Nógrád Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-05 / 258. szám
4. oldal Gazdaság 1999. november 5., péntek A régi partnerek mellett újak lépnek üzleti kapcsolatba az Acélgyár Rt.-vel ASCON-nal megmozdulnak a dolgok Az anyagmozgatás és a raktártechnika egyik legismertebb hazai reprezentánsa, a Salgótarjáni Acélárugyár Részvény- társaság állandó résztvevője a Budatranspack kiállításoknak. Idén a budapesti nemzetközi vásárterület „A” pavilonjában, egy nemzetközileg ismert világcég és egyben egyik legnagyobb hazai versenytársuk szomszédságában mutathatták be termékeiket, immár több mint egy évtizede. Múlt és a jövő határán Szakmai körökben is rendkívül alaposnak ítélték Becsó Zsoltnak, Nógrád megye közgyűlése elnökének beszédét a héten Miskolcon megtartott soros területfejlesztési tanácsülésen. A regionális tanácskozást kultúrműsor zárta, ahol a mihálygergei Tücsök ifjúsági népzenei együttes műsorát vastapssal jutalmazta a közönség. A látványos, kétszintes, galériás installáció ez évben is a társaság kisterenyei telepén gyártott ASCON máckajelű anyag- mozgató berendezésekből és Reck-Salgó állványokból állt össze. A kiállított gépek mindegyike működés közben volt megtekinthető. A görgős, hevederes szállítópályákon látszólagos összevisszaságban mozgó rakományok még a nem szakmabeliek figyelmét is felkeltették. A feldolgozó gyáregység jelen lévő képviselői szinte pihenés nélkül válaszoltak az érdeklődők kérdéseire, megállapodtak több helyszíni szemlében, számtalan anyagmozgatási feladat megoldására ígértek ajánlatot, jól fogytak a termékismertetők, katalógusok. A termékek iránt érdeklődők mellett számos olyan látogató is felkereste a standot, aki jövőbeni, hosszú távú együttműködésre tett ajánlatot. Számos mérnökiroda, tervező-fővállalkozó cég kívánt kapcsolatba lépni az acélgyáriakkal a kölcsönös előnyök érdekében. Két nagy német cég képviselője például hármas kooperációra, közös piaci fellépésre vonatkozó elképzeléseiről beszélt. Akadt olyan külföldi cégvezető is, aki gyártási együttműködésre próbálta rábírni a kiállítókat. Az elképzelések részletes kidolgozása persze már a vásárt követően jelent feladatot. Jó néhány olyan látogató is akadt - úgy belföldről, mint a határokon túlról - aki már korábban ajánlatot kért és kapott az acélgyártól és ezt az alkalmat találta megfelelőnek arra, hogy a gépeket működés közben is megszemlélje. A látottak alapján vélhetően nem lesznek további kétségeik a berendezések megfelelőségét illetően. Az érdeklődést, a lefolytatott tárgyalásokat figyelembe véve az rt. képviselői bizakodva néznek az elkövetkező év elé. Elsősorban az anyagmozgató berendezések további térhódításában reménykednek. Az 1999-től már ISO 9001-es minőségbiztosítási rendszert alkalmazó feldolgozó gyáregység folyamatosan növelte az ASCON szállítópályák piaci részesedését és a ’90-es évek elején jelentkező kisebb visszaesést követően az Acélgyár Rt. mára hazai piacvezetővé vált. A legkorszerűbb hazai és import gépelemeket, elektronikát tartalmazó gyártásközi és raktári anyagmozgató, valamint ko- missiózó rendszerek az ipar és a kereskedelem szinte minden ágazatában, kis- és nagyvállalkozásokban egyaránt jól alkalmazhatók. Mátészalkától Sopronig, Sajó- bábonytól Hódmezővásárhelyig, az ország számtalan településén működnek azok a görgős, hevederes szállítópályák, melyek a Salgótarjáni Acélárugyár Rt. hírnevét öregbítik. Az utóbbi néhány évben megvetették a lábukat Szlovákiában is. Ez évben ottani képviselőjükkel együttműködve bemutatkoztak a nyitrai vásáron is. Az utóbbi két év Szlovákia felé irányuló forgalma meghaladja a százmillió forintot. A jövőre vonatkozó elképzelésekben további - elsősorban szomszédos - országok felé való teijeszke- dés szerepel. Az előrelépés érdekében jelentősen megerősítették értékesítéssel és tervezéssel- fejlesztéssel foglalkozó részlegeiket, új, korszerűbb szervezeti struktúrát építettek ki. Bíznak abban, hogy valóra válik a szórólapjukon megfogalmazott szlogen: „ASCON-nal megmozdulnak a dolgok!” PR A megyegyűlés elnöke beszédét szűkebb pátriánk, Nógrád megye bemutatásával kezdte. Mikszáth Palócországa, Madách szülőföldje az ezeréves történelme során mindig is határvidéknek számított, amely számos szempontból meghatározta fejlődését. Az igazi gazdasági változást a barnaszén kitermelése, s a hozzá kapcsolódó nagyipar hozta meg, a múlt század közepén. Becsó utalt rá, hogy egy terület, egy régió gazdaságának jelen állapota nem szakítható ki sem a természeti, sem pedig a kulturális környezetéből, örökségéből. Nem másról van szó - fogalmazott - minthogy a megye jelenlegi fejlettségi szintje, gazdasági szerkezete, az egyenlőtlen fejlődés törvényszerűségei alapján, történelmileg hosszú időszak folyamán alakult ki. A változásokat többnyire örökölt gazdasági struktúrája és az átalakulóban lévő, piaci viszonyokra áttérni igyekvő, magyar gazdaság válságfolyamatainak köszönheti, amelyek az országosnál is nehezebb helyzetbe hozták Nógrádot. A tavalyi adatok szerint megyénkben a munkanélküliség meghaladta a 15 százalékos rátát, a megyeszékhely környezetében pedig a 20-at is. Az átlagfizetés csupán 60 százaléka az országosnak, itt a legkisebb az egy főre jutó nemzeti össztermék-előállítás, s számolni kell a lakosság folyamatos létszámcsökkenésével is. Településszerkezetünk sem ideális, falva- ink majd’ 60 százaléka ezer fő alatti lélekszámú. A megye területfejlesztésének alapelveit e hátrányok figyelembevételével határozták meg. Ezek között is első helyen említette a megyegyűlés elnöke a kistérségi társulások szabad mozgásterének megteremtését, a megyei mellett a regionális együttműködés elősegítését. Elemi szükségletté válik a polgárok és szervezeteik bevonása a rájuk vonatkozó döntések meghozatalában. A területfejlesztési tanácsban ugyan nem kaphatott képviseletet minden érintett társadalmi csoport, ezért nagyon fontos a partnerség elve, vagyis az érdekegyeztetés nem szűkíthető le a tanácson belüli konszenzus kialakítására. S végül igen fontos alapelv a nyilvánosság megteremtése, hiszen a területfejlesztés ma egyre inkább igényli a helyi erőforrások bevonását, vagyis, a minél nagyobb társadalmi támogatottságot. A területfejlesztési stratégia egyik legfontosabb célkitűzése, hogy javuljon a megye gazdasági teljesítőképessége. Ehhez működő tőkére, a fejlesztési források mind szélesebb igénybevételére, jól kidolgozott projektekre, a vállalkozási övezet cím adta előnyök kihasználására van szükség. Az átlagosnál nagyobb ütemben kell növelni az egy főre jutó bruttó hazai termék értékét (GDP), hogy annak mértéke 2007-re elérje az országos átlagot. Az egyes ágazatokon belül nagyon fontos a versenyképes ipari struktúra megteremtése, az élelmiszer-gazdaság további fejlesztése, az idegenforgalom terén megbúvó lehetőségek kiaknázása. Nem mindegy az sem, milyen feltételrendszerben kívánjuk e célokat megvalósítani - hangoztatta. Kellő műszaki és humán infrastruktúra nélkül ugyanis e folyamat nem dinamizálható. E körben külön is foglalkozott a hátrányos népcsoportok, etnikai kisebbségek helyzetével, amely az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk egyik sarokpontja, csakúgy, mint a környezeti állapot megőrzése, az inter- regionális kapcsolatok erősítése. Becsó Zsolt azonban óva intett - Győrffy István szavaival: „Kapva kapunk mindenen, ami idegen, ami „európai”. Pedig Európa nem arra kíváncsi, hogy átvettünk-e mindent, amit az európai művelődés nyújthat, hanem arra, hogy a magunkéból mivel gyarapítottuk az európai mú'veló'dést! Európa az egyéniséget keresi és értékeli bennünk, nem a tanulékonyságot. ” (németh) A bemutatott termékek tovább öregbítik az rt. hírnevét Vidékfejlesztési tanácskozás A vidék felemelkedése csak a hagyományokra épülő, a helyi közösségek önszerveződését biztosító fejlesztések révén érhető el - hangsúlyozta csütörtökön Mucsi Imre, az FVM helyettes államtitkára. Kifejtette: a fejlett országokban nincs lényeges szerepe, hogy valaki városban vagy falun él. Magyarországon más a helyzet. Az ország egyes régiói között óriási különbségek mutatkoznak az élet- színvonalban, a munka- és a tanulási lehetőségekben. A vidék fejlesztése az agrártermelés korszerűsítésével valósítható meg, amihez pedig magasan kvalifikált agrárértelmiségre van szükség - húzta alá Mucsi Imre. Kötvényaukció Több mint 1 százalékkal esett az ötéves futamidejű állam- kötvények hozama, a kétéveseké 0,62 százalékponttal csökkent a csütörtöki aukción az előző értékesítéshez képest. Részvényárfolyamok (1999. november 3.) Borsodchem 7750 Ft Fotex 89 Ft Matáv 1485 Ft Mól 5095 Ft OTP 11425 Ft Rába 2400 Ft Richter 11745 Ft Zalakerámia 1435 Ft BUX: 7231,49 +0,1 % eltérés az előző záróértékhez képest Az élelmiszeripar jelene és jövője A mezőgazdasági termékek 75-80 százalékát dolgozza fel a hazai élelmiszeripar. Az elkövetkező években az ágazatot is a vidék- fejlesztéssel összefüggően kell kezelni, s kijelölni a prioritásokat. Az FVM adatai szerint az élelmiszer-gazdaság tavalyi termelési szintje azonos volt az 1997. évivel. A tárca szakértői szerint egy szerény mértékű változáshoz a kereslet bővülésére lenne szükség. Tavaly az év elején megindult növekedést az utolsó negyedévben az orosz gazdasági válság következtében több szakágazat volt kénytelen visszafogni, fékezni. Ennek megfelelően meglehetősen differenciáltan alakult a termelés. Míg a szesz- és szeszesital-gyártás 24 százalékkal, a baromfifeldolgozás 15 százalékkal bővült, addig a hűs- és halfeldolgozás, a malomipari termékek gyártása, a cukorgyártás 8-26 százalékkal csökkent. Az élelmiszerek átlagos fogyasztói árszínvonala az idén mérsékelten ügy növekedett, hogy közben több terméknél - mint például a tojás, a sertéshús, a zsír esetében - jelentős csökkenés következett be. A jelenlegi piaci helyzet alapján éves viszonylatban az élelmiszereknél 6-7 százalékos, a szeszes italoknál és dohányáruknál 11 százalék közelében lesz a fogyasztói áremelkedés. A feldolgozott élelmiszerek külpiaci értékesítésekor olyan nem várt, kedvezőtlen eseményekkel kell számolni, amelyek negatívan befolyásolják az agrárexportot. Ilyen például az élelmiszergazdaság vállalkozásait súlyosan érintő orosz pénzügyi krízis, az ennek nyomán bekövetkezett nagymértékű exportvisszaesés. A jugoszláv háborús események is rontották a térségbe irányuló agrárkivitel esélyeit, de ide sorolhatók az egyes CEFTA-országok által bevezetett kereskedelem-korlátozó intézkedések is. Tekintve, hogy belföldön az élelmiszer-kereslet csak lassű emelkedést jelez, az exportkiesést a hazai értékesítés bővülése nem tudja ellensúlyozni. Az élelmiszeriparban jelentős eredményjavulásra a kritikus ágazatokban rövid távon nem számítanak a szakemberek. Fokozza a gondokat, hogy az élelmiszer- ipari társaságok gazdálkodási nehézségei közvetlenül visszahatnak a mezőgazdasági termelők jövedelmi helyzetére, termékeik piacrajutási lehetőségeire. A szaktárca szerint az elkövetkező időszakban elsőséget kell kapniuk azoknak a fejlesztéseknek, amelyek a szerkezetátalakítást, az úgynevezett élelmiszer-biztonságot, a minőség- ellenőrzést és a környezetvédelmet szolgálják. A vidékfejlesztéssel összefüggésben elsőbbséget kell kapniuk a helyi piaci igényekhez igazodó, a mezőgazdasági termelést és feldolgozást összekapcsoló kezdeményezéseknek, amelyek valós piaci igényeken alapulnak, a gazdaságosan kialakítható termelési feltételekre épülnek és a vidéki foglalkoztatási lehetőségeket gyarapítják. Újvári Gizella Heti piaci árak Termék Miskolc nagybani Székesfehérvár fogy. Szombathely fogy. Debrecen fogy. ár: Ft/kg ár; Ft/kg ár: Ff/kg ár: Ff/kg Burgonya 20-32 40-55 50-68 20-50 • Paradicsom 155-200 260-300 219-260Tv-paprika 100-130 100-150Fejes káposzta 24-30 38-39 38-50 30-40 Karfiol 70-85 80-98 64-85Vöröshagyma 32-45 48-70 70-#D 5Ó-70 Fokhagyma 200-250 250-300 300-400 250-300 Petrezselyem 100-250 250-350 250-300 140-280 Körte 90-110 100-25060-300 Szőlő 170-180230-398 130-330 Alma 70-8068-138 50-150 Sárgarépa 50-60 80-120 80-120 40-100 Tojás10-15/db 11-16/db 12-18/db AKII Piaci Információs Osztály Az átlag csapdája A lehetetlen megvalósításának kudarcait éljük át a Ferenczy Europress szerkesztőségében. A baj akkor kezdődött, amikor megpróbáltunk segítséget adni azoknak az olvasóinknak, akiknek egy hónap áll rendelkezésükre ahhoz, hogy eldöntsék: jövőre melyik biztosítónál kötik meg gépkocsijukra a kötelező felelősségbiztosítást. Mert ma már ahány biztosítótársaság, annyiféle alapdíj. Ráadásul ezt az alapdijat a biztosítók különféle, egymással alig összevethető szempontrendszerek szerint osztják, szorozzák. Néhány országos napilapban, fizetett hirdetésben olvasható volt a hét végén az a nyolc oldalt megtöltő táblázatrengeteg, amelyből bárki kibogarászhatta - ha tudta -, milyen díjtétel vonatkozik rá illetve autójára. Nos, mi ebből a dzsungelból készítettünk egyetlen táblázatot, aminek az aljára oda is írtuk figyelmeztetésként, hogy összevont, tájékoztató jellegű adatokról van szó. A táblázat melletti magyarázó szövegben pedig felhívtuk a figyelmet, hogy érdemes személyesen is érdeklődni a jövő évi díjak alakulásáról. Elképzeltük az átlagolvasót, aki középkorú, vidéken él, egy közepes kockázatú településen, a jogosítványa nem túl régi, de nem is vadonatúj, autója pedig kis- illetve középkategóriájú. Tettük ezt azért, mert zömében ilyenek a mi olvasóink, s szerettük volna nekik megkönnyíteni a választást. Egyébként hely hiányában nem is vállalkozhattunk volna többre, fizetett hirdetésként természetesen mi szívesen közzétettük volna akár mind a nyolc oldalt. A táblázat összeállításakor semmiféle elfogultság nem vezetett bennünket, még csak az idei számokkal sem vetettük össze az adatokat, nem néztük el a sorokat, egyszóval az jött ki, amit közöltünk. Úgy véljük nem hibáztunk, azt azonban elismerjük: rábökhettünk volna más autótípusra, más kockázati besorolású településre is, s akkor más díjtételek jöttek volna ki. Tudjuk, hogy például a Hungária az általunk közöltnél vidéken sokhelyütt jóval alacsonyabb díjtétellel számol. De mi mindenből a középsőt választottuk. Olvasóinkat pedig ismételten arra kérjük, kérdezzenek rá kedvenc biztosítójuknál, nő-e egyáltalán esetükben a díjtétel. Végtére is, ez alkalommal az átlagemelés is jócskán alatta marad az inflációnak, s a biztosítók visszafogottsága igazán dicséretes. (bertalanfy) A magyar bankok az évváltással kapcsolatos kockázatok minimalizálása érdekében december 30-tól január 3-ig zárva lesznek - mondta Pulai Miklós, a Magyar Bankszövetség főtitkára csütörtökön. Közölte azt is, hogy, a bankjegyautomaták és kártyaleolvasók mind az öt napon az ügyfelek rendelkezésére állnak. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 401,18 Cseh korona 6.95 Euró 255,66 Német márka 130,72 Osztrák schilling 18,58 Lengyel zloty 56,82 Szlovák korona 5,86 USA-dollár 243,95
