartja a támogatásra, ami a két éve hozott kor­mányrendelet végrehajtását is szolgálná. ________ -w­K ARCSÚM ÁPV RT.-T. A szocialisták szerint nem meg­szüntetni, hanem egy kar­csúbb, az állam yállalkozói va­gyonát menedzselő szervezetté kell átalakítani az ÁPV Rt.-t - nyilatkozta Burány Sándor frakcióvezető-helyettes kedden. Utalt arra, hogy a privatizáció legnagyobb része már lezajlott, de szerinte felszámolás helyett új feladataihoz kell igazítani, ol­csóbban működő vagyonkezelő szervezetté kell átalakítani. JUSZT-ÜGY. Bűncselekmény hiányában megszüntette az ál­lamtitoksértés bűntett alapos gyanúja miatt Juszt László el­len folytatott eljárást a Fővárosi Főügyészség. FÉLREÉRTÉS. Szabó János honvédelmi miniszter és Polt Péter, az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosának általá­nos helyettese keddi találkozó­ján egyetértésre jutott abban, hogy a Kalocsai Kiképzőköz­pontról készült jelentés megál­lapításait és az eljárást érintő, a sajtóban megjelent minisztériu­mi kifogások félreértésen ala­pulnak. Kedvezőnek ítélték azt a tényt, hogy a gennyes agyhár­tyagyulladás alatt és azt követő­en az ombudsmani kezdemé­nyezésnek is köszönhetően je­lentősen javultak a katonák életkörülményei az érintett lak­tanyákban. OLCSÓM A BENZIN. Napo kon belül 2-3 forinttal csökken­het a motorbenzinek és a gáz­olajok ára, miután a világpiacon jelentősen olcsóbb lett a kőolaj. A Mól január 7-én már 3 forint­tal csökkentette a motorbenzi­nek árát. Ezen a héten a gázolaj is csökkeni fog minimum 2-3 forinttal. NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS. Az SZDSZ kedden benyújtotta az Országos Választási Bizottság­nak (OVB) azt a kérdést, amely a kötelező sorkatonai szolgálat megszüntetésére vonatkozik, és amelyet népi kezdeményezés­sel, az állampolgárok támogatá­sával kíván a parlament elé ter­jeszteni. Az aláírásgyűjtő íve­ken szereplő szövegről az OVB- nek 30 napon belül kell dönte­nie. Az ellenzéki pártnak két hónap áll rendelkezésére a mi­nimálisan 50 ezer aláírás össze­gyűjtésére. GYED-IGÉNYLÉS. Egyelőre kevesen nyújtottak be igénylést a január elsejétől újra beveze­tett gyermekgondozási díjra. Azok kaphatják meg február­ban a gyedet, akiknek igénylé­sét január 20-ig elbírálják a munkahelyeken vagy a megyei pénztáraknál. Ha később nyújt­ják be a formanyomtatványo­kat, leghamarabb márciustól ré­szesülhetnek visszamenőlege­sen az ellátásban. Felgyúltották a Globe-ot. A Városligeti Körszínház, a Globe Keddre virradó éllel égett le, a kárt 35-40 mHlé forintra becsülik. Személyi sérülés nem történt. A tűzoltóság szerint szándékos gyújtogatásra utaló anyagot találtak. A teátrum művészeti vezetö|e 1990-ig a december 10-én elhunyt Kazimir Károly volt. Műsorán klasszikus drámák, epikus müvek szerepeltek. A teátrum a fővárosi önkormányzat tulajdonában áll, bér­lője a Thálla Színház. FOTÓ: FEB/E. VÁRKONYI PÉTER Jönnek a betegjogi képviselők Nemcsak a kórházakban várnak „szószólókra” Nem álltak még munkába a betegjogi képviselők az ország kórházaiban. Az új egészségügyi törvény értelmében 2000 januárjától kellene betölteniük közvetítő, békéltető szere­püket. Ám a foglalkoztatásukhoz nélkülözhetetlen szabá­lyokat tartalmazó miniszteri rendelet csak a napokban je­lent meg a Magyar Közlönyben. A betegjogi képviselőket a tör­vény értelmében az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ANTSZ) megyei intéz­ményei foglalkoztatják majd. Azért nem a kórházak lesznek a munkaadóik, mert a pártatlansá­gukat csak így lehet garantálni. A betegjogi képviselő lényegében azt a feladatot látja majd el a kórházakban, amit az ombuds- manok a közéletben. Dr. Felmérai István, az Orszá­gos Tisztifőorvosi Hivatal főosz­tályvezetője lapunknak elmond­ta, jelenleg még nem tudják pon­tosan, hogy mikortól lépnek munkába a betegjogi képviselők és egy-egy megyében hányán lesznek. Az egészségügyi törvény értelmében ugyanis minden kór­házban a hét egy meghatározott napján a betegek rendelkezésére kell állniuk. Dr. Felmérai István szerint várhatóan sok jelentkező akad erre a Magyarországon még új, izgalmas feladatokat jelentő beosztásra. Az ÁNTSZ pályázatot ír ki az állások betöltésére, ame­lyek főállású, köztisztviselői munkakörök lesznek. Szakmai előképzettség tekintetében az egészségügyi, jogi, közgazdasági diplomások jöhetnek elsősorban szóba. A speciális betegjogi, szak­mai feladatokra várhatóan a fővá­rosi és vidéki egyetemeken szer­vezik meg a képzést. Hosszabb távon óhatatlanul ki kell, hogy terjedjen a betegjogi szószólók fellépési „jogosítvá­nya” az alapellátásra és a rende­lőkre is. A szakember tapasztala­tai ugyanis azt mutatják, hogy a betegek és az ellátást nyújtók kö­zötti konfliktusok gyakran a kór­házon kívül is fellelhetők, például a felnőtt- és gyermek háziorvosi rendeléseken, a védőnők munká­jával kapcsolatosan, illetve a szakrendelő intézetekben. NÉMETH ZSUZSA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom