Nógrád Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-27 / 22. szám

6. oldal Mozaik 2000. január 27., csütörtök Kevésnek bizonyult a balas­sagyarmati városháza nagy­terme az érdeklődők szá­mára a Keresztény Értelmi­ségi Szövetség (KÉSZ) helyi szervezetének legutóbbi összejövetelén, amelynek vendége Eperjes Károly színművész volt. A már hagyományossá vált találkozók szervezője, Limba- cher Gábor, a helyi szervezet elnöke bevezetőjében a KÉSZ fő céljai között említette azt a törekvésüket, hogy visszaadják a magyar kultúrának, ami az övé, hogy honossá tegyék a magyar kereszténységben a magyar kultúrát. A KÉSZ egyik legfőbb hivatása, hogy meg­szűnjék az a több évtizedes kényszerű, rossz hagyomány, hogy a kereszténység temp­lomba zárt világ. Imádságos lelkűiét Eperjes Károly színművész a találkozóra a plébániatemplom szentmiséjéről érkezett. Gondo­latai az élet értelmét kutató em­bert tükrözték. Többek között azt fejtegette, hogy a keresz­ténységet művelni kell, de nem mindegy, hogy milyen fokon. Magyarországon a lakosság mintegy nyolcvan százaléka megkeresztelt ember és ha ilyen százalékban élnénk meg a kereszténységet, akkor nem így élnénk. Azt mondta, hogy a keresz­tény ember nyitott szemmel jár és rá van bízva mit néz. Felesé­gét diákmisén, szentáldozás közben ismerte meg.- Ott nyitott szemmel jár­tam! - vallott a terem csendjét feloldva családalapításának kezdetéről Eperjes. Szülei Sopron környékén élő pedagógusok. Pap nagybátyjuk van. Apját annak idején radiká­lis kereszténysége miatt kirúg­ták az állásából. Más falvak templomaiba járt a család, hogy a feljelentgetőket elkerüljék. A fiatal Eperjes Károly istenfélő volt és 14 éves korától meg­győződéssel vallotta, hogy van Isten. Rendszeresen járt a temp­lomba katonakorában és szín- művészeti főiskolásként is. Pártnak sohasem volt a tagja, még akkor sem, amikor a Fi­desz padsoraiban ült.- Mindig is keresztény ember voltam, de langyos - mondta a műltjáról. A Ünnepnaponként járt temp­lomba és évente többször szent­gyónáshoz is járult. Nagy hatás­sal volt rá orvosa, aki imádko­zott a műtét sikeréért és a bete­gért.- Amikor én ezt megtudtam, azt mondtam: - Te jó Isten! Én­nekem is így kéne! Én azóta rendszerint imádságos lelkület- tel megyek a színpadra. Onnan­tól kezdve, hogy megismertem ennek az orvosnak a történetet, én két napot kivéve mindig úgy mentem színpadra, hogy előtte bementem a templomba imád­Missziós küldetése van Eperjes Károly színművész gondolatai az élet értelméről, a hitről kozni. Ehhez persze alapos ter­vezés kellett. De ajándékot is kaptam ezért a radikális keresz­tény mozdulatért, ami már út volt egy megigazulás felé. Eperjes Károly azt emlegette, hogy a színház végül is eszköz a megtérésében, ami megigazu- lást, valaminek a rendbe tételét jelenti. Amikor a színpadon egy nagyon éles helyzetben kiállt az Isten mellett még nevetség tár­gya is lett, viszont hallotta az Is­ten hangját. Olyan boldognak még nem érezte magát, mint ak­kor. Onnantól kezdve egy más ember lett. Olyan élmény még egy sem érte, mint ott a színpa­don. Akkor azt kérte a jó Isten­től, hogy ez ne múljon el. Pap nagybátyja, ha püspöké­vel találkozott, mindig meg­gyónt neki. Az ő példája hatott rá.- Nem kell hozzá papnak lenni, hogy lehessen gyakorolni. Mindennapos szentáldozónak lenni a legnagyobb boldogság. A menyegzőre rendbe teszi ma­gát az emberfia és faluhelyen vasárnapra kisöprik a pitvart meg a ház elejét. Hát ki kell sö­pörni a pitvart és be kell menni a menyegzőre. A katolikusnak ez a különleges kegyelme, hogy mindennap megélheti ezt- vé­lekedett a közönség figyelmét teljesen lekötve Epeijes Károly. Szétszakadt nemzet Megemlítette, hogy Orbán Vik­tor erdélyi útja előtt kikérte ta­nácsát, miként szólítsa meg a különböző felekezeteket.- Azt mondtam neki, hogy a református testvéreknek Jíét- szentségük van, nekünk római katolikusoknak pedig hét. Tő­lük kettőt fog számon kérni a jó Isten, tőlünk pedig hetet.- A sok szekta azért van, mert nem ragyogtatjuk fel ke­reszténységünket. Mert keresik ám az Istent, de nem tetszik ne­kik, ahogy mi keressük. Ezek majdnem mind keresztény test­vérek és azért válnak szektássá, mert mi langyosak vagyunk. Az a református, aki a két szentsé­gét azon a szinten éli meg az a jó Isten előtt, jobb helyzetben van, mint az a katolikus, aki a hét szentségével szórakozik. Az a zsidó testvérünk, akinek csak egy szentsége van, az élet szentsége, mert a tíz parancsot mindenki tudja működtetni, ha hívő ember példát mutat. A zsidó főrabbi olyan istenhívő, hogy bár minden katolikus pap ilyen lelkületű lenne.- Politizálni nem bűn, a ke­resztény embernek is kell. A megigazulást be lehet vinni a politikába. Aki keresztény lé­tére rosszul szavazott, bűnt kö­vetett el, de aki nem ment el szavazni, halálos bűnt követett el. Nem csak történelmében szakadt háromfelé a nemzet, hanem lelkületében is. A sza­vazásra jogosultak nagy része nem adta le a voksát és ez azt jelzi, hogy az ország közönyös.- Ez a kormány nehéz hely­zetben van, de intézkedései jel­zik, hogy a népnek jót akar. Imádkozni kell érte. Az ima jó szó és jó cselekedet. Az Isten kegyelme mindenki felé egy­formán érkezik, csak az a kér­dés, rámondjuk-e az igent vagy nem. Ez a kérdés válasszatok! A magyarok istenére eskü­szünk, rabok tovább nem le­szünk! Lelki rabok! Nincs A balassagyarmati városházán olyan rossz helyzetben az em bér, hogy ne tudjon fölállni.-A vasárnapi kereszténység nem jó. A középkorban a ma­gyarság úgy hívta a vasárnapot, hogy Úr napja. Később, hogy a vásárok elszaporodtak vasár­nappá váltqzott, így lett a Mária népéből vasárnapi nép - véle­kedett valóságos missziósként Eperjes Károly. Arról beszélt, hogy a közön­ség nehogy azt higgye, hogy egy színdarabban neki nem le­het káromkodni, mert katoli­kus.- Kötelező ott, ahol a mű vége katarzissal végződik, azaz igazságra irányul. József Attila is azt mondja: „Az igazat mondd, ne csak a valódit.” Az igazság fölötte van a valóság­nak. A valóság az, hogy szüle­tünk, meghalunk. Az igazság e fölött van. Ha nincs föltámadás, nincs értelme az életnek. Hiá­bavaló a hitünk. Akkor az anya potenciális halottat szül. Mert előbb-utóbb minden gyermek meghal. Akkor meg minek szül neki. Azért, mert születéstől ha­lálig, a küzdésben az alfától az ómegáig, éjfélkor talán élek le­szünk egy hatalmas halász asz­talán. Az éjfél kimutathatatlan pillanat, születés-vég. Nulla óra, huszonnégy óra. Ha nincs feltámadás, ha nincs katarzis, nincs megtisztulás, nincs ér­telme. Minden papnak el kel­lene kárhozni a gyóntatószék­ben! Hát miket hall! De a vége feltámadás! Katarzis! Feloldo- zás! Nekem kötelességem részt venni az olyan munkában, amely erre irányul. Ha nem erre irányul nem vehetek benne részt, még ha pozitív szerepet kapok is.-Aki katolikus létére hisz a reinkarnáció­ban, ajánla­tos, hogy azonnal ve­gye fel a be­tegek szent­ségét. Inkar- náció van! Új­jászületés!-Hogy le­het tartozni az Istenhez? - tette fel a kér­dést az elő­adó. A választ úgy adta meg, hogy kétfajta állapot léte­zik. Az Isten­törvényű, ál­dott állapot. Az öntörvé­nyű állapot minden izmus középpontja, az a terhes ál­lapot. A nő mikor a legszentebb állapotá­ban van, mikor a hivatása csú­csán van, mikor potenciális Is­tengyermek dobog a szíve alatt, lélekkel megáldott. A halál kul­túrája ma már falragaszokon hirdeti magát: terhesgondozás. Az ép testben ép lélek közmon­dás botor, pogány római kori közmondás. Még humaniz­musban és a katolicizmusban fetrengők is néha pozitív ke­reszténységként hozzák föl. Pedig a mondás úgy igaz, hogy ép lélekben, ép test, mert a mennyországban nem lesznek fogyatékosok, de hitetlenek sem. Mint, ahogy az sem igaz, hogy jobb félni, mint meg­ijedni. Ha keresztény szem­pontból nézzük a dolgot, a fel­támadt Jézus, nem azt mondta: - Én vagyok, ne izguljatok, ha­nem azt mondta: - Én vagyok ne féljetek. Mert, aki fél, az nem tud szeretni. A Sátán bűne a félelem! Az élet értelme pe­dig, hogy a szeretetet az Istent megismerjük és vele együtt le­gyünk. Jobb megijedni, mint félni, mert ha megijedek legfel­jebb berezelek és ki lehet mosni és ez a gyónás. A jó pap nem azt mondja, hogy mind elkár- hoztok, hanem azt mondja, van Isten és jók legyetek, mert tőle­tek függ minden.-Aki nem tehet a haláláról az nem kárhozik el. Nem tehet a hatmillió elhajtott magyar magzat a haláláról, de rajtunk számon kérhető. Fogy a nép. Lelkileg és szellemileg és en­nek következménye, hogy testi­leg is fogy a nemzet. A terhes­séggondozóknál, az életigenlő jó keresztény orvosoknál kell sorba állni. Ha ez nincs, akkor sorba kell állni egy olyan még nem hívő orvosnál, aki az életet igenli, mert ilyenek is vannak. Sajnos akadnak, akik a terhet viszik be, nem a gyereküket a terhesgondozóba. Szemétbe a nemzettel! Ez lett az eredmé­nye az abortuszoknak és hat­millió gyermek került a sze­métbe, mint temetőbe! Teme­tőgondozás, nem lelki gondo­zás folyik nemsokára Magyar- országon! Kemény szavak ezek! De világosak- mondta Eperjes Károly. Mély bűnbánat Kijelentette, hogy az a kérdés, hogy mi áldott állapotban éljük meg az életet vagy sem!-Ha nem leszünk áldott ál­lapotban, akkor nem tudunk mély bűnbánatban leborulni a Teremtő előtt és szolgálni a te­remtett világban. A jó Isten büntetése az, hogy a bűn magá­val hordozza a büntetést. Gandhi azt mondta, hogy ha a keresztények úgy élnének, mint Jézus tanítja, ő már régen ke­resztény lenne. Néha radikális kereszténynek kell lenni - je­lentette ki Epeijes Károly. Gyermeki lelkülettel és férfiúi határozottsággal ajánlotta fel országát a Szűzanyának. Ugyanerre a hitre kell eljutni. Ha találkoznak pappal, nyugod­tan kérjenek tőle áldást és ne menjenek a gyerekeik iskolába vagy katonának vagy bárhová is úgy, hogy ne áldják meg. Is­ten veled gyermekem! És áld­ják is meg a homlokára rajzolt kis kereszttel, biztatta a hallga­tóságot.- A keresztény értelmiség nagyon felelős azért, ami most Magyarországon van. A keresz­tény értelmiség felelőssége, hogy az élen járjon, ezért meg kell újulni a keresztény értelmi­ségi szövetségnek, ahol lehet. Nem keresztény izmusokra van szükség, azokra is, hanem hite­les keresztény gondolkodókra.- Azért merem ezt mondani, mert az első kormányunk azt mondta, hogy ő keresztény, és nem úgy viselkedett, megsza­vazta az abortusztörvényt. A Kereszténydemokrata Néppárt­nak az Európai Keresztényde­mokrata Néppártnak és az SZDSZ-nek is azt kellett volna mondani, hogy takarodjatok ki a kereszténydemokrata unióból vagy tegyétek rendbe. Nem tet­ték. Azok is egy furcsa intema- cionálé részei. Bezzeg, mikor a föld miatt elmentek Debre­cenbe a magyar keresztényde­mokraták, akkor azt mondták nekik az európai keresztény- demokrata uniósok, hogy taka­rodjanak ki, mert ez egy nacio­nalizmus.- Elárulja ám magát, hogy ki hová tartozik! Az nincs benne a Bibliában, hogy a szülőfölde­mért minden jót megtehetek, de az benne van a Bibliában, hogy ne ölj. Márpedig az abortusz ölés! - sommázta véleményét a hittérítésre vállalkozott színész. Morális alapok A társadalmi változásokról Eperjes a következőket mondta:-Muszáj volt, hogy az első kormány lenullázódjon. Jött utána egy olyan kormány, amely azt mondta, hogy nincs Isten és úgy is élt. Most jöttek azok, akik nem verik a mellü­ket, hogy van Isten, de rendbe tették a keresztény történelmi egyházak sorsát, ahol kellett volna kezdeni ’90-ben!- Morális alapokra kell tenni a nemzetet, nem pedig egyez­kedni az ellenkező oldallal. Megerősödve lehet kompro­misszumot kötni, de nem az Is­ten kárán! Ezt a generációt az előttünk lévő generáció nevelte fel és szerencsére még vannak olyan szülők, akik nem kifosz­tani akarják a nemzetet, hanem összeszedni. Kivizsgálni az el­lopott milliárdokat, amelyekből rendbe lehetett volna tenni a vasutat, gátat, Nemzeti Színhá­zat, metrót, oda ahová ők akar­ták volna, mert kétharmados többségük volt. Most akarnak metrót építeni? Nyolc évig mi­ért nem építettek?! Most, ami­kor árvizekkel, belvizekkel kell küzdeni, a gazdaságban az orosz válság okoz gondot, a déli szomszédban háború dúlt és a kormány nyögi az elődök felvett kölcsöneit?- Imádkozni kell őértük is, mert semmire sem megyünk, ha ők elkárhoznak. Ráadásul ők az utolsó pillanatban megtérnek és így mennek a mennyországba. Olyan ember nincs, akit nem szólít meg a jó Isten, de van aki nem tud rá válaszolni.- Föl a fejjel, imádságos lel­külettel, engesztelő módon le­gyenek jó keresztények! Az ér­telmiségi jelzőt pedig csak arra használják, hogy elöl járnak - mondta befejezésül Eperjes Ká­roly színművész, akit a balas­sagyarmati hallgatóság még kérdésekkel halmozott el. A sokaknak kedves vendég meghívást kapott a Palóc búcsú rendezvényeire is. Szabó Endre / MAV-millennium Nógrádban Ötnapos ünnepi rendezvény áprilisban - Jön az Árpád sínbusz Ötnapos rendezvénnyel ün­nepli április 26-30. között a MÁV a magyar millenniu­mot. A nógrádiak örömére a helyszín kiválasztására be­nyújtott pályázatok közül a salgótarjániak elképzelését támogatta a vasút vezetése, így az ünnepségnek Salgótar­ján és Balassagyarmat ad majd otthont. Az országos MÁV-millen- nium 2000 ünnepség nyitónap­jának díszvendégei stílusosan gőzvontatású nosztalgiavonat­tal érkeznek Budapestről, a Ke­leti pályaudvarról. A vonattal érkezik a megye legjobban ta­nuló 120 diákja is, akik juta­lomképpen utazhatnak a rég­múlt időket idéző szerelvénye­ken. Salgótarján külsőre érve vasútmodell-kiállítás nyílik, amely a rendezvényfüzér alatt mindennap megtekinthető - tá­jékoztatott Kecskés Zoltánná, a MÁV Rt. személyszállítási szolgáltatási központjának sal­gótarjáni vezetője. A vonat utazóközönsége ez­után a főtéri állomásról elláto­gat a Palócország 2000 szakki­állításra is. A következő három napon szakmai konferenciákat szervez a MÁV (programját most véglegesítik), amelynek védnöke a Gazdasági Miniszté­rium, a MÁV Rt. és Nógrád megye közgyűlésének elnöke. A millenniumi program utolsó salgótarjáni rendezvényeként járműkiállítás várja a külső pá­lyaudvarra kilátogatókat. Itt megtekinthető lesz a híres 424-es gőzmozdony (a „bi­valy”), az Árpád gyors-sínau­tóbusz, egy légkondicionált spanyol kocsi, és számos vonta­tómozdony. Ez a bemutató másnap Balassagyarmatra köl­tözik, ahol A kerékpáros-köz­lekedés kultúrája című konfe­renciával kapcsolódnak az eseményfüzérhez. Ennek meg­felelően Budapestről kerékpá­rosokat hoz majd a vonat, akik kilátogatnak a Nyírjesbe is. Balassagyarmat iskolái már márciusban megkezdik a készü­lődést, hiszen a helyi önkor­mányzat védnökségével gyer­mekrajzversenyt . hirdetnek, „Vonattal utaztam” és „Az én biciklim” témakörökben. Az alkotásokat szakmai zsűri dí­jazza, az elismerések átadása képezi a MÁV-millennium utolsó programját, április 30- án. (németh) Erdélyi magyar magánegyetem Az erdélyi magyar törté­nelmi egyházak titkársága bejelentette, hogy az egye­temi és tudományos közélet 9 elismert képviselőjét kér­ték fel az erdélyi magyar magánegyetemet létrehozó kuratórium tagjának. A kuratórium elnökének Tónk Sándor történészt, egye­temi tanárt, a kolozsvári Ba- bes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) és a Protestáns Teoló­giai Intézet tanárát, az EME al- elnökét, az erdélyi református egyházkerület egyik főgond­nokát kérték fel. A kuratóriumi tagságra fel­kérést kapott: Birtalan Ákos, az RMDSZ parlamenti képvi­selője, volt idegenforgalmi mi­niszter, Brossai Zoltán orvos, marosvásárhelyi egyetemi ta­nár, Marton József katolikus teológus, docens, egyháztörté­nész, Szilágyi Pál matemati­kus, egyetemi tanár, a BBTE rektorhelyettese, Tánczos Vil­mos néprajzkutató, Tolnai Ist­ván, a nagyváradi Sulyok Ist­ván Főiskola tanára, Toró Ti­bor fizikus, egyetemi profesz- szor, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Tőkés Elek tanár, a vallásügyi állam- titkárság igazgatója. Az erdélyi magyar törté­nelmi egyházak január 13-án döntöttek a Sapientia Alapít­vány létrehozásáról, amelynek célja a romániai alapítványi magánegyetem szervezése és kiépítése. A magyar Ország- gyűlés a 2000. évre szóló költ­ségvetésben 2 milliárd forint támogatást hagyott jóvá az er­délyi egyházi hátterű magán- egyetem felállításához. A magyar Oktatási Mi­nisztérium határon túli tit­kárságának vezetője Kolozs­várott folytatott tárgyaláso­kat a Babes-Bolyai egyetem rektorhelyettesével, valamint az ösztöndíjtanács tagjaival. Elhangzott, hogy a multikul­turális egyetem az utolsó lépcsőfok lehet az önálló ál­lami magyar egyetem létre­hozásában Romániában. A multikulturalitás abban az ér­telemben fogadható el, amennyiben lehetővé teszi a Babes-Bolyai Tudomány- egyetemen teljesen önálló magyar tagozat, illetve ma­gyar karok létrehozását. Leszögezték, hogy a ma­gyarországi, illetve a romá­niai magyar politikai erők végső célja egy önálló állami magyar egyetem létrehozása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom