Nógrád Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-07 / 285. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép PÁSZTÓ 1999. december 7., kedd 2000-ben is biztonságban lesznek a pénzintézeti megtakarítások Kár nem érheti az ügyfeleket Szerkesztőségünktől többen kértek segítséget abban: kér­dezzük meg a bankoktól, pénzintézetektől, hogy felkészül- tek-e a 2000. évre, ügyfeleik mennyire érezhetik bizton­ságban megtakarításaikat, szükséges-e írásos garancia az ügyfeleknek érdekeik érvényesítéséhez. Csabáné Marosvári Márta, az OTP Salgótarjáni Igazgatóság osztályvezetője a következő­ket válaszolta:- Bankunk legalapvetőbb érdeke ügyfeleink pénzesz­közeinek és befektetéseinek biztonsága. Felkészülten vár­juk az ezredfordulót. A felké­szülés immár harmadik éve belső és külső szakértők együttműködésével zajlik. Bankunk informatikai rend­szerei 1999. szeptember 30- tól egységesen a 2000. év kö­vetelményeinek megfelelően működnek, amit a bank teljes rendszerére kiterjesztett tesz­tek igazolnak. A dátumvál­táshoz kapcsolódó feladatok elvégzésére mintegy másfél milliárd forintot áldozott az OTP. Az alapos felkészülés eredményeként az ügyfelek kiszolgálása a normál banki üzletmenet szerint zajlik 2000. január elején. A bank- jegykiadó automaták ünnep­napokon is 24 órás üzem­módban működnek, ezért nem érdemes a szükségesnél több készpénzt felvenni, mert a bankszámlán biztonságo­sabb helyen van és kamato­zik. Készpénz mindig lesz az automatákban elegendő, mert 80 százalékos fogyás után a gép automatikusan jelez, a központ pedig azonnal intéz­kedik az újratöltésről. Az ün­nepek idején várható erősebb pénzforgalom miatt a szoká­sosnál több pénzszállító autó dolgozik majd. Ha valakinek mégis problémája adódna, az automaták használatával hívja segítségül a HELP DESK-et: 06-1-2 5 0 5 3 14; 06^10-401-401- Bankunk minden ügyfelé­vel és további partnereivel szerződéses jogviszonyban áll, amely meghatározza az együttműködés feltételeit és jogi garanciáit. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a hitelintézeti törvény és a pol­gári törvénykönyv rendelkezé­sei az irányadók. Bankunk nem csupán saját rendszereit tesz­telte, hanem intenzíven együttműködik partnereivel, szolgáltatóival. Felkészültsé­güket a bank gondosan és egyenként tesztelte, emellett 2000-es megfelelőségi nyilat­kozatot is kért tőlük. Adatain­kat egyidejűleg többféle adat­hordozón - közte papíron is - tároljuk, így adatvesztés nem fordulhat elő. Az előbbiekből egyértelműen következik, hogy az OTP Bank ügyfeleit anyagi veszteség, kár nem ér­heti. * Gordos László, az Erste Bank Hungary Rt. salgótarjáni fiók­jának vezetője az alábbiakat mondta:- Az Erste Bank Hungary Rt. a 2000. évre való felkészü­lés jegyében informatikai és kommunikációs rendszerének tesztjeit - a fiókhálózatra is ki­terjedően - befejezte. Ennek alapján elmondható, hogy bankunk az évszámváltásra felkészült. E tényről ügyfele­inket bankszámlakivonatukon írásban is tájékoztattuk. Amennyiben valaki a bi­zalmatlanság okán mégsem kívánja év végén a bankban tartani pénzét, a hivatalos üz­leti órákban bármikor rendel­kezhet megtakarításáról. * Tamás Péter, a Budapest Bank központjának „2000 év” prog­ramvezetője a következőkről tájékoztatta lapunkat:- Budapest Bank alaposan felkészült. Felkészülésünket egyfelől a magyar pénzügyi rendszerrel kialakított szigorú követelményrendszernek megfelelően végeztük és emellett, a GE Capital legma­gasabb szinten irányított, leg­jobb módszertanát és gyakor­latát is alkalmaztuk. Nyugodtan állíthatjuk, felkészülten várjuk az új év­ezredet. Nem lehet baj. Ügy­feleink megtakarításaikat tel­jes mértékben biztonságban tudhatják. Ezt az 1997 má­sodik fél évében kezdett programunk végrehajtása alapján állítjuk, mely magá­ban foglalja, hogy minden rendszerünket sikeresen teszteltük. Ezzel párhuzamo­san az üzletfolytonossági terveinket is aktualizáltuk, továbbá felállítottunk egy speciális szakemberekből álló irányítóközpontot, mely vezényli, követi és ellenőrzi a dátumváltást a bank min­den területén.- Külön garanciára nincs szükség, ugyanis az ügyfele­ink és a bank között érvény­ben lévő általános szerződési feltételek jelentik az ügyfelek számára a garanciákat. V. K. „A szakmai munka a pénzzel szemben mindig hátrányt szenvedett” • • „Övön aluli ütés” Bátonyterenyén? (Folytatás az /. oldalról) Ady Endre Művelődési Köz­pontba és amely ezután fokozato­san elsorvadt. Hangot adott azon félelmének, hogy összevonás ese­tén ez megismétlődhet. A Kas­télykerti Művelődési Ház és az Ady Endre Művelődési Központ sajátos arculatú intézmények. Feltette a kérdést, hogy a költsé­gek ilyen módon történő csök­kentése ér-e annyit, hogy ez az arculat sérüljön? Nagy Mihály képviselő megerősítette: mindkét intézmény különböző adottsá­gokkal rendelkezik, különböző feladatokra specializálódott, ezért nem tartja célszerűnek az össze­vonást. Szeberényiné Érdi Éva, a Kastélykerti Művelődési Ház igazgatója hangsúlyozta, hogy Bátonyterenye speciális város, speciális intézményrendszerrel. Körülményes a településrészek közötti átjárhatóság, ezért fél, hogy felborul az egyensúly: ha tagintézmény lesz, az Kisterenye településrész művelődésére ked­vezőtlenül hat. A kastélykerti óvoda megszün­tetésével kapcsolatosan Berki Ju­dit elmondta, hogy országosan el­ismert óvodáról van szó, ahol a Montesszori-módszer szerint fo­lyik a nevelés. Élvezik a Soros Alapítvány támogatását, szívesen járnak ide a gyerekek. Ha mégis a megszüntetéséről születik döntés, az a szülők, a gyerekek ellen tör­ténne. Nagy Mihály képviselő sem tartotta célszerűnek a gyer­meki közösség felbontását, mint ahogyan a két óvodaigazgatóság egyesítését sem. Azt javasolta, hogy ha egységes elképzelés lesz a kastély hasznosításáról, ezt a kérdést majd akkor tűzze napi­rendre a testület. Jászai Nagy István képviselő hangsúlyozta, hogy a népkerti óvodában ko­moly munka folyik: most is a szakmai munka mellett ágál, bár úgy érzi, hogy az a pénzzel szemben mindig hátrányt szen­ved. Pét re Lajosné, az I. számú óvodaigazgatóság vezetője az összevonás legnagyobb akadá­lyának a földrajzi elhelyezkedést látta. Utalt arra, hogy az idén fo­gadták el azt a pedagógiai prog­ramot, amelyben a személyiség egyéni fejlesztését tűzték ki célul. Ennek érdekében jelenleg a szü­lők óvodát és óvónőt is választ­hatnak. Hangsúlyozta azt is, hogy a nagybátonyi Kiserdei óvoda bezárása veszélyeztetné az alap­ellátást. Radicsné Pintér Ilona, a 2. számú óvodaigazgatóság ve­zetője a dolgozók nevében is azt sérelmezte, hogy a bizottság tele­fonon kért statisztikai adatokat, tagjai közül senki nem volt arra kíváncsi, hogyan dolgoznak ezekben az intézményekben. Mint mondta, védik és féltik ér­tékeiket: a kastélykerti óvoda or­szágos hírnévre tett szert, hogyan lehet eredményesen nevelni az etnikai kisebbséghez tartozó gye­rekeket. Hozzátette azt is, hogy olyan feladatokat is magukra vál­lalnak a költségek csökkentése érdekében, amelyekre nem futná a költségvetésükből. Hangot adott azon véleményének, hogy a kastélyban addig van élet, amíg ott van az óvoda. Jogosan lehetne tehát elvárni, hogy legalább megnézzék, mielőtt bezárják. Szabó Istvánné, a 3. Számú Általános Iskola igazgatója „övön aluli ütésnek” nevezte, amikor áttanulmányozták az anyagot. Hangsúlyozta: nem hogy csökkenne, hanem a nyo­mor térnyerésével egyre inkább növekszik a tanulási zavaros gye­rekek száma. Az általános isko­lákba történő integrálást kivite­lezhetetlennek tartják, mert a fo­gyatékos gyermekek nem alkal­masak a normál tanmenet felvéte­lére. Ha már mindenáron változ­tatni kell, akkor inkább a megyé­hez való átadást tartanák elfo­gadhatónak. Dr. Balázs Ottó polgármester a vita összegzéseként elmondta, hogy több képviselő nem akarta behozni az anyagot a testületi ülés elé, mondván, hogy az in­tézményi érdekképviseleti egyez­tetéseket kíván. Az előkészítés során elhangzottak érvek, ellen­érvek, a fő hangsúlyt azonban arra kell helyezni: Bátonyterenye önkormányzata is meg meri-e tenni azokat a lépéseket, amelye­ket máshol már régen megtettek. Hangsúlyozta, hogy nem szakmai átvilágításról van szó, hanem ar­ról, hogy a kötelező és önként vállalt feladatokat lehetne-e a je­lenleginél jobban végrehajtani. Ennek érdekében javasolta, hogy a konkrét feladatok szakmai ki­dolgozó munkájával a polgár- mesteri hivatal szakapparátusát bízza meg a testület. Teendőként vetődött fel, hogy a jelenlegi böl­csődei struktúrán változtatni kell, amelyre 3 alternatíva kínálkozik: tagintézményként működjön, va­lamelyik óvodai rendszerbe bein­tegrálják, illetve a szociális ellátó rendszer keretein belül javítsák a kihasználtság fokát. A képviselők végül is egyetér­tettek a javaslattal, mint ahogyan azzal is, hogy a két óvodaigazga­tóság helyett egy irányítsa a je­lenleg nyolc, később változó számú tagóvodát. Igennel szava­zott a testület arra a kérdésre, hogy Bátonyterenye város két művelődési intézménye egy igazgatás alatt működjön. Arra a kérdésre, hogy kezdeményezzék- e a 3. Számú Általános Iskola megyei fenntartásba való átadá­sát, a képviselők egyhangú nem­mel szavaztak. Hegedűs E. Beszélgetés Horváth Gáborral, a mezőgazdasági szövetkezők főtitkárával az agrárválságról „Fillérezö” költségvetési támogatások Nógrádi szerzője is van a jubileumi kiadványnak „Számvevőszéki almanach” A közelmúltban ünnepelte a fővárosban újjáalakulá­sának tízéves jubileumát az Állami Számvevőszék (ÁSZ). A születésnap al­kalmából tartott ünnepsé­gen számos külföldi ven­dég, vezető hazai politikus, közjogi méltóság is megje­lent. Az évforduló tisztele­tére almanach jelent meg, amelynek szerzői között ott találhatjuk dr. Gajzágó Aladár nyugalmazott sal­gótarjáni tanárt is, aki szintén meghívást kapott a rendezvényre.- Az egész napos program délelőttjén sok értékes elő­adást hallhattunk az ÁSZ je­lenéről, tevékenységéről. Délután a Kerepesi temetőben a résztvevők megkoszorúzták az újjáalakult Állami Szám­vevőszék egykori elnökének Hagelmayer Istvánnak a sír­ját, majd ezt követően lerótták kegyeletüket Gajzágó Sala­mon nyughelyénél, aki 1870 és 1897 között, elsőként volt elnöke a szervezetnek.- Ón mint egyik leszárma­zottja, dolgozatot is készített Gajzágó Salamon munkássá­gáról.-A 10 éves évforduló al­kalmából több száz oldalas „Számvevőszéki almanach” készült, amelyben kivonato­san megemlékeznek Gajzágó Salamonról, akinek életéről és munkásságáról az Állami Számvevőszék felkérésére 40 oldalas visszatekintést írtam. Ezt, mint az almanach külön mellékletét elküldték, s aján­lották számos politikus, köz­jogi méltóság figyelmébe. A salgótarjáni cicaszépségverseny eredménylistája „Csizmás Kandúr” Horváth Gábort, a Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkárát arra kértük, hogy vá­laszoljon az agrárválsággal kapcsolatos kérdéseinkre, adja közre az MOSZ testületi állás- foglalásaiból fakadó vélemé­nyét a jelen helyzetből való ki­lábalást illetően.- Miben foglalhatók össze a válság eddigi tapasztalatai?- Következményei már itt vannak. Kihasználatlanok a termőföldek, értékük pedig csökken. Beruházásra, fejlesz­tésre, a nemzeti források két- három százalékát, az arányos­nak a felét, vagy negyedét for­dítják, megrajzolva a minőség és a technológia versenyképes jövőjét. A koncentrált mező- gazdasági feldolgozó és keres­kedő szervezeti rendszer diktá­tuma érvényesül a szerződéses kapcsolatokban. A váltakozó kormányok mindegyike fillére - zik a költségvetési támogatá­sokban. A három nagy nemzet­közi együttműködésben (EU, GAT, CEFTA) teljes a magyar kiszolgáltatottság. A társas me­zőgazdasági tevékenység kény­telen utat keresni a hátrányok ledolgozására, ahelyett, hogy versenyképességére koncent­rálna. Az agrárnépesség re­ménytelenül, de termel, mert ezt látta elődeitől. Romlik a helyzet — Van-e bizakodásra is okot adó tény?- A tőkepótló hitel jó kapasz­kodó volt a probléma időszakos kezelésére, de már akkor is tud­tuk, hogy a megoldásra váró gondot csak magunk előtt toljuk. Az agrárválság tünetei jelen vannak. A fehérben foglalkozta­tottak rétege 30 százalékkal jut kevesebb jövedelemhez, évről évre csökken a munkalehetőség. A „szürke” mezőgazdaságban napszámban dolgozók közül nyugdíjra csak az számíthat, aki a rendszerváltás előtt elégséges évet szerzett magának. A válság következményei még jobban láthatók az ország egyes térsége­iben, így Nógrádban is. A tisz­tességes megélhetésről, vagyon­biztonságról csak múlt időben lehet beszélni. A helyzet romlik, mivel a csődök, a felszámolások napirenden vannak. Természe­tes, hogy a feszültség egyre nyíl­tabb formáival találkozunk. Eb­ben a légkörben kell megfogal­maznunk, milyen eszközökhöz nyúlunk a kormány és saját tag­jaink felé. Ennek kialakításában számunkra több ponton az agrár- törvény az iránymutató. Vannak benne újrafogalmazandók és hangsúlyosabbá formálni kívánó tennivalók. Talán még nem késő- Mire gondol?- A magyar mezőgazdaságba beszorult népességet a piaci vi­szonyok között a termelés nem képes eltartani. A létszámkibo­csátás lassítása egyet jelent a természetes fogyással és mun­kahelyek létesítésével méltó élet- és jövedelemfeltételek mel­lett. Ez olyan program, mely a kedvezmények mellett szigorítá­sokat is tartalmaz. Amennyiben a kormány az előbbieket nem vállalja fel, akkor az eladósodás és az árverések sora várható. Ehhez szükséges nekünk kialakí­tanunk a termelők válaszát.- Ön szerint az előnyös el­mozdulás érdekében mit kell tenni, illetve mit javasol a kor­mánynak? — Az egyoldalú struktúrapoli­tika, a társas mezőgazdaságok bizonytalanságának, háromszo­ros hátrányának megszüntetése. Kívánatos a földtulajdonlásban, földhasználatban lévő diszkri­mináció megszüntetése, a tulaj­donszerzés megengedése. A földbérleti rendszer szabályait, adóit úgy kell kialakítani, hogy az ellensúlyozza a tulajdonosi korlátozást. Szükség lenne a földkoncepció megváltoztatá­sára, a célszerűtlen földvásárlás támogatása helyett a technikai korszerűsítést előre rangsorolni. ,,Ordító” különbség-Mit „gyömöszöltek" a disz­kriminációfogalom körébe?- A meglévő nem családi gazdaságok megerősítését, ami szociálisan sem indokolt. A fő foglalkozású foglalkoztatotta­kat és az önfoglalkoztatókat pozitívan kell megkülönböz­tetni, a részfoglalkoztatásúak- nál pedig a szociális rendszer rászorultsági kritériumait szük­séges alkalmazni. Ehhez is­merni kell az agrárnépesség helyzetét, életének tartalmát. Ä legordítóbb megkülönböztetés az adó- és járulékrendszerben van, mely tönkreteszi a társas vállalkozások középmezőnyét. Éves átlagban a társas szektor­ban egy alkalmazottra csaknem 600 ezer forint közteher jut. Ez a vagyon terhére elvont összeg nemcsak végzetes, de nem el­lensúlyozható hátrány, ami a hazai versenyképességet rontja. A jogbizonytalanság is ugyan­ilyen mértékben sújtja a szö­vetkezeti szektort. Rövidlátásra vall, aki a tulajdonosi szerkezet átalakítását a nagyüzemek ter­heinek növelésével, vagyo- nosztogatással kívánja megol­dani, egyszer s mindenkorra el­lehetetlenítve őket. Egyenlő elbírálást!- Az FVM és a termelők között létrejött legutóbbi megállapo­dást vegyes érzésekkel és aggó­dással fogadták az érdekeltek.- Az elmúlt két évben a világ mezőgazdasági piacain is válság alakult ki, ami az exportorientált országokat, köztük minket is érintett. Rendkívüli kormányin­tézkedések akadályozták meg a termelők tönkremenetelét, mivel az árzuhanás nagy része a terme­lőkre hárult. Az agrármegállapo­dásban ilyen típusú intézkedés- csomag van. A főbb pontok egy­másra épülnek, figyelembe ve­szik, hogy érdemi többlettámoga­tást a 2000. évi költségvetésben nem biztosítanak. Fontos elem, hogy a hitelek időhorizontját ki­tolja a következő tíz évre, ami többletforrást kell, hogy jelent­sen. A harmadik elem a reorgani­zációs program. Ennek keretében a felgyülemlett terhektől való mentesítést hosszabb távra szük­séges elnyújtani. Az előbbiek csak együtt képesek előnyös ha­tást kifejteni. Még így is csak le­vegőt adnak. A tartós feszültséget jelentő agrámépességi többlet, il­letve az üzemi szervezetek távlat- talansága továbbra is fennáll.- Mit kellene még „szám­űzni” a magyar gyakorlatból?- GATT-WTÓ-megállapo- dást korrigálni kell, mert ha fennmarad, akkor 2001-től ka­tasztrofális hatású lesz a termelők piaci helyzetére. A hírek szerint nekünk a csatlakozás után sem járnak azok a támogatások, ame­lyek a jelenlegi országokban igé­nyelhetők. Mi egyenlő elbírálást várunk, ezt képviselje a kormány. Venesz Károly Junior kategória: I. „CICKÓ” 5 hónapos nőstény, tulajdonos: Sótér Renáta, II. „PANDI” 2 hónapos kölyök, túl.: Csurda Agnes, III. „MICÓ” 6 hónapos kan, túl.: Szabó Veronika. Hosszú szőrű kategória: I. „OSZKÁR” 3 éves perzsa, túl.: Dézsi Rita, II. „CIRMI” 3 éves perzsa, túl.: Ponyi Brigitta, III. „FIFIKE” 3 éves fóka himalája, túl.: Köny- nyűJózsef Rövid szőrű kategó­ria: I. „MOLLI” 2 éves sziámi kan, túl.: Susán Gábor, II. „ÖRDÖG” 1 éves nőstény, túl.: Nagy Kitti, III. „MICIKE” 1,5 éves kan sziámi, túl. Juhász Gitta. Különdíjak: Legszebb baj­szú: „CILIKÉ” 3 éves, túl.: Koczka Ágnes. Legszebb csa­lád: „LILI és CSALÁDJA” túl.: Juhász Gabriella. Legszebb fe­kete: chat noir „LUCIFER” 1 éves kan, túl.: Tóth Róbert. Legszebb keverék: „SZISZI” 7 hónapos, túl.: Jakab Renáta. Legszebb házicica: „SZIPÓ” 1 éves, túl.: Holles Kitti. Leg­szebb szemű: „WILKINSON” 4 éves nőstény, túl.: Jakab Éva. A legszebb testvérpár: „BOL­DIZSÁR ÉS LUJZA”, túl.: Ko­losi testvérek. A zsűri különdíja: „CSIN­CSILLA” 4 éves perzsa, túl.: Varga Lászlóné. A kiállítás győztes macskája: „CICC” szi­ámi család, túl.: Siró Ferenc.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom