Nógrád Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-08-09 / 6. szám
2. oldal MEGYEI Körkép Faragó Zoltán: T e R F* J Á j ^ O Január - ÜtiqóCafoma az erdő széten Éjszaka mindig hideg, nappal néha tavasziasan meleg, verő- fényes, gyakrabban azonban ködös, fagypont körüli hőmérséklettel telt el az év első hete. Gyakran képződött zúzmara is, fehér csipkét varázsolva a fák és a bokrok gallyaira. Lehet bármilyen az időjárás, a havas táj szépsége kárpótolja a természetben járót a hideg és a csípős szél kellemetlenségéért. A Mátra széle Pásztó mellett olyan, mint amilyen télen lenni szokott: a mély, sok helyen térdig érő hóban a vadak nyomai szabdalják szét a fehér leplet, a hullott makkot ígérő fák alatt vaddisznótűrások sötétlenek, a fenyőfák alatt pedig vékonyabb a hóréteg, mint máshol, mert az örökzöld tűlevelek megtartják a fagyott égi áldást. Aztán a hatalmas teher alatt ágaik megroppannak, törzsük néha derékbe törik, vagy egyszerűen csak kicsavarodnak... Az erdőszéleken mindenfelé dúsan tenyésző iszalag bolyhos, repítőszőrös magjait belepte a hó, azután rájuk szállt a zúzmara, alma nagyságú hólabdává változtatva őket. Az erdőszéli kökénybokrok dúsan tenyésznek, a hó még mindig ott ül a sűrű ágak között. Hangos riasztással feketerigó röppen fel előlem a cserjék közül, azután követi őt még négy másik. Szénfekete hímek és barnás színű tojók vegyesen. A kökényszemek egyelőre emberi fogyasztásra is alkalmasak, a fagy még az ősszel elvette fanyar ízüket. Összeaszalódtak már azonban, nem sok gyümölcshús maradt a vastag, ráncosodó héj és a magok között, de a madaraknak ez éppen elég. Valamivel távolabb, egy nagyobb tisztáson további kökénycserjék sokasága, elszórtan vadrózsabokrokkal. Köze- ledtemre egy csapat fenyőrigó kel szárnyra, harmincegy példányt számolok. Jellegzetes, sák-sák-sák hangjukat hallatva repülnek el az ellenkező irányba. A tisztás egyik szélén fenyveserdő húzódik. Megállók a szélén nézelődni. Alig telik el pár perc, amikor egy viszonylag termetes ragadozómadár érkezik: egy nőstény karvaly rója kis köreit a bokrok felett. (Karvalyéknák az asszony nagyobb termetű, mint férjeura; ez az állatvilágban legalább akkora ritkaság, mint az emberek között, de ragadozómadarak esetében meg szinte mindig így van.) Akármekkora is az egyre nagyobb köröket repülő madár, a fenyőrigót aligha ejtené zsákmányul, de ha az előbb látott kis csapat még itt lenne, alighanem jókora riadalmat okozna. A ragadozó végül eltűnik a szemközti domb felett. Vízcsepp esik valahonnan a fejemre. A fenyőfák tűlevelű hajtásai végéről sok helyen kis jégcsapok lógnak. Amikor fel- melegszik az idő, az olvadó hóié végigfut a leveleken, s amikor fagyni kezd, hizlalja a jégcsapocskát. Most éppen olvad. Nem túlságosan gyorsan: ha így marad, akkor tavaszig is kitart a mostani, mély hó. Tartják még a havat a fenyőfák a szerző fotója 2000. január 8., szombat Védett és megóvásra érdemes területek Templomok és kertek Számtalan példája van annak, hogy műemléki oltalom alatt álló épület kertje is védettséget élvez; napjainkban általában a kastélyok környezetének megóvása a jellemző. Szerencsés találkozásai ezek az épített és a természeti környezet együttes védelmének, s kevés kivételtől eltekintve jól ki is egészítik egymást. Gyakran megfigyelhető az is, hogy a templomok körül idős, évszázados fák állnak. Ezek ugyanúgy hozzátartoznak a látképhez, mint maguk az építmények. Érdemes más okból is odafigyelni rájuk: az idős, kiodvasodott fák számtalan fajnak adnak rejtekhelyét, mind a téli, mind a szaporodási időszakban. Tudni A tari templom körül középkorú hársfák állnak fotó: f. z. kell persze, az elültetett fa csak száz év múlva öregszik meg annyira, hogy a harkályok odúkat ácsoljanak törzsébe, vastagabb ágaiba. Ezért is fontos a meglévő, idősebb vagy középkorú növényzet megóvása. Emellett tudni kell azt is, hogy maga a templomtorony is különleges élőhelynek számít: a ritka gyöngybaglyok mellett leginkább denevérfajok élnek bennük. Nógrád megye pozíciói jelentősen javulnak az elmúlt évekhez képest - Torgyán József koordinálja a megállapodásokat Kiemelt fontosságú lesz a kistérségi kiegyenlítés Több változás lesz idén a területfejlesztésben. Nem csak a pályázható pénzek felosztásáról döntő tanács összetétele módosul, de az alapelv is. Eddig a hátrányos helyzetű megyék felzárkóztatásáról beszéltünk, most elsőbbséget kap ezen belül a kistérségek fejlettsége közötti különbségek kiegyenlítése a most készülő új besorqlás alapján. Változik ezek mellett az elnyerhető támogatás maximális mértéke is. Mindezekről - a megyei többlettámogatás elnyerése után, illetve az új területfejlesztési tanács megalakulása előtt - Becsó Zsolttal, a tanács elnökével beszélgettünk.- A hátrányos helyzetű megyék felzárkóztatásának elősegítésére hat módosító, illetve kapcsolódó módosító indítvány került az Országgyűlés elé, ezekről decemberben szavazott a parlament. A hét kormánypárti képviselő által jegyzett, 136-os sorszámon futó módosító indítványt nagy többséggel elfogadta a Ház, ami azt foglalja magában, hogy a pályázati rendszerben kihelyezhető előirányzatok 18 százalékának megfelelő mértékű támogatási keretösszeget elkülöníti a kormány. Ez a döntés az előirányzatok túlnyomó többségét érinti, de nem valamennyit. A módosító indítvány alapján e 18 százalékból 6-6 százalék Borsod és Szabolcs, 3-3 százalék Nógrád és Somogy megye fejlesztésére használható fel. Az ezt követő szavazáson a parlament elfogadta a 138-as sorszámú módosító indítványt is, ami azt tartalmazza: az Ország- gyűlés felhatalmazza a kormányt, hogy Borsod, Szabolcs, Nógrád, Somogy és Békés megyék felzárkóztatása érdekében, a megyéken belüli kistérségek közötti fejlettségbeni különbségek figyelembevételével biztosítsa a szükséges forrásokat. A két javaslat elfogadásával koherenciazavar keletkezett, ezért a kormány módosító javaslatot tett a költségvetés zárószavazása előtt, és ez tekinthető véglegesnek. Ez már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Eszerint a legkedvezőtlenebb helyzetben levő Borsod, Szabolcs, Nógrád, Somogy és Békés megyék fejlesztése, és kiemelten elmaradott kistérségeik felzárkóztatása érdekében a pályázati rendszerben kihelyezhető előirányzatok 20 százalékának megfelelő támogatási keretösz- szeget különít el a kormány.- Itt most kétféle forrásról van szó?- Nem, az utóbbi döntés a végleges, amelynek eredményeként Nógrád megye pozíciói nem romlottak. Összesen 20 százalék lett az elkülönített keretösszeg, ennek 6-6 százaléka változatlanul Borsod és Szabolcs, három-három százaléka Nógrád és Somogy, illetve 2 százaléka Békés megye fejlesztésére fordítható. A Magyar Közlönyben az 58. paragrafusban található meg a határozat, a harmadik bekezdés fogalmazza meg azt, hogy az elkülönített keretek megyénkénti és kistérségi mértékéről, felhasználásának feltételeiről és módjáról az érintett miniszterek és a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei Torgyán József földművelésügyi miniszter koordinációjával február 29-ig kössék meg a megállapodást. Prioritásként kell kezelni a kistérségi fejlettségbeli különbségek mérséklését. A következő hetekben egyrészt előkészítő egyeztetések zajlanak a munkaszervezetek részéről a koordinációval megbízott minisztériumi főosztály- lyal. Ezt követően lép be a politika, vagyis az érintett öt megyei közgyűlési elnök politikai szinten gyorsítja fel a folyamatot. Mindannyiunknak érdeke, hogy a megállapodások minél gyorsabban megköttessenek. Az elmúlt évben sem sikerült ezt megtenni a költségvetési törvényben rögzített határidőre, mindenesetre mi próbáljuk tartani a határidőt. Ez leginkább azok érdeke, akik részt tudnak venni a pályázatokon, hiszen a megállapodások megkötése után írhatjuk ki az első pályázatokat.- 1997-től egyik évben sem sikerült még megszerezni a költségvetési törvény szerint kiszámított teljes összeget, holott erről minden esetben kormánypárti politikusok tárgyaltak. A minisztériumok ellenállása miatt azonban nem sikerült úgy megállapodni, hogy ne legyen kevesebb a többletpénz. Ez. is folytatódik az idén?-Ágazatonként eltérőek az érdekek. Relatív egyébként, hogy mi sikerült, mert ezt nem tudjuk pontosan meghatározni. Azt látjuk a költségvetésből, hogy milyen mértékű összeg szerepel a célelőirányzatban, azt azonban mindig letisztítják. A pályázati rendszerben kihelyezhető előirányzatokról van szó a törvényben. Eleve kiesik az az összeg, ami nem pályázati rendszerű, és vannak pántlikázott, tehát konkrét programhoz kapcsolódó pénzek. Vagyis most nem lehet- megmondani, hogy milyen összeget takar a három százalék, megbecsülhető, hogy bőven meghaladja az egymilliárd forintot. Annyiban változik a helyzet az elmúlt évekhez képest, hogy már Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sem integrált lesz a felhasználás. Másrészt nem három, hanem öt megye érintett. Kinyilvánítható, hogy Nógrád megye pozíciói az elmúlt évekhez képest e döntés révén javulnak. Eddig ugyanis a pályázható előirányzatok 18 százalékát helyezték ki úgy, hogy 8 százalék nevesítetten megjelent Borsodnál, 10 százalék volt Szabolcs és Nógrád megyéé. Ebből - lakosságarányos megosztásban - Nógrád megye részaránya 2,7 százalék volt. Borsod és Szabolcs esetében tehát visszalépés történt az előző évekhez képest, míg a mi esetünkben előrelépés a százalékos mértékben.- A mi megyénk hat kistérségének fejlettsége rangsorolható bizonyos mutatók alapján?- Az ország valamennyi kistérsége új besorolást fog kapni. Nem tudjuk még, hogy ez valamennyi nógrádi kistérséget pozitívan érinti-e majd. Ha bármelyiket is negatívan érinti, az csak idézőjeles negatívum lehet, hiszen ez azt mutatná, hogy abban a térségben - az országos átlaghoz viszonyítva - jelentős előrelépést sikerült elérni az elmúlt években. Egyetlen kistérségnek van arra relatív esélye, hogy kikerüljön a kedvezményezettek közül, a rétságinak.- Ez úgy működik majd, hogy a területfejlesztési tanács előtérbe helyezi a hátrányos helyzetű kistérségekből érkező pályázatokat?- A következő hetek egyeztetéseinek ez lesz a legfontosabb kérdése. Minden megye megkapja az alaptámogatást, ebben megjelenik a területi kiegyenlítő keret, a vfc és a CÉDA. Az alaptámogatást az is meghatározza, hogy az adott megyében található kistérségek milyen besorolást kapnak. A többlettámogatás tekintetében nincs ilyen megkülönböztetés, a pénz felhasználása a megyei területfejlesztési tanács kompetenciája. Szembe kell néznünk azzal, hogy vannak olyan kistérségeink, amelyek halmozottan hátrányos helyzetűnek tekinthetők, ezeknek leggyengébb az önerőképességük. Ä támogatások az elmúlt években elsősorban a salgótarjáni és a balassagyarmati kistérségben jelentek meg. Az új területfejlesztési tanácsnak oda kell figyelnie, hogy valamilyen mértékben próbálja ezt kompenzálni, tehát azon kistérségi fejlesztéseket próbálja meg kiemelten támogatni, ahol minimálisnak tekinthető az önerőképesség. Bár szeretném jelezni, hogy változik a támogatás maximális mértéke is.- Nő vagy csökken?-Eddig a vállalkozók a pályázott pénz 75 százalékát megkaphatták támogatásként, ez a mérték 50 százalékra csökken, ami megyei szinten is új helyzetet fog teremteni. Ez elsősorban a kis- és középvállalkozókat érintheti kedvezőtlenebbül.-A régi összetételű tanács tavalyi utolsó ülésén még döntött támogatásokról, most éppen üres a kassza. Amíg nem kötik meg a megállapodásokat és nem írják ki a pályázatokat, nincs munkája az új tanácsnak. Vagy rosszul gondolom?- Rosszul. Először is meg kell alakulnia az új területfejlesztési tanácsnak, ennek elsősorban személyi feltételei vannak. Az új helyzetben módosítanunk kell az eddig érvényben lévő szervezeti és működési szabályzatot. A tanácsnak - mielőtt még döntési helyzetbe kerülne - át kell tekintenie az eddig kialakított prioritásait, például hogy milyen mértékű maximális támogatás adható bizonyos munkahelyteremtő beruházásokhoz. Azt gondolom, hogy ezek tartalmas viták lesznek. Ezt még azelőtt kell megtenni, mielőtt egyáltalán kiírásra kerül az első pályázat. Ez munkát fog jelenteni. Másrészt vannak új szereplők a megyei területfejlesztési tanácsban, akiknek meg kell ismerkedniük a folyamatokkal. Át kell tekinteni a területfejlesztési ügynökség tevékenységét is. Kis apparátusról van szó, amelyen éves szinten mintegy kétmilliárd forint fut át. Rengeteg pályázat érkezett be, a döntések után több hónap is eltelt a szerződések megkötéséig. Mi is tudjuk, hogy ezen - az ügynökség vezetőjével együttműködve, a kincstár bevonásával - változtatni kell, a szervezet hatékony korszerűsítésre szorul. A területfejlesztési tanács és az ügynökség egyik legfontosabb feladata az eddigiek mellett az lesz, hogy tevékenyebb szerepet töltsön be a megye - elsősorban a befektetők felé történő - „eladásában”. Ennek vannak személyi feltételei, valószínű hogy több nyelvet beszélő, tehetséges fiatalok felvétele elkerülhetetlen lesz, operatív csapatot kell kialakítani az ügynökségen belül. Van tehát feladat bőven, mielőtt belekezdenénk a pénzek felosztásába.-Mikorra várható az új tanács alakuló ülése ?- Szeretném, ha január 20-ig ez megtörténne. Dudellai Ildikó A salgótarjáni ipari park első ütemének átadása fotó: rigó tibor
