Nógrád Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-25 / 275. szám

1999. november 25., csütörtök Mozaik 7. oldal Százéves asszonyt köszöntöttek - A titok, hogy meg kell élni - Orvost évek óta nem látott Legszebb az volt, amikor udvaroltak neki November 21-én ünnepelte 100 éves születésnapját Ba­lassagyarmat legidősebb lakosa, Bánszki Pálné született Cyurján Zsuzsanna. A Jószív utca 28. szám alatti házban ez a vasárnap emlékezetesen szép napot jelentett a kö­szöntésre összejött család számára. Zsuzsi mama egyetlen lá­nya, Mária két gyermeké­vel, Bélával, Marival és a négy dédunokával virágok és ajándékok sokaságával kívántak őszinte szeretettel minden jót a sok évet meg­élt asszonynak. A barátok, szomszédok mellett az ön- kormányzat tiszteletét tol­mácsolta a város 100 éves polgárának Juhász Péter pol­gármester. A városvezetés ajándékai között a virág és a dobostorta mellett egy borí­ték is került a 20 ezer forint nyugdíjat élvező matróna számára. A kis, vékonyka, feketébe öltözött asszony a konyha melegében meghú­zódva barátságosan, fi­gyelmes tekintettel néz az alkalmi látogatóra és szíve­sen beszél hosszú életéről, amelynek történéseit a vele élő Mária lánya is kiegé­szíti. Zsuzsi néni Patvarcon, a Balassagyarmathoz közeli kis faluban látta meg a nap­világot 1899. november 21- én. Apja gazdálkodó volt és a sorjában született öt gyermekét a helyi szlovák nyelvű iskolába járatta, míg tehette, ő is végigjárta az első világháború harctereit ugyanúgy, mint az egyik gyereke, Pál, aki huszárként harcolt a frontokon. A fiatal lány 22 éves korában is­merte meg a szintén harcte­ret járt Bánszki Pált, akivel a szügyi templomban kötött házasságot és a férje által Balassagyarmaton örökölt öreg házba költöztek. Azóta is ez a családi fészek, igaz, most már modem lakássá lett átépítve. A százéves asszony azt emlegeti, hogy ő bizony ki nem mozdult Balassagyarmatról élete so­rán. Legmesszebbre az Ipo- lyon túl lévő városrészhez tartozó földjeikre járt, még a kettős birtokosság idején. Hol vannak már azok a földek, a rét, a pince, azokat elvitte a háború, mint a lo­vakat az orosz katonák, mondja múltba néző tekin­tettel. A férjét emlegeti, aki jó megjelenésű gazdaember volt és soha nem bántotta.- Édesapám szerencsésen túlélte a második világhá­borút és a visszavonuláskor a környéken lepattant az egységétől. Civil kabátot szerzett, a puskát pedig be­dobta a temető bokrai közé, úgy jutott haza - emlékezik a 77 éves Mária. Első férjét emlegeti, Koncsek Bélát, aki ’44-ben még megláthatta pár napos Béla fiát, aztán a hadifogságban odaveszett. Zsuzsika néni száz éve elle­nére még jól hall és hogy a lánya a háborút emlegeti csendesen megjegyzi: — Az orosz katonák se hagytak sokat a kamrában, de a téeszbe is be kellett vinni mindenünket, az vitte el szegény, jó uramat. A vegyszerezésnél nem kapott védőfelszerelést és a méreg végzett vele 68 évesen. így maradtam magamra. Még jó, hogy a lányom velem le­het, és ellát rendesen — mondja Zsuzsi mama fekete kendőjét igazgatva. Arcán a száz év barázdái közé rejtő­zött kék szeme a sokat meg­éltek nyugalmával tekint a kérdezőre. Orvost és gyógyszert évek óta nem lá­tott. Fogai hiányában meg kell gondolnia, mit eszik, szereti a vadast, de nem vá­logatós és néha egy kis pá­linkát is szívesen megiszik. Kedvenc főztjét emlegeti, a mákos, krumplis nudlit, amelyet jó barátnéja, a már elhunyt Magos Jánosné is kedvelt. Úgy írja, hogy Erzsika, mert így neveztem, moso­lyog ránk. Utoljára tíz éve járt kinn a városban, azóta a terasz a kedvenc helye. Templomában, az evangéli­kusok között is rég járt, ott­hon imádkozik. A tv műso­rát már nem nézi, de a rádió megállás nélkül szól mel­lette. Családjában csak az édesapja élte túl a 90 évet, a testvérei és azok gyerekei is mind elmentek mellőle. Tudja, hogy változott a vi­lág és örül annak, hogy a fiatalok vezetik az országot. Még azt is emlegeti, hogy az Ipoly túloldalán maradt földjeiket most vissza lehet íratni a nevükre. Sokat dolgozott, egész életét a háztartásban, az ál­latok és a föld dolgaiban töltötte. Kapuja nyitva volt a rászorultak előtt, nem kérte a koldusoktól az iga­zolást. Tudta, hogy aki kér, nem jókedvéből teszi. Hogy mi volt életében a legszebb?- A fiatalság, az, amikor az uram udvarolt és elvitt a bálokba, az volt a legszebb - emlékezik felderülten a százéves Bánszki Pálné. Pezsgőspoharát még kihör- pintve hozzáteszi: úgy lehet megélni a száz évet, hogy meg kell élni. Szabó Endre A százéves Bánszki Pálnét (balról az első) Juhász Péter, Ba­lassagyarmat polgármestere köszönti Félnek az erdőbirtokossági társulástól Nőtt az erdőtelepítési kedv Négy éve csupán egyetlen hektár új erdőt telepítettek Nógrád megyében, idén azonban már 308 hektár­nyit. A nyilvántartott 105 ezer hektár erdő mellett - agrárkamarai felmérések szerint - további 28-29 ezer hektár erdősítésére lenne lehetőség és szükség. A kedvet az alulfinanszíro­zottság csökkenti, viszont így fennáll a visszaállamo­sítás lehetősége is. Halaj Ignác, a Nógrád Megyei Agrárkamara ügyve­zetője elmondta, hogy felmé­réseik szerint Nógrádban a mezőgazdasági művelés alatti területek 41 százaléka erdősített, ugyanakkor ez csak papíron igaz. A való­ságban ugyanis az erdőként nyilvántartott területek 20-30 százaléka gyepes par­lag, amelyet sürgősen fel kel­lene újítani. A nógrádi erdőkben meg­határozó fafaj az akác (26,8 százalék), a tölgy (23,5 szá­zalék) és a cser (23,1 száza­lék), emellett fenyő (10,8 százalék), valamint bükk (6,8 százalék) erdők vannak jelentősebb területeken. A fakészlet akácból 1,534 mil­lió köbméter, tölgyből 846 ezer köbméter. Nyolc-tíz éven belül az akácerdőkből egymillió köbméter fa ter­melhető ki, ugyanekkorra tölgyből 244 ezer, cserből 326 ezer köbméter lesz vá­gásra érett. Nógrádban az erdők 61,8 százaléka maradt állami tu­lajdonban, ezek meghatározó részén az Ipoly Erdő Rt. gaz­dálkodik, kisebb területek pedig a Mátra-Nyugat-Bükki Erdő és Fafeldolgozó Rt., va­lamint a Budapesti Erdő Rt. bujáki üzletigazgatóságának kezelésében vannak. Kama­rai tapasztalatok szerint az erdők 30-40 százalékát nem kezelik szakszerűen, a gaz­dák többnyire csak azt vár­ják, hogy a terület vágásérett legyen. A kárpótlás során itt ugyanis a 2,6 AK értékű ta­lajra telepített erdőket hektá­ronként mindössze 4500 fo­rintért is meg lehetett sze­rezni. A jobb minőségű er­dők azonban ma már az átla­gos nógrádi, 16,4 AK értékű szántók árának négyszeresét, azaz hektáronként 320 ezer forintot is megérnek. A sza­badpiaci forgalom ennek el­lenére nem jellemző, válto­zást talán az hozhat, hogy mivel csekély hajlandóságot mutatnak az erdőbirtokos­sági társulások megalakítá­sára a gazdák, fennáll az új­raállamosítás veszélye az el­hanyagolt erdőknél. Az Európai Unióban mindaddig támogatják az er­dőtulajdonosokat, amíg vá­gásérett nem lesz az erdeje. Nálunk a támogatás mértéke alacsony, ugyanakkor az eh­hez szükséges igazolások be­szerzése is körülményes, amit már sokan meg sem próbálnak összegyűjteni. Az ő erdőterületeik most vagy gyorsan gazdát cserélnek, s az új tulajdonos befektetés­ként költ az erdőművelésre, vagy egy eredményesnek tűnő erdőbirtokossági társu­lás híján marad az állami tu­lajdonba vétel, s akkor vég­képp elesnek a gazdák a re­mélt haszontól. Tarnóczi Magyarország vezető televíziója W OQOO 55-22-22 " Ha a telefonon tetteti kérdésre helyesen válaszol, Ónéi lehetnek ezek a fantasztikus nyeremény mmmá A kártya megvásárolható a Skála Centrum Áruházakban és a postán. Mindenhol ott van. emberközelben van. minden döntési helyben meg lúd hozni.. " Mindannyian a szívünkhöz legközelebb állókban bízunk meg Igazán. Azokban, akikre mindig számíthatunk. Azokban, akik minden szavunkat értik. Azokban, akikkel együtt építhetjük családunk jövőjét. S»\ía

Next

/
Oldalképek
Tartalom