Nógrád Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-01 / 254. szám

1999. november 1., hétfő Kegyelet 7. oldal iber. De jön, •gbocsátásért les. szűkszavú és titokzatos fejfák Szerettelek titeket zátartozók nyílt vagy eltij dalmát rejtik magukbanfe zik ki pár sorbturt^gip Népek és mécsesek A halottakról való megemlé­kezés keresztény szokásait a X. században terjesztették el a cluny bencés szerzetesek. November elsején, minden­szentek ünnepén, sőt, sokszor már jóval előtte megkezdődik a sírok tisztogatása, virággal, ko­szorúval való feldíszítése. Ha­lottak napján hosszú időn át csak a katolikusok, ma azonban már mások is gyertyákkal, mé­csesekkel keresik fej, szeretteik nyugvóhelyét, hogy meggyújt­sák azokat, az örök világosság, az emlékezés jelképeként.. Európa egyes országaiban - így például a lengyeleknél - még a múlt évszázadban is élt egy különlegesen mily ha­gyomány, az úgynevezett „dziady” (nyomorgók) elneve­zésű halottak napi szokás. Az ünnepet megelőző estén ke-j? nyeret és pirogot (húsos, gom-#^ bás derelyét) sütött, babot és* köleskását főzött a ház népe. Az ételt, italt a konyhaasztalra helyezték éjjelre, azért, hogy megtalálják, egyenek, igyanak az elhunytak hazalátogató szellemei. November elsején adomá­nyokkal bőségesen elhalmoz­ták a templomoknál imádkozó koldusokat, hitük szerint ugyanis az ő imájuk minden­nél nagyobb erővel képes megnyerni az ég könyörületét. Amerikában a halottaknak /iy h iyen tájban, október végén, november első' napjaiban - lett-lé­gyen ködös-borongós ó'szi idő, avagy mutassa netán Janus-arcának szebbik oldalát a sze­szélyes természet - min­dig és mindenütt benépe­sülnek a temetőt Szokat­lan hangok és zajok verik fel - szinte nemtörődöm módon méltatlanul - az emlékhelyek nyugalmát, a sírkertek csendjét. Jön­nek a hozzátartozók - idősek és fiatalok felnőt­tek és gyerekek - a roko­nok a barátok a kedves ismerősök Mert az élét már csak ilyen: elvesztett kedvese, saját halottja sajnos, mindenkinek van. Most mi is itt állunk már szeretett halottunk örök nyughelye előtt, io- porgunk tétován? megha­tóban, várjuk a még most érkezőket, sután-zavurtan üdvözöljük egymást, jól izukjnizső Egyszer mind elmegyünk gunk, duruzsolunk egy kicsit, persze, mi még élünk. Aztán elgondol­kodunk egy percre életről, halálról, ha nem is oly magaszto­san, mint ahogy azt Thomas Mann tette egykor: a halál egyetlen egészséges és nemes /.../ felfogása, ha az élet alkotórészé­nek és tartozékának, szent feltételének te­kintjük, és nem választ­juk el tőle... ” Bizony, akarva-aka- ratlanul, itt a temető­ben szembesülünk élet­tel és halállal egy­szerre, s talán úgy erezzük egy pillanatra, percre, hogy üt most hazugságnak helye nincs, itt csak Őszinte lehet az ember. Mert itt talán még könnyebb 'ftiBfB szembe né: gu günkkel, porszem ál­lapotunkkal, gyarló­ságainkkal és múlan­dóságunkkal. Mécse­sek megannyi lobogó lángjánál, fel-felvil- lanó fényénél idézzük eltávozott szerettünk hangját, elevenítjük fel magunkban egy-egy biztató mosolyát, csak rá jellemző gesztusát, így talán észre sem vesszük, hogy a talál­kozás az örökre eltá­vozottal már-mdr ön­vizsgálattá válik. Feltekintve azt lát­juk, hogy sorban gyúl- nak ki a gyertyák, sok- szorozódnak a fények, s még mindig jönnek a látogatók égy kissé megkésve. Mert ide csak megkésve jöhet az mert kög: nyörög. mert töri esz­szeretne valamit, Sí amit sokkal korábban kellett volna megtenni. S újra, meg újra csak a fogadkozás marad, el nem hangzott szavakat mormolunk, imádko­zunk. Későn, meg­késve, mi magunk tud­juk a legjobban, csak lelkiismeretünket nyugtatjuk. gokart már elbúcsúz­tak, mi is indulnánk ’ de még egyszer visszafordulunk, még egyszer idézzük szeretett halottunk hangját, s talán még egy könnycsepp is legördül arcunkon. De talán - és ezt kevesen valljuk be magunknak - már egy kicsit magunkat sajnáljuk, önző módon magunkat siratjuk. Sirat­juk magunkat, mert jól tudjiá, hogy egyszer mind - mi magunk is - elmegyünk. (baráthi) Mennyit árulnak emberről, kére nincs napja, ez persze nem je­lenti azt, hogy bizonyos alkal­makkor nem gyújtanak gyertyát az emlékükre. Ünnepük például a halott születése napját. Or­szágos gyász, megemlékezés egyszer, az Emlékezés Napján (Memorial Day) van, s ekkor is inkább az elhunyt hősök iránti tiszteletüket róják le. retbe .„Születni all a s az egyiken, ennyi ^Szerették egy HHon kik írják Mfet, vagy inká 2mi elfér a fejfi akadnak-e akik éli nak arra, hogy mi a fejfájukra, mit ü. túlról? Aligha. A táblák, sírkereszté a fe igwsirver- I jjfpár sort, K ugyan Ki gondol- Knck majd 'nek a síron l márvány- ratai a hoz­ni as esétl (Trke kőbe, fel Ssett arany betűk jelzik, mikor jött világra, s mikor távozott az élők sorából az a férfi és az az tak, vagy tak ki volna. A feliratok aztán | vagy akaratlan - szólnak^ nak a közönyös világhoz i Volt egy asszony, aki nagyon szerette az életet, nem vágyta a ha­lált, de nem is félt tőle. Hatvan­évesen el-elgondolkozott, meny­nyire nem akar, s hogy egyszer mégis búcsúzni kell. S akkor kép­zeletben megjelent előtte a ke­resztje, s rajta két szó: szerettelek titeket. Az élőknek már csak eny- nyit akart mondani. (mj) Világítsatok, gyertyafények! őszi napfény pirította a lombokat. A mozdulatlan­nak tűnő szellő néha-néha azért meg-megrázta az ága­kat. A rozsdabarna levelek gyorsan hullottak alá, ke­resték helyüket a néma sí­rokon. Ahogy szálltak, zi­zegve zenéltek, gyászindu­lókat játszottak a levelek. Az évszázados fák sok ilyen muzsikát hallottak. A cintányérok beütését egy- egy makk vaskeresztre hul­lása helyettesítette. A benőtt sírokon a természet lett az úr. Mindent ellepett a gaz, a gyom, az ágas-bogas bokrok s köztük a kis utak, azokhoz a sírokhoz vezetnek, ame­lyeket még az utódok leg­alább évente egyszer-két- szer rendbe tesznek. Több, mint száz sírdomb­nak lehet maradványait még megtalálni. S talán tízre sem tehető azon sírhalmok száma, amelyek „gondozot­tak”. A sírkertbe még az 1970-es évtized legvégén is temetkeztek. A Gusztáv-ak- nai erdőben, az egykori te­metőben a tennészet lágy Ölében békésen pihen egy- mellett a bányaszeren- kárvallottja, lőreivei szem- isz, a második jru ismeretlen ka- 1956-os esemé- Szata és számos hozzátartozó, ik a sírokat. Ma­gunkkal vitt kis szerszá­mokkal próbáljuk a halmot kiigazítani, a betonról a föl­det, falombot eltakarítani. Pár szál virágot helyezünk el és gyertyát gyújtunk. Több sírhalmon is. Háborí­tatlanul égnek a kisgyer­tyák. Nézem a picurka kis lángokat. Miközben társa­ink már egy másik sírhoz próbálnak utat tömi. Nem megyek utánuk, nem enge­delmeskednek lábaim. Vagy valami más állított meg?! Nem tudom, de mintha könny szökött volna a sze­membe és tódulnak, roha­moznak az emlékek. Meny­nyi és mennyi fogadalom. Miközben a rögök kopog­nak a szemfedélen . .. őrizzük . .. Védjük . . . Élni fogsz közöttünk . . . Nem felejtünk ... És mennyire hazudunk önmagunknak, élőknek, mert mindent felejtünk. Divattá tettük - tisztelet a kivételnek - egy évben egyszer óriási csokrot ké­szítettünk, több óráig is égő mécseseket gyújtunk, ahe­lyett, hogy mindenki a fo­gadalmának megfelelően élne. Helyette, mert gyarló emberek vagyunk, évente legalább egy alkalommal rendbe tesszük a hozzápk tartozók sírhalmait. Ma már sok helyütt ez is nagy dolog. De mi történik az utóddal nem rendelkezők­kel? Nemes emberi csele­kedetet végeztek azok, akik ismeretlenek sírhalmát tet­ték rendbe a gusztávi erdő­ben. Rezdületlen az erdő, a Nap is a hegy mögé bukott, mint ha közbe azt súgta volna: világítsatok ti is gyertyafények, világítsatok békét, nyugalmat zenge- dezzetek százados fák! Le­gyen legalább itt harmónia, ha olyan nagy a zaj, az acsarkodás az élők sorai­ban! Kálovits Géza Ön is szeretne egy ilyen varázsééruzát? Akkor látogasson el bankfiókunkba, vagy hívja az ABN AMRO Bankvonalat! Az ABN AMRO Személyi kölcsön segítségével mintha varázsceruzával rajzolna - egy szempillantás alatt megvalósulhatnak vágyai! Igényelje most a tetszőleges célra felhasználható Személyi kölcsönt, és 200 ezertől 1,5 millió forintig terjedően bármekkora összeghez hozzájuthat. Napról napra többet nyújt Valósítsa meg álmait! A táblázatban szereplő havi törlesztőrészletek kamat- változás esetén módosulhatnak. A Bank a kölcsönt a hitelbírálat feltételei alapján nyújtja. A hirdetés nem minősül a Bank részéről nyilvános tájékoztatónak és ajánlattételnek. A teljes hiteldíjmutatóról Bankvona­lunk munkatársainál érdeklődhet. Fiókjaink: Pásztó, Kölcsey F. u. 4. Tel.: 32/560-020 • Salgótarján. Rákóczi u. 15. Tel.: 32/520-400 Néhány példa a törlesztörószletekre: ^vÓsjteglFt) FtttBáóWNs 200 000 500 000 1000 000 1500 000 12 19 399 48 498 96996 145494 18 13 834 34 585 69170 103 756 24 11080 27 700 55399 83 099 36 8 381 20 953 41906 62 859 48 7 085 17 713 35 427 53140 &0OOO OOOOO0 O$Ö0Ö, 54 900 R** A Westet 900 Dual GSM készülékekből egyedülálló választékot kínáL Kedvére válogathat Egy márkás DUAL mobilhoz hozzájuthat y már akár bruttó 11 900 Fl-ért**. Leteszi éswwt. / Biztos lehet benne, hogy nemcsak készüléke, hanem a Westet 900 folyamatosan fejlesztett hálózata is időben készen áll majd az 1800 MFtz-en való kommunikációra. A Kapcsolat bármely hulámhosszon ij elérhető tesz a megszokott módon. Kőzet háromnegyed nettó előfizetőnknek így ezidán is minden készülék és hívás egyértelmű brzonyOélt­a jövő már kézzelfogható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom