Nógrád Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-29 / 278. szám

1999. november 29., hétfő Világtükör 9. oldal Moszkvába utazott munka­látogatásra vasárnap Martonyi János külügyminiszter. A ma­gyar diplomácia vezetője hétfőn tárgyal orosz partnerével, Igor Ivanowal, s a tervek szerint megbeszélést folytat Viktor Hrisztyenko első miniszter­elnök-helyettessel is. Martonyi moszkvai útjára eredetileg májusban került volna sor, ám akkor a látogatást az orosz fél kérésére elhalasztották. Nisben újraindult a távfű­tés, miután a dél-szerbiai ellen­zéki város távfűtőművé - a kel­lő engedély hiányában is - megkezdte a szerbiai árutarta­lékhoz tartozó olajkészlet fel- használását. Szombat este több ezer ember tüntetett a vá­rosban tiltakozásul amiatt, hogy a szerb hatóságok a hatá­ron továbbra is feltartóztatják az Európai Unió üzemanyag- szállitmányát, amelyet az Energiát demokráciáért prog­ram keretében elsőként Nis és Pirot kapott volna meg. A csernobili atomerőmű 3. számú reaktorblokkját a július 1-jén megkezdett nagyjavítás befejeztével szombat délután üzembe helyezték. Az ukrán ál­lami atomenergia-ügyi hatóság jelentése szerint egyelőre a két turbina egyike termel áramot, és fokozatosan növelik a reak­tor teljesítményét a nominális teljesítmény 25 százalékáig. A belgiumi Charleroiban szombat este zászlót bontott a Vallon-Francia Mozgalom, amely a francia ajkú országrész elszakadását és Franciaország­hoz való csatlakozását tűzte ki célul. Az ETA, a spanyolországi sza- kadár baszkok terrorszervezete vasárnap bejelentette, hogy fel­mondja az általa több mint egy éve meghirdetett fegyverszüne­tet. A szervezet a fegyverszü­net felmondását ázzál indokol­ta, hogy az eltelt időszakban csalódott Spanyolország és Franciaország vezetésének hozzáállásában, illetve a mér­sékelt baszk nacionalista pár­tokban. Az ETA merényletei­ben csaknem nyolcszázan vesztették életüket az utóbbi három évtizedben. A Sleipner nevű komphajó el­süllyedése után 24 órával a nor- végiai mentőalakulatok leállítot­ták a keresést az esetleges túl­élők után. A mindössze három hónapja üzembe helyezett kor­szerű katamarán eddig ismeret­len okok miatt péntek este süly- lyedt el Norvégia nyugati part­jainál, Haugesund kikötőjének közelében. Az adatok szerint a fedélzeten tartózkodó mintegy 80 utasból és a 10 tagú személy­zetből 69 embert sikerült meg­menteni, közülük 23-at kórház­ban ápolnak. Veszélyben a Moszkvának szánt hitel Brit lap drámai beszámolója az ostrom alá vont Groznijból A csecsenföldi harcok veszélybe sodorhatják a Nemzetközi Valutaalap Moszkvának ígért hitele folyósítását. Michael Camdessus, a pénzintézet le­köszönő elnöke Madridban úgy nyilatkozott: Oroszország magatartása világméretű kritikát vál­tott ki, amelyet az IMF sem hagyhat Figyelmen kí­vül. A Kreml a december folyamán 640 millió dol­lár átutalását reméli. Groznijt feledésbe bombázzák az orosz erők - álla­pította meg a The Sunday Telegraph tudósítója, aki a város ellen szombaton intézett eddigi legheve­sebb rakétatámadás után küldte helyszíni jelentését a csecsen fővárosból. Thomas Seifert leírása szerint a csecsen főváros a hét végén olyan képet festett, mint a filmfelvételeken 1943-ban megörökített Sztálingrád, ahol a hosszas ostrom után a németek megadták magukat. Az újságíró szerint a bombák szinte percenként csapódnak be a városba. „Célpontjaik aligha kato­nai létesitmények: egyszer lakóházak, máskor gyá­rak. Az orosz nehéztüzérség rakétái világítják meg az éjszakai égboltot” - áll a tudósításban. Csecsen források szerint az utolsó két nap támadásaiban 320 lakos vesztette életét. „Bár az adatokat nehéz ellenőrizni, Groznij megpróbáltatása az áldozatok és a városra hulló rakéták számát tekintve sokkal nagyobb, mint Szarajevóé volt a szerb ostrom csúcspontján” - véli az újságíró. „A Groznijban maradt csecsé­nek, akik pénz és gépkocsi hiányá­ban nem képesek elmenekülni, a bombázások szüneteit használják fel arra, hogy kimerészkedjenek a pincékből. A romok között kutat­nak élelmiszer, fűtéshez használ­ható fa és víz után. A város legna­gyobb piacát négy héttel ezelőtt lőtték szét az oroszok arra hivat­kozva, hogy fegyverbazár volt. Ak­kor 150 kereskedő és vásárló vesz­tette életét, köztük gyerekek is. Néhány kereskedő visszatért ugyan a piacra, de az utánpótlás kifogyóban van: a múlt héten az egyetlen utánpótlási útvonalat le­zárta a nagy havazás. Groznijban nincs orvosi ellátás, a sebesülte­ket. betegeket a közeli Sáli kórhá­zában látják el borzasztó körülmé­nyek között ” - irja a brit lap mun­katársa. A csecsen főváros utcáin ma már csak a csecsen fegyveresek és a kóbor kutyák lézengenek. Aszlan Maszhadov elnök katonái közül körülbelül ötezer van a csecsen fővárosban, s még néhány ezren más vá­rosokat védenek. A csecsen katonák gépfegyve­rekkel és gránátvetőkkel veszik fel a harcot az oroszokkal. Az orosz erők a fővárostól délre fek­vő sík vidék felét ellenőrzik, decemberre akarják teljesen körbezárni Groznijt. A tudósítás szerint a csecsen harcosok a hét végén sikeres ellentáma­dást hajtottak végre a 25 kilométerre lévő Novogroznyenszkij ellen, és visszafoglalták a te­lepülést. Az orosz erők azonban átcsoportosítást hajtottak végre, és ellentámadásra készülnek. Templomszentelés Assisiban. Szent Ferenc bazilikája súlyosan megsérült az 1997. évi földrengések során. A régi pompájában helyreállított templomot vasárnap Angelo Sodano bíboros szentelte újra ferencesrendi szerzetesek és az olasz kulturális élet kiválóságainak részvételével. fotó: feb/reuters Konzultációk kezdődnek az erdélyi magyar egyetemről Kétmilliárd forint kevés Hétfőn kezdődnek meg Budapes­ten a Romániai Magyar Demok­rata Szövetség és a magyar kor­mány képviselőinek konzultációi az erdélyi magyar magánegyetem létesítéséről - közölte Nagy F. Ist­ván, az RMDSZ oktatási ügye­kért felelős ügyvezető alelnöke. Nagy F. István elmondta: befeje­ződött az a konzultációs folya­mat, amelyet a szövetség három részben szervezett meg a magyar felsőfokú oktatás ügye iránt elkö­telezett személyek - az önkor­mányzati képviselők, a már mű­ködő magyar tannyelvű felsőfokú intézmények vezetői, szakembe­rei, valamint az érdekelt civil és szakmai szervezetek képviselői - számára. A konzultációk célja az volt, hogy az RMDSZ kialakítsa állás­pontját a magyar kormány képvi­selőivel kezdődő megbeszélések­re. Nagy F. István alapelvként szögezte le: az RMDSZ tovább­ra sem mond le arról a követelé­séről, hogy magyar nyelvű állami egyetemet hozzanak létre Romá­niában. Ez azonban a román ál­lam feladata és kötelessége. „Amíg ennek kedvező politi­kai feltételei megteremtődnek, ki kell használnunk azt a lehetősé­get, amit a magyar kormány ter­vezett támogatása nyújt” - hang­súlyozta. Az RMDSZ ügyvezető alelnöke felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a tervbe vett kétmilliárd forintnyi támogatás igen számot­tevő, messze meghaladja az ed­digieket, de „egy egyetem létre­hozásáról nem beszélhetünk ko­molyan akkor, amikor a debrece­ni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem évi költségvetése 27 mil­liárd forint”. Feszült a horvát helyzet Az államfő agóniája miatt ki­alakult zavaros helyzetet mi sem bizonyítja jobban, mint­hogy Zágráb szívében szombat­ra virradóra pokolgép robbant. A Jellasics tértől alig egy kőha- jításnyira parkoló gépkocsik kö­zelében bekövetkezett detoná­ció egy járókelő halálát okozta. A rendőrség egy felgyújtott gép­kocsira bukkant, amelyet össze­függésbe hoznak a robbanás­sal, de ennél többet nem tett közzé a zágrábi rendőrség. Vlatko Pavletic, a zágrábi par­lament elnöke, ideiglenes hor­vát államfő január 3-ra írta ki az általános választásokat. A politi­kus a bejelentéssel egy időben felhívta külföldön élő honfitár­sait, hogy a szavazásokon vegye­nek részt: voksaikat már január 2-án leadhatják Horvátország nagykövetségein és konzulátusa­in. Döntésével Pavletic a válasz­tások kiírása körül hetek óta tar­tó bizonytalanságnak vetett vé­get. A határidőt a kormányzó HDZ párt javasolta, az ellenzék heves bírálatával övezve. Az időpontot azért érik bírá­latok, mert az ellenzéki vezetők attól tartanak, hogy az év végi ünnepek miatt kevés az esély korrekt választási kampány megszervezésére. „A dátum egyszerűen a horvát nép arcul- csapása” - jelentette ki Ivica Rácán, a szociáldemokraták ve­zetője. A közvélemény-kutatá­sok adatai szerint a HDZ nép­szerűsége csökken, és épp a további veszteségeknek kíván­ják a közeli határidővel elejét venni. FEB Búzaöntésért börtön Elítélték a lengyel parasztvezért Tizenöt havi börtönbüntetést ka­pott több száz tonna gabona ki­szórásáért Marian Zagórny, a lengyel paraszt Szolidaritás ve­zetője. A sziléziai Jastrzebie Zdrój kör­zeti bírósága pénteki, nem jog­erős ítéletében a szakszervezeti vezetőt 200 ezer zloty (12 mil­lió forint) kártérítésre is köte­lezte, amelyet a Lengyel Állam­vasutak (PKP) részére kell meg­fizetnie. Zagórny ügyvédje beje­lentette, hogy az ítéletet megfel­lebbezik. Zagórny vezetésével 1997 jú­liusában 200 földműves a cseh határ közelében fekvő Zebrzydowice vasútállomásán feltört 12, Magyarországról ér­kezett vagont, és a vágányokra eresztett 500 tonna gabonát, igy akarván rábírni a kormányt a gábonabehozatal korlátozá­sára és a termény minimálárá­nak megállapítására. A parasztvezért hasonló ügy­ben egyszer már elítélték: 1998-ban Muszynában az ő ve­zetésével 70 tonna gabonát szórtak a földre a gazdák. A bí­róság ezért 4 ezer zloty (240 ezer forint) pénzbírságra és a vasútnak fizetendő 30 ezer zloty (1 millió 800 ezer forint) kártérítésre kötelezte, aminek Zagórny azóta sem tett eleget, sőt újabb akciót kezdeménye­zett. Idén szeptemberben hívei Miedzylesiében 20 tonna cseh gabonát szórtak a sínekre. Az évtized legsikerültebb ipari formatervezései A krumplihámozótói a VW bogaráig A legjobb formatervezők legsikerültebb termékeit gyűjtötték össze arra az amerikai seregszemlére, amely a szakma Oscar-díjait volt hivatott odaítélni. Hasonlóan az igazihoz, itt is viszonylag sok kitüntetést osztottak ki: tizenkét kategóriában arany-, ezüst- és bronzmedálokat ítéltek oda. A „dizájnra”, legalábbis eddig, nem sikerült igazán frappáns magyar szót találni, bár az ipari formatervezés - bármennyire nehézkes is - legalább valame­lyest fedi a valóságot. Nemcsak a fogalom meghatározása nehéz­kes, hanem annak megfogalma­zása is, hogy tulajdonképpen mit ad hozzá az áruhoz a forma- tervezés. „A design képes mági­kus leheletével elvarázsolni az adott terméket, hozzáadja azt a bizonyos többletet, amellyel el­különül minden elődjétől” ­próbálta kissé költőien megfo­galmazni a lényeget Mark Dziersk, az Ipari Formatervezők Amerikai Társaságának az elnö­ke a The Washington Postnak adott nyilatkozatában. Nekik, a formatervezőknek köszönhető, ha egy-egy termék alakja meghatározóvá válik, vagy annál is többé: az áru jel­képévé. Amiben persze a divat­nak is nagy szerepe van. Száza­dunk harmincas éveiben terjedt el például az „áramvonalasítás”, kifejezendő a dinamikát, a gyor­saságot. Ez aztán nemcsak a mozdonyok és az autók, hanem az írógépek, vagy éppen az asz­tali ceruzahegyezők formai ki­alakítását is befolyásolta. A ki­lencvenes évek uralkodó trend­je: a célszerűség, az ergonómia, és hogy legyen egy kis „őrültség” is a dologban, legyen egy kicsit vicces, szabálytalan, meghök­kentő az áru külsejében. Jó pél­da erre az autók kategóriájában a VW aranykategóriás új bogara. Ám a jó formatervnek nem csak a drágább termékek köré­ben van keresni valója! Erre pél­da, hogy egy krumplihámozó kés (az Oxo cégé) is az arany­érmes kategóriában végzett: épp­úgy megkapta az évtized design­ja kitüntetést, mint a körülbelül ötezerszeresébe kerülő VW. A képünkön is szereplő további aranyérmes holmi: az Apple iMac számítógépe, az ergono- mikus Aeron íróasztalszék, amely egyébként 1994-ben tör­tént forgalomba kerülése óta - mintaszerű formaterve folytán ­már múzeumi darab is lett. Vé­gül kiemelésre méltó a Nike egy évvel ezelőtt piacra dobott Triax sportkarórája, amelynél a piaci siker szintén indokolja a kitünte­tő címet: a fiatalok egyszerűen imádják az új vonalú karórát. Ferenczy Europress Fegyvert vegyenek! Az Egyesült Államok nemcsak az egyetlen világhatalom, ha­nem a világ legnagyobb fegyver- kereskedője is. Az USA 1998- ban 26,5 milliárd dollár érték­ben adott el hadfelszereléseket, s ezzel a világpiac csaknem felét birtokolja. Hagyományosan a nagy fegyverkereskedők közé tartozik Franciaország és Nagy- Britannia is: az előbbi 9,8, az utóbbi 8,9 milliárd dollár érték­ben adott el a világban fegyvert, hadianyagot. Csak utánuk kö­vetkezik Oroszország 2,8 milli- árddal, majd Izrael, Olaszország és Svédország a sorrend. Német­ország a ’90-es évek elején ugyancsak az élbolyban szere­pelt, ennek azonban különleges - és megismételhetetlen - oka volt: akkor adták el az egykori NDK hadseregének feleslegessé vált fegyvereit, felszerelését. Orosz „katyusa” Groznijtól 10 kilométerre FOTÓ: FEB/REUTERS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom