Nógrád Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-08 / 286. szám

1999. december 8., szerda Hazai Körkép 5. oldal Gyorsuló ingatlanrendezés Tizenegy év alatt csaknem 62 milliárd forint A következő tizenegy évben csaknem 62 milliárd forintot for­dítanak az egyházi ingatlanok rendezésére. Semjén Zsolt sze­rint a folyamat tervezhetőbbé és kiszámíthatóbbá vált azzal, hogy a kormány elfogadta az er­re vonatkozó előterjesztést. A kormány által elfogadott jegy­zéken 1719 ingatlan szerepel, ezek közül 63 esetben még eb­ben a hónapban egyedi kor­mánydöntés várható. A jövő évi költségvetésből hatmilliárd fo­rintot irányoztak elő erre a cél­ra, ez az összeg a tervek szerint a későbbiekben növekedni fog. A pénz jelentős részét az ön- kormányzatok kapják, hiszen legtöbb esetben a település ve­zetőinek kell megegyezni az egyházi közösséggel. Nagyon sok ingatlan olyan leromlott ál­lapotban van, hogy az egyház nem tudja finanszírozni azok felújítását, a többi között ezért emelte meg a kormány az egy­házi műemlékek rekonstrukció­jára fordítható keretet, amely jö­vőre már négymilliárd forint lesz. Az egyházak nem kötelesek az államosítás előtti tevékenysé­güket folytatni a visszakapott épületben. A Trabant nem akadály A gyermekvédelmi támogatás összege a mindenkori nyugdíjmi­nimum 20 százalékával egyenlő. Az idén ez 3070 forint volt gyer­mekenként, jövőre 8 százalékkal emelkedik ez az összeg. Gáspár Károly, a szociális tárca család- és gyermekvédelmi fő­osztályának vezetője lapunknak elmondta: a gyermekvédelmi tá­mogatást azok a családok vehe­tik igénybe, amelyeknél az egy főre jutó jövedelem nem éri el a minimális nyugdíj szintjét. Ez az idén 15 350 forint. Az igényeket minden esetben az önkormányzatokhoz kell be­adni. A helyi gyermek- és szoci­ális iroda vizsgálja meg az élet- körülményeket. A lakás, autó megléte önmagában még nem jelent jogosulatlanságot. Azt né­zik meg, hogy a bevallott jöve­delmek és a valós életvitel kö­zött lényeges különbség van-e. A kérelmeket legalább évente felülvizsgálják. Akinek változik a jövedelme, azonnal köteles tá­jékoztatni erről az önkormány­zat illetékesét. Ellenkező eset­ben visszafizettetik a jogtalanul felvett pénzt. A gyermekvédelmi támogatás 70 százalékát finanszírozza eb­ben az évben a költségvetés, a többit a helyi önkormányzat fe­dezi. 2000-ben már csak 25 szá­zalékot kell az önkormányza­toknak fizetniük, a további 75 százalékot az államkassza állja majd. (sz. e.) Lavórral Európába? A tisztasági vizsgán sokan elbuknának Az ezredfordulóhoz közeledve nemhogy javulna, hanem romlik ' ország közegészségügyi hely- 1-----r-nnieK oka, hogy egyes tár­sa dalmi rétegek szociális helyze­te rosszabbá vált, a határok nyi- tottabbak és a tisztasági kultú­ránk még ma is elmaradottnak mondható. Dr. Molnár Ilona országos tisztifőorvos szerint az egyre szaporodó szalmonellás fertő­zések, ételmérgezések hátteré­ben mindig a higiénés rendsza­bályok durva megsértése áll. A magyarországi felmérések azt bizonyítják, hogy a lakosság 8 százaléka, tehát minden tizen­harmadik ember ma is lavórban tisztálkodik. A fürdőszoba „lu­xusa” legtöbbjük számára vágy­álom. Sajnos azok között is, akiknek volna hol, akadnak olyanok, akik neveltetésüknél fogva nem igénylik a napi tisz­tálkodást. A felmérésben meg­kérdezettek mindössze 51 szá­zaléka mossa meg hetente a ha­ját, 10 százalékuk kéthetente, il­letve havonta kerít erre sort. Az is kiderült, hogy minden ki­lencedik ember csak kétnaponta cserél fehérneműt, sőt minden 18-dik polgártársunk háromna- ponta vagy még ritkábban váltja le elpiszkolódott alsóneműjét. A háztartások 14 százaléká­ban soha semmilyen fertőtlení­tőszert nem használnak. A szemetesedényt minden hato­dik család csak havonta vagy még nagyobb időközönként mossa ki. Minden tizenharma­dik háztartásban a mellékhelyi­ség takarítására heti egy alka­lomnál is ritkábban kerül sor. (n. zs.) Átalakult az Orbán-kormány Egy új korszak kezdeteként minősítette Orbán Viktor miniszter- elnök kormánya átalakítását. Az új kormánytagok várhatóan még karácsony előtt leteszik a hivatali esküt. Szükségünk volt a mögöttünk álló másfél évre ahhoz, hogy az elmúlt kormányok hibáit kiiga­zítsuk, majd saját kormányun­kon is bizonyos korrekciókat hajtsunk végre - magyarázta a kabinet átalakításának okait a kormányfő a tegnapi szűk körű sajtótájékoztatón. Elmondta: elégedett volt gaz­dasági minisztere munkájával, már csak azért is, mert „példát­lan tettet kellett végrehajtania”. A következő feladatokhoz azonban nem egy professzorra, hanem egy gyakorlati szakem­berre van szükség, s Matolcsy György ilyen ember. Ami Chikán Attila jövőjét illeti: el­vállalta a Miniszterelnöki Gaz­dasági Tanácsadó Testület el­nöki posztját, miközben visz- szatér az egyetemi katedrára is. Ugyancsak feláll a bársony­székből Hámori József kultusz- miniszter is,. A miniszterelnök azért döntött a változtatás mel­lett, mert Hámorira a tudo­mánypolitikai titkárság vezeté­sét bízza. Az új miniszter Rockenbauer Zoltán lesz. Szerkesztőségünk megkér­dezte: várhatók-e a közeljövő­ben minisztercserék? Orbán Viktor azt válaszolta, hogy to­vábbi változtatásokra nem gondol, bár nem lehet tudni, hogy az élet mit hoz. Hozzátet­te: meglepve olvassa a sajtóban a Járai Zsigmond esetleges tá­vozásával kapcsolatos híreket, ugyanis a pénzügyminiszter a kormány egyik legnépszerűbb tagja, aki nagyon megkönnyíti a miniszterelnök munkáját s nem tervezi leváltását. Egy másik kérdésre válaszol­va a miniszterelnök aláhúzta a kisgazda miniszterek azért ma­radnak a helyükön, mert ezek­nél a tárcáknál nem indokolt az azonnali változtatás. Orbán Vik­tor cáfolta, hogy egy Torgyán Jó­zseffel korábban megkötött koa­líciós alku állna a háttérben. Mint mondta, ha úgy látná jó­nak, bármikor, bármelyik mi­niszterét lecserélhetné. T. M. Rockenbauer Zoltán 1960. ja­nuár 4-én született Győrben. 1983-ban a nyíregyházi Bes­senyei György Tanárképző Fő­iskolán könyvtár és magyar nyelv és irodalom szakos általá­nos iskolai tanári diplomát szer­zett, de 1991-ben az ELTE-n el­végezte a néprajz szakot is. Az 1970-es évek végén került kapcsolatba a demokratikus ellenzékkel. 1988. április 30-án belépett a Fiatal Demokraták Szövetségébe. A Fidesz képviselőjeként 1989 nyarán a három­oldalú politikai egyeztető tárgyalásokon tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjá­nak. 1993-1994 között a Fidesz alelnöke. 1990 óta országgyűlési képviselő, s aktívan részt vett a parlamenti bizottságok munkájában. 1998 de­cemberétől Orbán Viktor miniszterelnök kül­politikai főtanácsadója. 1999. szeptember Fjé­től a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtit­kára. Angol és francia nyelven beszél. Nős. Matolcsy György 1955. júli­us 18-án született Budapesten. A budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetem ipari ka­rán szerzett diplomát 1977- ben. 1978-ban a Pénzügymi­nisztériumba került. 1986-ban a Pénzügykutató Rt.-hez ke­rült kutatónak, tanácsadónak. 1990 májusában Antall József miniszterel­nök személyes gazdasági tanácsadójává ne­vezte ki, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára lett. 1990 decemberében állam- titkári tisztségéről lemondott. 1991 októbe­rétől három éven át a magyar kormány kép­viselője a londoni székhelyű Európai Újjá­építési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazga­tótanácsában. A Fidesz gazdasági szakértő­jeként 1998-ban ő készítette a párt gazdasá­gi programját. 1998 végétől Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági tanácsadó testüle­tének tagja. Nős, két gyermeke van. Vita a Corvin-kitüntetésekről A kormány módosítani szándékozik az ország kitüntetéseiről szó­ló törvényeket. A Kossuth-díjjal és a Szechenvi-díjja! járó jelvények „jelenlegi formájukban és kivitelezésükben egy letűnt és történel­mileg meghaladott korszak ízlésvilágát idézik”, ezért helyette Kos­suth és Széchenyi bronzszobrát fogják kapni a kitüntetettek. A törvénytervezet ezen kívül felhatalmazza a miniszterelnö­köt a Magyar Corvin-lánc, a Magyar Corvin-koszorú és a Magyar Corvin-díszjelvény alapítására és adományozásá­ra. Az ártatlannak tűnő előter­jesztést a szocialisták és a sza­baddemokraták elfogadhatat­lannak nevezték és hevesen tá­madták. Szerintük éppen a Corvin-kitüntetések újraalapí­tása idézi egy letűnt és törté­nelmileg meghaladott korszak ízlésvilágát. A kitüntetéseket ugyanis 1930-ban Horthy Mik­lós kormányzó alapította, utol­jára 1943-ban adományozták. Döntött a Ház a 2001. évi népszámlálásról is. 2001 febru­árjában kérdezőbiztosok fog­nak felkeresni mindannyiun­kat és kikérdeznek a családi körülményeinkről, iskolázott­ságunkról, foglalkozásunkról, lakásunkról és még sok min­den másról. Az adatszolgálta­tás kötelező, csupán az egész­ségi állapotra, a vallásra és a nemzetiségre vonatkozó kérdé­sekre önkéntes a válaszadás. „90 nap alatt a Föld körül” címmel azt kérdezték Torgyán József földművelésügyi és vi­dékfejlesztési minisztertől, hogy mennyibe kerül és mi a haszna a miniszter idei, össze­sen 91 napos külföldi útjai­nak? A válaszból megtudhat­tuk, hogy Torgyán József a költségek 70 százalékát sem használta fel, az eredmény pe­dig az, hogy nincs eladatlan vagy eladhatatlan termés Ma­gyarországon. Miért késik a földalapú támo­gatás kifizetése? - kérdezték. Erre azt válaszolta Torgyán mi­niszter, hogy eddig 11 milliár- dot fizettek ki mindazoknak, akik regisztráltatták magukat. A meghosszabbított határidőben még további kétmilliárdot szán­dékoznak kifizetni. S. Á. Posztok szétválása. A kor­mányfői és a pártelnöki poszt szétválasztásának elsődleges célja az, hogy világosan elhatá­rolódjanak egymástól a kor­mányzat és a párt funkciói - kö­zölte kedden Szájer József, a Fi­desz alelnöke, frakcióvezetője. A politikus annak kapcsán nyi­latkozott, hogy a párt elnöksége hétfő éjszakai ülésén úgy dön­tött: megfontolásra javasolja a Fidesz szervezeteinek és válasz­tott testületéinek a pártelnöki és a miniszterelnöki megbizatás szétválasztását. Képzési program. Lamperth Mónika MSZP-alelnök kedden beszámolt arról, hogy az MSZP elnöksége elfogadta a párt jövő évi képzési program­jának tervét. Az oktatással az érdeklődő és tehetségesnek bi­zonyuló fiatalokat igyekeznek alkalmassá tenni arra, hogy a későbbiekben szocialista szí­nekben közszereplőként tevé­kenykedjenek. A különböző képzéseken több száz, elsősor­ban főiskolás és egyetemista fiatal vesz részt. Döntés a sztrájkról. A repre­zentatív vasutas-szakszerveze­tek illetékes testületéi csütörtö­kön döntenek arról, hogy le- gyen-e sztrájk december 20-án - közölték a szakszervezetek ve­zetői a Vasúti Érdekegyeztető Tanács (VÉT) ülésén kedden. A szakszervezetek képviselői ar­ról is tájékoztatták a munkaadó delegációját, hogy a vasutas- sztrájk időtartamáról a három szakszervezet egyeztet, s a dön­tést ezt követően hozzák nyilvá­nosságra. Megfigyelői státus. Az Euró­pai Néppárt a múlt héten dön­tött arról, hogy megfigyelői stá­tussal tagjai sorába fogadja a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséget - jelentette be ked­den, Budapesten Surján László, az MKDSZ elnöke. Médiagyakornokok. A Füg­getlen Médiaközpont és a Ro­ma Sajtóközpont közös média­gyakornoki programjának ki­lenc végzős hallgatója vehet át oklevelet szerdán Budapesten - jelentette be a Független Mé­diaközpont. A közlés szerint az elmúlt évben indított kép­zéssel a központ elő akarja se­gíteni, hogy a tehetséges, leg­alább középiskolai végzettségű roma fiatalok újságírói pályára lépjenek. Élelmiszer a rászorulóknak. A közelgő ünnepek alkalmából a Co-op üzletlánc száz, hátrá­nyos helyzetű gyerekeket nevelő vidéki iskolának, óvodának élel­miszercsomagot ajándékoz. A megkérdezettek enyhe elége­detlensége tükröződik a politi­kusok kelet-magyarországi nép­szerűségi listáján. Kisebb-na- gyobb mértékben tizennégy po­litikus indexe romlott, s nyolcé javult a hónap során. Boross Pé­ter megítélése 5 ponttal jobb, Kövér László népszerűségveszté­se viszont október óta folyama­tos és jelentős; a lista középme­zőnyéből szorult a jelenleg el­foglalt huszonkettedik helyre. A lista első négy helyén a sor­rendben nincs változás, az 5. és a 6. helyen Dávid Ibolya helyet cse­rélt Horn Gyulával. A legjobb megítélésnek örvendő pártelnök Kovács László (MSZP), a legnép­szerűbb miniszter Martonyi Já­nos külügyminiszter, a legelis­mertebb pártelnök-miniszter pe­dig Dávid Ibolya (MDF). A ke­let-magyarországi választók Tor­gyán József (FKGP) és Csurka István (MIÉP) pártelnökök tevé­kenységét látják legkevésbé elis­merésre méltónak, a miniszterek közül pedig Deutsch Tamás, Kö­vér László, Torgyán József és Pintér Sándor teljesítményét ta­lálták a leggyengébbnek. Politikusok népszerűségi listája A Szonda Ipxas noueinöeci felmérése kft, fül Söiiat Rewáus urnmt imm item Árpa« literié Gábor Mmt Gfm '*> ASta (T* dT. ta I 1I fi 11.T1 Wvl íyf' \>vm Kamat OrBáti magyar Járás tkS Ader Ctoi Szarsa Balsa. W 8 ars» Alis Stájsr ftumpr xwnn Kom leegjan Flitter Csűrne mm Getter fitter Sálim tep»« <slata JfeM» Attila Istete mm filter Peter #to*f Ittfáft Liute terse? linmt iswart „A-3 0 i j et| r ■ *2 Ö-1 + 3: 55 [ 51 i 51 50 51 51 §8 ^72^09 Ifit'@94 ^94 J«T ^38 Js2 ^44 |<? |a4 37-^79 M ^80 J» ^83 ^79 ^87 Z.WS&, .ficzprvx ■ aSu^& Az adtóteMHui ideje, 1S9S. fiovum&sr 5-»6. Media: ízemsiyes,. y&zmofäß a Itoresa**«, a nem ffcruee szerte nwsnSB'azsK 2- KertiBfves megKetdüass. A tnogKerdezeUeK aunnes: «JUH. Ufeá az A rs^süiSEsíüsesj purúi«t<n ild lüü q tejedhefc áö pori raj$ Ar&asn- egaSi országot VépvíSíllK, WJíŰtClK iJÍM a teMS JPSZ6y:(#&£. AkUiSL íffl, a SíKÍ-i» ísayj? ríávusisűsm» jSföL A 186arl kÖZ$8 kúiQ ißSye»! ’B sveí; és irktocbs ítvzrJÓ «étet-ircacgyanarszáQi A C.1T? ÍVCA-«. Az ;í:c:rír,/,lTttixna­<KtitetyO üsayyai állsrrgsöplr. az sepKiiuuiég és a megKeroiuunsK xrR^iijiMYBKtTO^slaSöwjBisiMOsri adjáK insy. Sí;y aS-r:

Next

/
Oldalképek
Tartalom