Nógrád Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-09 / 261. szám

Találkozó a millennium jegyében A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Balassagyarmati Szer­vezete nagy érdeklődés mellett szombaton, az esti órákban tar­totta meg a Civitas Fortissima házában első találkozóját, a ma­gyar államiság millenniumának helyi beharangozójaként. Az 1919-es helyi események óta hírnevessé vált város, a jövő század elején kívánja nagy rendezvényekkel bepótolni azokat a mulasztásokat, melyek az ismert okok miatt meggátolták a várost abban, hogy dicsőséges hírneve az egész ország előtt teljesen isme­retessé váljon és megszerezze azt a tekintélyt, melynek tervszerű elbagatellizálása a közömbössé váló ember bűnének tulajdonít­ható. A fenti találkozón részt vett közönség kialakult és felfokozó­dott hangulatából is mindez kiérződött, különösen akkor, amikor a meghívottként ide látogatott dr. Osztie Zoltán KESZ-elnök gondo­latait és a magyar lélek történelem formálta helyzetét nyíltan és dokumentáltan a hallgatóság előtt bemutatta. A hírneves, egyenruhában fellépő Vagantes trió magyar hang­szerekkel, hazafias énekekkel a témához illeszkedő bejátszásokkal, az ünnepélyes beszédben ismertetett idők hangulatát varázsolta a helyszínre. A sűrűn felcsapódó tapsok igazolták, hogy a szívekig hatott az együttérzés! Az est főrendezője dr. Limbacher Gábor, a KÉSZ helyi elnöke köszöntötte a meghívottakat és gondoskodott a szívmeleg fogadá­son egymásra talált vendégekről. A városi önkormányzatot Juhász Péter polgármester, a Magyarok Világszövetségét Kovács Gábor megyei elnök, illetve dr. Celenk Ferenc helyi elnök. A Civitas For­tissima Kört dr. Szakács Zoltán elnök képviselte. Az ünnepség végén meglepően sok hazafias terv jött elő. Úgy éreztük Civitas Fortissima magára talál! Kamarás József Tarjántól Hatvanig teljes a változás Tovább ülünk a vonaton November 14-én 0 órakor tel­jes menetrendváltozás lép életbe a Budapest-Hat- van-Somoskőújfalu vasútvo­nalon, mindkét irányban. Szinte valamennyi vonatnál 5-10 perccel, néhánynál pe­dig ennél is nagyobb mérték­ben nőnek a menetidők. Egyes járatok lényegesen (tíz­tizenöt perccel) előbb vagy később indulnak, mint eddig. A Somoskőújfalun át Zsol­nára, Zólyomba és Szczecinbe tartó gyorsvonatok budapesti indulási (és visszafelé érke­zési) ideje változatlan, Hatvan­tól és Hatvanig azonban me­netrendjük változik. Ugyanez vonatkozik a Hatvanból 20.15- kor Salgótarjánba induló se­besvonatra is, amelynek haj­nali párja 4.12 helyett 4.16-kor indul a Fő térről (nem pedig Somoskőújfaluból). Egyéb­ként az eddig a határállomásig és -tói közlekedő szerelvények többségének cél- és induló ál­lomása is újra Salgótarján megállóhely lesz. Változik a menetrend két csatlakozó vonalon is: Hatvan és Szolnok között teljesen, Kisterenye és Kál-Kápolna kö­zött pedig részben, néhány vo­natnál. Az új menetrendeket tartalmazó kiadvány az állomá­sokon díjmentesen kapható. A Hírlap postájából A Pf. 96 • A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Az ötvözetgyár újraindítása jelentős lépés Mégis van remény és esély A nógrádi Bányászati és Ko­hászati Egyesület tagjait új remény töltötte el az 1999. no­vember 1-jei, a Nógrád Me­gyei Hírlap 1. oldalán megje­lent hír láttán: „Tarjáni cég kezében az ötvözetgyár.” Ezúton tolmácsoljuk a Carbo- van Kft.-bői alakult Carbo- van-Metalloy Rt. vezetőinek jó­kívánságainkat és kívánunk nekik e nagy jelentőségű munkához sok sikert, Salgótarján önkormányza­tától s a régió lakosságától a leg­nagyobb támogatást. Az ötvözet­gyár újraindítása és felfejlesztése, a város és a régió életében sors­fordító korszak kezdetét jelent­heti, új fejlesztést indukálhat a vá­ros és régiója, de a megye életé­ben is. Elismerés a Hírlapnak is, hogy ilyen nyomatékosan és nagy terje­delmű cikkben hozta tudomására a megye polgárainak. A zagyvarónai ötvözetgyár, mint az ország első vasötvözet- gyára a vízválasztói erőmű szom­szédságában, a Salgótarjáni Kő­szénbánya Rt. ellenőrzésével, 1938-ban épült meg. A gyárat lét­rehozó rt. 1937 őszén alakult. Célja: az ország megnövekedett ötvözőanyag-szükségletének ki­elégítése, hazai gyártmányú ferro- szilíciummal, esetleg exportálás. A gyárat egyértelműen azért te­lepítették a zagyvarónai Vízvá­lasztóra, mert az üzemeltetéshez, gazdaságos viteléhez az SKB Rt. vízválasztói erőműve biztosította a szükséges villamos energiát. Kedvező volt a vízellátás és jó stratégiai elhelyezést nyújtott a hegyek övezte vidéken. 1939 feb­ruárjában csapolták az első FeS- ot. 100-150 dolgozóval induló gyár 150-160 t ferroszilíciumot termelt havonta. A gyár sikeresen működött 1944 decemberéig. Ek­korra a front elérte a megyét, s az egykemencés üzemet két hét alatt teljesen megbénították. A háború után ’48 augusztusá­ban csapoltak először újra ferro­szilíciumot. A termelés és a mű­szaki kutatás-fejlesztés dinamiku­san fejlődött. 1952-53-ban még 3 új kemencét helyeztek üzembe és bővült a termékskála. (FeMn, FeW, SiMn, FeSi.) Az országban először itt dolgozták ki és alkal­mazták a keményfémek csiszolá­sára alkalmas bórkarbid (B4C) gyártási módját. A gyár folyama­tosan fejlődött és a négy kemen­céje mellett további fontos objek­tumok épültek. A gyár termelését a jó piaci hát­tér mellett a nagy villamosáram- igénye jelentősen befolyásolta. Az 1939-es 1190 t-ás FeSi-termelés- ről 1953-ra 6000 t-ra emelkedett. 1954-ben már visszaesett 3500 t- ra. Ezt az országos villamosener- gia-hiány okozta. A fajlagos vil- lamosenergia-fogyasztás a gyár élete során így döntően meghatá­rozta a termelés gazdaságosságát. Amíg a villamos áram 5-6 Ft/ kWh költséggel szerepelt a terme­lési önköltségben, a gyár tudott BALASSAGYARMAT Megyei Körkép 1999. november 9., kedd „Közérdekű védekezés” elrendelésére kerülhet sor Megáll-e a parlagföldek növekedése? Egyre gyorsabb ütemben növekszik Nógrád megyében a parlagföldek nagysága. Mértékét igen változóan ítélik meg. A több mint tízezer hektártól kezdve a 30 ezer, vagy még ennél nagyobb területről beszélnek a hivatalok, a szakem­berek. Miként látja, mit tud tenni a kedvezőtlen folyamat megállítására az ebben érdekelt három intézmény?- A tennivalókkal a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) veze­tése is foglalkozik a társa­dalmi és gazdasági súlya mi­att. Úgy véli, hogy a kedve­zőtlen jelenséget mielőbb meg kell állítani. Hivatalunk alkalmazásában álló falugaz­dászok részt vettek a földhi­vatal által megszervezett ta­vaszi határszemléken. A ked­vezőtlen folyamat a korábbi időszakhoz képest sajnos nem állt meg, ezért további intéz­kedésekre van szükség. Eb­ben nekünk, az FVM Nógrád Megyei Hivatalának koordi­nációs szerepünk van - kezdte tájékoztatóját Urbán Imre, a hivatal vezetője.- Ennek megfelelően a megyei földhivatallal és a megyei növény-egészségügyi és talajvédelmi állomással közösen intézkedési tervet készítettünk, melyben megha­tároztuk a közös tennivalókat. Hatósági intézkedések-Az előbbiek lényege miben foglalható össze?-A falugazdászok által a parlagterületekről készített felmérést átadtuk a két társin­tézménynek, mivel a jogsza­bály a végrehajtást a hatáskö­rükbe utalja.-El még az a törvény, amely szerint ha három éven belül a földtulajdonos nem műveli földjét, illetve nem végzi el mezőgazdasági hasz­nosítását, az állam ellenszol­gáltatás nélkül elveheti? Mi­ben látja a parlagföldek nö­vekedésének okát, mit tesz a hivatal a törvényben foglaltak végrehajtásáért? - kérdeztük Bartos Istvántól, a Nógrád Megyei Földhivatal vezetőjé­től.-Az 1991 évi 25. tv. 23. paragrafus (2) bekezdése ér­telmében a kárpótlás jogcí­mén tulajdonba került termő­földet aki a tulajdonszerzéstől számított 5 éven belül mező- gazdasági termelésből ki­vonja, vagy a föld mezőgaz­dasági hasznosítását nem végzi el, annak ingatlanát kár­talanítás nélkül állami tulaj­donba kell venni. A tavaszi határszemlével nem zárult le a hivatal fel­adata. Egész évben ellenőriz­zük a hasznosítási kötelezett­ség teljesítését. A mulasztók­nak számolniuk kell további hatósági intézkedésekkel. Gyomforrás- Ön szerint mi az oka a par­lagföldek gyors növekedésé­nek?-A termőföldek tulajdoni és használati viszonyaiban a közelmúltban rövid idő alatt gyökeres változások követ­keztek be. Részben ennek is köszönhetően nagymértékben lazult a művelési fegyelem, a hasznosítatlan területek ará­nya nem kívánatos méreteket öltött. Oka több egymással kölcsönhatásban lévő ténye­zőre vezethető vissza. Ezek közül talán legfontosabb, hogy a hasznosítatlan terület gyomforrásként, fertőzési gócként viselkedik, ezáltal a környező területek művelését nehezíti, azok tulajdonosai számára többletkiadásokat eredményez. Nógrád megyé­ben az utóbbi évben jelentő­sen megnőtt a hasznosítatlan, műveletlen területek aránya (különösen a vetetlen szántó- területek), ezért felhívom a megye területén földet hasz­náló magán-, illetve jogi sze­mélyeket, hogy a termőföld­ről szóló törvényben megfo­galmazott hasznosítási, mel­lékhasznosítási és újrahasz­nosítási kötelezettségüknek tegyenek eleget. Társadalmi igény Az ellenőrzést társadalmi igényként is egyre többen ké­rik, az erre vonatkozó köve­telményeket a Földművelés- ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium vezetése is megfo­galmazta. A termőföldről szóló törvény 55. paragrafusa (1) bekezdése értelmében földvédelmi bírságot köteles fizetni, aki kötelezettségét elmulasztja. A bírság ismétel­ten is kiszabható.-Milyen tiltó intézkedésekre jogosult a Nógrád Megyei Növény-egészségügyi és Ta­lajvédelmi Állomás? - kér­deztük dr. Koncz László igaz­gatótól.- Az alábbi mulasztások, vétségek növényvédelmi hiá­nyosságok szankcionálhatók: Az 1988. évi 2 tvr 7. paragra­fusa kimondja: „Aki földet, erdőt használ, vagy tulajdo­nol, növényt termeszt, köteles a károsítok - így a gyomnö­vények - ellen védekezni, ter­jedésüket megakadályozni. A termelő költségére A 8. paragrafus (1) pontja megállapítja: A károsítok - így a gyomnövények - elsza­porodása, illetve elszaporodá­sának veszélye esetén, vala­mint ha a termelő nem tesz eleget a 7. paragrafusban előírt kötelezettségeknek, a növény- védelmi hatóság kötelezi a szükséges védekezés elvégzé­sére. A következő paragrafus (8) 2. pontja kinyilvánítja: ha a termelő növényvédelmi ható­ság határozatában foglaltakat nem tartja be - a növényvé­delmi hatóság azt „közérdekű védekezéseként a termelő költségére elvégezteti. To­vábbá az 5/1988(IV.26) MÉM. sz. rendelet 3. sz. mel­léklete 6. pontja előíija, hogy a gyomok irtását, a növényter­mesztésre szolgáló területeken kívül is (például legelőn, ré­ten, házikertben, lakóház mel­letti útszakaszon, közterületen, vasúti és áttöltésen, csatoma- és árokparton) a termelő köte­les a gyomirtást végrehajtani. Mulasztás esetén „közérdekű védekezést” kell elrendelni. V. K. termelni és az európai piacon ver­senyben maradni. Ébben segítette a villamos energiát termelő vízvá­lasztói erőmű, mely közvetlen mellette helyezkedik el. Az 1950- es években kialakult energiapoli­tika folytán a vízválasztói erőmű leállításra került, s az országos energiaár-rendszer gyorsan válto­zott. Az ötvözetgyár egyoldalú függőségbe került az MVMT-vel, s az országos hálózatról kapta már ezután a villamos energiát. Az 1970-es években elindult energiakoncepció nyomán az áram fogyasztói ára fokozatosan növekedett. 1980-as évek köze­pére már 4—5-szörösére nőtt a fo­gyasztói ár. Ez súlyosan érintette az ötvözetgyár önköltségét is. Az* eltelt évtizedek során (1939-60) a gyárban foglalkozta­tott létszáma 450-500 főre növe­kedett. Az ötvözőanyag piaci ér­tékesítése a magyar belföldi forga­lom mellett az egyre jobban ter­jedő külföldi piacokra is kiterjedt. Az 1996-os és ’97-es években bevezetett villamos áram árának emelése, amely együttesen 35-40%-ot tett ki, lehetetlenné tette a ferroszilícium-gyártás ver­senyképességét, gazdaságosságát. A rentábilis, gazdaságos terme­lés egyik feltétele, hogy a gyártás­hoz szükséges jelentős áramener­gia fogyasztói ára szabályozható keretek közé kerüljön, s ne változ­zon egyoldalúan más cég igénye szerint. Ennek érdekében két al­ternatíva látszik elemzésre méltó­nak és meggondolandónak: a. Carbovan-Metalloy Rt. közép­vagy hosszú távon stabilizálja az energiaszolgáltatás költséghatását úgy, hogy az MVM-ÉMASZ Rt.- vel szerződésben megállapodik az árakban. Egyúttal az áramszolgál­tatót anyagilag is érdekelté teszi a gyártásban, részvénytulajdonosi formában, b. A másik változatban az ötvözetgyár a Carbovan-Metal­loy Rt. tulajdonosa önálló villa- mosáram-ellátásra törekedve az elmúlt idők (1939-49) történel­mének mintájára visszaállítja gaz­dasági és műszaki kapcsolatát a vízválasztói erőművel. Kivásá­rolja, majd közvetlen kiszolgálója, szolgáltató erőművévé teszi. A vízválasztói erőmű potenciál­tan és infrastrukturálisan alkalmas lenne e feladat ellátására, mivel az erőmű a blokkok visszaszerelésé­vel biztosítani tudja a 90-95 mil­lió kWh energiaigényt. Az erőmű két turbinával (IV. és V.) 16 MW- tal 140 millió kWh előállítására képessé tehető. Az ötvözetgyár, a saját erőmű­vével a FeSi-gyártáshoz szüksé­ges áramigényen túl, kb. 40 millió kWh áramot külső fogyasztók ré­szére (például Salgótarján és egyes üzemei) a felesleget értéke­síteni tudná, amely rentabilitásja­vító tényezőt jelentenek. A Carbovan-Metalloy Rt. saját erőművével kézben tarthatná a gyárának termelési költségét do­mináló tényezőt, s a városnak kor­rekt energiaszolgáltatást adna. Ugyanakkor megszüntetné a gyár, a város energia ellátás-betáplálás egyoldali rendszerét, melyet az országos hálózat jelenleg biztosít. A villamos erőmű üzemviteli módja két megoldásban elemez­hető: 1. Jelenlegi tüzeléstechnikai berendezést megtartva, pakura, gudron tüzelési eljárással üzemel­tetni. 2. Az erőmű közvetlen köze­lében (Inászó. Mizserfa II.) lévő bamaszénmezők szenének felhasz­nálásával, 9000-10000 KJ/kg-os fűtőértékű energetikai szénnel üzemeltetni az ötvözetgyár erőmű­vét. (Kéntartalom (0,8-1%). A nógrádi szénmedencében (Iná- szó-Székvölgy) meglévő külfej­tésre és kéregbányászkodásra al­kalmas szénvagyon 6-8 millió tonna. Ez cca T=25 év üzemidőt je­lentenek. Az erőmű, a jelenleg már ismert és nyugaton bevált fluidtü­zelési technológiával felszerelt be­rendezéssel, kedvező hatásfokkal üzemeltethetővé tehető. László Gyula okleveles bányamérnök Dr. Bocsi Ottó okleveles bányamérnök Hogyan áll a megyei kórházi informatikai projekt? Orvosi szakmai program A Madzsar József Nógrád Megyei Kórház-Rendelő­intézetben folyó rekonst­rukció III. üteme informa­tikai projektjének folyta­tása kapcsán a napokban találkozott a megyei kór­házban a Siemens Tele­fongyár Kft., valamint a kórház vezetése, illetve Becsó Zsolt, a Nógrád Me­gyei Önkormányzat Köz­gyűlésének elnöke. Az integrált számítógépes rendszer bevezetése a Sie­mens Telefongyár Kft., va­lamint intézményünk által közösen egyeztetett projekt­terv kidolgozásával indult a szerződés megkötését köve­tően (1999. augusztus - szeptember). Az informatikai rendszer megvalósítása érdekében a megyei kórházban projekt­team alakult. A szerződés megvalósu­lása látványos stádiumba érkezett. Oktatóterem kiala­kítására került sor, ahol a végleges orvos szakmai és nővér modul telepítéséig minden orvos és szakdol­gozó, aki eddig még nem került közelebbi kapcsolatba a számítástechnikával, alap­szintű oktatásban részesül, így az első fázisban a fek­vőbeteg-ellátás területén te­lepítésre kerülő program modul oktatása gördüléke­nyebb lesz. E célra hat darab számí­tógépet üzemeltetünk be. Az oktatás október közepétől tervszerűen folyik. A rekonstrukció korábbi szakaszában - 1998-ban - kiépített korszerű strukturált hálózat (kábelezés) „fel­élesztése” (aktív elemekkel történő ellátás) megtörtént. Az ezzel egy időben le­szállított 60 konfiguráció számítógép 19 fekvőbeteg­ellátó osztályra került, be­üzemelésük, a hálózatra való felfűzésük befejező­dött. November 5-től már mind a 19 fekvőbeteg-osztály munkaállomásai „látják” a szervereket. A gyógyító osztályok kö­zül az 1 -es belgyógyászat, a baleseti sebészet és az uro­lógia használja elsőként élesben az orvos szakmai programot. A többi osztály fokozatosan kapcsolódik a szoftver használatába ez év december közepéig, amelyet 1 hónapos próbaüzem kö­vet. Ezzel egy időben a já­róbeteg-ellátás, az ápolási, gazdasági tevékenységek in­tézményre szabása folyik. A teljes rendszer átadási határ­ideje: 2000. május 31. Leletkommunikáció cél­jára az első ütemben 1-1 gépet kapnak a diagnoszti­kai osztályok is. A rendszer bevezetése intézményünk gyógyító munkájában elő­segíti betegeink gyorsabb, szakszerűbb kivizsgálását, gyógyítását. A hagyományos admi­nisztráció kiváltásával re­ményeink szerint növekedni fog a gyógyító munkára for­dítható idő. A megyei kórházban most megvalósuló fejlesztés lehetőséget biztosít arra is, hogy igény esetén a házior­vosokkal közvetlen számí­tástechnikai kapcsolat léte­süljön. Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom