Nógrád Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-304. szám)
1999-12-01 / 280. szám
8. oldal Világtükör 1999. december 1., szerda Napirenden az internetes kereskedelem Fidel Castro nem mert elutazni a seattle-i csúcsértekezletre Bili Clinton amerikai elnök helyi idő szerint hétfő este, a Kereskedelmi Világszervezet miniszteri értekezlete előtt egy nappal azt szorgalmazta, hogy a köz érdekében korszerűsítsék az internetes üzletkötések jogi szabályozását, megkönnyítve az ilyen jellegű kereskedelmi tevékenység fejlődését, ugyanakkor jobban védjék a fogyasztók érdekeit is. Az elnök felszólította az amerikai kereskedelmi minisztériumot, hogy álljon egy olyan munkacsoport élére, amely áttekinti az internetes üzleti tevékenység elé korlátokat állító jogszabályokat, és kezdeményezi azok felülvizsgálatát. Clinton szerint különösen a fogyasztóvédelmi előírások szorulnak megerősítésre. Az elnök egyébként - közölte a Fehér Ház - közvetlenül nem Több tízezren tiltakoztak Seattle-ben a WTO ellen fotó: feb/reuters vesz ugyan részt a WTO miniszteri értekezletének munkájában, de szerdán egy ebéddel egybekötött találkozón beszédben fejti ki a küldötteknek a világkereskedelem liberalizálásával kapcsolatos amerikai álláspontot. Helyi idő szerint ugyancsak szerda reggel- európai idő szerint szerda este- az elnök Seattle-ben találkozni kíván a WTO tevékenysége ellen tiltakozó farmerek képviselőivel. Fidel Castro kubai elnök eloszlatta azokat a találgatásokat, amelyek szerint esetleg az Egyesült Államokba utazik a WTO csúcstalálkozójára. Castro hétfőn közölte: nem megy el, mivel csapdát állíthatnak neki és letartóztathatják. „Nyilvánvaló, hogy az amerikai kormány nem tartja kívánatosnak jelenlétemet Seattle-ben - irta levelében a kubai elnök Jim McDermott demokrata képviselőnek, aki meghívta Castrót a WTO-csúcstalálko- zóra. Castro szerint az amerikai hatóságok nem adnának neki beutazási vízumot, és ezért nem is folyamodik érte, el akarja kerülni az elutasítással járó megaláztatást. Washingtonban viszont közölték: ha Castro vízumot kért volna, az Egyesült Államok az esemény házigazdájaként köteles lett volna neki azt megadni. A WTO-ról dióhéjban 1 Minek a rövidítése a WTO? A genfi székhelyű World Trade Organization, a Világkereskedelmi Szervezet neve, 135 tagország együttműködése abból a célból, hogy minél szabadabbá váljék a nemzetközi kereskedelem. 1 Mikor jött létre? Elődje a hetvenes években hazánkban is sokat emlegetett GATT (Általános Vámkereskedelmi Egyezmény) volt, amelyet 1947-ben az ENSZ égisze alatt alapított meg 23 ország a háború utáni kereskedelem liberalizálására. Ez alakult át 1994-ben WTO-vá. Hogyan oldódnak meg a kereskedelmi viták? Ha valamelyik tagország - egy másik tagország számára sérelmes kereskedelmi gyakorlata miatt - a WTO-hoz fordul, a szervezet igyekszik közös asztalhoz ültetni a feleket. Ha ez nem sikerül, a WTO felállít egy döntőbíróságot, amelynek Ítélete nem kötelező érvényű ugyan, de az az ország, amelyik csökönyösen megsérti a WTO alapelveit, számíthat arra, hogy a többi ország kereskedelmi szankciókat léptet életbe ellene. IMit jelentenek a „fordulók”? A GATT történetéből eredeztethető: időről időre nagyobb szabású, átfogó tárgyalásokat tartottak a világkereskedelem fejlesztéséről. Ezek olykor több évig is eltartottak, de nagyban hozzájárultak a világkereskedelem liberalizálásához. Eddig nyolc forduló volt, a seattle-i a kilencedik, amely előre láthatóan legalább 3 évig fog tartani. 1A korábbiakat „tokiói”, illetve „uruguayi” fordulónak nevezték el. Várhatóan hogyan hívják majd a mostanit? Ez érzékeny pont: Amerika „seattle-i fordulónak” keresztelné el, az európaiak viszont inkább „millenniumi fordulónak” neveznék. Hiába, egy ilyen döntés sem könnyű a világkereskedelemben. A második világháború utáni legvéresebb évtized zárul Kisebbségi konfliktusok Európában Csak úgy kerülhető el újabb etnikai válságok kirobbanása Európában, ha a nemzetközi közösség a konfliktusok korai szakaszában segítőleg beavatkozik - véli Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi jogi biztosa. A posztjáról hamarosan távozó Max van der Stoel leszögezte, hogy le kell vonni a boszniai és koszovói háborúk keserű tanulságait. „Európa a második világháború óta legvéresebb évtizedének végéhez közeledik. Szükség van arra, hogy a nemzetközi szervezetek és a nagyhatalmak összehangolják tevékenységüket az etnikai összetűzések megelőzésére vagy lecsillapítására. Több európai országban ma is szinte mindennaposak a konfliktusok a kisebbségek és a többség között - vélte az egykori holland külügyminiszter. A nemzetközi . közösség mindazonáltal már tanult az elmúlt időkben elkövetett hibákból. Szlovákiával szemben például az Európai Unió szigorú feltételeket támasztott a kisebbséggel szembeni bánásmód és a demokrácia megszilárdításának területén ahhoz, hogy közelebb kerüljön a csatlakozáshoz. Jósé Maria Aznar spanyol kormányfő konzultációt kezdett a parlamenti pártokkal, hogy közös stratégiát alakítsanak ki válaszul az ETA baszk szakadár terrorszervezet bejelentésére, miszerint felfüggeszti az általa 14 hónapja bejelentett egyoldalú fegyverszünetet. A társadalmi szervezetek és az intézmények is megpróbálnak hatással lenni az ETÁ-ra, és koordinálni az állampolgári reakciókat. Még csütörtökig írásos dokumentumot szeretnének nyilvánosságra hozni, amelyben megpróbálják rábírni az ETA-t a fegyverszünet pénteki felfüggesztésének elhalasztására. Az északír nemzetgyűlés számos képviselője vonult ki a belfasti Stormont-palota nagyterméből, amikor a Sinn Fein párt bejelentette, hogy Martin McGuinniss-t javasolja a belfasti koalíciós kormány egyik miniszterévé, és maga a politikus az angol nyelvű igen előtt előbb Írország nemzeti nyelvén, gaelül közölte, hogy elfogadja a jelölést. Bár már napok óta a levegőben lógott, hogy a Sinn Fein azt a személyiséget fogja miniszteri tárcával jutalmazni, aki fő tárgyalója volt az északír béke előkészítésekor, a brit koronához hű parlamenti képviselők mégis felhördüléssel fogadták a bejelentést, hogy a politikus a jövőben az északír tartomány oktatási ügyeiért, a jövő nemzedékének neveléséért lesz felelős. Kémkedő amerikai diplomatát lepleztek le Moszkvában Elfogták, majd elengedték Moszkvában kémkedő amerikai hölgyet vettek őrizetbe, majd átadták az amerikai konzulnak a diplomáciai mentességet élvező asszonyt. Alekszandr Zdanovics, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szóvivője kedden számolt be arról, hogy hétfő este kémkedés közben tetten érték Cheri Leberknight amerikai diplomatát. A 33 éves másodtitkámál talált tárgyak listáját, a diplomata státussal össze nem egyeztethető tevékenységről beszerzett bizonyítékokat jegyzőkönyvben rögzítették, majd az orosz külügyminisztérium képviselőinek jelenlétében átadták a diplomatát az amerikai konzulnak. Az FSZB szerint az amerikai nagykövetség katonapolitikai osztályának másodtitkára hivatásos hírszerző, a CIA munkatársa. Leberknight „egy orosz állampolgáron keresztül államtitoknak minősülő katonai-hadászati információkat igyekezett megszerezni” - közölte az FSZB szóvivője. Az amerikai konzulnál határozott tiltakozást jelentettek be az orosz hatóságok, de kiutasításról egyelőre nem esett szó. A moszkvai amerikai nagykövetség minden kommentártól elzárkózott. Az NTV nevű tévétársaság kommentárjában úgy vélekedett: az FSZB akciója válasz arra, hogy a közelmúltban az Egyesült Államokban őrizetbe vették a haditengerészet egyik tisztjét, Daniel Kinget, aki a washingtoni állítások szerint Oroszországnak dolgozott. Igor Ivanov orosz külügyminiszter kedden reményét fejezte ki, hogy a kémügy nem lesz kedvezőtlen hatással az orosz-amerikai kapcsolatokra. Hírek röviden A Külügyminisztérium tiltakozása A Külügyminisztérium vezetése kedden bekérette Balsa Spadijert, Jugoszlávia budapesti nagykövetét, és kifejezte tiltakozását amiatt, hogy Dezső Jánost, a Magyar Rádió belgrádi tudósítóját kiutasították az országból - közölte Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára. A magyar fél elvárja, hogy a jugoszláv hatóságok tegyék lehetővé az indokolatlanul kiutasított, magyar-jugoszláv állampolgárságú tudósító mielőbbi visszatérését Belgrádba. Francia-német csúcstalálkozó A csecsenföldi helyzetről és az Európai Unió leendő közös védelmi erejéről tanácskozott Párizsban Gerhard Schröder német kancellár és Jacques Chirac francia köztársasági elnök. A két politikus felszólította Oroszországot, hogy tartsa be Ígéreteit, és tegye lehetővé, hogy az EBESZ küldöttsége látogatást tegyen Csecsenföldön. Figyelmeztetés Szerbiának Az Európai Unió azt követelte a belgrádi hatóságoktól, hogy azonnal engedjék be az országba a Nis és Pirot városának szánt fűtőolaj- szállítmányt, amely november 24. óta vesztegel a jugoszláv-mace- dón határnál. Eközben az ellenzéki kézben lévő dél-szerbiai Pirot város vezetése éhségsztrájkot helyezett kilátásba arra az esetre, ha nem kapják meg a fűtőolajat. Kohl a titkos számlákról A volt német kancellár elismerte, hogy titkos számlákat használt a CDU-nak szánt adományok kezelésére, de azt tagadta, hogy őt valaha is megvesztegették volna. Kohl szerint a titkos számlákról a helyi pártszervezetek kaptak pénzt. Arafat Moszkvában Az orosz fővárosban tartózkodó palesztin vezető telefonon folytatott megbeszélése során megállapodott Borisz Jelcinnel, hogy az államfő Palesztinába látogat Krisztus születésének 2000. évfordulója alkalmából. A palesztin politikus szerint az orosz elnök látogatása hozzájárulhat a közel-keleti békefolyamat élénkítéséhez. Beiktatták Leonyid Kucsmát Letette a hivatali esküt Ukrajna újraválasztott elnöke. A beiktatási ünnepségen mondott beszédében az államfő állást foglalt a gazdasági reformok folytatása, az ország európai uniós orientációja, az Oroszországgal való partneri viszony, a szomszédos országokkal, és a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés mellett. Üjabb Mars-kísérletek A tervek szerint pénteken két szonda csapódik be óránkénti 72 ezer kilométeres sebességgel a Mars felszínén. Az energia mintegy két méter mélyre fúlja be a szondákat a talajba, ahonnan azok információkat továbbítanak majd a Földre. A fő kérdés, amelyre választ keresnek a kutatók az: van-e víz a Mars felszíne alatt? A felelet azt is eldöntheti: volt-e, van-e élet a vörös bolygón? A szondák mérik a talaj hőmérsékletét is, és ötven órán át továbbítják adataikat az időjárásról. Becsapódási helyük kétszáz kilométerre lesz attól a helytől, ahol nem sokkal később leszáll majd a Mars Polar Lander elnevezésű, műszerekkel zsúfolt amerikai űrszonda. Az égi jármű január harmadika óta van úton, és a bolygónak egyik lapos, lépcsőzetes területén fog landolni, a 75. és,a,78. défl-szélépspgj fqk, között. t ■- ■ * * ..# »'.• ■ i » •/ A leszállást fékezőrakétákkal hajtják végre. A szonda felszereléseihez tartozik egy orosz gyártmányú lézer, amely jég- és porrészecskéket keresve a Mars légkörét három kilométeres magasságig kutatja át. A kamera még a leszállás előtt megkezdi működését, és továbbítja a felvételeket a Földre. Működésbe lépnek a meteorológiai műszerek, valamint egy-egy hő- és gázanaüzátor is. A nagy reményekre jogosító kísérleteknek van már előzményük: 1997-ben ért el a távoli bolygóhoz a Mars Global .Surveyor,, amely 450 kilométer ' ; ff 4 4 * ' ' + e * * 4 * * magasságból a terület nagy részét pontosan feltérképezte. A Földre továbbított adatokból többek között kitűnt, hogy a századokon át emberi arcformának vélt rajzolat a Marson - hegyvonulat. A kísérletekre az utóbbi időben nem fordítottak kellő figyelmet: egy harmadik szondának néhány hete el kellett volna érkeznie a Marshoz, hogy aztán reléállomásként szolgáljon a műszerek adatainak továbbításához. Ám ez a szonda megsemmisült, igy most más adattovábbítási lehetőségről kellett gondoskodni. A kutatók szerint a legújabb vizsgálatok mindenesetre választ adhatnak arra a kérdésre: mi szükséges ahhoz, hogy ember is eljusson majd a vörös bolygóra? S merre vannak a legjobb leszállóhelyek? , FEB Ez nem vicc! Ez a Jó vicc! csak 89 Ft 93000 forint értékű nyeremény 39 skandl plusz poén betű=szám rejtvény #
