Nógrád Megyei Hírlap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-17 / 13. szám

2. oldal ™jjjp SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép 2000. január 17., hétfő Aranylakodalom Legfontosabb a szeretet, a türelem Ötvenedik házassági évfordu­lóját tartotta a minap Balas­sagyarmat krónikása, Reiter László és neje, született Stefa- nik Mária. A főplébánia­templomban a szentmisén Koza József kanonok köszön­tötte a jubiláló házaspárt és áldotta meg újra frigyüket. A Szent Felicián kórus Varga János karnagy vezetésével most aztán igazán leikéből énekelve köszöntötte két kó­rustagjának nagy ünnepét. Az aranylakodalmasok meghatódva fogadták unoká­juk, Benkő Petra szavalatát és három gyermekük és négy unokájuk, valamint a rokonság és a barátok sokaságának gra­tulációit. A Sztár motelben fe­hérasztal mellett víg hangulat­ban folytatódott az aranylagzi. Az ünnepelt pár megszegte az ötven évet jelképező tortát és a mulatozás mellett felidéződtek a fél évszázados házasság tör­ténései. Nehéz gyermekkor Balassagyarmat közismert, népszerű személyisége Reiter László, akinek közéleti mun­kásságát az elsők között is­merte el a „Balassagyarma- térf’-emlékéremmel a város első szabadon választott ön- kormányzata. Reiter László gyermekkora korántsem volt felhőtlen. Négyéves korában meghalt az édesanyja és bátyjával József­fel édesapjukra maradtak. Ap­juk temesvári születésű volt és az első világháborúban het­venöt százalékos hadirok­kanttá vált. A dunakeszi kór­házban ápolták, ott tanulta ki a megrokkant kötélgyártó mes­ter második szakmáját, a sza­bóságot. Akkoriban a hadi­rokkantak teljes műhelyfelsze­relést kaptak. Feleségével Vácon ismer­kedett meg és az 1917-es es­küvőjük után költöztek Balas­sagyarmatra. A korán árván maradt gyermekek József és László, végigjátszották a vá­rost, megismerték minden zu­gát, embereit és ez lett később Reiter László helytörténeti munkásságának az alapja. Az első randevú A Rebmann Rókus-féle patika fiatal laboránsa a jelenlegi ze­neiskola helyén működő tánc­iskolában kezdett el udvarolni az akkor még a Jószív utcában lakó Stefanik Máriának. A lány varrást tanult a zárdában működő Dolgozó Lányok Szövetségében, majd Almási Ferenc szabóságában szaba­dult fel. Akkoriban, a háború után, ugyan xft fények voltak a megélhetési. - lehetőségek Gyarmaton is, de élénk társa­dalmi élet folyt a városban. Megyebálok, ifjúsági és sport­bálok színesítették a dolgos mindennapokat.- Sokat táncoltunk annak idején - mondja Reiter László.- Akkor az volt a szégyen, ha valakit nem gardírozott a mamája, most fordítva igaz. Meg is van az eredménye- mondja mosolyogva. Másfél év udvarlás után el­ment Mária szüleihez és meg­kérte a lányuk kezét. Az ötven évvel ezelőtti esküvőt 1950. január 7-én tartották a plébá­niatemplomban, ahol a boldog emlékezetű Bárány Anzelm plébános kötötte őket egybe. Reiter László ötven év után is keserűen emlegeti, hogy nem kapott szabadságot a szombati lagzi után és hétfőn már dol­goznia kellett. A két fiú, László, majd Tamás után meg­született Rita lányuk. Friss házasként katonának vitték. Leszerelése után, az ál­lamosítás során megyei gyógyszertárközponttá szer­vezett intézményben kapott alkalmazást. Megjárta a sza­márlétrát. Előbb asszisztensi szakvizsgát tett, majd megsze­rezte a drogista mesteri címet. Hanti József után vette át a központi gyógyszerraktár ve­zetését 1962-ben, amelyet közmegelégedésre nyugdíja­zásáig látott el. Felesége 1952- ben a nagypostára került pénz­tárosnak, ahol harminckét évig, nyugdíjazásáig dolgozott megbecsült dolgozóként. Reiter László helytörténeti munkássága szeretett bélyeg­gyűjteményének az eladásával kezdődött-, -amelynek árából egy fényképezőgépet vett. En­nek negyven éve és a család fotózása mellett a város ese­ményeit sorra megörökítette. A sporttal akkor kezdett el rendszeresen foglalkozni, mi­kor 1962-ben a Dózsa bekerült az NB III-ba. Azóta lett külsős tudósítója a megyei napilap­nak. A sporteseményeket megörökítő fényképeit hu­szonegy évig láthatta a főutca közönsége, mert utcai képes híradót szerkesztett. Először a keresztény iskolával szemben állított fel egy híradós táblát, ezt aztán a Koplányiék újsá­gosa mellé helyezték és végül a jelenlegi Babcsán Művek elé került a Reiter-féle Képes Hír­adó. Két évtized után Kopcsányi László vette át a tudósítói te­endőket és Reiter László csak a fotózásnak és a várostörté­netnek élt. A helytörténeti ku­tatás a gyógyszerésztörténettel kezdődött. Ezt méltányolta a szakma is és 1980-ban az egészségügy országos verse­nyén negyedik díjat kapott Re­iter László Nógrád megye gyógyszerész-történelméről szóló munkája. Ezután minden gyógyszerész történelmi elő­adásra, konferenciára, a pati­kamúzeumok megnyitására meghívást kapott előadóként a gyarmati drogistamester. Ez a tevékenysége aztán várostör­téneti munkássággá szélese­dett. 1990-ig csak diákat ké­szített, amelyek a mintegy ket­tőszáz előadásának az alapját képezték. Képes híradásai a múltról szíves fogadtatásra ta­láltak a város neves vendégei előtt, a Balassagyarmat barátai találkozókon és ismeretter­jesztő munkásságára igényt tartanak az iskolák is. A hon­ismereti kör alapító tagjaként gyakran szerepelt tagtársai és az érdeklődő vendégek előtt. „Hirdesse márvány” Reiter László kutatásainak megismertetésére a városi te­levízió lehetőségeit is fölhasz­nálta. A vtv kezdetei óta rend­szeresen készít anyagokat, amelyben segítségére volt Mi- halik Ferenc, akivel a „Maik­nak - régiekről” sorozatot ké­szítették. Helytörténeti mun­kái megjelennek a Honisme­reti Híradóban, a helyi és me­gyei lapban. Feldolgozta a börtönépítés történetét, a ba­lassagyarmati harangok és a megyeháza megszületésének körülményeit. Könyve, a „Hirdesse márvány” az akkor még 84 balassagyarmati em­léktáblát és felállításuk okait mutatja be. Azóta már négy emléktáblával szaporodott az állomány és ez csak gyara­podhat, ahogy a múlt értékei előkerülnek és Reiter László már a bővített kiadás gondola- - tával foglalkozik. Kiadásra kész az országban egyedül álló balassagyarmati zsidó te­mető sírköveiről készített könyve. A város utcáin kerékpárján nap mint nap feltűnő szem­üveges, ősz hajú, de fiatalos férfi minden eseményen ott van fényképezőgépével. Az utókor számára képes doku­mentumként szolgálnak fény­képalbumai, amelyek az ese­ményekről készített írásokat is tartalmazzák. Megtalált boldogság Reiter László közéleti ember. A város történelmét kutatja, de - a jelen történéseinek is isme­rője. Szerteágazó kapcsolato­kat ápol a város minden réte­gével, amelyre alkalmat ad el­ismert munkássága és szerény, derűs személyisége. Felesége megértéssel fo­gadta a fél évszázad alatt férje hasznos kedvteléseit. A párjá­val aranylakodalmas Reiter László így sommázta mon­dandóját: - Életem szép volt. Ha még egyszer kezdhetném, újra így élném végig. A leg­fontosabb a szeretet, a toleran­cia, ne akarjon senki a másik fölé kerekedni. Egy kicsit mind a kettőnek engedni kell, akkor biztos jó lesz. Mi így 50 évet kibírtunk egymás mellett és megtaláltuk az örömet, bol­dogságot a gyermekeinkben, a munkánkban. A terveinket is : szeretnénk megvalósítani, re­méljük még sokáig tudjuk pá­rommal azt csinálni, amit sze­retünk. Szabó Endre i A balassagyarmati Reiter László és felesége f v r;» ■» ¥ * * A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Levélváltás - Közös képviselő kontra vízművek Az érem két oldala- Személyes sértésnek veszem a vízmű kft. ügyfélszolgálat­nál dolgozó munkatársuknak azt a kijelentését, hogy „már tudom, miért van a kevere­dés, ha Maurer Erzsébet a közös képviselő.” Azért, mert én igyekszem pontosan, a közösség érdeké­ben végezni a munkámat, - ami a vízmű kft.-ről enyhén szólva nem mondható el - még nem vagyok bajkeverő. Az ügy előzménye: Pintér Zoltánná többször bent járt Önöknél az ügyfélszolgálaton, mivel új lakóként szerette volna lakásának óramérőjét a saját nevére íratni. Munkatársuk ha­nyagsága miatt ez csak több lépcsőben volt lehetséges, mert akadályokat gördített az átírás lebonyolítása elé. (Csak az előző bérlő hátralékának kifize­tése után lehetséges; rossz nyomtatványt adott ki; az ismé­telten kiállított nyomtatványt a Salgó Vagyon Kft.-vei is alá kellett íratni, holott semmi kö­zük hozzá stb.) Mivel az átírás nem történt meg és az előző bérlőnek - Horváth Ferenc, Galovics Ist­ván - ígéretük ellenére fel­mondták a szerződést, a lakás vízfogyasztását az érvényben lévő szerződés alapján kiszám­lázták a „Fortuna” társasház­nak. A társasház a vízdíj átuta­lásakor ezt az összeget is kifi­zette Önöknek. Én, mint közös képviselő, jogosan kértem a bérlőtől az általa elfogyasztott vízmennyiség árát, hiszen azt a társasház már megelőlegezte. A bérlő ezt ki is fizette. Tehát Önök nem károsodtak és a tár­sasház pénzügye is rendezve lett. Ennek ellenére az ügyfél- szolgálatnál a hölgy kijelentette a bérlőnek, hogy úgyis kiszám­lázza neki azt a mennyiséget, amit már a társasháznak kifize­tett. Ez nem minősül kettős számlázásnak, jogtalan haszon- szerzésnek? Megjegyzések a vízmű mun­kájához: 1. Névváltozás során leg­alább ötször kellett bemenni Önökhöz, hogy tisztázva le­gyen az ügy. Hónapokig nem írták át a nevet, amikor átírták, hibásan. Kijavították és egy évig jött rendesen a számla az OTP folyószámlára. Majd visz- szaírták a régi névre és levették a folyószámláról. Új szerződést kellett kötni, pedig sem sze­mélyben, sem lakásban (óra- almérőben) nem történt válto­zás. 2. A lakóház főmérői siettek. Ezért is szintén többször be kel­lett mennem, hogy végre intéz­kedjenek. Több mint egy év után a főmérők cseréjét elvé­gezték (ennek is meg volt már az évfordulója!) Azóta nincs gond az Úttörők út 17-19-ben a túlfogyasztással, viszont semmi visszaigazolást nem kaptam a főmérők hitelességéről. Véle­ményem és számításaim szerint 30-MB ezer forintot túlfizetett a társasház a vízműnek és úgy veszem észre, hogy erre már hideg vizet ihatunk, úgy sem té­rítik vissza! 3. Az almérők névátírásával kapcsolatban egy pár dolog: A vízmű kft. és a társasház közötti szerződés alapján Önök a tár­sasház felé minden esetben a főmérők és az almérők össze­gének különbségét számlázzák. Tehát, ha valaki a lakók (tulaj­donosok) közül nem fizeti a dí­jat, a vízműnek a társasház megtéríti, természetesen az egyéni szerződés felmondása után. így a vízmüvet semmi kár nem éri. Véleményem szerint Önöknek teljesen mindegy, hogy a lakást Kis Pál, vagy Rockenbauer Anasztázia lakja a fogyasztásért mindenképpen a társasház felel, és fizeti a díjat. A vízművek intézkedései so­rán hatóságként lépnek fel, hol­ott szolgáltatók. Miért nem volt jó az a módszer, hogy az „ügy­fél bement Önökhöz, kérte az almérő átírását a nevére és tíz perc múlva kész volt. Aláírásá­val vállalta, hogy a továbbiak­ban Ő fizeti a díjat. Nem, ez túl egyszerű lenne, meg kellett bo­nyolítani. Miért ne szaladoztat- nák a fogyasztót, hiszen mód­jukban áll? Összegezve: nem jelent semmit az, hogy ki lakja a la­kást, mert anyagilag a társasház felel a fogyasztásért. Ügyinté­zésük felületes, arrogáns, mert nem ügyfélcentrikus, holott vé­leményem szerint Önök vannak a fogyasztókért, és nem azok Önökért! Ennyit a „keverésemről”. Tisztelettel: Maurer Erzsébet közös képviselő Salgótarján A Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. az alábbiakat vá­laszolta a Maurer Erzsébet közös képviselő által felvetett problémákra: 1. A névátírások a jogsza­bályból adódóan a régi és az új fogyasztó együttes nyilat­kozatával válnak érvényessé. Ha bármely feltétel hiányzik a „névátírás” nem valósulhat meg. Egyoldalú nyilatkozatot nem áll módunkban elfo­gadni, mivel ezek a későbbi­ekben félreérthetővé válnak. Fontos tisztázni, hogy a vál­tozásbejelentés a számlázás miatt lényeges körülmény, ezért nem mindegy a vízmű­nek, hogy ki a lakás haszná­lója. A változásbejelentés so­rán, amennyiben van tartozás az ingatlanon, felhívjuk a régi és új tulajdonos figyelmét is erre a tényre. Nevezett lakás esetén Hor­váth Ferenc a régi fogyasztó, akivel a társaságnak volt mel- lékmérős szerződése. 1998. október 29-én változásbeje­lentést tett az átvevő Galovics István, a bejelentést az átadó nem írta alá, így ez a bejelen­tés érvénytelen. 1999. de­cember 2-án szintén egy új tu­lajdonos, Pintér Zoltán jelent­kezett, azonban bejelentést a régi tulajdonos részéről senki sem írta alá, így ez a bejelen­tés is hatálytalan. (A bejelen­tőket másolatban megküld­jük.) Ennek ellenére a szerző­déstervezeteket átadtuk Pintér Zoltán részére, aki azóta tár­saságunknál nem jelentkezett. Mindaddig amíg a szerződés nem kerül megkötésre, nincs módunk a nevére számlát ki­állítani. Horváth Ferencnek volt tartozása, ezért 1999. de­cember 31-i hatállyal fel- mondtuk a szerződését. Te­kintettel arra, hogy a fo­gyasztó 1999. december 13- án kifizette egy összegben tar­tozását, a felmondás hatályát vesztette. 2. Amennyiben a fogyasztó úgy érzékeli, hogy a mérő nem megfelelően mér, lehetősége van hitelességi felülvizsgálatot kérni. Amennyiben felülvizsgá­latot írásban nem rendeli meg, nem végezzük el a hitelesítést. 1998. augusztus 26-án került sor mindhárom főmérő idősza­kos cseréjére, tekintettel arra, hogy a 4 évi hitelességi időhöz közelítettek a mérők. Az azóta mért különbségek (133 m3) és a cserét megelőző mért különb­ségek (81 m3), egyértelműen mutatják, hogy a régi mérők nem „siettek”, hanem inkább le­lassultak, ezáltal kvázi a víz­müvet érte „hátrány”. 3. Továbbra is sajnálatos tény, hogy a közös képviselők nem tudják, hogy mit fizetnek vízdíjként. Az almérők és a fő­mérőn mért különbséget fizeti a közösség és nem a lakók által meg nem fizetett díjat. Az ügy­félszolgálati dolgozók magatar­tásával kapcsolatos észrevéte­leket sajnos sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudjuk, tekin­tettel arra, hogy utólagosan nincs mód rekonstruálni, hogy ki mit mondott és milyen for­mában. Ezekben az esetekben a hangsúlyoknak jelentős szere­pük van és szóbeszédre ala­pozva felelősségre vonást nyolc-tíz munkavállalóval szemben kezdeményezni lehe­tetlen. Kérjük Önöket, hogy amennyiben a dolgozók maga­tartásával kapcsolatosan van észrevételük, azonnal és lehető­leg írásban a személy pontos megjelölésével jelezzék. Csak ilyen bejelentések esetén vizs­gálhatók ki az ilyen jellegű pa­naszok. Borbás Csaba műszaki igazgatóhelyettes Máté Imre gazdasági igazgatóhelyettes Madách-nap Nógrád Megye Közgyűlése, Balassagyarmat Város Ön- kormányzata és a Madách Imre Városi Könyvtár január 21-én, pénteken 14 órától Ba­lassagyarmaton megyei Ma- dách-ünnepséget rendez. 14 órakor koszorúzás a Köztársaság téri Madách-szo- bornál. Közreműködik: Csesz­nék Anikó, Lovász Emőke és a helyi rézfúvós kvintett. 15 órakor a Ruttkai Éva-emlék- szoba kiállítása a könyvtárban. Megnyitja: Szigethy Gábor, színház- és irodalomtörténész. Közreműködik Pápai Erika színművész. 16 órakor a Ma- dách-ünnepségen köszöntőt mond Kozma Dezső, a ko­lozsvári egyetem dékánhelyet­tese. A Horváth Endre-díjat Juhász Péter polgármester nyújtja át. A Madách-díjakat Becsó Zsolt, a megyei köz­gyűlés elnöke adja át. Közre­működik: a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola csoportja, Csábi István, Kollár Dávid, Nagy Krisztina, Csatlós No­émi, Tibay András és a Balassi gimnázium vegyes kara Má­tyás Levente vezényletével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom