Nógrád Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-08 / 286. szám

NOK VllÄGA^vw®**®** 1999. december 8. szerda ___ _______________________________9. oldal „Nekem a mi kenyerünk a legjobb, de különösen akkor, ha még meleg!” - A nyári üdülésre regényt vitt magával Minden cégnek kell. hogy legyen kovásza! A rendszerváltást követően egyre többször adtunk hírt olyan cégek felfutásáról, amelyeket hölgy vezet. Ezek so­rába illeszkedik az idén fúzióval létrejött Palócbrot Rt. is, amelynek vezérigazgatója Fodorné Kovács Erzsébet. Meg­nyerő személyisége már önmagában is a siker záloga, ám nem könnyű út vezetett a ranglétra legfelső fokáig.-Biztosan már nem emlék­szem, de azt hiszem, tanító néni szerettem volna lenni - meséli, időt szakítva rendkí­vül sűrű programja mellett. - Jászkiséren születtem, szü­leim és két testvérem, s azok családja ma is ott él. Engem a véletlen hozott Salgótarjánba, mivel ide jelentkeztem, a Pénzügyi és Számviteli Főis­kolára. Itt ismerkedtem meg későbbi férjemmel, Ferivel, bár a tanulmányaimat nem hagytam abba. Erzsiké a közgazdaság-tu­dományi egyetemen szerzett diplomát, majd megszerezte az okleveles könyvvizsgálói képesítést is. Mint mondja, nagyon szeretett tanulni, s most is szívesen folytatná, de ma már nem engedi a temér­dek feladat. Végzettsége egy­értelműsítette, hogy az ipar ad majd számára munkát, vagyis látszott, hogy a szülőotthont hosszabb időre el kell hagy­nia. 1980-ban állt munkába a Salgótarjáni Ruhagyárban.- Tíz évet töltöttem el a cégnél, bár nem folyamato­san, hiszen közben megszület­tek a gyermekeim. Közgazda- sági elemzéssel, tervkészítés­sel foglalkoztam, Kaszás Jó­zsefné igazgató idején. Főnök­asszonyom nagyon határozott vezető volt, sokan talán féltek is tőle, de ennek a kemény­ségnek köszönhetem, hogy ma a megye legnagyobb sütő­ipari cégét vezethetem. Sze­rintem az a jó főnök, aki fo­lyamatosan gondolkodásra készteti munkatársait. Később osztályvezető lettem, s többek között azzal foglalkoztam, hogy a nyugati exportra ké­szülő ruhák milyen nyereség­gel gyárthatók. Elárulja, hogy bizony nem egy ruha megtetszett a kami­onba került szállítmányból, bár ezekhez még gyáron belül is nehezen lehetett hozzájutni. Egy hölgy számára igen vonzó munkahely lehetett a ruhagyár, a váltást a véletlen hozta. Közvetlen főnöke - aki történetesen szintén hölgy volt - átkerült a Nógrád Me­gyei Sütőipari Vállalathoz. Kis idő múlva kérte meg Er­zsikét, menjen át hozzá he­lyetteseként. így lett.-Szepesi Jánosáéval baráti kapcsolatom volt, nem volt nehéz döntenem - mondja. - Közgazdasági területre kerül­tem, de a munkaügy is hoz­zám tartozott. így közelebb kerültem az emberekhez, bar a váltás időszaka igazából nem volt szerencsés. Csakhogy ez utólag derült ki. Közvetlenül odakerülésem után jelentős létszámleépítés­ben kellett köz­reműködnöm, hiszen akkor már érződött a privatizáció szele is. ’92 au­gusztusában megalakult a Pa­lóctáj Kft., amelynek én let­tem a gazdasági igazgatója. A gazdasági változások nem voltak jó hatás­sal a cégre. A megye területén élvezett mono­polhelyzet meg­szűnt. Számos jó szakember hagyta el a Pa­lóctáj Kft.-t, né- hányan közülük magánpékséget alapítottak, ami végső soron a konkurenciát erősítette.- Aprólékos munkával kezd­tük újjáépíteni a céget, mivel tudtuk, hogy ebből a helyzetből csakis elő­remeneküléssel lehet kilábalni - emlékszik. - Radikálisan át­vezetésnek, már éreztem, hogy radikális változásokra lesz szükségünk. Hasonló követ­keztetésre jutott a Langár Ta­más és Tatár Csaba nevével fémjelzett Bäcker Brot Kft. is, mivel ők is felismerték: ebben a régióban két cég képtelen pi­acvezető szerepet betölteni, ezért ajánlatot tettek a fúzióra. Kicsit örül­tem is neki, hiszen úgy éreztem, szak­mailag is sokat je­lent majd ezeknek az embereknek a visszatérte. Idén áprilistól működik a részvénytársasá­gunk, amelyet igazgatótanács irá­nyít, az említett ne­veken kívül Novák István kereskedelmi igazgatóval kiegé­szülve. Az eddigi eredmények azt mutatják, jó döntés volt, kedvező vál­tozások indultak meg a cégnél. Az eddigi legütőképe­sebb irányító csapat került a cég élére, s szakmailag is na­gyot léptünk előbbre: minden cégnek kell legyen kovásza! Ma már 250 dolgozónk stabil munkahelye a Palócbrot, a Fodorné Kovács Erzsébet légákra találtam, a termelés- irányítás bizony zötyögött. Amikor megválasztottak ügy­megye hat településén 9 ter­melőüzemünk működik. A Palócbrot megalakulása nem sok pihenést engedélye­zett a cégvezetőknek, a kará­csony talán mégis fékezi egy kicsit a tempót. A nagy család ezen az egy hét végén ismét együtt lesz Jászkiséren, s az is természetes, hogy a hagyo­mányos ételek kerülnek az asztalra:-A mama és a sógornőm készítik a Finomságokat - me­séli némi izgatottsággal a hangjában -, s besegítek én is. Mifelénk a hagyományos étek a halászlé, de más hal- és pulykakülönlegességek is ke­rülnek majd az asztalra. Az egyik kedvencem például a bejgli. Ilyenkor jut idő ked­venc hobbimra, az olvasásra is - mosolyodik el. - Annyira hiányzik az életemből az ol­vasás, hogy a nyári üdülésre is egy 750 oldalas regényt vit­tem magammal Törökor­szágba. Erzsiké és családja termé­szetesen Palócbrot-kenyeret eszik, de megjegyzi: - Nekem a mi kenyerünk a legjobb, de különösen akkor, ha még me­leg! Gyermekeimet ugyan próbálom rászoktatni a sokkal egészségesebb rozsos és mag­vas kenyerekre, de úgy lát­szik, e téren az alma nem esik messze a fájától, ők is a fehér kenyeret majszolják legin­kább ... T. Németh László /í/y J , cfOCe+Hb H Jlis-etzy Üj igazgató a tantestület élén a szécsényi gimnáziumban A vezetői munka szolgálat Ez év tavaszán hárman pályázták meg a szécsényi Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szakközépiskola igazgatói székét, s közülük a városi képviselő-testület egyhangú dön­tése alapján Vinkóné Kovács Mária vitte el a pálmát. Vajon mivel nyerhette el a városi lokálpatrióták szemében idegen pedagógus, a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium ma­gyar-orosz szakos tanárnője a döntéshozók bizalmát? Prog­ramjáról, elképzeléseiről és eddigi tapasztalatairól faggat­tuk az augusztusban debütált iskolaigazgatót.- A megyei pedagógiai inté­zetben kaptam a hírt, itt a szakmai közlönyben olvastam a pályázatot - mondja Vin­kóné Kovács Mária. - Egyál­talán nem kezdőként és pálya­idegenként vállaltam a meg­mérettetést: 1971-ben szerez­tem diplomát a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem bölcsészkarán, 28 éves pedagógiai gyakorlat, 14 éves szaktanácsadói tapaszta­lat áll mögöttem. Szakmai életutam során valamennyi in­tézménytípusban tanítottam, egy ideig a TIT társadalomtu­dományi titkáraként a szerve­zésben és a közönségkapcso­latokban is jártasságra tettem szert. Hogy miért éppen Szé- csényben „léptem színre”? Itt kínált az élet egy sanszot, én egyébként is mindenképpen érettségit adó iskolában akar­tam kipróbálni magam, úgy, hogy Salgótarjántól is elér­hető távolságban maradjak. Szécsény nem volt ismeretlen számomra, mindig is tetszett nekem ez a patinás kisváros, ahol 1982-től többször is megfordultam szaktanácsa­dóként és érettségi elnöki mi­nőségemben is.-Milyen érzésekkel talál­kozott első alkalommal azzal a tanári karral, amely meg­hallgatása alkalmával nem állt ön mellé?- A tanári kar állásfoglalá­sát nem személyem ellen irá­nyúiénak, inkább „hagyo­mánytisztelőnek”, az ismert vezetőhöz történő ragaszko­dásnak fogtam fel. Az alakuló testületi érte­kezleten arról szóltam legelő­ször és hangsúlyosan, hogy a tantestület elfogadó hozzáál­lását megkerülhetetlen etikai­pedagógiai követelménynek tartom, a tanári kar minden tagjának támogatására számí­tok, mint ahogy a munkakö­zösségek munkájára is. Örö­mömre szolgált és erőt, bizta­tást adott, hogy eleve elnyer­tem az iskola diákönkor­mányzatának, az iskolaszék­nek és a szülői társadalomnak a támogatását. Kifejtettem, hogy kezdet­ben a legfontosabbnak a megkezdett munka zökkenő- mentes folytatását, a pozitív tendenciák megerősítését és fejlesztését tartom. Apellál­tam egymás mielőbbi megis­merésére, környezetem fel- térképezésére, s arra, hogy ehhez széles körű informáci­ókra, megalapozott ismere­tekre és időre lesz szükségem, mert felületes benyomásokra, impressziókra nem lehet épí­teni.- Mit jelent az ön számára ez a megbízatás?-A tantestület'előtt is vá­zoltam pedagógiai hitvallá­somat, vezetői elképzelései­met, amelyeket pályázatom­ban részletesen kifejtettem. Most is azt szeretném hangsú­lyozni, hogy mindenekelőtt a meglévő értékek megismeré­sére, megőrzésére és fejlesz­tésére törekszem. Azt vallom, hogy a pozitív folyamatokat kell erősíteni és ezek mentén előrehaladni. Számomra ez az igazgatói megbízatás nagy kihívás. A vezetői megbíza­tást szolgálatnak tekintem, a pedagógiai munkát hivatás­nak, az iskolát „szentélynek”. S ezt a hitvallásomat szeret­ném elfogadtatni mindenki­vel: kollégáimmal, tanulóink­kal, szülőkkel, a külső kör­nyezettel is.-Milyenek az iskola költ­ségvetési kondíciói, a tárgyi és személyi feltételek?- A költségvetés kondíciói korlátozottak, ezért az igazga­tónak a pedagógiai munka irányítása, a szakmai munka összefogása mellett feladata az iskolai költségvetés lyuka­inak betömése, a tartalékok feltárása és mozgósítása. Nagy szükségünk van a pá­lyázati úton elnyerhető pénz­eszközök megszerzésére, a társadalmi összefogásban rejlő lehetőségek kihasználá­sára. A nyolcosztályos gim­názium, illetve az egész is­kola 16 osztályának 433 tanu­lóját összefogó - tanító, ne­velő - 26 fős tantestületben agilis, igyekvő, tettrekész és jó szellemű kollégákra talál­tam, akiknek elévülhetetlen szerepük van az eddigi érték- teremtésben. A tantestületben van igény az önképzésre: je­lenleg is hatan járnak egye­temre. Persze az ő helyettesí­tésük megterheli a tanári kart.- Milyen az iskola kapcso­lata a szülőkkel és a helyi tár­sadalommal?- Hitvallásom a szülőkkel való kapcsolat szorosra fű­zése, a nyílt, őszinte párbe­széd megteremtése, a nyitott iskola elvének gyakorlati megvalósítása. A szülő, a szü­lői képviselet javaslatainak megvalósítása közös érdek, hiszen ebben valósul meg a társadalmi ellenőrzés, a visz- szajelzés, hogy jó irányban haladunk-e. Hasonlóképpen fontos a város különböző kul­turális és gazdasági szervei­vel, az önkormányzati képvi­selőkkel, bizottságokkal, gaz­dálkodókkal, vállalkozókkal való kapcsolattartás, kimon­dom: a szponzori hálózat kié­pítése. Örömmel mondhatom, hogy folyamatban van a Kö­rösi Alapítvány bejegyzése és működésének beindulása, amelytől feltételeink javulását várjuk. Az alapítvány létrejöt­tében elévülhetetlen érdemei vannak a szülőknek, segítsé­güket itt is megköszönöm. Továbbra is számítunk szponzori támogatásukra, épí­tünk a helyi társadalom isko­laformáló szerepére. B. O. Kit bilincsel le korunk legvonzóbb férfiúja? Siker lesz-e akciók nélkül? Zavarba ejtette Sydney Pollack rendezte új filmjével rajongóit Harrison Ford, napjaink egyik legnépszerűbb színésze, akit tavaly a ma élő legszexisebb férfiúnak kiáltott ki a People magazin. Ford a fűmben rend­őrt alakít ugyan, de alig verek­szik. Nyomozni azért nyomoz: elsősorban magánügyben, má­sodsorban pedig végzi napi ru­tinmunkáját („az élet nem áll meg”), de amikor ez utóbbival összefüggésben egy bűnöző go­lyója eltalálja, az sem parádés tűzharcban esik meg vele. Az Összesodródott szívek című filmben a színész be akarja bizonyítani, hogy a Nagy Rettenthetetlen eljátszását - az Indiana Jones-történeteket és egyebeket - azért mégsem tartja pályája csúcsának. Harri­son Fordot többször jelölték ugyan Arany Glóbusz díjra és egy alkalommal a legjobb férfi- alakításért járó Oscarra is, ed­dig azonban csak férfias megje­lenéséért kapott igazi elisme­rést. Pedig nyilván nem bánna már egy Oscart. Hasonló ambí­ciókkal vállalhatott szerepet a filmben partnemője, a brit Kris­tin Scott Thomas is, aki - bár ha­zájában már több elismerést ka­pott- 1996-ban az Angol beteg­ben nyújtott alakításával nem nyert egyéni Oscart. A történet­ben a nyomozó (Ford), és az új­raválasztásáért küzdő kongresz- szusi képviselőnő (Scott Tho­mas) házassága drámai módon és szó szerint robban szét. Mindket­tőjük házastársa ugyanabban a repülőgép-szerencsétlenségben hal meg, és kiderül: régóta szere­tők voltak, haláluk percében pásztorórára igyekeztek Mia­miba. A rendőr bulldogként ku­tatja megcsalatásának okait, és bevonja ebbe a képviselőnőt is, aki pedig sokáig tudni sem akar volt félje viselt dolgairól. A két ember szinte törvénysze­rűen borai össze, de Pollack elke­rüli a csapdát, a boldog véget. Az egymáshoz sodródó férfi és nő megvigasztalja egymást, ahogy két különnemű felnőtt - szóval és tettel - vigasztalni szokott, de sem akkor, sem azután még csak nem is tetteti az egymáshoz tar­tozást. Megy tovább a maga útján a két ember „háttértörténete”: a nyomozó nyomoz, a képviselőnő képvisel. Hamison Ford nagyon jó a fa­ragatlan, mackós rendőr szerepé­ben, tartózkodik mindenféle har­sány önsajnáltatástól. Kérdés azonban, hogy a közönség meg­bocsátja-e neki a csupa nagybe­tűs AKCIÓK hiányát. Érdekes lesz látni, váltanak-e a tömegek jegyet olyan filmre, amelyben „csak ennyi” történik. Receptajánló Pontyhalászlé: A megtisztított pontyból a szépen szeletelhető ré­szeket félretesszük, besózzuk. Ezután a halfejeket, csontokat jól megmossuk, feltesszük annyi vízbe főni, amely ellepi. Gyengén megsózzuk, apróra vágott vöröshagymát, paradicsomot, paprikát (télen lecsót) adunk hozzá, meghintjük piros paprikával. Mérsékelt tűzön puhára főzzük. Amikor a hús leválik a csontokról, átpasszí- rozzuk, majd az így nyert lébe az előre sózott halszeleteket - ha van ikra vagy haltej, azt is hozzátesszük - belefőzzük. Forrón tálal­juk, vigyázva, hogy a halszeletek ne töljenek. alakítottuk a termekszerkeze- tet, sikeres fejlesztéseket va­lósítottunk meg, új piacokat kutattunk fel, s bár egy-egy szakterületen nagyon jó kol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom