Nógrád Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-28 / 23. szám

2. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP 2000.Január 28.péntek Egy falu, egy nap, egy lap - Dorogháza Csökkentették az iparűzési adót Szoros a költségvetés, de szeretnének címert, zászlót, emléktáblát avatni Bakos Albert polgármester a harmadik ciklusban irányítja a falu életét. Nincs könnyű dolga, a lakosság szociális gondjai súlyosabbak, mint más településeken. Ennek több összete­vője is van, ilyen a nagyfokú munkanélküliség, az alacsony jövedelmezőség, az alacsony nyugdíjak, az öregkorban lé­vők átlagosnál nagyobb számú megbetegedése. A szociális célra fordítható költségvetési összeg csak a legszükségesebb gondok megoldását teszi lehetővé.- Tavaly, amikor a költségvetést terveztük, elkeserítő arányok mutatkoztak - mondja Bakos Albert. - Pengeélen táncoltunk, hiszen 13 milliós volt a hiány mértéke. Aztán a feladatok csökkentésével, szigorú gazdál­kodási fegyelem betartásával, s pályázatok révén - melyben a legnagyobb mértékű az önhikis Bakos Albert polgármester pályázat 5,5 milliója - év végére sikerült minimálisra csökkente­ni a hiány mértékét. Ez nagy eredmény, hiszen amikor fél év tájékán „kezdtünk kibontakoz­ni”, a települést is elérte a víz­kár: itt abban voltunk szeren­csések, hogy ennek nagy mérté­két a vis maior-pályázatok túl­nyomó részben fedezték. A tele­pülésen összességében 13 milli­ós kár keletkezett, a tényleges helyreállítás 5-6 millióba került, 5-600 ezer forint ugyan áthúzó­dott erre az évre - ezek elvégzett munkák, amelyek ellenértéke még nincsen kiegyenlítve -, de ez már nem okoz gondot.- Említette, hogy a településen elég nagy a munkanélküliség.- Tavaly 16-17 százalékos volt, amelyen javított valamit, hogy több lehetőségünk nyílott közmunkások foglalkoztatására a vízkárok idején, az idén is pá­lyáztunk 10 fő foglalkoztatására. A jövedelempótlósok száma hetvenről ötvenre csökkent az idén: a helyi vállalkozók is fog­lalkoztatnak l-’2 embert, több asszony helyezkedett el a jánosaknai ruhagyárban. Éppen azért, hogy segítsük egy kicsit a helyi vállalkozókat, az iparűzési adót a tavalyi 1 százalékról 2000. január elsejétől fél száza­lékra csökkentettük.- Hogyan tudják működ­tetni az intézményeket?- A múlt évhez hasonló­an lehet biztosítani a fede­zetet, sajnos, fejlesztésre az idén sem lesz keret, csak felújításra, javításra, állagmegóvásra. Ráférne már az óvodára egy külső felújítás, az iskola fűtés­korszerűsítése jelenleg fo­lyik, erre pályázat útján nyertünk 1,6 milliót. Ta­valy egyébként Nemti ki­lépett az iskolafenntartó társulásból, de a szuhai és ■ a' dorogházi testület úgy döntött, továbbra is fenn­tartják azt. Megalakítottuk a társulási tanácsot, mindkét testületből 3-3 taggal, az ő fel­adatuk a költségvetés előkészíté­se, a pályázat kiírása az igazga­tói posztra, illetőleg a zárszám­adás. Az idén is fokozott figye­lemmel kísérjük a pályázati le­hetőségeket. Létrehoztuk a Dorogházáért Közalapítványt, amely jelenleg bírósági bejegy­zés alatt van: az adományokat szociál-, ifjúság- és egyházpoliti­kai támogatásra szeretnénk fel­használni. Tavaly ugyanis ren­deztünk egy jótékonysági bált az óvoda és a sportkörtámögatasa-- ra, és azt tapasztaltuk, hogy a vállalkozók, az emberek hajlan­dóak adakozni a jó cél érdeké­ben. Mert a Ménkesi Sportkört továbbra is támogatja ugyan a testület, de nem tudja ezt olyan szinten tenni, mint korábban.- Mi várható az idén?- Bár még csak keretszámok vannak, az már most látható, hogy költségvetésünket az idén hitel terheli, amelynek visszafi­zetése 1 millió forint erejéig ese­dékes. A helyi adó mértékének változás^- miatt a saját bevétel körülbélül 80 százalék lesz a ta­valyihoz képest. A költségve­tés alapvető célja az lesz, hogy az intézmények fenn­tartása zökkenőmentes le­gyen. Ebből következik az is, hogy a kiadások sem tervez­hetők nagyobb mértékben, csak a legszükségesebb fel­adatokat tervezzük.- Az önkormányzati prog­ram egyik alapvető pillére le­het a turizmus fejlesztése - veszi át a szót dr. Kardos Gyula jegyző. - Ez pedig csak úgy képzelhető el, ha a mai igényeket kielégítő szál- Dr. láshelyeket ajánlunk, bizto­sítani tudjuk a napi egyszeri meleg étkezést. Elképzeléseink szerint ehhez modern, hűtőlá­dákkal felszerelt konyhára len­ne szükség, melynek működte­tését vállalkozói formában le­hetne biztosítani. Hogy növe­kedjen az érdeklődés, vonzóvá kell tenni a falu arculatát, prog­ramokat, pihenést, szórakoztató elfoglaltságot kell a vendégek ré­szére biztosítani. Létre kellene hozni egy tájházat, program­ként lehetne ajánlani a‘templom látogatását, az építési örökség megtekintését: a községben leg­alább 10-12 olyan épület van, amely a palóc építészeti stílus­nak legjobban megfelel. Ezeket az épületeket - szerkezetüket megtartva - fel kellene újítani, vagy legalább külsőleg rendbe hozatni. A turisták keresik eze­ket a falusi hangulatos utcákat, hogy ittjártukat fényképen meg­örökítsék, élvezhessék egy ki­csit a régi falu hangulatát. A tu­rizmus megalapozása persze nem egyéves program, hanem a jövőre vonatkozó célkitűzés, amelyet anyagi erőnkhöz mér­ten folyamatosan végeznénk. ^Vannak elképzelések arról is, hogy be lehetne vonni a va­dásztársaságot: közösen elhe­lyezni egy faházat a Tóvölgy ut­cában, amelyet közösen hasz­nálnánk. Lehetne vadászati le­hetőséget biztosítani, ezen belül cserkészést a vadőr segítségé­vel, vagy éppen vadas vacsorá­kat rendezni turisták számára. Lehetne erősíteni az erdészet helyi szerveivel, az egyházzal való kapcsolatot, hiszen mind­kettő nagymértékben segíthetné a turizmust: színesítené a kíná­latot erdei pihenők, nyársalók kialakítása, az egyházi értékek bemutatása. Az első lépésként Kardos Gyula jegyző feltétlenül fejleszteni kell a helyi infrastruktúrát, mindenekelőtt ki kell építeni a szennyvízrend­szert. Ez azonban csak kistérség keretében, és pályázat útján nyert pénzalapok bevonásával lehetséges. A saját erőt a köz­ségnek több éves takarékosko­dással kell megteremteni, hogy a lakosságnak minél kisebb ter­het jelentsen.- Milyen a településen a kul­turális élet?- A nemzeti ünnepeket ter­mészetesen mindig megtartjuk - mondja a polgármester. - Leg­nagyobb örömünkre egyre több a magánkezdeményezés: nő­nap, szüreti bál, gyermeknap, jótékonysági bál. A könyvtár, közel nyolcezer kötettel, jelen­leg még egyházi épületben van, de az idén szeretnénk felköltöz­tetni a hivatal klubhelyiségébe, az igények jobb kielégítése ér­dekében. A millenniumi év al­kalmából mi is összeállítottuk programunkat, melynek része lesz egy park kialakítása. Az idén lenne 50. éve, hogy Ménkes-bányaüzem megnyitot­ta kapuit: a fél évszázados évfor­dulón szeretnénk egy emléktáb­lát avatni azoknak a bányászok­nak az emlékére, akik a bányá­ban lelték halálukat. Reméljük, az idén végre valóra tudjuk majd váltani régi elképzelésün­ket: már majd' minden falunak van címere és zászlaja. Költség- vetésünkben évről évre beter­vezzük, az idén talán meg is tudjuk valósítani. HEGEDŰS ERZSÉBET Korszerűbb fűtéssel - Fekete Sándor igazgatása alatt már 11 éve működik az iskola. Jelenleg éppen a teljes felfordulás küszöbén állnak, de ennek most mindenki örül: az intézményben a fűtés­korszerűsítés munkálatait végzik. így a kővetkező fűtési szezontól áttérhetnek az igen drága villanyfűtésről a gazdaságosabb gázfűtésre. Az előzetes számítások szerint így mintegy 30 százalék- kal lehel csökkenteni majd a fűtési költségeket. Az iskola költségvetéséből persze ezt nem tudták volna megvalósítani, ehhez kellett az 1,6 millió lorintos pályázati siker. fotó: rigó tibor Kihasználják a helyi adottságokat Foglalkozási eszközöket vásárolnak a pluszbevételből Látszólag semmiben sem különbözik a fehér falú épü­let a környező családi há­zaktól: de ha benézünk a ke­rítésen keresztül az udvarra, rögtön tudja még az idegen is, hogy itt óvoda működik. A nap az óvoda konyhájá­ban kezdődik meg a legko­rábban, hiszen nemsokára érkeznek a gyerekek, akik­nek reggelit kell adni. Kővá­ri Lászlóné vezető óvónő már 9 éve látja el a vezetői teendőket, irányítja a 37 kis­gyerek óvodai nevelését.- Két csoportban, úgynevezett epochális tanulási módszerrel tanulunk - mondja Kővári Lászlóné. - Ez azt jelenti, hogy az egyik hónapban a matemati­ka, a másik hónapban a környe­zetismeret köré épül minden. Egyedül a testnevelés van min­den héten, melynek kapcsán a helyi adottságokat maximálisan kihasználjuk. A legtöbb foglal­kozást a szabadban tartjuk, na­gyon sokat kirándulunk a kör­nyező erdőkbe. Péntekenként pedig „munkanapok vannak” ilyenkor sütünk, mosunk, taka­rítunk a gyerekekkel együtt. Ka­rácsony előtt például mézeskalá­csot sütöttünk, mosásnál leszed­jük a babaruhákat, tegnap a virá­gokat porolták a gyerekek. Na­gyon szeretik ezeket a napokat.- Mire elég az intézmény költ­ségvetése?- A fenntar­tásra. Tavaly 7 millió forintból kellett gazdál­kodnunk, ebből pedig nem futja sokra. Ezért szoktunk nyáron például vendég­étkeztetést vál­lalni, tavaly játé­kokat vettünk a bevételből. A pluszbevétele­ket igyekszünk hasznos dolgok­ra fordítani: min­den évben megrendezzük a far­sangot, jótékonysági bált, a be­folyt pénzből játékokat, foglal­kozási eszközöket veszünk. A költségvetésből ilyesmire nem futja. Pedig nagyon ránkférne már a felújítás. Berendezési tár­gyak is elhasználódtak, mint ahogyan az udvari játékok is cse­rére szorulnának. Mert udvari já­tékok kellenek, anélkül nem óvoda az óvoda!- Nem próbáltak pályázatok útján pénzt szerezni?- Tavaly egyszer nyertünk pá­lyázaton 5ű ezer forintot, amely­ből gyermekkönyveket vásárol­tunk. Az az igazság, nem na­gyon tudjuk kihasználni a pá­lyázati lehetőségeket: ide nem jár semmilyen újság, pályázati figyelő csak az iskolába és a pol­gármesteri hivatalba jár. Ha szólnak, hogy van lehetőség, megcsináljuk. Tavaly két helyre pályáztunk, egyik nyert, de a másikhoz önerő kellett volna, ezt pedig nem tudtuk vállalni. Évek óta hiányos a költségvetés, mindent, amit csak lehetett, le­húztak. Három óvónő, két daj­ka, egy szakácsnő, egy gazdasá­gi vezető (aki négy órában gaz- daságis, négy órában konyha­lány): ennyi a létszámunk. He­lyettesítés, túlóra: évek óta egyetlen fillért sem kaptunk.- Milyen programokat szok­tak rendezni?- Óvodásaink ott vannak a je­les nemzeti ünnepeken, a pol­gármesteri hivatal felkérésére is szívesen készítünk műsort. Éve­kig volt falusi Mikulás óvónők, szülők bevonásával, de soha nem volt elég a pénz, ezért ta­valy már nem rendeztük meg. Most nagyon készülünk a far­sangra, amely tavaly nagyon jól sikerült: a gyerekek jelmezes fel­vonulása, műsora után délután még a felnőttek is beöltöztek. A gyermeknapot már csak intéz­ményen belül tartjuk meg: bár a falusiak nagyon igényelnék, hogy települési szinten rendez­zük. Kellene, hogy összefogja­nak az emberek, mert ha így megy, hamarosan semmi nem lesz a faluban. Ebéd közben is szükség van az óvó néni figyelmére Falugondnok kis busszal Feladata egyebek mellett az ebédkihordás, a betegek szállítása A megye több településén működik falugondnok: az idén január elsejétől ez a munkakör Dorogházán is létezik. Az önkormányzat tavaly pályázatot nyújtott be kisbusz vásárlására, amelyhez 2,5 millió forin­tot nyertek. A hiányzó 750 ezer forintot saját erőből tették hozzá, és megvásá­rolták az autót. Aztán kiír­ták a pályázatot a falu- gondnoki állásra, amelyre heten jelentkeztek: közü­lük a 30 éves Halász Ró­bertét választotta a képvi­selő-testület. Halász Róbert előző munkahe­lye az egyik mezőgazdasági szö­vetkezetnél volt, de, amint azt elmondta, keltés időt tömhetett a családjával. A település falu­gondnokaként több ideje jut óvodás kisfiára, feleségének is többet tud segíteni, hiszen az asszony is dolgozik. A falugondnokság működé­sével megoldódik a település gondjainak egy része, mert csökkenti a hátrányokat, javítja az életfeltételeket, segíti a köz­szolgáltatást. Az önkormányzat szándéka szerint a legnagyobb feladata az lesz, hogy a szociális alapellátás gondjait csökkentse. Napi teendője, hogy az öregek napközi otthonába kihordja az ebédet, az idős mozgáskorláto­zottaknak pedig házhoz szállít­sa. A falugondnok látja el a bete­gek szállítását az orvoshoz, a szakrendelőkbe, heti két alka­lommal összegyűjtse a recepte­ket, és váltsa ki a gyógyszertár­ban. Gondoltak a külterületi la­kosokra is: heti egy alkalommal a Pálházán és Dorogpusztán la­kók kérhetik a segítséget a bevá­sárláshoz. A falugondnok ügyel az óvoda, iskola beszerzéseinek lebonyolítására, a lakosság egyedi cikkeinek - tartós fo­gyasztási cikkek, kerti szerszá­mok, takarmány - beszerzésére. Meghatározták a gépkocsi- használatéit járó ellenértéket is: eszerint ingyenes a szolgáltatás az ebéd kihordásánál, idősek, gyermekek orvoshoz, szakor­voshoz szállítása esetében, ille­tőleg az önkormányzat intéz­ményeinek beszerzésénél. Fi­zetni kell a gépkocsihasznála­tért mindazoknak, akik szociáli­san nem minősülnek rászoruló­nak. A térítési díj mértékét az önkormányzat rendeletben ha- tározza meg. _____________ice. M últidéző A Baksa nemzetség birtoka volt a falu; 1280-ban cserél­tek el a Rátót nembeli Roland nádorral. 1332-ben Dorokháza alakban fordult elő a falu neve a pápai tized- jegyzékben. 1465 és 1479 között Sirok várához tartozott, és 1479-ben vámszedő hely is volt. A törökök 1552-ben felégették; akkor még gyorsan újjáépült, de a későbbiekben ismét elpusztítot­ták. A falu római katolikus temploma 1758-ban épült. A Mátra hegység legszebb északi nyúlványai, erdős bércei emelkednek a település fölé. Mintegy öt kilométerre a falutól, Nógrád megye határán található a 944 méter magas Piszkés-tető.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom