Nógrád Megyei Hírlap, 1999. december (10. évfolyam, 280-304. szám)

1999-12-22 / 298. szám

4. oldal Gazdaság 1999. december 22., szerd Csak lassan csökken a környezetszennyezés Példát mutatnak a multik Magyarország vizeinek állapota híven tükrözi az elmúlt negyven év fej­leményeit. Magyarán: keveset költöttünk folyóink, tavaink védelmére - jelentette ki lapunknak Somlyódy László akadémikus. A Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára szerint európai uni­ós csatlakozásunk egyik kulcsfontosságú kérdése vizeink minősége. Kiegészítő támogatás Vasúti reform Remény van arra, hogy a jö­vő év elejétől hozzá lehet lát­ni a vasút reformjához - hangoztatta Takácsy Gyula, a MÁV Rt. elnöke kedden. A reform során a tervek sze­rint szétválasztják a pálya­vasúti és a forgalmi vasúti funkciót, és ezzel megterem­tődik a verseny feltétele. Kukely Márton vezérigaz­gató tájékoztatása szerint az idén 156,5 millió utast szállí­tott a vasút, 43,9-44 millió tonna ám fuvarozásával szá­molnak. A MÁV Rt. az idén 180,4 milliárd forint bevételt ért el és kiadásai meghalad­ják a 195 milliárd forintot. A részvénytársaság 15,5 milli­árd forint veszteséggel szá­mol az idén, ami 600 millió forinttal több a tervezettnél. Kukely Márton elmondta még, hogy a vasúttársaság november elején tudatosan alakította ki bértárgyalási stratégiáját. Előre meg­mondta: üzleti terve jövőre 8,5 százaléknál magasabb bérfejlesztési ajánlat megté­telére nem ad lehetőséget. A vezérigazgató hozzátette: a vasút a munkabékében érde­kelt, és keresi azokat az al­ternatívákat, amelyek a meg­állapodáshoz vezethetnek. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 404,94 Cseh korona 7,05 Euró 254,18 Német márka 129,96 Osztrák schilling 18,47 Lengyel zloty 60,75 Svájci frank 158,87 Szlovák korona 6,01 USA-dollár 251,94 Somlyódy László lapunknak el­mondta: nagy folyóink - ellentét­ben Csehországgal, Szlovákiával, Lengyelországgal vagy Romániá­val - bővizűek, hígító-képességük nagy, következésképpen vizeink szennyezettsége alacsonyabb, mi­nősége a környező országokénál jobb. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nincsenek gondok. Felszín alatti vizeink egy része erősen sérülékeny, nagyon érzé­keny a szennyezésre, ezért ezeket is védeni kell. Sok tehát a megol­dandó feladat. Magyarország és az Európai Unió közötti tárgyalások alkal­mával az egyik kulcsfontosságú kérdés a vizminőség, ezen belül is a csatornázás és a szennyvíz- tisztítás. Ezen a területen na­gyon nagy a lemaradás, a szak­emberek becslése szerint mint­egy 1500 milliárd forint (!) be­ruházásra volna szükség. Ha­zánk 13 év halasztást kért, hogy ez teljesíthető legyen. Az ipari szennyezésről szólva az akadémikus kifejtette: a mul­tinacionális külföldi befektetők sokkal környezet-érzékenyeb- bek, mint korábbi nagyvállalata­ink voltak. Magyarországon már száz vállalat működteti az ISO 14 000-es 'szabványt. Ez azt jelenti, hogy ezeknél a cégeknél a környezetvédelem jobban be­épül a gazdálkodásba és na­gyobb mértékben érvényesül a megelőzés is. A mezőgazdaságot viszont már nehezebb megítélni, véleke­dik Somlyódy, mivel ebben az ágazatban nagyon lassú az át­alakulás. A birtokszerkezet olyan nagymértékben aprózó- dott szét, és olyan kicsik jelen­leg a birtokok, hogy nehéz befo­lyásolni a környezetérzékeny gazdálkodás irányába a termelő­ket. Az agrártárca feladata lesz a megfelelő szabályozók kialakí­tása és azok betartatása. Újvári Gizella Az önkormányzati törvény alapján az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatokat ki­egészítő támogatás illeti meg, A területileg illetékes szakbizottságoknál 358 ön- kormányzat pályázott támo­gatásra. A szakbizottságok javaslatá­val a parlament illetékes bi­zottsága javaslatára 268 ön- kormányzat több mint 1 milli­árd 683 millió forint, 5 megyei önkormányzat 138 402 millió forint támogatást kap. 98 helyi önkormányzat ké­relmében nem kellően támasz­totta alá forráshiányát, így ké­résük nem támogatható. Jól vizsgáztak vállalataink Az a képesség, hogy egy ország vállalatai milyen gyor­san és jól reagálnak a külföldi keresletben, árakban és különösen a fontos importköltségekben - mint pél­dául az olajárakban - bekövetkező változásokra, fon­tos eleme egy-egy ország versenyképességének. Mindez hogyan működik? Ha a bejáratott piaco­kon növekvő keresletet tapasztalunk, változtatunk kínálatunk összetételén, lehetőleg a magasabb ár­fekvésű áruk és szolgáltatások javára. Ha azt látjuk, hogy a piacokon a jövedelmi különbségek nőttek, a drágábbá vált importáru helyettesítésére, vagy fel- használásának fajlagos csökkentésére teszünk lépé­seket. Ha az ország exportját-importját adó cégek zö­me a fentiek szerint viselkedik, akkor az ország gya­rapszik. Ez elsősorban a cégek és menedzsereik ér­deme, jóllehet minden kormány igyekszik az ered­mények javulásáért az érdemeket magának tulajdo­nítani. A visszaesésért persze ritkán vállalják a fele­lősséget, még akkor sem, ha az részben rajtuk mú­lott, például a hibás adópolitika, vagy árfolyam-poli­tika következményeként. Vállalataink, elsősorban az exportunk zömét adó multinacionális nagyvállalatok és hazai beszállítóik jól vizsgáztak, amikor az első negyedévi külföldi pan­gásra lassulással, a második negyedévi élénkülésre felzárkózással és július óta gyorsítással reagáltak. Ebben persze sokféle ok közrejátszott, de a legfonto­sabb kétségtelenül az volt, hogy képesek voltak a kül­ső gazdasági környezet kedvező változására gyorsabb fokozatra kapcsolni. Az Európai Unióban - hazánk külkereskedelmének csaknem háromnegyed része ma már ott bonyolódik - emelkedett a gazdasági nö­vekedés, s ezzel az importigény is. Azt azonban, hogy a többletet honnan szerzik be, az egyes országok ex­portőreinek alkalmazkodóképessége dönti el. Azé az üzlet, aki árban, minőségben, szállítási határidőkben előnyösebb ajánlatot tesz. Ez az alkalmazkodóképes­ség, amely folyamatosan javult, immár elégedettség­re ad okot, s az ország fontos gazdasági mutatóinak javulásában jutott kifejeződésre. Ha az állam is megtette volna a magáét az alkal­mazkodás terén, akkor a költségvetési hiány nem lett volna már augusztusban több, mint az éves előirány­zat, és később nem lett volna szükség kozmetikázás­ra. Nem kellett volna például az OTP-részvények el­adásából egyszeri mérlegjavító bevételre szert tenni, meghozta volna a kívánt eredményt az állami költe­kezés tartósan ható csökkentése is. (bácskai) A helyi önkormányzatok támogatása - megyénként Megye Támogatott Támogatás _________________települések száma ezer Ft-ban Barany a 19 40 645 Bács-Kiskun 6 76151 Békés 14 101572 Borsod-Abaúj-Zemplén 64 448 214 Csongrád 10 142 567 Győr-Moson-Sopron 5 8 432 Hajdú-Bihar 11 70719 Heves 4 63 219 Komárom-Esztergom 3 47 665 Nógrád 11 57467 Pest 9 99 484 Somogy 23 77 058 Szabolcs-Szatmár-Bereg 47 378 938 Jász-Nagykun-Szolnok 9 112877 Tolna 3 22 628 Vas 6 9 035 Veszprém 8 44 444 Zala 16 24 418 A BUX ALAKULÁSA XII. 15-21-IG Részvényárfolyamok B.chem: 9 605 Ft ( Fotex: 89 Ft 4 Matáv: 1 720 Ft 4 Mól: 4 700 Ft 4 OTP: 14 510 Ft t Rába: 2 400 Ft 4 Richter: 15 105 Ft 4 Z.kerámia: 1 715 Ft 4 Napi érték Nyitóár: 8411,71 Minimumár: 8355,56 Maximumár: 8534,40 Bevallási és fizetési kötelezettség első alkalommal 2000. február hónapban Adó- és járulék-folyószámlák Az Országgyűlés 1999. november 9-i ülésnapján elfogadott törvényi rendelkezések értelmében a járulékok megállapítá­sára, bevallására és megfizetésére 2000. január 1-jétől az adó­zás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A járulékbeszedési feladatnak az adóhivatal szervezetébe történő teljes integrációja következtében az APEH megyei (fővárosi) já­rulékigazgatóságai az általános hatáskörű megyei igazgatóságok szervezetének szerves részét ké­pezik, amely maga után vonja a folyószámlák jelenlegi rendsze­rének átalakítását, azokat az APEH a továbbiakban össze­vontan adó- és járulék-folyó­számlák néven tartja nyilván. Az 1999. december hónapra, illetőleg az 1999. IV. negyed­évére vonatkozóan 2000. január 12. napjáig - külön engedély alapján legkésőbb január 20. napjáig - elkészített bevalláso­kat már a területileg illetékes adóhatóság ügyfélszolgálati osz­tályán (kirendeltségén) kell be­nyújtani. A 2000. január l-jétől kez­dődő időszakra juttatott (elszá­molt) jövedelmek után a járu­lékbevallási és -fizetési kötele­zettséget - első alkalommal 2000. február hónapban - az adózás rendjéről szóló törvény­ben meghatározottak szerint kell teljesíteni. Külön figyelmet érdemel, hogy eltérő határidő engedélye­zésére 2000. január 1. napját kö­vetően az adózás rendjéről szóló törvény már nem ad lehetőséget, a járulékigazgatóságok által kia­dott engedélyek hatályukat vesz­tik. A járulékfizetési kötelezett­ség teljesítésének határideje a kifizetők vonatkozásában a tárgyhónapot követő hónap 12- e, egyéni vállalkozók saját járu­léka esetében a tárgynegyedévet követő hó 12. napja. * Az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatal közli, hogy a 2000. január 1-jétől hatályos társada­lombiztosítási jogszabályok rendelkezései szerint az 1999. december 31-ét követően kifize­tett végkielégítéssel biztosítási időt szerezni nem lehet. A törvény módosítása nem vonatkozik azokra az esetekre, ha a biztosított munkaviszonya alapján törvényben meghatáro­zott végkielégítésben részesült és annak kifizetésére 1999. de­cember 31-ét megelőzően került sor, de a végkielégítés időtar­tama a 2000. naptári évben kez­dődik, vagy arra áthúzódik. Felhívják a figyelmet arra, hogy az 1999. január 1-jét köve­tően megállapított és kifizetett végkielégítés annyiszor 30 nap­pal hosszabbítja meg a biztosí­tási időt, ahány havi átlagkere­setnek (illetménynek) a végki­elégítés megfelel, de legfeljebb tizenkétszer 30 nappal. Abban az esetben, ha a mun­kaviszonyban álló személy ré­szére 1998. január 1. napját kö­vetően állapítottak meg végki­elégítést, az 1998. január 1-jétől hatályos törvényi rendelkezése­ket kellett alkalmazni. Eszerint a végkielégítés annyiszor 30 nap­pal hosszabbította meg a biztosí­tási időt, ahány havi átlagkere­setnek (illetménynek) a végki­elégítés megfelelt (ez azt is je­lentheti, hogy a természetes személy részére 1998. január 1. napját követően - végkielégítés jogcímen - akár 36 havi átlagke­resetet is kifizethettek, mely ér­telemszerűen 2001. évre vonat­kozóan is meghosszabbítja a biz­tosítási időt). A törvény alkalmazása szem­pontjából kizárólag a kifizetés időpontja bír jelentőséggel, eb­ből következően a munkaügyi bíróságok 2000. január 1-jét kö­vetően hozott ítéletei - melyek végkielégítésről is rendelkez­hetnek - alapján biztosítási idő meghosszabbításáról már nem tehetnek említést. Megugrott a cseh kereskedelmi hiány A cseh külkereskedelem hi­ánya 13,91 milliárd korona (35,706 korona/dollár) volt novemberben, az októberi 4,95 milliárd koronás hiány után - jelentette kedden a cseh statisztikai hivatal. A kivitel 24,4 százalékkal 90,844 milliárd koronára, az import 26,8 százalékkal 104,754 milliárd koronára nőtt. Elemzők 8,9 milliárd koronás novemberi hiányra számítottak. Az első tizenegy havi hi­ány 51,8 milliárd korona volt, a tavalyi első tizenegy havi 61,57 milliárd korona helyett: ez 15,9 százalékos csökke­nés. Az első tizenegy hónap­ban az export 7,3 százalékkal, az import 5,6 százalékkal nőtt a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Kilábalóban a gazdasági válságból A japan gazdasag lassan kie­melkedik évtizedek óta legsú­lyosabb válságából, de a ma­gánkereslet még mindig nem indult növekedésnek - közölte kedden, havi jelentésében a japán központi bank. A jelentés szerint a termelés és az export egyaránt felfutó­ban van, és az eddig csökkenő beruházások is szinten marad­tak. A vállalati közérzet is ja­vul, csakúgy, mint a magánke­reslettel összefüggő gazdasági környezet, ahogyan azt a vál­lalati nyereség folyamatos emelkedése mutatja. A BOJ elemzése szerint a cégeknél még mindig fölös kapacitások mutatkoznak, al­kalmazottak tekintetében is. Ugyanakkor az alkalmazotti kiadások csökkentésére tett vállalati erőfeszítések a ház­tartások bevételeit csökkentik, és ezzel mérséklik a magánke­resletet. Importot válthat ki az új technológia A keszegi Zöldmező Mg. Szö­vetkezetnek két éve bérlője, majd egyes ingatlanjainak hamarosan tulajdonosa lett a balassagyarmati székhelyű Ke-Styrol Kft., amely idén Balassagyarmaton is új fej­lesztésbe kezdett. Idén megháromszorozta ár­bevételét, s jelentősen növelte a foglalkoztatotti létszámát a Ke- Styrol. S ami ugyancsak figye­lemre méltó, hogy ezt a növeke­dési ütemet jövőre is tartani sze­retné a Kondás Lajos nevével fémjelzett cég. A TDK-nak és a Sonynak gyártott polisztirol csomagoló­anyagaik révén termékeik 90 százaléka exportra kerül. Jelen­leg biztató tárgyalásokat folytat­nak a Hatvanban letelepült Eas- tem-Asia Kft.-vel arról, hogy az új hangszórógyárba is beszállí­tók lehessenek. S mivel a cég ügyvezetőjének, Kondás Lajos­nak személyes érdemeket is tu­lajdonítanak a Balassagyarmatra települő Delphi-cég szervezési előkészületeiben, így nyilván jó eséllyel pályázhatnak majd a kompresszorgyámál is, s nem csupán a csomagolóanyagaikkal. Á keszegi üzem működése ré­vén ugyanis már olyan referen­ciákat szereztek, hogy a Sony felkérésére indíthatták a szóra­koztató elektronikai termékek in­tegrált áramköreihez a hűtő- borda-gyártást. A 80 milliós be­ruházással olyan technológiát honosítottak, amellyel Európá­ban egyedülálló a cég. A további profilbővítésük pedig a speciális csomagolófólia-gyártás felé ve­zet. Előzetes piackutatásuk sze­rint a Magyarországra települt külföldi cégek ebben a szeg­mensben nagy megrendelőik le­hetnek, termékük a drágább im­portot válthatja ki. A területfej­lesztési tanácstól 60 milliós gép- beruházásra pályáztak. Ugyan nagyobb műszaki tartalommal akár 200 millióra emelhették volna a gépparkfejlesztés érté­két, ám ezt most ütemezték, a bevételekkel arányosan várható a további bővítés. A Ke-Styrol eddig a Munkaügyi Központ ke­retéből 16,6, a gfc-ből 16,362 millió, míg a vfc-ből összessé­gében 10 millió forint támoga­táshoz jutott. A présüzem és a két csomagalóanyag-profil jó marketing tevékenységgel páro­sulva biztos piacépítést tesz számukra lehetővé, a multik mel­lett azonban kapacitásuk kihasz­nálásakor számítanak a helyi vál­lalkozásokkal való együttműkö­désre is. T. L. FELVESSZÜK A RITMUSÁT $ CIB BANK BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE 1 hét 2-3 hét 1-2 hó 3 hó 6 hó 12 hó Folyószámla Éves kamat, 1M Ft felett (%) 8,000 10.500 12.500 12.500 12,000 11.500 3,00 MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE (EBKM) (8,11) 10,65) 12.67 12.67 12,17 11,66 (3,08 50 E Ft—5 MFt 5-10 MFt Betétek éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1-2 hó 12,000 (12,17) 12,125 (12,29) 12,250 (12,42) 3 hó 12,500 12,67 12,625 12,80 12,750 12,93 6 hó 12,500 1 2,67 1 2,625 1 2,80 1 2,750 1 2,93 12 hó 12,000 (12,17) 12,125 (12,29) 12,250 (12,42j Lejárat előtti visszaváltás esetén a kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla sávos kamatai: éves kamat (%) 0-100 E Ft-ig 3,500 100 E Ft—500 E Ft 6,000 500 E Ft felett 10,500 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamatai: éves kamat (%) 0-50 E Ft-ig 3,500 50 E Ft-500 E Ft 8,500 500 E Ft felett 12,500 A KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 13,000 13,18 6 hónap 13,000 13,18 12 hónap 12,500 12,67 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet. A KINCSEM 2000 kötvény (min. 10 E Ft) éves kamat (%) EHM* 1 hó 12,000 3 hó 13,000 6 hó 13,000 12 hó 12,500 • Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELEK XL/Classic EBKM 3,61/3,60 6.26/6,22 11,18/11.08 EBKM 3,61 8,97 13,44 12,00 13.00 13.00 12,50 Érvényes: 1999. október 20-tól Folyószámlahitel Betétörző hitel Lombardhitel Ingatlanfedezetes hitel HUF prime rate CIB^\0640 242 242 A BANCA COMMERCIALEITAUANA-CSOPORT TAGJA Éves kamat (%) 24.00 19.00 20.00 23,00 Éves kamat (8 16,25

Next

/
Oldalképek
Tartalom