Nógrád Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-05 / 258. szám

8. oldal Mozaik 1999. november 5., péntek Nem mindegy, hogy mennyiért milyen hús jut az asztalra Eladják a lejárt minőségű árut is Sok esetben nem tudjuk pontosan, hogy mit eszünk. Az üzlet­ben, standon kínálkozó felvágottak, a különféle húsok tetszető- sek, ám de csak később derül ki, hogy becsaptak minket a mi­nőséggel, vastagabban fogott a ceruza a számolásnál. Ilyen és hasonló esetek elkerülése érdekében vizsgálódnak időnként a fogyasztóvédelmi felügyelőség munkatársai. Legutóbb a ke­reskedelmi forgalomban lévő húsok és húskészítmények érté­kesítési körülményeinek szabályosságát ellenőrizték, különös tekintettel a kereskedelmi előrecsomagolt termékekre. A két hétig tartó vizsgálat ideje alatt a fogyasztóvédelmi fel­ügyelőség a megyei állat­egészségügyi és élelmiszer-el­lenőrző állomás munkatársaival és hatósági állatorvosokkal mintegy negyven egységben folytattak ellenőrzést a megye területén. A feltárt jellemző szabálytalanságok aránya erő­sen az élelmezés-egészségügyi szabályok megsértése irányá­ban billen, hiszen ezt 29 egy­ségben jegyzőkönyvezték. Má­sodik helyen szerepel a vásár­lók megkárosítása 10 egység­ben. S már tíz alatti számban fordult elő az árak ellenőrzésé­nek akadályozása, a bizonylati fegyelem megsértése, illetve rossz minőségű termék forga­lomba hozatala, s egyéb hiá­nyosságok. Lejárt minőségmegőrzési idejű húsipari készítményt 55 kilogrammot találtak, több mint 56 ezer forint értékben. Az Egyesült Zagyva-völgye ÁFÉSZ 28. sz. ABC-jében több mint nyolcezer forint értékű húskészítményt - Konkoly kol­bász - forgalmaztak, amelynek már júliusban lejárt a minő­ségmegőrzési ideje. A legsúlyosabb, a fogyasztó érdekeit közvetlenül érintő sza­bálysértéseket az iparilag elő­recsomagolt vákuumfóliázott termékeknél tapasztalták. Százöt csomagnál 1654 forint fogyasztói megkárosítás tör­tént. Az Orient 2000 Kér. Rt. 616 sz. raktáráruházában több mint 38 ezer forint értékű gyorsfagyasztott baromfit em­beri fogyasztásra alkalmatlan­nak minősítettek az ellenőrök, mivel a mélyhűtőben a mínusz 18 fok helyett csupán mínusz 9 fok volt a hőmérséklet. Az áruk elszíneződtek, megpuhultak, visszafagyasztottak voltak. A hatósági állatorvos is a meg­semmisítést rendelte el. Mint kiderült a mélyhűtő már régebbtől nem működött jól. A 7-féle iparilag előrecso­magolt húskészítmény tárolása plusz 18 fokon történt a jelölé­sen feltüntetett 0-plusz 5 fok közötti hőfok helyett. S a be­árazásnál az ismeretlen eladó a csomagolóanyag súlyát is be­lemérte a csomag súlyába 25 db ipari vákuumcsomagolt húské­szítménynél, ezért csaknem 500 forinttal többet mutatott az áru­címke. Csaknem valamennyi egy­ségnél kifogásolták, hogy nem tartják be a tárolási előírásokra vonatkozó szabályokat. Gya­kori volt a tőkehúsnak a barom­fival, a húskészítményeknek a tejtermékekkel közös hűtőben való tárolása. A mélyhűtött ha­lak, baromfik forgalmazásánál is kifogásolták a közös légterű tárolást. A beszerzési bizonylatok hi­ányát négy egységben kifogá­solták, több mint 50 ezer forint értékű áru esetében. Cs. Lajos vállalkozó mini marketjében 10-féle gyári előrecsomagolt húskészítményről hiányzott a helyszínen a beszerzési bizony­lat. Az ÁNTSZ és az állat­egészségügyi hatóság nem já­rult hozzá a húskészítmények forgalmazásához a feltételek hiánya miatt. A tárolásuk plusz 20 fokon történt. Az egy darab hűtőszekrényben Pepsi-Cola volt. Az ellenőrök kérdésére a vállalkozó azt felelte, a kólások elviszik a hűtőjüket, ha mást tart benne. A Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ 5 egységénél hiányzott az ÁNTSZ és az állat-egész­ségügyi hatóságok hozzájáruló határozata, de az irattárban sem találták az eredeti hozzájáruló okiratot. D. Tibor balassagyar­mati vállalkozó húsboltjában a hernádi Hercsi Hús Kft. a mű­beles virslinél nem közölte a kísérő iraton a gyártót, hason­lóan a kolozsvári szalonnánál, sült császárszalonnánál. A füs­tölt kenyérszalonnánál a sziget- szentmiklósi ÁSZ Kolbász Kft. a lejárati időpont helyett napo­kat közölt. A vizsgálat befejezéséig ha­tározati úton 12 fő részére 359 ezer forint, míg helyszíni eljá­rás során 24 főnek 124 ezer fo­rint bírságot szabtak ki. Állam- igazgatási eljárás keretében 5 főt köteleztek az előírások be­tartására. Három gazdasági társasággal szemben 600 ezer forint fo­gyasztóvédelmi bírság kiszabá­sát kezdeményezték a fogyasz­tók széles körét érintő élelme­zés-egészségügyi jogsértés mi­att. Áru forgalmazását ideigle­nesen 15 egységben tiltották meg, csaknem 240 ezer forint ér­tékben. Pádár András Szakszerű a hatósági munka - Jelentős jogszabálysértés nem történt Törvényességi vizsgálat A Nógrád Megyei Főügyészség nemrégiben megvizsgálta a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége hatósági eljárásainak és hozott határozatai­nak törvényességét. Azzal a céllal, hogy meggyőződjenek róla, hogy az 1998. március 1-jén hatályba lépett fogyasztó- védelmi törvény hatóságok eljárását szabályozó rendelkezé­sei miként érvényesülnek a gyakorlatban. Áz eljárások és a határozatok megfelelnek-e az eljárási előírásoknak. A vizsgálat 1998. március 1 -je után indult és a vizsgálat idő­pontjáig befejezett ügyekre ter­jedt ki. A főügyészség 83 köz- igazgatási és 180 szabálysértési ügyet vizsgált meg. A megyei főügyészség vizs­gálati jelentése általánosságban megállapítja, hogy a fogyasztó- védelmi felügyelőség hatósági tevékenysége során, a lehetősé­gekhez képest törekszik a szín­vonalas és szakszerű munkára. Az ügyészi vizsgálat nem állapí­tott meg jelentős jogszabálysér­téseket. A feltárt hiányosságok elsősorban adminisztratív jelle­gűek és kisebb súlyúak voltak. Ezek visszavezethetők a fel­ügyelőség személyi és technikai gondjaira, a szűkös gazdasági körülményekre. A fogyasztók érdekeit leg­gyakrabban sértő szankcionált magatartások körében a felügye­lőség által kezdeményezett mintegy háromszáz elsőfokú szabálysértési eljárást vizsgáltak meg. É körben a kiszabott pénz­bírság összege több mint négy millió, a helyszíni bírság ösz- szege csaknem egymillió forint volt. A főügyészség jelentése ki­mondja, hogy a felügyelőség a vizsgálat körébe vont ügyekben megtartotta a hatáskörre és ille­tékességére vonatkozó rendel­kezéseket. A vizsgálat hatáskör- elvonást, vagy az ügy elbírálá­sának törvénysértő mellőzését nem tárta fel. Abban az esetben, amikor az ügy elbírálása jogsza­bály alapján más szerv feladat- és hatáskörébe tartozott - össze­sen 46 esetben - a felügyelőség ezeket a törvényességi előírá­soknak megfelelően tette át más hatóságokhoz. Az ellenőrzések során a fel­ügyelőség élt a jogszabályban meghatározott jogosultságaival. Az ám minőségének megállapí­tása érdekében 224 alkalommal vettek mintát a felügyelők, 542 üzletben végeztek próbavásár­lást. Személyesen ellenőrizték a tevékenység gyakorlására szol­gáló telephelyeket és munkahe­lyeket. Egy esetben akadályoz­ták a felügyelőség munkatársait ellenőrzésük gyakorlásában. Egy balassagyarmati vállalkozó kifogásolta és megszakította az ellenőrzést. Kijelentései alapján az ellenőrök veszélyeztetve érezték a testi épségüket. A vá­rosi rendőrkapitányság a hely­színi ellenőrzéshez nem tudott kielégítő rendőri jelenlétet biz­tosítani, s másnap is a rendőrök jelenlétében fél óráig ellenőriz­hettek, mert a rendőröket idő­közben elvezényelték. A vizsgált időszakban a fo­gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése miatt hozott több mint 650 határozat közül csupán azt emeljük ki, hogy 28 esetben az illetékes jegyzőnél kezdemé­nyezték a vétkes üzlet bezárását. Ezek közül hat üzletet bezártak, viszont 16 esetben visszajelzés sem érkezett az érdekelt jegy­zőktől. Noha a felügyelőség rendszeresen ellenőrizte határo­zatainak végrehajtását, a csak­nem száz utóellenőrzés nyomán 13 esetben szabtak ki büntetést. A vizsgált időszakban egy­szer szabtak ki fogyasztóvé­delmi bírságot. A 200 ezer forin­tos büntetést egy pásztói töltőál­lomáson tapasztalt szabálytalan­ság miatt vetette ki a felügyelő­ség, s a határozat első fokon jog­erőssé vált. Az ellenőrzés nyo­mán feltárt hibát másnap a kúton kijavították. A felügyelőség azokban áz esetekben, amikor az ellenőrzés fogyasztóvédelmi szabálysértés elkövetését tálja fel, a saját ha­táskörbe is tartozó ügyekben le­folytatta az eljárást. Áz ellenőr­zések során megállapított sza­bálysértések miatt hozott több mint 240 határozat közül 180-at vizsgált a főügyészség. Ezek közül 168 esetben összesen több mint hárommillió forint pénz­bírságot szabtak ki, 12 esetben elegendőnek tartották a figyel­meztetést. Csaknem 980 ezer fo­rint helyszíni bírságot szabtak ki jogsértés nélkül. A felügyelőségnél hat esetben tettek feljelentést a területileg il­letékes városi rendőrkapitány­ságnál, de a rendőrség vala­mennyi esetben megtagadta a nyomozás teljesítését a bűncse­lekmény alapos gyanújának hiá­nyára történő hivatkozással. A vizsgálat alapján a fő­ügyészség egy felszólalással élt az elintézési határidők be nem tartása miatt, két esetben pedig jelzést nyújtott be. P. A. Környezetkímélő a bioenergia Egyelőre öt város és köz­ség vesz részt abban az EU által támogatott ter­vezetben, melynek során biohulladékokat haszno­sítanak, hővé és elekt­romos árammá átala­kítva azokat. A tervezet adminisztratív központja az egyik részt­vevő, a németországi Dor­magen lesz. Itt fatüzelésű hőerőműben állítanak elő áramot és meleg vizet, me­lyet egy gyermekotthon el­látására fordítanak. A 1,5 millió márkába kerülő léte­sítmény nem csak a széndi­oxid-kibocsátást csökkenti, hanem a környezetvédelmi adó tekintetében is megta­karítást hoz. A luxemburgi Redange 25 földművese saját erőmű üzemeltetésére szövetke­zett, mely egy biogáz-be­rendezés révén trágyaléből és más hulladékból állít elő áramot és meleget. Az ausztriai Tulln lakói évente mintegy 50 tonna avas zsírt gyűjtenek össze, amiből a városi járművek meghajtására szolgáló bio­dízelt állítanak elő. Egy ki­logramm zsiradékból egy li­ter dízelolaj nyerhető. A tervezetben részt vesz még a németországi Fürs­tenwalde és a spanyolor­szági Toro város is. A részt­vevők tájékoztatják egymást az általuk alkalmazott tech­nika eredményességéről. A tervezet 8 millió már­kás költségéből az EU 5 milliót magára vállal. A résztvevők szerint a tervezet a létesítményeket előállító középméretű cégek számára is jó lehetőséget jelent. Az új évezred első szülöttje Kit érdekel az első napkelte vagy a komputer­vírus 2000. első napjának hajnalán Új-Zélan- don? Egyedül az számít, azt találgatják or­szágszerte, hogy ki és milyen lesz a 2000. év első újszülöttje? Szakértők és statisztikai számítások szerint a csecsemő nőnemű lesz, új-zélandi, maori vagy egy csendes-óceáni szigetről való és Aucklandban látja majd meg a napvilágot, az ottani szülészeten. A város egészségügyi hatóságai nagyon felkészültek a nagy eseményre. Minden esetleges vita elkerü­lése végett a másodperc töredékére pontos órákkal mérik az időt és honlapot foglaltak le az Interne­ten, hogy bemutathassák a millenniumi baba fény­képét. Mindehhez azonban természetesen szükség lesz a mama beleegyezésére. Új-Zéland legnagyobb nőgyógyászata az auck- landi női klinika, ahol naponta 21 szülés történik, de az újév első kisbabája még egyetlen évben sem ott jött a világra. Némileg rontani látszik azonban Új-Zéland" esélyeit, hogy a Tonga szi­getcsoporton most térnek majd át a nyári időszá­mításra és így a Fidzsi-szigetek egyikén lévő Va- iola kórháznak egy óra előnye lesz Aucklanddel szemben. A Fidzsi-szigeteken félóránként szüle­tik baba, Tongán azonban csak három óránként. Ami pedig a „millenniumi újszülöttverseny” sza­bályait illeti, Brenda Saunders, az aucklandi női klinika szóvivője elmondta az AFP-nek: az új év­ezred első csecsemőjének olyan kórházban kell születnie, amelynek órája pontosan jár, és függet­len tanúkra lesz szükség. A szülésnek természe­tesen kell lefolynia, császármetszés nem jöhet szóba, a születés pontos időpontját pedig az új­szülött lélegzésének beindulása határozza meg. Brenda Saunders elmondta még, hogy napi 21 szüléssel a női klinikának jók az esélyei. A kór­ház figyelőszolgálata mindenesetre előjegyzésbe vett már néhány kismamát, akik közül a szeren­csés asszony kikerülhet. Elégedettek-e az amerikai írók a műveikből készült filmekkel? Regények az álomgyárban Többnyire elégedettek az amerikai írók a regényeikből szüle­tett filmekkel. E. L. Doctorow, Walter Mosley, Scott Turow és Russel Banks közül igazán hangosan csak Doctorow dohog, a másik három író nagyjából elégedett az adaptációkkal. Doctorow-nak eddig négy re­gényét filmesítették meg, köz­tük a Ragtime címűt is. Á témá­ról rendezett szakértői vitán azt mondta, hogy szinte kedve lenne vádiratot benyújtani azok ellen, akik műveit filmvászonra vitték. Egy reprezentatív min­tavételnek is tekinthető írói hangulatjelentése szerint a többi három szerző vagy sze­rencsésebb volt, vagy kevésbé igényes a megfilmesítéssel kapcsolatban. Mosley kijelentette, hogy ki­fejezetten szereti „Az ördög kék ruhában” című detektív- sztorijának az adaptációját, amelynek a főszerepét Denzel Washington játszotta. Banks szintén nagyon ked­veli „Az édes utóíz” és a „Meg­próbáltatás” című műveinek a filmváltozatát, és Turow is csak enjhe bírálatokkal illette az „Ártatlanság védelme” című könyvének a megfilmesítését. „Nem érzem úgy, hogy Holly­woodban megcsonkítottak volna” - mondta Turow, akinek jogi thrillerében a főszerepet Harrison Ford alakította. Nem lehet pontosan állást foglalni, melyik író műveinek megfilmesítése volt sikeresebb. Jóllehet Doctorow Ragtime című művét az Oscar-díjas Mi­los Forman vitte mozivászonra, az író mégis azt mondta róla, hogy a több mint kétórás film­nek csak az első tíz perce volt kiváló. Mind a négy író elis­merte, hogy a pénznek nagy szerepe van a megfilmesítési jogok eladásában és az adaptá­cióval kapcsolatos kompro­misszumok megkötésében is. Turow úgy véli, hogy az az író, aki elégedetlen a filmrevi- tellel, ne váltsa be az érte kapott csekket. Mint mondta, mindig lesznek torzulások egy regény adaptációjában, a filmváltoza­tokat egyszerűen csak a könyv rövidített variánsának lehet te­kinteni. Banks szerint a legfontosabb az, hogy a filmkészítők ne vál­toztassák meg az eredeti mű be­fejezését. Doctorow pedig azt tartaná ideálisnak, ha a könyv megfil­mesítési jogát megvennék tőle, a mozivászonra vitel azonban sohasem valósulna meg. Egy író hagyatéka - John Hemingway a kongresszusi könyvtárnak adományozta apja, a világhírű író leveleit, fo­tóit, feljegyzéseit, egyéb iratait. A gyűjteményt mások adományai is kiegészítik, hiszen többen is rendelkeznek az USA-ban Ernst Hemingway-dokumentumokkal. r Életre kelt a tetszhalott hörcsög Feltámadt egy tetszhalott angol hörcsög és kiásta magát hatvan centiméterre a földfelszín alatt lévő „sírjából”. Hammyt, a Manchester közelébe élő nyolcéves Jennifer Wilde kis kedvencét kartondobozban temették el a ház kertjében, miután nem adott magáról életjelt. Másnap azonban Hammy már olyan eleven volt, mint világéletében, ami igencsak megörvendeztette Jennifert. A hörcsög feltehetően a hidegebbre fordult időjárás kö­vetkeztében idő előtt téli álomba merült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom