Nógrád Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-27 / 301. szám

2. oldal Megyei Körkép PÁSZTÓ 1999. december 27., hétfc A bankoknak kevés a földművelésügyi minisztériumi garancia Ki veszélyezteti az „agrárbékét”? Amikor a mezőgazdasági termelők és a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tárgyalóde­legációja egyetértett, hogy az elmúlt időszakban bekö­vetkezett természeti csapás nemzetközi és pénzügyi válság jelentős veszteséget okozott a mezőgazdaság­ban, megállapodásba fog­lalták a tennivalókat is. Mivel a termelők jelentős része oly mértékben eladó­sodott, hogy fennálló hite­lállományuk összege azo­nos az eszközeik piaci érté­kével, hitelállományuk tör­lesztésére nem képesek, a jövedelemkiesések miatt az esedékes hitelkamatok elvi­selhetetlen terhet jelente­nek számukra, érthető, hogy a likviditási gondok enyhítése szerepel a megál­lapodás első pontjában.-Miként látja az előbbiek megvalósítását, végrehajtá­sát Mayer Antal, a Nógrád megyei termelők érdekvé­delmi szövetségének elnöke?- A megállapodásban sze­replő mezőgazdasági hitelek átütemezése, futamidejének egy évre történő meghosz- szabbítását célzó FM-rende- let kiadása nem október 15, hanem a hó végén került alá­írásra, végrehajtásra. Emel­lett a hitelek egy része októ­ber 15-20-i lejáratú volt. Ezeket a bankok behajtották. Községünkben így járt a Szondi VEFA Kft. is. Folyó­számlájáról levették a tör­lesztőrészt. A rendelet a ban­kokra bízza a partnerek hi­telképességének elbírálását. Hiába van miniszteri rende­let, garanciavállalás, az utolsó szó a bankoké.-Állítólag a bankok, pénz­intézetek továbbra sem tart­ják elégségesnek a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kötelezettség­vállalását. Miért?- Nekik kormánygaranci­ára volna szükségük, mégpe­dig rendelet formájában.- Ha jól érzékelem, a mára kialakult helyzet megbénítja, el­lehetetleníti a mezőgazdasági termelést?- Igen.- Mi a kiút?-A jelenlegi tudathasadá­sos állapot megszüntetése. A bankokat meg kell nyugtatni, hogy nem vállalnak túlzott kockázatot, amikor tovább finanszírozzák a mezőgazda- sági termelést. Ugyanis az ágazat még mindig nettó be­fizető a költségvetésbe. Ke­vésbé tudja a közvélemény, hogy az inflációval járó ter­heket a mezőgazdasági ter­melők viselik. Amíg a mező- gazdaságban felhasznált ipari termékek ára 1999-ben 15 százalékos ütemben emelkedtek, addig a mező- gazdasági termékek csupán átlag 2 százalékban. Hamis az a felfogás, vélemény, amely azt állítja, hogy a me­zőgazdasági termelők drágán dolgoznak. Bérük, jövedel­mük, messze az ipari átlag alatt van, nem mindenütt éri el az ipari átlag 60 százalé­kát. A drágaságot az ipari árak növekedésében, a költ­ségvetési terhek állandó eme­lésében kell keresni. Jelenleg egy kiló búzáért 18 forintot kap a termelő, (a kenyér ára 100 Ft), ezzel szemben egy liter gázolaj csaknem 200 fo­rintba kerül, jövőre pedig ezt is meghaladja, nem lehet az­zal vádolni a kormányt, hogy fukarkodik az újabb adófaj­ták bevezetésével, ugyanak­kor az adócsökkentés sem következett be.- A megállapodás szerint a tárgyalófelek a 2000. évi ag­rártámogatási rendszer kere­tében új, hosszú lejáratú, 10- 15 éves futamidejű mezőgaz­dasági hitelkonstrukcióhoz kapcsolódó állami garancia- vállalási és kamatpreferen­cia bevezetését kezdeménye­zik. Nyugaton ezen már jóval túl vannak. Ott az alacsony ka­mat a 15-20 éves futamidő és az 5-8 évi türelmi idő a jel­lemző. Nálunk pedig a rövid le­járatú hitellel teszik tönkre a mezőgazdasági termelőket. E témával kapcsolatban mi a vé­leménye?- A mezőgazdaság sajátos­sága, hogy az oda befektetett tőke csak hosszabb idő alatt térül meg. Az őszi szántási, vetési munkák eredménye, ha kegyes az időjárás, akkor a következő év nyarán térül vissza, esetleg minimális nyereséggel. Szakmai fele­lőtlenség a mezőgazdaság stabilitását, fejlesztését évi hitelhez kötni, ami 20 száza­lékos kamatfizetéssel jár. Legfeljebb bérfizetésre sza­bad átmenetileg rövid lejá­ratú hitelt felvenni.- Ha jól értelmezem sza­vait, akkor megerősíti azokat a termelőket, akik úgy vélik: a rövid lejáratú hitellel az öngyilkossághoz vezető útra léptek. Egyetért velük?- Igen.-Egyes főhivatalnokok előszeretettel nevezik a meg­állapodást agrárbékének, amit egyre többen csak üres papírnak tekintenek. Hogy \ie így legyen, a korábban meg­alakított Országos Demonst­rációs Bizottság januárban valószínű, gazdatüntetésre készül, ezért továbbra is ké­szültségi állapotban marad. Ha a termelőiket képviselőik sem tudták a Földművelés- ügyi Minisztériumot ígéreté­nek teljesítésére rábírni, mit tud tenni, mit tehet a de­monstrációt előkészítő bi­zottság ?- Amennyiben az általuk megfogalmazottakra nem kapnak kielégítő választ de­cemberben, akkor a megálla­podásban rögzítettek teljesí­tése érdekében elindítják a demonstráció előkészítését. Egyébként tevékenységüket addig folytatják, amíg szük­ségük van rá a mezőgazda- sági termelőknek. y.K. Fejleszteni akar a Drégelyvár Kft. új gazdája Svájci kézből németbe (Folytatás az 1. oldalról) gyümölcsfeldolgozó üzem ki­alakításán dolgoznak. Ma a Zentis nem csupán Németországban, de az Európai Unióban is piacvezető a gyü­mölcskészítmények, valamint a marcipán gyártásában. Minő­ségi csokoládéit pedig a nagy áruházláncok is forgalmazzák. A társaság Drégelypalánkon a svájciak technológia sorait szeretné bővíteni, egy-egy gyártósornál 2 millió DM költ­séget számolnak a technológi­ára, s ugyanennyit az építési és egyéb járulékos kiadásokra. Terveik szerint az elkövet­kező öt évben akár három új gyártósort is üzembe helyez­hetnek, amivel nem csupán a magyarországi vásárlóikat, de az acheni gyárukat is kiszolgál­hatják. Az orosz politikai hely­zettől függően pedig nyithatnak a magyarországi gyártóhelyről a keleti piacok felé is. Ennek nyilván nem csak a cégértéket növelő vonzata van, de a bővü­lés munkahelyeket is jelenthet. Az üzleti találkozón Dré- gelypalánk polgármestere, Dombai Gábor fölvetette annak lehetőségét, hogy vegyék fonto­lóra a cégnél, miként tudnának a termeltetésben nagyobb sze­repet vállalni, s ezzel a helyi mezőgazdasági kisvállalkozók­kal egy szó szerint is gyümöl­csözőbb kapcsolatot kialakí­tani. A cég megvásárlásáról, il­letve a beruházások megtérülé­séről a tulajdonosok nem nyi­latkoztak, mint mondták, szá­mukra elsősorban a biztos piaci jelenlét a legfontosabb szem­pont. Tarnóczi László A „Balassiba” és Komáromba vándorol a Pénzes-tárlat „Csak” a képkészítés érdekli Amikor akvarellekkel jelenik meg egy tárlaton, akkor grafi­káit hiányolják. Amikor fotó­zik, azt kérdik tőle, mi van az akvarelljeivel. Ja, és a rézkar­cok, metszetek, linók, szénraj­zok, de sorolhatnánk a vegyes­technikáit, grafikáit! Jó keze van. Pénzes Gézát azonban az érdekli legkevésbé, hogy hová akarja őt bárki is besorolni. Ő képkészítő. Most éppen olajjal dolgozik. Fest, egészen addig, amíg el nem unja. Pénzes Géza:„Veronika” Pénzes Géza tíz olajfestménye december végéig látható Balas­sagyarmaton, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban lévő Horváth Endre Galériában. A tár­latot májusban a Balassi Bálint Gimnázium, majd ezt követően szlovák Komáromban egy na­gyobb galéria mutatja be. A balassagyarmati rajztanár sokakat meglepett ezzel az anyaggal, ugyanis az utóbbi években leginkább grafikával, s néhány évvel azt megelőzően, fo­tóival igyekezett magára vonni a figyelmet. Meggyőző volt, amit egyetlen ceruzával vagy metsző­késsel mutatni tudott és fényké­pezőgépének optikáján keresztül is valamiként a saját világunkra lelhetünk. Ahogy önmagáról mondja, ő elsősorban képkészítő. Ez érdekli és nem akar a mindig aktuális „hórukkokhoz”, most ta­lán a frissen-festőkhöz, vagy va­lamelyik neo-avantgarde áram­lathoz csatlakozni. Pénzesre tény­leg nem jellemző az, hogy csak a nyáj melegben érezné otthonosan magát. Ettől persze még nem egy remete. Barátokkal bástyázza kö­rül magát, és miközben véletlen- szerű alakok kerülnek képeire - fontos szempont, hogy mondjuk 27,5 percig nyugodtan üljön a modell (!)-, ezen a kiállításán utoljára találkozhatunk még Ko­vács Alfonzzal is. Pénzes mindezeken túl elvan a maga kis ügyeivel. Minden bi­zonnyal ő is ahhoz a típushoz tar­tozik, aki kalandvágyból maradt otthon. Könnyedén váltja a tech­nikákat, sőt a stílusokat is. Szá­mára ez legfeljebb egy szükséges rossz, vagy még csak az sem. Egyszerűen ez van, és ezen „fi- lózhatunk” egy kicsit. Talán tipi­zált alakjai azok, amelyekkel va­lami akcióba kezdhetünk. A pöf- feszkedő nyárspolgár mellé húz­hatjuk székünket, s rágyújthatunk vele mi is egy szivarra. De, ha már erre támadt kedvünk, akkor nézzünk szét ebben a bárban! Ott, a pultnál! Az egykori dizőzre em­lékeztető nő... Talán nála felej­tettünk valamit azon a valamikori estén. T. L. • r , !’ 0 L I ’ Vb'*. I Köszönjük ügyfeleinknek, hogy ebben az megajándékoztak bizalmukkal. A jövő évezredben •zunk, hogy elvárásaiknak megfelelő is azon szolgáljuk ki Önöket. A Postabank minden munkatársa ne' békés karácsonyt és boldog új évet kívánunk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom