Nógrád Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-27-28 / 277. szám

1999. november 27., szombat SZECSENY „Ajánlják magukat” - Nehéz folyamat az EU-felkészülés Támaszkodni kellene a helyi értelmiségre (Folytatás az 1■ oldalról) jövőképünk kidolgozásának fontosságáról beszélt, részlete­sen taglalva meglevő, kialakí­tásra váró értékeinket, me­lyekre alapozhatnánk. Tudo­mányos értelmiségünk felké­szült, méltóak EU-beli partne­reikhez, képesek a csatlakozási folyamatban megfogalmazódó kérdésekre választ adni és cse­lekedni - hangsúlyozta dr. lyozták többen is. Sarló Béla vá­laszában hangsúlyozta: a közbe­szerzési eljárásnak megvannak a szabályai, a pályázás lehető­ségei mindenki számára adott, s a helyi értelmiség szakértelmére eddig és ezután is számítanak. Ezt követően Bocsó Imre, az Eurorégió Szakképző és Szol­gáltató Kft. ügyvezető igazga­tója ismertette azt az együttmű­ködési megállapodást, amelyet A megállapodás aláírása FOTÓ: RIGÓ TIBOR Korda János, a Magyar Mér­nöki Kamara alelnöke. Sarló Béla, Salgótarján alpolgármes­tere beszámolt a város helyzeté­ről, már megvalósult progra­mokról, és a fejlesztés további irányairól, azokról a pályáza­tokról, amelyek anyagi forráso­kat teremthetnek mindehhez. Első helyen említette a négy ütemben megvalósuló ipari- park-beruházást, amely befeje­zésekor 2 ezer embernek teremt munkaalkalmat. A pályázatok elkészítésekor, a kivitelezés so­rán támaszkodjanak jobban a helyiek szakértelmére - hangsú­ugyancsak tegnap a TIT Nógrád Megyei Egyesülete, a Nógrád Megyei Mérnöki Kamara, az Eurorégió Szakképző és Szol­gáltató Kft., a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezete, a Nógrád Megyei Építészkamara és a salgótarjáni ipartestület képviselői írtak alá. Késedelmet szenvedett a felkészülési folya­mat, ezért is fontos a szellemi erők összefogása, amelyet a mostani együttműködési megál­lapodás is hűen példáz - mondta Tó'zsér Zsolt; a megyei közgyű­lés alelnöke záróbeszédében. Megyei Körkép BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. oldal A miniszter mondta: egészségünk jó kezekben van - Balassagyarmat is fejleszthet Új kórházi épület szalagátvágás nélkül (Folytatás az I. oldalról) indult munkálatok első állomá­sának tekinti a patológia épületé­nek átadását. Miután köszöntötte az átadásra megjelenteket, a fenntartó megyei közgyűlés ve­zetőit, s a kórház dolgozóit, meg­értést kért ahhoz, hogy az épület­rekonstrukciók miatt még a to­vábbiakban is fennállnak olyan helyzetek, amelyek megnehezí­tik a gyógyítás körülményeit. Az ÁNTSZ megyei tiszti főorvosa, dr. Dömsödy Péter az ellátási minimumokat tisztázta a minisz­terrel, s közölte, hogy januártól Balassagyarmaton ismét működ­het a fertőzőosztály. A krónikus orvoshiány azonban ennek elle­nére az egész megyére továbbra Pillanatkép a tegnapi ünnepségről fotó: An szervezetének képviseletében ismertette a megyei kórház re­konstrukciójának 1986-tól írott történetét, amely eddig két ütem­ben egy 200 milliós, valamint egy 1,5 milliárdos beruházást je­lentett. A harmadik ütem 1997- ben indult, itt egy négyéves prog­ram keretében 3,7 milliárd forin­tos fejlesztést hajtanak végre címzett állami támogatással, ami azt jelenti, a megyei önkormány­zatnak ez többletterhet nem je­lent. A miniszteri viziten Gógl Árpád megerősítette a hírt, mi­szerint jövőre Balassagyarmaton is elindíthatják a százéves kórház több évtizede húzódó rekonst­rukcióját, a kormány ugyanis címzett támogatás formájában ehhez is támogatást nyújt. Tarnóczi László Salgótarján fejlődésének egy célja lehet: az életminőség javítása Civil fórum: együtt a városért (Folytatás az F oldalról)- mutatott rá - ezért az aprófalvas települések központjaként találhatná meg feladatát. Mind­ehhez azonban gazdasági és társadalmi progra­mok kellenek. Itt az ideje, hogy komolyan vegyük az itt élő 45 ezer ember igényét - hangsúlyozta előadásá­ban dr. Horváth István. Kívülről - sajnos - az a látszat él, hogy ebben a városban nincs értelmi­ség, vagyis a fejlődés legfőbb motorja hiányzik. Ez azonban csak részben van így: az értelmiség- ha csökkenő számban is, de - itt van, csak nem „fogják be” szakmai tudását, nem hallgat­ják meg vélekedését, alkotó kritikáját. Az elő­adó szerint sokkal komolyabban kellene foglal­kozni a roma kérdéssel is. Lehet-e aktív az a réteg - jelesül az értelmi­ség -, amely másodállásokra kényszerül, ügy­nöki tevékenységet vállal fel, amelynek nem jut ideje szellemi töltődésre? - tette fel a kérdést dr. Csongrády Béla. Lehet-e cselekvő erő a város „szürkeállományából”, ha a rendszerváltás óta politikai előítéletek bénítják kulturális aktivitá­sát? S bár a város számtalan lehetőséget kínál arra, hogy cselekedjen, aki erre képes, legtöbben bénán szemlélik az eseményeket, pedig: „nehéz időkben a tehetetlenség is árulás ...” Alszik a város - állapította meg Angyal János, aki két éve életre hívott egyesületével azt kívánja példázni: nem arra kell várni, mit ad a város, hanem hogy mi mit tudunk számára nyújtani. Egy működő civil szervezetet mutatott be Vincze Istvánná, kiemelve, hogy baráti körük elsősorban a helyi általá­nos iskolán át szeretné kisugá­rozni összegyűjtött értékeit. A város fejlődése nem utolsó­sorban függ a civil szféra és a hatalom viszonyától - mutatott rá Ercsényi Ferenc. Bénító társadalmi közönyünk egyik oka lehet, hogy félni ugyan nem kell már a hatalomtól, de tartani azért lehet még tőle. E helyzeten segíthetne a nyilvánosság - mutatott rá Losonczi Tamás, ám egy felmérésből kitű­nik: az emberek jelentős része reklám- és plety­kalapokból tájékozódik. (A fórum vitája lapzár­takor még tartott.) (németh) Brunda Gusztáv bevezető előadását tartja fotó: gy. t. Újabb civil szervezet alakult Szécsényben - Termesztés és tréfás eskü Burgonyafesztivál a láthatáron Tegnap Szécsényben a műve­lődési házban a helyi gazda­kör, a művelődési és művésze­toktatási központ szervezésé­ben a városi és környéki bur­gonyatermelők, a termesztést segítő szakemberek adtak egymásnak szakmai randevút. A tanácskozáson dr. Horváth Sándor egyetemi tanár előadá­sában áttekintette az ágazat je­lenlegi helyzetét. Kitért azokra a biológiai alapokra, amelyek meghatározói a termesztésnek. Dr. Gyó'rjfy Sándor kertész­mérnök, a Duna TV műsorve­zetője a biogazdálkodás és a burgonyatermesztés gondolatá­val foglalkozott. Szántóné Ve­szelka Mária növényvédő szak­ember a gumós növény kárte­vőiről, a vegyszeres védekezés tapasztalatairól, az új technoló­giáról szólt. Ezután Skoda Mária amatőr költő „Egy szegény kis krumpli panaszai” című versének el­hangzása után Bőgős Tamás, a ház igazgatója üdvözölte a résztvevőket, dr. Horváth Sán­dor megnyitotta a „Fejezetek a burgonya magyarországi törté­netéből” című kiállítást. A zeneiskola tanárainak dél­amerikai zenéje után Radácsi László bejelentette: a helyi gaz­dakör, mint a Szécsényi Burgo­nyarend alapító tanácsa, új civil szervezet megalakítására tett javaslatot. A burgonyaterme­lőkből, az őket segítő szakem­berekből megalakult a város új civil szervezete, a Szécsényi Burgonyarend. A humoros szö­veggel átitatott Szécsényi Bur­gonyarend alkotmányának el­hangzása után az új civil szer­vezet tagjai letették a cseppet sem komoly szövegű esküt. De­rűre fakadt a közönség „a nem tenyésztek burgonyabogarat, azt nem dobálom át a szomszé­dom földjére” és a hasonló szö­veg hallatán. Az viszont már komoly, hogy 2000-ben megr szervezik az első burgonyafesz­tivált. Szenográdi Ferenc A Vöröskereszt salgótarjáni szervezetének ünnepe elismerésekkel Véradók és csúcsteljesítmények November 27-e a véradók napja, erre az al­kalomra ünnepségekkel készülnek a vörös- kereszt területi szervezetei megyénkben. Csütörtökön délután, a salgótarjáni me­gyeházán a városi szervezet fogadta, kö­szöntötte az ünnepeiteket. Ezeknek a rendezvényeknek nemcsak a ha­gyomány megtartása ad különös jelentőséget: a Vöröskeresztnek olyan a véradómozgalom, mint az édesanyának a leggyámoltalanabb, épp ezért nagyon kedves gyereke, akinek sok-sok biztatásra van szüksége. A most elindult ren­dezvénysorozat kapcsán Juhászáé Kincses He­tén, a szervezet megyei titkára így összegezte ezt a tevékenységüket és a hozzá fűzött remé­nyeiket: - A véradók nélkülözhetetlenek. A véradás nemzeti ügy, ezt kell azoknak a mun­káltatóknak is figyelembe venni, akik ebben nem partnereink. Salgótarján és vonzáskörzete rendszeres véradóit dr. Angyal Dávid, Salgótar­ján alpolgármestere köszöntötte ünnepi beszé­dében. A semmivel nem pótolható, gyakran életmentő, sokszoros felajánlásokért dr. Döm­södy Péter, a Vöröskereszt megyei elnöke ki­tüntetést adott át Bíró Róbertnek (190-szeres véradó), Rigó Lászlónak, (170-szeres), Tóth Mihálynak (160-szoros), Kormos Györgynek és Stráska Andrásnak (mindketten 150-szeresek), Miklós Gyulának, Janka Gábornak, Szabó Vil­mosnak, Takó Gyulának, Bodor Istvánnak, Sirkó Kálmánnak, Tóth Istvánnak, Szikora Györgynek, Orsovai Istvánnak és másoknak. Bükki Béláné, karancskeszi véradószervező munkájáért a Véradómozgalomért Emlékérmet vehette át. Az ünnepségen a balassagyarmati Varietas pódiumszínpad adott műsort. Munkaközi egyeztetés Nógrád megye környezetvédelmi koncepciójáról Lesz-e idő a vélemények áttekintésére? Valami van, de (még) nem az igazi. A kívülálló számára ez volt a kicsengése annak a munkaügyi egyeztetésnek, amelyre tegnap délelőtt került sor a Nógrád megyei közgyűlés épüle­tében, ahol megyénk környezetvédelmi koncepciójáról váltot­tak szót a tanulmány készítői a nógrádi környezetvédelmi szakemberekkel, illetve községi polgármesterekkel. A vitéz Betz József levezető elnökletével megtartott egyeztetésen először Kiszely Vilmos, a Göncöl Alapítvány Térségi Kutatások Intézete nevében, az előkészítő mun­kálatokról, az elkészült do­kumentumokról szólt, részle­tesen taglalva, hogy milyen szakmai, partneri, illetve jogi környezet figyelembevételé­vel alkották meg tanulmá­nyukat a megyei közgyűlés részére. Egyebek mellett em­lítést tett a Zöld Könyvről, amely Nógrád környezetálla­potának felmérésével foglal­kozik, a Kék Füzetről, amely megyénk környezetvédelmi koncepcióját tartalmazza, va­lamint a Fehér Füzetről, amely Nógrád megye környe­zetvédelmi programjának in­tézkedési kerettervét fogal­mazza meg. A hozzászólások többsége alapvető véleménykülönbsé­get tükrözött a koncepciót ké­szítők és a megyei környezet- védelmi szakemberek látás­módjában. Az ÖKO Salgó egyik munkatársa például fel­tette a kérdést: „miről beszél­getünk?”, elmondva azt is, hogy a további építkezés szempontjából információs szempontból nem tartja kel­lően szilárd alapúnak a kon­cepciót. Részletes szakmai utalásokkal ugyanezt erősí­tette meg Harkai Miklós, ok­leveles kertész- és környezet­védelmi mérnök, közgazdász, szintén az ÖKO Salgótól. Dr. Dömsödy Péter, az ÁNTSZ Nógrád megyei igazgatója a hulladéklerakók tervezése kapcsán intette óvatosságra a tervezőket. Vitéz Betz József, a Nógrád megyei közgyűlés alelnöke megjegyezte, épp' azért került sor a munkaközi egyeztetésre, hogy minél tel­jesebb, szakmai szempontból részletesen kielemzett anyag kerülhessen a képviselő-testü­let elé. Az egyik fő cél - az euró­pai uniós tagállamok régiói­nak megfelelő struktúra ki­alakítása - szempontjából, a szakmai önérzet által kivál­tott indulatok ellenére való­ban hasznos volt a munka­közi egyeztetés. Most már csak az a kérdés: a koncep­ciót véleményező koncep­ciók áttekintésére, figyelem- bevételére lesz-e idő? B. M. Hírek Elmarad a találkozó a könyvtárban Salgótarján - A Szakszervezetek Nógrád Megyei Könyvtára által november 29-én, hétfőn 17 órára a Strand Hotelbe meg­hirdetett találkozó Gyurkovics Tibor íróval elmarad. Pótlására minden bizonnyal 2000 tavaszán kerül sor. Megemlékezés a bányamúzeumban Salgótarján - Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület megyei szervezete december 3-án, pénteken 15 órakor ünnepi megemlékezést tart a bányamúzeumban, ahová várják az érdeklődőket. Gazdát kereső kutyák, macskák Súlyos betegség miatt ötéves németjuhász jellegű kan kutyá­nak (rendkívül éber, ragaszkodó, jó házőrző) keres gazdát az Állatotthon Alapítvány. Érdeklődni: Kunná, a 32/363-463-es telefon számon. Rottweiler, németjuhász és skótjuhász kutyá­nak sürgősen gazdát keresnek (telefon: 32/311-840). Örökbe adnának tacskó keverék kölyköt, valamint felnőtt kutyákat: dalmata és lajka keveréket, illetve perzsa keverék és házi macskákat. Telefon: 32/317-060. is jellemző. Becsó Zsolt közgyű­lési elnök a kórház fenntartó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom