Nógrád Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-31 / 25. szám

2000. január 31., hétfő Nógrád Megyei Hírlap Jakubovics Katalin jegyzete A tolerancia ára M iért van, hogy győzel­met kiálthat az, aki ha­tósági személyt ütlegelve keresi vélt vagy valós iga­zát? Miért van, hogy abból sem származik különösebb hátránya, az amúgy hátrá­nyos helyzetűnek mondott személynek, hogy megszab­hatja azt is, mi a feladata egy-egy önkormányzati al­kalmazottnak? Aki emellett megteheti még, hogy ha a történések nem az ő önös érdekeinek megfelelően alakulnak, fenyegetéssel él. Tényleg, megtehetné, amit úton-útfélen kiált? Ta­lán mégsem, de hát sosem lehet tudni. Az önbírásko­dásra hajlamos ember túl sok mindent nem tud, de azt igen, hogy őt, támogatni kell. Mindenben, minden­nel, mássága okán is. Megdöbbentő, hogy há­rom hete, mindösszesen két személy képes sakkban tar­tani egy egész falut Nógrád megyében, amelynek lakos­sága mindeddig békesség­ben élt egymással. A több­ség, a másságot képviselő kisebbséggel. S szomorú, hogy ez, a látszat szerint, mindaddig így is marad, amíg a rendőrségi, majd bírósági eljárás valamilyen fokú ítéletben nem realizáló­dik - majd valamikor. A jelenség nem egyedi. Az sem, hogy hatósági szemé­lyek, meghunyászkodnak a kevesek előtt, akik a hivatalok ajtajait rájuk verik, ha üres a pénztárcájuk. Tűrnek a keve­seknek, akik asztalokba rúg­nak, ha nem kapják meg azonnal, amit elvárnának. Tűrnek azoktól, akiknek ér­dektelen, jogos-e a követelé­sük, jár-e nekik jog szerint a pénz, vagy más támogatás? A kevesekkel együtt élő emberek tudják, tűrhetetlen ez az állapot, de eltűrik mégis. Idegenek, ha szóvá teszik, mi­ért tűrik a renitenskedők erő­szakosságát, csak annyit re- begnek, s azt is csak halkan merik megjegyezni: mi itt ma­radunk, ti meg elmentek. Alig három hete egy me­gyénkben településen dolgozó hatósági személyt súlyos at­rocitás ért. A múlt héten ugyanott, ugyanaz a személy megfenyegetett egy közalkal­mazottat, aki azóta is retteg, még a zárt ajtók mögött is. Fél, ahogyan mindenki más is, azon a településen. Cjközben tudják, ez nem kJ rendjén való, azt viszont nem, hogyan teremthető meg ilyen helyzetben a rend. Családsegítő program Mentor segítené a felnőtt munkába helyezését (Folytatás az 1. oldalról) fiatalkorúak a munkaügyi szolgáltatórendszerbe nem vonhatók be, mostani ter­vünk ezt lehetővé teszi. Élet­módjukon próbálunk javítani, pályatanácsadással, képzéssel megfelelő szakmaválasztásra segítjük. A családból pedig legalább egy munkaképes korú munkába helyezését se­gítjük megoldani. — Talán az idő igazolja majd munkájukat, mennyit szánnak a program végrehajtására?- Programunk kétéves idő­tartamú, három szakaszból áll. 2000 januárjában a csalá­dok feltérképezésével indult. Hat munkaügyi kirendeltsé­günk vonzáskörzetenkénti 10-50 család programba vo­nását tervezzük. Értékeljük a felmérést, s a munkába be­vonható civil szervezetek számára pályázatot írunk ki. Ez a szakasz idén áprilisban zárul. Ez idő alatt a munkaü­gyi központ munkatársai a program megvalósításába be­vonható intézményekkel, társszervekkel felveszik a kapcsolatot, és együttműkö­dési megállapodást kötnek. A következő szakasz 2000 má­jusától augusztusig tart. Ek­kor történik a programba be­vonható családok kiválasz­tása, a konkrét személyekkel együttműködési tervek, célki­tűzések készítése, az elvárá­sok rögzítése. A harmadik szakasz a leghosszabb: 2000 szeptemberétől 2001 decem­ber végéig tart. Az említett célok megvalósítása érdeké­ben a foglalkoztatási tör­vényben biztosított támogatá­sokon túl a mentori hálózat kialakításával tervezzük elő­segíteni a munkába helyezést. A mentor az egyes munka- nélkülieket személyre szóló együttműködési terv alapján a programba kerüléstől az el­helyezkedésig segíti.- Mennyi pénz lesz a megva­lósításra ?- Idén 45 millió forint áll rendelkezésünkre, jövőre ha­sonló összeg segíti majd csa­ládsegítő programunk gya­korlati végrehajtását.-Sz. Gy. S.­Megyei Körkép BATON YTERENYE 3. oldal Dicső napjára emlékezett Balassagyarmat Díszpolgári címet kapott Habsburg Eilika főhercegné - Kitüntetések az ünnepen Koszorúzás a városháza falánál fotó: gyurián tibor (Folytatás az 1. oldalról) évvel ezelőtt Balassagyarmaton le­zajlott - mondotta a polgármester majd így folytatta: széteső monar­chia, elbizonytalanodott kormány, tétlen hadsereg helyett először ma­roknyi, szülőföldjét is védő város­lakó polgár, vasutas, katona lépett fel a hódítók ellen, mert hallgattak a szívükre. Juhász Péter végezetül hangsúlyozta: hasonló szívekre, ha­zaszerető emberekre ma is nagy szükség van, akiknek nem harcté­ren, hanem az alkotás, cselekvés frontján kell fegyvert ragadniuk sa­ját nemzetükért és egy közös euró­pai hazáért. Beszédét követően a város ön­kormányzatának, kulturális intéz­ményeinek, civil szervezeteinek, po­litikai pártjainak képviselői helyez­ték el virágaikat a hősök emléktáblá­jánál. A kegyeletes megemlékezések után ünnepi ülést tartott az önkor­mányzat, amelyen kitüntetéseket, el­ismeréseket nyújtottak át. Elsőként Juhász Péter polgármester a váro­sért, egészségügyének és szociális ellátásának korszerűbbé tétele érde­kében végzett áldozatos munkáját méltatva Balassagyarmat díszpol­gára kitüntetést nyújtotta át Habs­burg Eilika főhercegnének. Megkö­szönve a magas kitüntetést, Habs­burg Eilika felidézte 1997 novembe­rét, amikor először járt Balassa­gyarmaton, s kijelentette: itt és ez alkalomból tartotta első beszédét magyar földön. A főhercegné hang­súlyozta: a rászorulók, a közösség szolgálatában olyan munkára, fel­adatra talált Magyarországon, me­lyet nagyon sokáig szeretne végezni az emberekért. A következő szállít­mány már váija, hogy elolvadjon a hó - mondta végezetül a főhercegné, utalva arra: a balassagyarmati kór­ház továbbra is számíthat humanitá­rius támogatásra. Az ünnepi ülésen Balassagyarma­tért emlékérmeket is kiosztottak. Ember Csaba, a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola igazgatója sokrétű, kimagasló kultúraközvetítő tevé­kenységéért, Kondás Lajos a tér­ség gazdasági fellendítésében vég­zett munkájáért, Róka Lajos re­formátus lelkész, a közösség lelki támaszaként 50 évig végzett áldoza­tos munkája elismeréseként kapta a kitüntetést. Szabó Gy. Sándor „Magyar, szlovák többé ne vitatkozzon!” Nógrád megyei szlovákok XI. találkozója Galgagután (Folytatás az L oldalról) amelyek jótékonyan hatnak a szlovákiai magyarság, s a ma­gyarországi szlovákság életére, mindennapjaira. Részt vett a találkozón Jakab Róbertné országgyűlési képvi­selő, ott volt Reiz József, Nóg­rád Megye Közgyűlésének al- elnöke is, aki köszöntőjében méltatta az immár tizenegyedik alkalommal megtartott találko­zót. Olyan nemes hagyomány ez, ahol fiatalok és idősek érté­keiket, szokásvilágukat eleve­níthetik fel, erősíthetik hovatar­tozásukat. Mindez fontos, mert azok értik egymást, értenek meg másokat, akik vigyáznak saját gyökereikre. Kijelentette: a Nógrád megyei szlovákok már eddig is számos dologgal gazdagították szűkebb és tá- gabb közösségüket, tegyék ezt továbbra is. A találkozón, amelyen ter­mészetesen kevés volt a ma­gyar, annál több a szlovák szó, a galgagutai gyerekek mutatták be műsorukat Menczer Sán- dorné vezetésével, majd a Vertigo színjátszó csoport lépett színpadra. Nagy érdeklődés kísérte azt a nemzetiségi fórumot, amelyet Nyelvében él a nemzet címmel tar­tottak, s amely arra kereste a vá­laszt: hogyan lehetne a szlovák nyelvet hatékonyabban őrizni, vé­deni, s átadni a nógrádi szlovákság fiatal generációjának. A fórum végeztével Jakab Ró­bertné képviselő asszonyt arra kér­tük, hogy röviden foglalja össze az elhangzott véleményeket.-A kisebbségek találkozóinak számunkra mindig nagy jelentő­sége van, legyenek azok horvátok, szlovákok, szerbek. Legfőbb cé­lunk, hogy minél többen legyünk ilyenkor, de ennek korlátot szab­nak a körülmények itt Gután is, máshol is, s ez nem kis gond. Egyöntetű vélemény: illúzió, bo­torság, ha valaki azt gondolná, hogy bármelyik kisebbséget el le­het magyarosítani. Ehelyett a ki­sebbségi nyelv és kultúra megőr­zése a cél, színesítve, gazdagítva a magyar kultúrával. Ebben lehet mindenki érdekelt, hogy legyen hozzá eszköz, feltételrendszer, s ez nem valami kegyből fakad, in­kább civilizált országként felelős­ségünk ez az EU-tagság és a har­madik évezred küszöbén. Jelenleg kevés a szlovák nyelvkönyv, saj­nos a nyelvtanár is, hiányosak, sőt hiányoznak az oktatói progra­mok... Egymást tisztelni kell, egymás értékeit ismemi és elis­merni - hangzott el a fórumon. A hazai szlovákság - Nógrádban is - főleg kistelepüléseken él. Ebből is fakad a probléma, hogy kevés az életterük, hely, ahol összejöhetné­nek, rendezvényeiket megtartsák. Konkrét példaként merült fel Bán­kon a tóparti szlovák ház, kulturá­lis központ szerepe. Többen is megfogalmazták: tisztázni szükséges, hogyan tudná a ház jobban szolgáim a nógrádi szlovákságot. Tisztázni, mennyire otthona ez most a nógrádi kisebb­ségnek, hiszen tudtommal ilyen céllal kapta a megvalósításhoz szükséges pénzt egykor Bánk ön- kormányzata - mondta végezetül Jakab Róbertné képviselő asz- szony. A találkozó résztvevői fotó: gyurián tibor Galériaavató Etesem - A közelmúltban elhunyt Orosz István salgótarjáni festő emlékére állandó kiállítóhely létesült a falu művelődési házában, amelyet a művészről neveztek el. A hét végi galériaavató ünnepséget Pál József, a Palócföld főszerkesztője (balra az első) nyitotta meg. Etes posztumusz díszpolgára címet ez alkalommal nyújtották át Orosz István özvegyének. Lakossági fórum Palotáson Szennyvízberuházás hat település összefogásával Lakossági fórumot tartott a napokban Palotás önkormány­zata. A művelődési házban szervezett eseményen igen sok ér­deklődő vett részt. Szabó Mihály polgármester tájékoztatójá­ban az idei év teendői között legfontosabbaknak az ivóvíz- és szennyvízberuházásokat, megvalósulásuk feltételeként az azokhoz benyújtott pályázatok sikeres elbírálását jelölte meg. További feladatok a sorban: tor­naterem-építéshez anyagi alapok előteremtése, ehhez pályázatké­szítés. Pedagóguslakás vásárlása, polgárőrség szervezése, Bujáki- patak tisztításának befejezése, csapadék-elvezető árkok rendbe tétele, s végül, de nem utolsósor­ban egy községi központ arcula­tának kialakítása. A szennyvízbe­ruházással kapcsolatban többen is kérdezték a polgármestert, aki elmondta: a lakossági hozzájáru­lás mértékéről csak a pályázat el­bírálása után dönt a testület. A program eddigi állásáról megtud­tuk, a Palotás és térsége - Héha­lom, Kisbágyon, Egyházasdenge- leg - szennyvízberuházás terve­zési munkái a négy falura vonat­kozóan tavaly januárban kezdőd­tek. Ezzel párhuzamosan folynak a Szirák és térsége - Bér részvé­telével - hasonló program meg­valósításának munkálatai. A két térség 1999. október 4-én megál­lapodott, hogy a hat település együtt Szirák és térsége szenny­vízberuházás néven valósítják meg a mintegy 2 milliárd forintba kerülő programot. A tervezési munkálatok és a szükséges elvi szakhatósági engedélyek elké­szültek, a céltámogatásra a meg­szabott határidőre 2000. április 1- jéig a vízügyi alaphoz benyújtják. A szennyvíztisztítót Héhalom külterületén, önkormányzati terü­leten fogják felépíteni. A beruhá­zás valamennyi településen a te­repviszonyokból adódóan ún. gravitációs rendszerre épül, né­hány mélyebb fekvésű területen - községenként 4-5 - átemelő szi­vattyúk beállítására lesz szükség. A térség Szirák révén kiemelt I. prioritási csoportba tartozik, tehát célszerű és gazdaságos a régiós együttműködés. Palotásnak egyedül 500 millió forintba ke­rülne a települési vezetékhálózat kiépítése. -szgys-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom