Nógrád Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-12 / 9. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép Egy falu, egy nap, egy lap ­Múltidéző A falu első ismert írásos emlí­tése 1255-ből származik, Deh- ter alakban. A XIV. században a Losonczy család birtoka volt, 1397-ben Losonczy István bán özvegye, Orsolya Vezsenyi Lászlónak adta. Zsigmond ki­rály 1436-ban az esztergomi érseknek zálogosította el, 1438-ban pedig az első Habs­burg király, Albert nyerte örök adományul. Dejtár ekkor me­zővárosi kiváltságokkal is bírt. A török 1552 nyarán, a kör­nyékbeli várak eleste után szállta meg a vidéket, ami visszavetette a települést a to­vábbi fejlődésben. A legenda szerint a községben állt egykor Szondi György várkapitány, a drégelyi hős háza, de ez nem bizonyítható. A késő barokk római katoli­kus templom 1810-ben épült, de középkori elődje is ezen a helyen- lehetett, mert Árpád­kori temetőt tártak fel a szom­szédságában. Áll itt egy Szent Flórián-szobor is, ami 1855- ben készült, s egy korábbi tűz­vészre emlékeztet. F. Z. Dudellai Ildikó Fotó: Rigó Tibor Közös gyűjtőmunka után helytörténeti kiállításnak is helyet adtak Hagyományőrzés az óvodában Kevés óvoda büszkél­kedhet azzal, hogy hely- történeti kiállításnak ad helyet egy településen, a áejtári igen. Sőt, emellett megnyitották a dolgozók galériáját is, amelyen a kollégák munkáit mutat­ják be, szép hímzéseket, horgolásokat, faliképe­ket. Ezt folyamatosan bővítik, illetve cserélik. Természetesen helyet kapnak a 61 fős - három osztott csoporttal dolgozó - óvodában a gyerekek munkái is, akik mindig örömmel készítik évsza­kokhoz, ünnepekhez, vagy éppen az állatok napjához kötődő kis alkotásaikat. Mint Riskóné Nagy Magdolna óvodavezetőtől meg­tudtuk, három éve ötlött fel a helytörténeti kiállítás gondo­lata, miután egy óvónőpáros Ilyen a dejtári viselet - az óvodások tanulnak ebből is tok és az új ötletek tükrében megszületett az óvoda (szakma­ilag kitűnőnek minősített) neve­lési programja, abban már meg­Kis gyermekek nagy öröme: oktatás és hagyományőrzés már foglalkozott azzal, hogyan építsék be a hagyományokat az óvodai életbe. Amikor az eddigi tapasztala­fogalmázták, hogy a gyerekek­nek látniuk kell a mindennapi paraszti élet tevékenységeit, amelyet megpróbáltak vissza­hozni a 3-6 évesek szintjén. Egy öreg épület megvásárlá­sára, renoválására és abban fa­luház kialakítására egyelőre nincs pénz, a népviseletet, a néphagyományokat azonban addig sem engedik elfelejteni. A helytörténeti kiállítás meg­léte annak a közös gyűjtőmun­kának köszönhető, amelyben a szülők is lelkesen vettek részt, így a helyiek mellett az odalá­togató vendégek is megnézhe­tik - egyebek között - a me­nyecskebabákat, a falvédőket, a régi ruhákat, mellényeket, ra­kott szoknyákat vagy a kézzel festett dísztányérokat és a ko­rabeli fényképeket. Beépítették az óvodai prog­ramba a fonást, szövést, mé­zeskalácssütést, csuhézást, a hagyományok megőrzése köré építették a zenei nevelést. Az új program egyik alappil­lére a dalos játék, vagyis a nép­hagyományokon alapul az ér­tékmegőrzés. 2000. január 12., szerda Idén több munkalehetőséget biztosítana a kft. Uborka az alapanyag Idén biotermékek feldolgozásába szeretne kezdeni a dejtári, száz százalékban oszt­rák érdekeltségű Pinto Konzerv Kft. Ezzel együtt elsőként Nógrád- ban (ezt követően Szabolcs megyé­ben) indítanák el az uborkatermel­tetést úgy, hogy a termelőknek szakmai és anyagi segítséget, valamint szerződést biztosíta­nak. Erről Gyimesi János, a zöldség- és gyümölcsfeldolgo­zással foglalkozó kft. ügyvezető igazgatója tájékoztatott, akitől azt is megtudtuk, hogy évi 500 millió forintos forgalmuk 96 százaléka export. Új-Zéland, Ausztrália, Ausztria, Oroszor­szág, Németország, Olaszország és Franciaország mellett a kft. termékeinek négy százaléka ke­rül hazai piacra. Fő termékük a savanyúság, annak is 80 száza­lékát teszik ki a különböző ízesí­tésű uborkakonzervek. Hatva- nan dolgoznak a Pinto Konzerv Kft.-nél, 23-an állandó alkalma­zottak, a többiek idényjellegű munkát végeznek. Főleg a sorozatokat szeretik Noha kezdetben nehezen indult a működés, szinte házról házra kellett menni az öregekhez, hogy vegyék igénybe a lehetőséget, ma már na­gyon népszerű az idősek otthona, amelynek vezetője Gréczi Feren'cné, legidősebb gondozottja pedig a 94 éves Papp József. A klub (korábban öregek napközi otthonaként) 1987. december elsejétől működik. Négy éve költöztek jelenlegi helyükre, a korábbi ingatlant visszakapta az egy­ház, a mostani épületet pedig ebből a kárpótlási pénzből vásárolták. A reggel 8-tól 16 óráig nyitva tartó idősek klubjának 37 gondozottja van, akik számára éppúgy biztosítják a napi háromszori étkezést, mint a mo­sási és fürdési lehetőséget, és az orvos minden héten felkeresi az intéz­ményt. Az idősek egymás társaságában újságolvasással is múlathatják az időt, a rádiósmagnóból leginkább magyar nótát és kabarét hallgatnak, míg a színes tévé programkínálatából legnépszerűbbek a sorozatok. Új utakon szeretne járni a község - szó szerint 2000-ben nem lesz jobb költségvetése a falunak, mint a tava­lyi volt, de fejlesztéseket ez évre is tervez az önkormányzat, így a közvilágítás korszerűsítését és az útépítés folytatását, hiszen Dejtáron felerészt még főid utakkal rendelkeznek. Ugyanakkor azon kevés településeit közé tartoznak, ahol már teljes a csatornázottság. Balga József polgármester beszélge­tésünkben kitér rá, komoly eredmény, hogy teljes mértékben kiépült az infrastruktúra, de tény, bogy a fejlesztések meg­drágították a lakosok rezsiköltségeit.- Milyen helyzetben volt Dejtár 1994-ben, amikor átvette a köz­ség vezetését, a maihoz képest?- Nehéz helyzetben volt, hi­szen akkor kezdtük el nagybe­ruházásunkat, a csatornaépítést. 1995 elején még igencsak az elején döcögött, annak ellenére, hogy abban az évben már át is kellett adni. 58 millió forint hi­ányzott a megvalósításhoz, ami jelentős összeg, mert a telepü­lés éves költségvetése 35-40 millió forint volt. Ez komoly terhet jelentett az önkormány­zat számára, csődbe is vihetett volna bennünket, ha saját erő­ből kellett volna előteremte­nünk.-Pályázati pénzeket tudtak megszerezni?- A megyei közgyűlés akkori elnöke, Smitnya Sándor segített a kapcsolatfelvételben a külön­böző minisztériumoknál. Meg lehet említeni Szili Katalin ne­vét, aki segített abban, hogy megkapjuk a támogatást a kör­nyezetvédelmi alaptól. Emellett egyéb központi pénzeknek is köszönhető, hogy be tudtuk fe­jezni a beruházást, amire ma is azt mondom, hogy elsősorban nem a település érdeke volt - az itt meglévő vízbázis védelme miatt került sor arra, hogy Dej­táron szennyvíztisztító telep és csatornahálózat épült.- Dejtár tehát azon kevés te­lepülések közé tartozik, ahol teljes a csatornázottság.- Ez nagyon nagy előny, ugyanakkor hátránya is van. Valamennyi infrastruktúra kié­pült a településen, az még nagy gond, hogy teljes mértékben elmaradott az úthálózatunk. A fejlesztések által viszont jelen­tősen megnövekedett a csalá­dok rezsiköltsége. Ha nincs meg a bekeresett összeg, nem tudják kifizetni a telefonszám­lát, a víz- és csatornadíját. Hoz­zászámolva a villany- és téli időszakban a gázszámlát, 20 ezer forintot úgy kell kifizetnie egy családnak, hogy észre sem veszi. Akkor még nem vett alapvető élelmiszereket sem. Többszörösek a költségeink a fővárosban élőkéhez képest. Ezáltal ugyanúgy pluszt jelent az intézmények működtetése, mert itt ugyanazokat a közületi díjakat kell fizetni, amit a vál­lalkozóknak, akik viszont beé­pítik ezt az áraikba. Másik oldalról viszont na­gyon fontos a környezetvéde­lem, a vízbázis védelme, ezek­kel a beruházásokkal valóban az Európai Unió felé tartunk.- Ha már a családok kiadá­sait említette, milyenek Dejtá­ron a megélhetési körülmé­nyek? Mennyire magas a mun­kanélküliség, illetve hol tudnak dolgozni az emberek?- Bizonyos mértékben eny­hítette a munkanélküliséget a rétsági TDK, dolgoznak dejtá- riak a nagyoroszi Knauss Kik­nél is, és sokan ingáznak Buda­pestre, elsősorban az építőipar­ban dolgozók, őket főleg idényjelleggel, májustól szep­temberig alkalmazzák. Jelentős a községben a munkanélküli­ség, többen kapnak jövedelem- pótló támogatást, amire azok is igényt tartanának, akiket feke­tén foglalkoztatnak valahol, ebből kellemetlenségeink is vannak.- Hányán dolgoznak köz­hasznú munkán ?- Próbáljuk kihasználni a munkaügyi központ által bizto­sított lehetőségeket, így az érin­tettek továbbra is jogosultak le­hetnek a jövedelempótló támo­gatásra. Ebben az időszakban négy embert foglalkoztatunk, ők karácsony másnapján is a havat takarították. Nyáron tíz emberünk is volt.-Mennyire jelentős a falu életében a művelődési ház tevé­kenysége? Működnek-e civil szervezetek?- Sajnos nincsenek civil szervezetek. 1995-től van ká­beltelevíziós hálózatunk, ebben lehetőséget kaptunk egy helyi csatorna működtetésére. Ehhez azonban megfelelő vénájú em­bert kellene találni, majd meg­teremteni ennek feltételeit, így jobban képet tudnánk adni a falu életéről. A könyvtárban Balga József tönkrement a kazán, és nincs fűtésünk, de az intézmény ki­használtsága egyébként is na­gyon alacsony. A művelődési házban semmilyen rendezvé­nyünk nincs a farsangi és szü­reti bálok mellett. Az ifjúsági klub újraszerveződhet, én is arra ösztönözném a fiatalokat, hogy inkább oda menjenek, mint a presszóba. Megítélésem szerint az a baj, hogy nincs, aki ezt összefogná.-Labdarúgócsapatuk a me­gyei másodosztályban szerepel.- Nem mondhatnám, hogy dicsőséges a szereplés, az utol­sók között kullogunk. Dejtár- nak régebben megyei első osz­tályú csapata volt, sőt volt vá­logatott utánpótlás labdarú­gónk, Varga Sándor, aki a Sté- cében is játszott. Nem sikerült az őszi idény, tavaszra változ­tatni kell a hozzáálláson. Gon­dolom, a sportegyesületek egyetlen biztos pontja más te­lepüléseken is az önkormány­zat. Mi félmillió forintos támo­gatást adunk.- Van közönség a meccseken?- Az őszi szereplés ellenére is vannak kitartó szurkolók. Az első meccset nyertük meg és az utolsó kettőt, a nagy rivális Ér- sekvadkertet legyőztük.- Polgármester úr jár meccsre?- Az itthoni meccsekre kijá­rok, de idegenbe utazni már nem mindig van időm. Be kell vallanom, előfordul, hogy a szomszéd településre megyek annak csábítása folytán, hogy Ipolyvecén megyei első osztá­lyú csapat van és jól is futbal­loznak.- Mennyire van jelen Dejtá­ron a politika ?- A kisgazdapárt és az MSZP van jelen a településen, de nem jellemző, hogy a poli­tika megjelenne például a kép­viselő-testületi ülésen. A dönté­seket nem ennek függvényé­ben, hanem a falu érdekében hozzuk meg.- Tudom, hogy csak néhány hét múlva döntenek majd a költségvetésről, mégis, mire le­het számítani 2000-ben?- Az előzetes számítások szerint nem lesz jobb költség- vetésünk, mint a tavalyi volt. Említettem, hogy útjaink álla­pota nagyon rossz, 50 száza­lékban földutakkal rendelke­zünk. Nem lett volna szeren­csés a gáz- és csatomaberuhá- zás előtt útfelújításokba kez­deni, a lemaradást viszont nem lehet egy-két év alatt behozni. A pályázati pénzek révén ta­valy 25 millió forintos útépítést valósítottunk meg - ehhez az is kellett, hogy magunk mögött tudtuk az ott lakók anyagi tá­mogatását - az elnyert összeg egy része még ’98-ról húzódott át. Most újra nyertünk pénzt a területfejlesztési tanácstól. Egy 700 méteres útszakasz kiépítése 14 millióba forintba kerül. Az összeg egyharmadát minden­képpen az önkormányzatnak kell biztosítania, tehát jelentős forrásra van szükség. Ezen túlmenően is vannak még gondjaink. Az úttal együtt említhetem a kritikus területek között a közvilágítást. Kész terveink vannak a korszerűsí­tésre 1998-tól, de forrást még nem találtunk rá. Akkori árszin­ten 12 milliós volt a korszerűsí­tés, amit az önkormányzat költ­ségvetéséből nem tudunk bizto­sítani. 2000-ben ezt is előtérbe kellene helyezni, mert a fejlesz­tés évi másfél milliós megtaka­rítást jelentene az önkormány­zatnak. Szólni kell még az intézmé­nyek működtetéséről, amire - a gyereklétszám csökkenésével összefüggésben - kevesebb pénzt kap az önkormányzat. Ezt kell biztosítanunk elsősorban, a fennmaradó összeget fordíthat­juk a szükséges fejlesztésekre, karbantartásokra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom