Nógrád Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-03 / 282. szám

Az idősek tiszteletet és megbecsülést érdemelnek Boldogságot szerez az embereknek Szécsényben a legutóbbi nyugdíjasklubok megyei találko­zóján idéződött fel a gondolat: ha csak egy embernek sze­reztél boldogságot, azzal amit tettél, már nem volt hiába­való a fáradozásod. Balogh Ferencné, ahogyan a nyugdíja­sok szólítják, Rózsika ilyen és hasonló rendezvények szer­vezésével nem egy, hanem nagyon sok embernek szerez kel­lemes, élményekben gazdag perceket, órákat. A találkozót követő napokban munkahelyén, Szécsényben, a művelődési házban lévő irodá­jában beszélgettünk. Csak záró­jelben jegyezzük meg a rövid egy óra alatt legalább öt nyug­díjas kopogtatott be hozzá. Többségük csak azért, hogy megértő emberi szót halljon. „Életet az éveknek” — Ön a nyugdíjasklubok és idő­sek „Eletet az Eveknek” megyei szervezetének az elnöke. Mikor és milyen körülmények között alakult meg a megyei szerve­zet?- Az országos szervezetet, ahová több mint hatvanezren tartoznak, mi úgy tekintjük, mint egy nagy család. Több mint egy évtizede - nem szere­tem ezt a szót, hogy vezetem, inkább azt mondom, összefo­gom - programot szervezek, beszélgetek a helyi nyugdíja­sokkal. Az országos elnökség elnöke három éve nálunk járt és részt vett egy foglalkozásun­kon. Akkor kért meg, hogy fog­jam össze a megyében működő klubokat. Igent mondtam. Nem bántam meg, mert nagyon sok nyíltszívű, őszinte emberrel is­merkedtem meg. Olyanokkal, akik vágyódnak a közösségbe, akik megbecsülik «gymást.- A megyei szervezet milyen programot szervez?-Évente két alkalommal sor kerül a megyei találkozóra. Igen gyakori két vagy több klub ösz- szejövetele. Mi voltunk a kez­deményezői a családok találko­zójának. Nagyszerű érzés, ami­kor három nemzedék jön össze. A nyugdíjasok számára a leg­fontosabb: érezzék, hogy tartoz­nak valahová. Az egész mun­kánkat átfogja a barátság, béke, nyugalom, egymás iránti segítő­készség, mások tiszteletének a gondolata.-A legutóbbi megyei talál­kozóra megyénkén kívülről is érkeztek csoportok...- Igen. A megyei vezetők or­szágos találkozóján baráti kap­csolatok szövődnek, amelyek a közösségek találkozásával foly­tatódnak. így jutott el több me­gyei klubunk az ország legkü­lönbözőbb részére. Cserkesző- lősre például Mátraszőlősről, Pásztóról, Szécsényből közö­sen utaztunk el. Természetesen a mi rendezvényeinkre meghív­juk vendéglátóinkat. Honnan van a pénz? — Egy-egy összejövetel meg­szervezése, lebonyolítása, az utazás költségekkel jár. Miből tudják ezeket finanszírozni?- Pályázati pénzből, szpon­zoraink támogatásával és ter­mészetesen a tagok is hozzájá­rulnak bizonyos összeggel, fő­leg az utazáshoz.- Mint említette, ön Szé­csényben is vezet egy klubot.- Valamikor aktív tanáros- kodásom idején kezdődött. Mindig is szerettem az időse­ket, mert tiszteletet és megbe­csülést érdemelnek. Tanítványaimmal elmentünk az öregek napközi otthonába, a nyugdíjasok klubjába, ahol mű­sorral köszöntöttük az időseket. Amikor a művelődési házhoz kerültem dolgozni, nem volt a klubnak vezetője. Összefogtam a csoportot. Gazdag a program- Úgy tudjuk, hogy az idősek örömmel jönnek ide, igen gaz­dag a programjuk.- Számomra a legfonto­sabb, hogy jól érezzék itt ma­gukat. A programot mindig az igények és a lehetőségek sze­rint állítjuk össze. Vendégelő­adókat hívunk, beszélgetünk, meghallgatjuk egymás énekét, szavalatát, van egy népdalkö­rünk, próbáljuk kellemesen hasznosítani az együtt töltött időt. Évente 8-10 alkalommal kirándulást szervezünk egy- egy fürdőhelyre. Rendsze­ressé váltak a zarándokutak, többek között jártunk Mária- remetén. Minden év szeptem­berében elmegyünk Szent- kútra. Azon vagyunk, hogy az éveket élettel töltsük meg. Szenográdi Ferenc Nógrádban is előfordult már haláleset szivacsos agyelváltozás miatt Négy éve egy hajléktalan volt az áldozat Néhány olvasónk azzal a ké­réssel fordult szerkesztősé­günkhöz, járjunk annak utána, hogy valóban fordult- e már elő megyénkben em­beri szivacsos agyvelő-elvál- tozás. (Ez egy halálos beteg­ség, s szó szerint az agysejtek elszivacsosodásával jár.) A hírek szerint ugyanis volt olyan haláleset, ami ezért következett be Nógrádban. Erről a kórról - latin nevén Krautzfeld-Jacobs-szindrómá- ról, tünetegyüttesről - egy-két éve sokat olvashattak, hallhat­tak a híradásokban, mégpedig annak kapcsán, hogy Angliában elhullott állat húsának felhasz­nálásával, nem megfelelő tech­nológiával készült táp „közvetí­tésével” felbukkant és riadal­mat okozott a kergemarhakór. (Értesüléseink szerint nálunk sem ez, sem hasonló állati megbetegedés nem fordult elő, a hazai szarvasmarha-állomány megfigyelése folyamatos.) A szigetország marhahúsex­portjára súlyos kihatása volt akkor ennek. A kutatókat, or­vosokat és az egyszerű embert leginkább az foglalkoztatta, hogy az állatoknál bekövetkező agyelváltozás, a szivacsosodás lép fel s okoz halált az emberi betegségnél, a már említett Kra- utzfeld-Jacobs-szindrómánál is. Ez az azonosság napjainkban is számos kérdést vet fel a szak­embereknek. Van, aki állítja, ál­latról (például csimpánz, rágcsá­lók) emberre terjedő betegségek egyikéről van szó, mások cáfol­ják ezt, s egyebek mellett arra hivatkoznak, hogy ha az állítás igaz lenne, jóval több volna a ha­lálos agybetegség.) Dr. Bujalka Rezsőtől, a hat­vani kórház patológus főorvo­sától tudjuk, hogy a megyei kórház patológiai osztályán a hetvenes évek közepén észlel­ték először, a diagnózist az or­szágos neurológiai intézet szakembere is megerősítette. Akkoriban még ritkán fordult elő, később halmozottan jelent­kezett. Dr. Horváth Ferenc, a salgó­tarjáni kórház osztályvezető főorvosa kérdésünkre el­mondta, hogy megyénkben napjainkban ritka a Krautz- feld-Jacobs-szindróma. A szó­ban forgó agyi elváltozást mu­tatta egy hajléktalan esete négy éve Salgótarjánban. Az a kör­nyezet, amelyben élt, patká­nyokkal volt fertőzött. A főor­vos tudomása szerint a közel­múltban felmerült a szindróma gyanúja, a beteget Pestre, neu­rológiai intézetbe küldte az or­vosa. (mj) Olvasóink kérdeztek, az igazgató válaszol - Nyugellátás: hogyan? • • Özvegyi és előnyugdíj Olvasóink alábbi kérdéseire kértünk választ a Nógrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgató­ságtól. A válaszadó dr. Danyi Sándor igazgató.- Mit írnak elő a nyugellátásból történő levo­nás szabályai?-Elsődlegesen az 1997. évi LXXXI. tv. és vég­rehajtási rendelete, illetve az 1994. évi Lili. tv. rendelkezik. A nyugdíjfolyósító igazgatóságnak (Budapest), mint nyugellátást folyósító szervnek végrehajtható okirat, illetve jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizetésére kötelező jogerős ha­tározat alapján van jogosultsága levonni a kötele­zett nyugellátásából a tartozást. Általános szabály, hogy a nyugellátásból (nyugdíj, öregségi, munkaképtelenségi és bal­eseti járadék) legfeljebb 33 százalékot lehet le­vonni. A levonás a nyugellátás 50 százalékáig terjedhet, gyermektartásdíj, jogalap nélkül felvett nyugellátás, valamint több letiltás esetén. Mentes a végrehajtás alól a rokkantsági járadék. A visz- szafizetésre kötelezett halála esetén a követelés % v .V .nVvVa ** . . •« ♦♦ \ x", v y,' meg nem térült összegét az örökség erejéig az örököstől kell behajtani. Mikor, kit illet meg az özvegyi nyugdíj?- Özvegyi nyugdíjat házastárs, elvált házastárs, illetve élettárs kaphat, ha vele szemben az 1997. évi LXXXI. tv-ben előírt feltételek fennállnak. Özve­gyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg. Élettárs a há­zastársra előírt feltételek esetén akkor jogosult öz­vegyi nyugdíjra, ha élettársával annak haláláig egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül 10 év óta együtt élt. Az igénylőnek az együttélést hitelt érdemlően bizonyítania kell. Elváltak, vagy házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személyeknek ide­iglenes özvegyi nyugdíj akkor jár, ha a házastársá­tól annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy a bí­róság részére tartásdíjat állapított meg. •' «• (Folytatás jövő heti összeállításunkban) .............................’ 1. ". V- -C • » ■ *- v *: *;■.*„ ( * *; +■ \ Romhányi Flóriánná: Mindig az óvoda volt a szívem csücske Itt volt .az ideje a fiatalításnak Romhányi Flóriánné nevét jól ismerik az óvónők és pe­dagógusok egyaránt: sok-sok évig volt munkatársa a pe­dagógus oktatási kabinetnek, majd utódjának, a pedagó­giai intézetnek. Miután nyugdíjazták, külső munkatárs­ként tovább dolgozott, 1994-től a pedagógiai társaság Nógrád megyei tagozatának volt az elnöke. Két ciklust dolgozott végig, az idén szeptemberben azt mondta: itt az ideje a fiatalításnak, és lemondott elnöki tisztéről. Romhányi Flóriánné Cegléd^ születésű, a középiskola el­végzése után Kecskemétre járt, az óvónőképzőbe. A környéken azonban nem volt állás, ezért az első év nyarán néhány társával egyetemben nevelőotthonban dolgozott. Miután végzett, Felsőpe- tényből keresték meg, így ke­rült Nógrád megyébe. Aztán férjhez ment, Salgótarjánba költöztek, és itt ragadt. Óvo­dai gyakorlatban mindössze hat évet töltött, majd óvodai felügyelő lett a megyeházán, dolgozott a pedagógus to­vábbképzési kabinetben. Munka mellett elvégezte a gyógypedagógiai tanárképző pszichopedagógiai szakát, így gyógypedagógiával is foglalkozott. 1986-ban peda­gógiai intézetté alakult a ka­binet, amely nem csak a szak- tanácsadói hálózatot fogta össze, hanem a pedagógiai könyvtár működtetése is fel­adatai közé tartozott.-Azért mindig az óvoda volt a szívem csücske - mo­solyog Romhányi Flóriánné. - Négyen voltunk testvérek, én voltam a legidősebb: köz­tem és a legkisebb testvérem között 13 év korkülönbség volt, úgy is hívott, hogy kis­mama. Ä hetvenes évek elején tartalmi korszerűsítés folyt az óvodákban, ennek a gyakor­latba való átültetése más szemléletet követelt az óvó­nőktől. Akkoriban még nem volt ilyen kiépült telefonháló­zat, nehéz volt a szakmai in­formációk eljuttatása, a szak­maiság tudatosítása, fenntar­tása az elszigetelt, kis óvo­dákba. 1996-ban, fél évkor mentem nyugdíjba, de tovább dolgoztam: megpályáztam az óvodai szaktanácsadói állást, külső munkatársként azóta is dolgozom. 1998-ban az óvo­dai pálya elismeréseként, az óvodákkal kapcsolatos tevé­kenységemért Brunszvik Te- réz-díjat kaptam. Szinte a kezdetektől részt vett a pedagógiai társaság Nógrád megyei tagozatának munkájában: 1970-től (ami­kor még együtt volt a hevesi és a nógrádi tagozat) tagként, szervezőként, titkárnőként dolgozott Kugel Tibomé el­nöklete alatt.- Aztán Tóth Lajos lett az elnök, aki fellendítette a ta­gozat életét - emlékszik visz- sza. -Szervezőként dolgoz­tam mellette, pedagógiai pá­lyázati munkákkal foglalkoz­tam. 1994-ben, Tóth Lajos halála előtt javasolt az elnöki tisztségre. Akkoriban eléggé lecsökkent a létszám, keve­sen voltunk, fel is merült a gondolat, hogy megszűnünk. Nehezen, de átvészeltük ezt az időszakot. Két vezetői cik­lust vittem végig, így aztán az idén szeptemberben dön­töttem: itt az ideje a fiatalí­tásnak, és lemondtam. Utó­dom Szabó Istvánná lett, a bá- tonyterenyei 3. Számú Álta­lános Iskola igazgatója. Most is úgy látom: itt lehetőség van arra, hogy egymás között megvitassuk, értelmezzük a szabályokat, előírásokat, óvodai, gyógypedagógiai szakterületen egy-egy kér­dést több szemszögből is megnézhessünk. Nem is to­vábbképzések ezek a találko­zók, inkább úgy nevezném: a pedagógiai közélet fórumai. A munkában továbbra is részt vesz, mert azt vallja: a civil szerveződéseknek, így a pedagógiai civil szervező­déseknek is egyre nagyobb szerepe lesz. Azt sem ta­gadja, hogy sok elfoglalt­sága mellett keveset tudott foglalkozni a családdal, így most reméli, két kislány unokájára is több idő jut majd. Hegedűs NYERNI 46 FORINTÉRT? Ha olvas minket, karácsonyra ai Ötté lehet! RENDKÍVÜLI NYEREMÉNY NOVEMBER 21 ÉS WF* DECEMBER 12 KÖZÖTT EGY. extrákkal Mercedes-Benz A-osztály

Next

/
Oldalképek
Tartalom