Nógrád Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-30 / 279. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép PÁSZTÓ 1999. november 30., kedd Templombúcsút rendeztek Balassagyarmaton Orgonistát választott a kórus Egy ideje már országosan is jegyzik a balassagyarmati főplébánia-temp- lomban megrendezett hangversenyeket, köztük az orgonakoncerteket. A Varga János karnagy által szervezett eseményeken a neves hazai és külföldi művészek mellett helyi előadóművészek is rendszeresen szerepelnek. Legutóbb a november 21-i templombúcsű keretében a száztizedik orgonahangversenyen Lehotka Gábor orgonaművész személyesen adta elő egyházi és zenés műveit és szólaltatta meg ragyogóan a klasszikusokat. A főplébánia-templom orgonája talán megérezhette, hogy tervezője és első megszól altatója játszik mesterien rajta, mert a belőle áradó csodálatos dallamokkal valósággal elárasztotta a lelkeket. A főplébánia-templom- ban huszadik alkalommal szereplő Lehotka Gábort a Szent Felícián kórus nevében köszöntötte Koval- csik András, a kórus elnöke, a város díszpolgára. A jókívánságok között egy gesztus is szerepelt, mégpedig az, hogy a kórus orgonaművészének választotta Lehotka Gábort. Az aktus szentesítéseként Kovalcsik András Horváth Endre „Palóc Madonna”-ját nyújtotta át az ünnepeknek. Lehotka Gábort sok minden köti a hallgatóság sze- retetén és tiszteletén kívül Balassagyarmathoz. Az már történelmi tény, hogy a neves művészt, Varga János kántor és karnagy védte meg a rendszerváltás utáni méltánytalan atrocitásoktól és az idő ezt a támogatást igazolta. A Szent Felícián kórus választott orgonaművésze briliánsán játszott orgonáján a november 21-i templombúcsún és a hangverseny szólistái is méltóan emelték tíz ünnep fényét. Ekkor Krisztus király vasárnapja volt. Sz. E. Kovalcsik András (jobból) átadja a Palóc Madonnát Lehotka Gábornak Privatizáció külföldieknek - Stagnálnak a mezőgazdasági felvásárlási árak Elveszett az előnyök jó része A Mezőgazdasági Szövetkezők, Termelők Országos Szövetségének (MOSZ), mint érdekképviseleti szervnek a főtitkárát, Horváth Gábort kértük meg, hogy válaszoljon a mezőgazdaság, benne az agrárszövetkezetek és gazdasági társaságok jelenét, az MOSZ ezzel kapcsolatos tevékenységét érintő kérdéseinkre.- Elemzéseiket, javaslataikat, előrejelzéseiket igényli-e a mai kormány?-Az aktuális kormányoktól rendszeresen azt kaptuk, hogy károgunk, pesszimisták vagyunk. A legfinomabb minősítés az volt, amikor csak annyit mondtak: nem reális a javaslatunk. Azt soha nem kaptuk meg még akkor sem, ha utólag minket igazolt az élet, hogy szakszerű volt a véleményünk. Illúzió volt- Mire számítottak?- A rendszerváltás okozta visszaeséseket átmenetinek tekintettük, remélve, hogy a következő évben javul az ágazat pozíciója. Ma már tudjuk, hogy illúzió volt. Akkori előrejelzéseink ma már tények: elvesztettük természeti, szakmai, technológiai előnyeink jó részét. Azt is reméltük, hogy az állami élelmiszeripar szorítása nélkül lehet szövetkezeti feldolgozást, kereskedelmet kialakítani. Mi mindig ezt követeltük a kormányoktól. Ehelyett a privatizációt gyorsan végrehajtották, a cégeket „sikeresen” eladták a külföldieknek. A koncentráció előnyét ők, a hátrányát mi élvezzük. Egyetlen kormánynak sem tűnt fel, hogy e tekintetben az EU-struktúrának sem felel meg az előbbi intézkedés.- Mi lett a következménye?- Evek óta stagnálnak a mezőgazdasági felvásárlási árak, a kevesebb terméket is vannak, akik soknak minősítik. Öt éven keresztül mondtuk, mégsem hitték el, hogy piacot vesztettünk. Ki vette komolyan, hogy a külföldi befektetők piacöt hoznak. Az export sem nőtt, az import 1990-hez képest jóval több mint kétszeresére nőtt, egyszer s mindenkorra elvette a paraszt megélhetési lehetőségét. A kialakult struktúra miatt napi perlekedést folytatunk a kormányokkal, az agrárrendtartás szabályai, illetve a piacszabályozás gyakorlata miatt. Máig sem került nyugvópontra, hogy kik kapják a támogatást. Mi mindig az állami árbefolyásolás eszközei mellett voltunk. Esetleges tájékoztatás- Igazi érdekképviseleti sikerélményünk Lakos László minisztersége alatt volt. Az FM Értesítőben kötelezővé tette annak közreadását, ki milyen címen és mennyit vett fel támogatásként. Ez a szabály ma is megvan, a tájékoztatás viszont esetleges. Lakos Lászlónak köszönhető, hogy a garantált árak mértéke jelentősen emelkedett. Akkor talán ezt mi nem is értékeltük igazán. A jelenlegi parlament nem növelte tovább a termelők védelmét, hanem ami már volt, azt is lerombolta. Az új törvény szerint legfeljebb a költségek 70%-ára van garancia. A minisztérium törvény alapján a búza és kukorica árát tonnánként 1998/99- ben 18 ezer Ft-ban állapította meg, 2000-re pedig 16 ezer Ft- ra csökkentette. A kukoricáé 16 511 forintról ’99-ben 14 000 forintra csökkent.- Ön szerint a mezőgazdaság milyen szerepet tölt be az ország gazdaságában?- A rendszerváltás előtt is létezett olyan nézet, amelyik lebecsülte ezt a szerepet. Újabb fellángolása részben a hazai folyamatok miatt keletkezett, részben az EU-csatlakozási igények váltották ki. Ezt az értékelést széles agrárszakmai körökkel együtt mi is visszautasítjuk. E század második felének agrárpolitikája a világon sehol sem a GDP-ről, hanem az agrárnépességről, a szociális és jövedelmi egyenlőségről szól. Ki az agrártermelő?-A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium az agrártermelők képviselői között kötött megállapodásban a termelők és a paraszti gazdaságok kifejezések szerepelnek. Kiről beszélnek tulajdonképpen ?- Az igazi kérdés: mennyi a perspektivikus agrártermelő, milyen a szociális helyzetük, milyen típusúak, mire képesek. Biztosan tudjuk, hogy nemcsak a földtulajdon vált társadalmi méretűvé a kárpótlással, hanem a vidéki munkanélküliség miatt a mezőgazdasági termelésben keres menedéket több százezer család. Szélesíti a kört a vidéki nyugdíjasok, a kistermelői adórendszer előnyeit kihasználó, közvetlen tevékenységtől gyakran távolálló, szerencsét próbáló lakossági kör. Az előbbiek miatt egyszer 50 tonna gabona alatt, máskor 20 hektár alatt minősül valaki támogatandónak. Vagyis marad az a „dodo- nai megközelítés”, azaz el kell választani az árutermelőt a szociális mezőgazdaságtól. V. K. Rendőr- és határrendész-szakképzésre jelentkezhetnek a fiatalok - Az általános műveltség mellé meg kell szerezni a szakképesítést Állandóan angyalbőrben: biztonságunkra vigyáznak A napokban olyan fiatalokkal beszélgettünk, akik - lévén a középiskola utolsó évében - azt latolgatták, hogyan tovább? Vannak, akik egyetemre, főiskolára szeretnének menni, de sem a tanulmányi eredményük, sem az anyagi helyzetük nem teszi ezt lehetővé. Egyikük már döntött: ő az egyenruhát választja. Beáll a rendőrséghez vagy a határőrséghez. A gondolat nem rossz, ám de ennek is megvannak az előfeltételei, akárcsak a felső iskolai tanulmányok végzésének. A rendőrséghez sem lehet már csak úgy bekerülni, mint valamikor - mondja dr. Szálai Mária, a megyei főkapitányság személyzeti osztályának megbízott vezetője. - Manapság már érettségizett fiatalokat várunk ide is. A ma, pontosabban a holnap rendőrétől már megkövetelik azt a műveltségi színvonalat, ami az érettségivel elérhető. Amint az alezredes asz- szonytól megtudtuk, a fiataloknak csak az érettségi önmagában nem ad belépési lehetőséget a rendőrök soraiba. Az általános műveltség mellé meg kell szerezni a kellő szakképesítést.- Felhívom mindazoknak a fiataloknak a figyelmét, akiket érdekel, hogy jövő év szeptemberében rendőr- és határrendész-szakképző iskolában folytathatják a felkészülést. A nógrádi fiatalok szerencsés helyzetben vannak, hiszen a szakképzettség megszerzését követően nemcsak a rendőrség, hanem a határőr-igazgatóság is várja őket. Már tervezhetnek mindazok, akik a Belügyminisztérium érettségire épülő rendőr-, illetve határren- dész- feladatra felkészítő képzésén szeretnének tanulni. A kétéves nappali tagozatos iskolát elvégzett fiatalok tiszthelyettesi, zászlósi munkakört tölthetnek be a rendőrségnél és a határőrségnél.- Rendőrnek Budapesten, Csopakon, Miskolcon és Szegeden lehet tanulni - mondja a személyzeti vezető. — A határrendészeket Adyligeten, Körmenden, Miskolcon és Sopronban oktatják. Azt sem árt tudni, hogy a rendészeti szakközépiskolába azok a magyar állampolgárok jelentkezhetnek, akik a tanév kezdetéig betöltik a 18. életévüket, s az iskola eredményes elvégzését követően vállalják a hivatásos szolgálatot, illetve a jelentkezési okmányokban meghatározott további feltételek teljesítését és megfelelnek az abban foglalt követelményeknek. — S akit ez a szép hivatás érdekel, szeretne majd az Európai Unióba tartó, magas színvonalú rendőrség és határőrség tagja lenni, már most bemehet bármelyik rendőrkapitányságra vagy a határőr-igazgatóságra a jelentkezéshez szükséges okmányokért. A jelentkezéseket 2000. január 8-ig kell eljuttatni a kiválasztott rendészeti szakközépiskolába, ahol majd szakmai műveltségi tesztből, fizikai erőnléti felmérésből felvételi vizsgát tesz és megfelel a pszichológiai és egészségi vizsgálaton is. Arra is felhívták a figyelmünket, hogy a felvételi vizsgára azokat hívják be, akik a jelentkezési lapon az általuk megjelölt rendőr- vagy határőrszervtől előzetes munkáltatói fogadó nyilatkozatot kapnak. Pádár András Lakáskultúra decemberben is! Fókuszban a szórakoztató elektronika Vendéglátónk: Gór Nagy Mária Ajándék naptár adventi játékkal, sok-sok nyereménnyel Keresse a hírlapárusoknál! MEGÚJULT FORMÁBAN, UJ ROVATON *wtoVk0'1 Egy asztalnál az új asszonnyal Cici vagy cumi? Éljen a nagyi! Jövő évi falinaptár
