Nógrád Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-06-07 / 259. szám

1999. november 6., szombat Hazai Körkép 7. oldal A miniszter elégedett A gazdaság szeptemberi és októ­beri eredményei még a kormány legoptimistább várakozásait is felülmúlták - jelentette ki Chi- kán Attila gazdasági miniszter, a Magyar Logisztikai, Beszerzé­si és Készletezési Társaság (MLBKT) háromnapos kong­resszusának záróülésén. A miniszter szerint a háborús és egyéb válságok (például árvi­zek) ellenére a magyar gazda­ság a termelés növekedésében, az infláció csökkentésében, va­lamint a külső és belső egyensú­lyi mutatók tekintetében olyan sikereket ért el, amelyek azt mu­tatják, hogy a gazdaság egésze jól alkalmazkodott a mostoha körülményekhez, és a külső sokkok ellenére is igen jó évet zárhat majd. Mindez természe­tesen az üzleti, vállalkozói szfé­ra rugalmasságának és alkal­mazkodóképességének köszön­hető - jegyezte meg a miniszter. Tény ugyanakkor az is, hogy a magyar export kétharmadát a multinacionális cégek produkál­ják - fűzte hozzá Chikán Attila -, ezek egyben a technikai fej­lesztés éllovasai is, tehát a ma­gyar gazdaságban meghatározó a multik szerepe. A globális gazdaságban való helytállásunkhoz elengedhetet­len a makro- és mikroszintú ver­senyképességünk megteremté­se, amihez viszont vonzó befek­tetési lehetőségeket kell kínál­nunk, valamint meg kell terem­teni az EU-csatlakozás feltétele­it. A miniszter szerint az uniós tagság nem kevés kellemetlen­séggel is jár majd, de nincs más alternatíva. Ez ugyanis egy olyan klub - mint mondta amely tagjának kell lenni még akkor is, ha több játékszabálya nem lesz jó számunkra. A kormány gazdasági prog­ramja kiemelten kezeli 2000- ben is a kis- és középvállalkozá­sok fejlesztését, a külgazdasági stratégiát, valamint a befekteté­sek ösztönzését - hangsúlyozta a miniszter. A kormányzati és üzleti szférának egyaránt érdeke a konfliktusmentesség. Nagy te­hertétel ugyanakkor az, hogy jö­vőre 800 milliárd forintot kell fi­zetnünk a külső adósság törlesz­tésére - jegyezte meg Chikán. Két főigazgató az OEP élén Hiába várták az újságírók pénte­ken Cser Ágnest az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban, ígéretével ellentétben munkaügyi perének nyerteseként az „egyko­ri” főigazgató mégsem ment be azonnal régi-új munkahelyére. A Fővárosi Bíróság másodfokú ítélete alapján Cser Ágnes most már jogerősen is megnyerte a visszahelyezése érdekében indí­tott munkaügyi pert. Az alperes jogi képviselője a bíróságon kifej­tette, hogy az OEP hatáskör hiá­nyában nem tudja végrehajtani az ítéletet, tehát a felperes főigaz­gatóként történő foglalkoztatá­sát. Cser Ágnes menesztéséről ugyanis kormányzati szinten szü­letett döntés. A bíróság szerint a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára tavaly júliusban va­lótlanul indokolta átszervezéssel a főigazgató menesztését, s a poszt megmaradt. A tb-alapokat felügyelő politikai államtitkár ka­binetfőnöke, dr. Szabadfí Árpád lapunknak elmondta: illőképpen fogadja Cser Ágnest, ha az OEP épületébe mégis-betér. Ám kifej­tette, hogy a bírósági döntésről csak a hivatalos értesítés átvétele után tud véleményt formálni. S hogy mi lesz az Egészség­ügyben Dolgozók Demokrati­kus Szakszervezetének nemrég elnyert elnöki székével? Cser Ágnes úgy nyilatkozott, erről sem kíván lemondani. N. ZS. Vizsgált parkok Baja Ferenc szocialista képviselő szerint a földművelésügyi minisz­ternek nincs joga vizsgálódnia a nemzeti parkok ügyében. A politikus leszögezte: a vonatko­zó törvények értelmében a védett területek visszavásárlásának vizs­gálatára a nemzeti parkok köré­ben a környezetvédelmi tárca ve­zetője, a KEHI, az ÁSZ vagy az ügyészség jogosult. - A politikai beleszólásnak is vannak határai - fogalmazott Baja, kifogásolva azt, hogy a közigazgatás véleménye helyett Torgyán József egy ügyvé­di iroda szakvéleményére támasz­kodik. A volt környezetvédelmi mi­niszter szerint a védett területek visszavásárlására vonatkozó 1995. évi törvény visszavásárlás­ról, nem pedig ingyenes kisajátí­tásról beszél. Közölte: a tárca költségvetési helyzete nem tette lehetővé, hogy a megvásárolt föld­területeket közvetlenül a nemzeti parkok kezeljék, így haszonbérbe adták azokat. A szerződéses felté­telek kialakítása minden esetben a parkok igazgatóinak feladata és felelőssége volt, ráadásul azok jo­gi ellenjegyzéssel születtek. Miután én ebben az ügyben el­rendeltem a vizsgálatot, jobb lesz, ha Baja úr megvárja annak ered­ményét - reagált Torgyán József péntek esti nyilatkozatában. Vita a munkanélküliek jövőjéről Jó vagy rossz a munkanélküliek ellátásának új, jövő évtől bevezet­ni kívánt rendszere? - erről vitatkoztak az Országos Munkaügyi Tanács tegnapi ülésén a kormányzati, illetve a munkaadói és mun­kavállalói oldal képviselői. A szakszervezetek és a munkaadók a törvénytervezet visszavonását kérik a kabinettől. A munkanélküliség kezelésére vonatkozó kormányzati javasla­tok visszavonását kérik a mun­kaadók és a szakszervezetek. Az érdekegyeztetés nemrég életre hívott új fórumán, az OMT teg­napi ülésén kifogásaikat is cso­korba szedték. Eszerint: az egy évről háromnegyedre csökkenő járadékos idő a családtagokkal együtt csaknem egymillió em­bert hozna lehetetlen helyzetbe. Tovább rontaná az érintettek ki­látásait, hogy a szociális segély feltételéül szabott, legalább 30 napos kötelező közmunkára számos településen nincs is le­hetőség. A FEB sajtóügynökség szak- szervezeti körökből úgy értesült, hogy a helyhatóságok zöme nincs felkészülve az új rendszer alkalmazására. Főként a keleti régiókban hiányzik a pénz és az apparátus - de lehetőség sincs - a közmunkák szervezésére, s noha a kormány összességében 6,8 milliárd forintot ad a telepü­léseknek a többletfeladatok ellá­tására, a legszegényebbek póttá­mogatásért fognak kilincselni. A kormányzati oldal kitart a „segély helyett munkát” jelszó­val meghirdetett új program mel­lett. Mint az a tegnapi tanácsko­záson elhangzott, a rendszer át­alakításához szükséges források az önkormányzatok rendelkezé­sére állnak majd, s annak sincs akadálya, hogy a szociális part­nerek kézhez kapják a hiányolt végrehajtási rendeleteket és ha­tástanulmányokat. A kabinet úgy véli: alaptalan a szakszervezetek aggodalma amiatt, hogy a legalább 30 na­pos közmunkát a minimálbér­nél 10 000 forinttal alacsonyabb nyugdíjminimumért is el kell vállalniuk az embereknek. A közmunka ugyanis részmunka- idős foglalkoztatásnak számít, így díjazását is arányosan kell számolni. T. M. Színjáték a parlamenti bizottságban Senki nem tud semmit A szocialista képviselők kivonultak az úgynevezett megfigyelési ügyet vizsgáló parlamenti bizottság pénteki üléséről. Keleti György és Nikolits István szerint azért, mert a bizottság fideszes elnöke az egész ülés során rágalmazta és sértegette őket. Kosztolányi Dénes ezzel szemben úgy vélte: az MSZP-s képviselők célja az volt, hogy határozatképtelenné tegyék az ülést, illetve hogy Somogyi Tamás­nak, Nikolits István volt miniszter kabinetfőnökének ne kelljen vá­laszolnia a kérdésekre. Somogyi Tamás ugyanis azt kö­zölte a zárt ajtók mögött tartott meghallgatáson, hogy miután nem oldották fel államtitok-tar­tási kötelezettsége alól, nem kí­ván beszélni a Pintpoint Kft. te­vékenységéről. Nikolits István újságíróknak nyilatkozva el­mondta: egykori kabinetfőnöke leszögezte, ő maga nem adott utasítást fideszes politikusok és családtagjaik megfigyelésére, és nincs is tudomása arról, hogy ilyen esetek történtek volna. A bizottság meghallgatta Csó­kás Andrást is, aki a közelmúlt­ban önmerénylete kapcsán elhí- resült Lakatos Miklós nemzet- biztonsági tisztnek volt a felette­se, és aki Nikolits minisztersége idején bejelentést tett a fedőcég­ként működő Pintpoint Kft. visszaéléseiről. Kosztolányi Dé­nes elmondása szerint Csókás tanúvallomásában közölte, hogy megsemmisítésre került a Pintpoint teljes négyéves doku­mentációja, ami a megrendelők és a célszemélyek nevét tartal­mazta. Nikolits beszámolója szerint viszont Csókás csak egy - felettese által valóban meg­semmisített - füzetről beszélt, és nem tud arról, hogy abban fideszes vezetők megfigyeléséről vagy bármilyen politikai megbí­zásról szó lett volna. Már a bizottsági ülésen heves vita tört ki: Kosztolányi Dénes élesen bírálta a testület alelnö- két, Keleti Györgyöt, aki - Or­bán Viktor miniszterelnök tavaly nyári bejelentése alapján - isme­retlen tettes ellen feljelentést tett az ügyészségen. Ki fizesse a távhőmérést? Az épületenkénti távhőmérés költségét a budapesti városatyák többsége a lakástulajdonosokra hárítaná. E fővárosi ötlet - mint le­hetséges országos modell - aggasztja a vidéken élőket is. Az összességében több milli­árd forintra rúgó pénzt úgy te­remtenék elő, hogy az inflációt követő szokásos évi árkiegészí­téstől függetlenül megemelnék a távhődíjakat. A panellakás­ban élők pénztárcája ebben az esetben megint az átlagosnál erőteljesebben vékonyodna. Jelenleg ugyanis azért szám­láznak az otthonokban érzé­kelhető melegnél jócskán töb­bet, mert sok helyütt kénysze­rűségből az utcát is fűtik. Tarján Róbert, a Gazdasági Minisztérium energetikai ta­nácsadója lapunk érdeklődésé­re hangsúlyozta: egy 1990-ben hozott törvény értelmében a hőfogadó állomásoknak már 1992-től rendelkezniük kellene a méréshez szükséges eszkö­zökkel. Ennek ellenére - pénz­szűkére való hivatkozással - többnyire mindmáig hiányoz­nak e berendezések. A távhő­szolgáltatásról szóló, 1998-tól hatályos törvény előírja: 5 éven belül a távfűtő kötelessé­ge, hogy megteremtse a mérés feltételeit. Annyi tehát bizonyos, hogy nem a lakótelepeken élők dol­ga e költséges technikai műve­let lehetővé tétele. Más kérdés az - tette hozzá a szakember-, hogy a legmagasabb hatósá­gi ár megállapítása az adott térség önkormányzati képvise­lő-testületének a jogköre. Már­pedig ebben a minőségében hozhat olyan határozatot, mi­szerint a fejlesztési költségek az árképzésben érvényesíthe­tők. A jogszabály ugyanis elő­írja a szolgáltatónak a tulajdo­nában lévő hálózat folyamatos korszerűsítését. Tarján Ró­bert emlékeztetett: egy másik szabályozás értelmében az ár­emelésre kizárólag a fogyasz­tóvédelmi szervezetekkel, s a fogyasztók érdekképviseletei­vel való egyeztetés után kerül­het sor. Az árképzés részletei nem titkosak, abba bárki bete­kinthet. (cs. b. j.) Sztrájkbizottság. Országos közszolgálati sztrájkbizottságot hozott létre hat - elsősorban oktatási - szakszervezet pénte­ken annak érdekében, hogy a kormány folytasson tárgyaláso­kat velük. Ezt a szóban forgó szakszervezetek képviselői je­lentették be pénteken, a fővá­rosban. Követeléseik között sze­repel, hogy működtetni kell a közszolgálati érdekérvényesí­tést, továbbá a jövő évi költség- vetésben - létszámleépítés nél­kül - legalább háromszázalékos reálkereset-növekedést kell biz­tosítani az érintett szférában. Tehetséggondozás. Megala­kulásának tizedik évfordulója alkalmából ülésezett pénteken Vácott a Magyar Tehetséggon­dozó Társaság. A szervezet munkája nyomán Debrecenben már megkezdődött a tehetséges gyerekek gondozásával kapcso­latos képzés, s jövőre a buda­pesti ELTE-n is lesz ilyen okta­tás. A tapasztalat szerint min­den harmadik gyereknek ki­emelkedő képessége van valami­lyen téren, ám a tehetséges fia­talok csak speciális tudással föl­vértezett pedagógusok közre­működésével bontakozhatnak ki igazán. Falusi vendéglátás. A szolgál­tatás fellendítése érdekében jö­vőre kétezer gazda piacrajutási feltételeit kell megteremteni. Ez családonként 2 millió forint tá­mogatást jelentene - mondta el Csáky Csaba, a Magyar Falusi, Tanyai Vendégfogadók Szövet­ségének elnöke pénteken. Az el­nök hangoztatta: ilyen segítség­gel 10 éven belül az 50 ezer ágyas hotelkapacitással azonos nagyságú falusi vendéglátó ka­pacitás lenne kialakítható. Kárpótlás. Mintegy 8900 egyé­ni igénylés érkezett Magyaror­szágról október közepéig a sváj­ci bankokkal és más jogi szemé­lyekkel szembeni kárpótlási fel­hívásra az illetékes New York-i bírósághoz; erről Sebes Gábor, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) iroda igazgatója adott tájékoztatást pénteken. A Magyarországi Zsi­dó Hitközségek Szövetsége és a Mazsök az elmúlt hónapban 202 millió 350 ezer dollár kö­zösségi Igénnyel fordult a bíró­sághoz. Mentőállomások. Az élet­mentés, a betegek időben törté­nő korszerű ellátása az egész­ségügy egyik legfontosabb teen­dője; ezt szolgálja a sürgősségi hálózat fejlesztése, a két év alatt létrehozandó ötven új mentőál­lomás is - közölte pénteken Gógl Árpád, a sürgősségi orvo­sokat tömörítő Magyar Oxyo- lógiai Társaság bükfürdői szim­póziumán. Az egészségügyi mi­niszter elmondta; a jövő év első feléig a félszázból legalább ti­zenöt állomást akarnak átadni. Nyilvántartják a védett gyerekeket Miként számos országban, immár hazánkban is egységes gyer­mekvédelmi nyilvántartási és értékelési rendszer segíti, hogy a gon­dozottak érdekében a lehetséges legjobb döntések születhessenek - tájékoztatta lapunkat Herczog Mária, az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet vezetője. Az angol módszer révén - ame­lyet a többi között az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Svédországban is eredményesen alkalmaznak - a korábbinál körültekintőbbé, egyszersmind hatékonyabbá vál­hat a gondozói munka. Egysé­ges szempontok alapján ponto­san, naprakészen követhető a gyermekek fejlődése, s mindaz a tevékenység, amit a hátrányos helyzetben élők útjának e’gyen- getéséért a felnőtt társada­lom tesz. A nyilvántartást szigorúan tiszteletben tartja a személyiségi jogokat, az adatvédelmi biztos is engedélyezte. A három éven be­lül országszerte számítógépre kerülő adatok közül csak azok­hoz juthatnak hozzá a lehetsé­ges felhasználók (pedagógusok, orvosok, pszichológusok, gyám- ügyisek), amelyek megismerésé­re jogosultak. A kutatási munká­hoz is használható adatbázis központja az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézetben lesz. Noha az 1997-ben elfogadott gyermekvédelmi törvény a nyil­vántartás bevezetését ez év no­vember elsejében jelölte meg, sok helyütt már előbb munká­hoz láttak. Valamennyi, azaz a 3160 településen folyamatosan jegyzik fel az adatlapokra eztán egyebek mellett a gyermek egészségügyi, iskolai tudnivalóit, családi és társadalmi kapcsola­tait, életvezetési jellemzőit, ér­zelmi és személyiségfejlődésé­nek állomásait, családi és köz­vetlen környezete kapcsolatait. Nem csupán a 19 ezernél vala­mivel több állami gondozásban részesülő gyerekről készül adat­lap; azokról is vezetik e sokrétű nyilvántartást, akik hátrányos helyzetük miatt már családgon­dozók közvetlen segítéségére szorultak. A szociális tárca ada­tai szerint ugyanis mintegy 400 ezer gyermek él veszélyeztetett körülmények között, s csaknem egynegyedük szorult már gyer­mekvédelmi szakember közvet­len segítségére. (cs. benkő) ATVnézés a programválasztásnál kezdődik, Válasszon a legjobb helyről! Áttekinthető műsorismertető legtöbb háttérinformáció alvr-hét-ben. tvr

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom