Nógrád Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-03 / 256. szám

* 2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép PÁSZTÓ 1999. november 3., szerda Háromnegyed év munkaerő-piaci helyzetképe Nógrádban - Romlottak a nők esélyei Betanított munkát vállaló férfiak A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Köszönet a szülőknek Az alábbiakban köszönetét mondunk a salgótarjáni Arany János Általános Iskola 3. b osztályos tanulók szülei­nek a sok segítségért. Ebben a tanévben másik tan­teremben tanulunk. A költözés­nél Szekeres Géza segített. Sok szülő dolgozott azért, hogy termünk otthonos, szép legyen. A termünket kifestette, ajtókat mázolta Ozjsvárt István, aki még Godó Józseffel a padok te­tejére új PVC-borítást is ragasz­tott. Godóné Gyenes Andrea a székekre varrt huzatot. Az ütött-kopott szekrényekből ma­radék tapéta segítségével újat varázsolt Bencsik Tünde és Oláh Gézáné. A szekrények zá­rait megjavította, cserélte Tóth Illés, a polcosból akasztósat ké­szített kabátainknak Bozó Jó­zsef. A beépített szekrények tö­rött, balesetveszélyes üvegeit cserélte ki SzóVósi Tibor. Köszönet a Szekeres fiúknak: Ádámnak és Gábornak, lefestet­ték a padok, székek lábát, vala­mint a radiátorokat is. A többi szülőnek is szeretnénk megköszönni a sok virágot, vi­rágtartót, függönyt, szőnyegeket, az anyagi támogatást. Azoknak a szülőknek is köszönettel tarto­zunk, akik saját pénzükön, gép­kocsijukkal szállítanak mindany- nyiunkat például fellépésekre, nyári táborba, kirándulásokra. A gyermeknapon igen nagy öröm ért bennünket. A Képes Új­ság Szerkesztőségétől értékes - 180 000 forintos ajándékot kap­tunk, egy beszélő játékfoci-asz- talt. Perényi Tamás szállította nekünk. Termünk szépítése folyama­tosan történik, amelyhez to­vábbra is várjuk az ötleteket, segítséget, amelyet a gyerekek nevében is köszönnek a tanító nénik: Nagy Józsefné Tariné Guba Mária Kopjafa egy hét emlékére Az év eltelt kilenc hónapjá­ban csupán 301 fővel fogyott a regisztrált munkanélküliek tábora Nógrád megyében. Szeptember végén 13 141 ál­láskeresőt tartottak nyilván a megye munkaügyi kirendelt­ségein, ez mindössze 257 fővel kevesebb az egy évvel ko­rábbi létszámnál. Az éves szintű csökkenés jelentősen elmaradt a korábbi években bekövetkezett létszámapadás­tól. A munkanélküliségi ráta 1999. október végén 15,4 szá­zalék volt. A munkanélküliek állo­mánya folyamatosan cse­rélődik, mind a beáramlás, mind a kiáramlás intenzí­vebb volt, mint az előző években. A belépők több mint 81 százaléka a kiren­deltségek korábbi ügyfe­lei, nekik nem sikerült tar­tósan elhelyezkedni. 1999. I—III. negyedév­ben a betanított munkát vállaló férfiak kapták a legnagyobb esélyt a mun­kanélküliségből való kike­rülésre, de a szakmunká­sok és a segédmunkások közül is többen kerültek ki a regisztrációból, mint ahányan beléptek. Az erő- A n sebb nemhez tartozóknál csupán a 20 év alattiaknál és az 56-60 éveseknél következett be minimális létszámgyarapodás, a többi korcsoportban csökkent létszámuk az eltelt kilenc hó­napban. A szellemi munkakö- rűek száma a férfiak esetében is emelkedett. A nők munkaerő-piaci hely­zetének romlása ez évben is to­vább folytatódott. A szellemi munkaköröket kereső nőknél valósult meg a legjelentősebb létszámgyarapodás, de a szak­munkások állománya is szá­mottevően emelkedett. Életko­rukat tekintve minden korcso­portban növekedett az álláske­resők száma. Az iskolából kikerülő érett­ségivel, szakmával rendelkező fiatalok nagy része továbbra sem talál munkát. Egyrészt azért, mert még mindig képez­nek olyan szakembereket, akik iránt a munkaerőpiacon nincs kereslet, másrészt a munkálta­tók nem szívesen vállalják a be­tanítás kockázatát, továbbá az ifjúsági munkaerőforrás meg­haladja a nyugdíjba vonulók számát. 1999. október végén 1299 fő volt a regisztrált álláskereső fia­talok száma, 67 fővel több mint egy évvel korábban. Tavaly de­cember óta 419 fővel emelke­dett a pályakezdő munkanélkü­liek állománya. A regisztrált munkanélküliek másik sajátos csoportját a tartós munkanélküliek alkotják, azok, akik egy éve vagy annál régeb­ben kiszorultak a munkaerőpi­acról. Sokuknak csak a köz­hasznú, illetve közmunka-lehe- hetőségek adnak esélyt néhány hónapig tartó elhelyezkedésre. A feléjük irányuló programok­nak köszönhetően folyamato­san csökken a létszámuk. Ok­tóberben 3321 fő tartozott e csoportba. A munkaerő-keres­let 1994 óta növekszik. A há­romnegyed éves adatok szerint öt év alatt csaknem duplájára emelkedett a bejelentett állás­helyek száma, bár ebben az év­ben már egészen minimális volt az új igények számának nö­vekménye. Az év során felkínált új ál­láshelyek a mezőgazdaságban és az iparban mérséklődtek, míg a többi gazdasági ágban meghaladták az egy évvel ko­rábbi szintet. Mivel a köz­hasznú munkához kapcsolódó igények száma jelentősen emelkedett, ezért a munkaerő- kereslet ez évi élénkülését a gazdasági életben zajló folya­matok csak egy-egy területen befolyásolták pozitív módon. 1999. 1—III. negyedévében a létszámleépítés bejelentésére vonatkozó jogszabályok betar­tása mellett 20 munkáltató 547 főt érintő elbocsátási szándéká­ról tájékoztatta a munkaügyi ki- rendeltségeket. Egy évvel ko­rábban 12 cégnél 561 fő vált fe­leslegessé. A jelentős beáramlás elle­nére decemberhez képest csök­kent azon álláskeresőknek a száma, akik rendelkeznek a munkanélküli-ellátás megál­lapításához szükséges mun­kaviszonnyal. Emellett nö­vekedett az ellátatlanok ál­lománya, viszont a jövede­lempótló támogatásra jogo­sultak létszáma kedvezően alakult. Az aktív foglalkoztatás­politikai eszközök közül a közhasznú munkánál volt je­lentős mozgás, a januári és az április nagy beáramlás e területről ugrásszerűen megemelte a regisztrált lét­számot. Támogatott képzést májusig nem indítottak, ugyanakkor sok tanfolyam befejeződött, ahonnan jelen­tős volt a visszaáramlás. A közmunkapályázat nyertesei júliustól több mint 400 főnek biztosítanak munkalehetőséget. A munkanélküliek számának előző évinél kedvezőtlenebb alakulását az is befolyásolta, hogy minden hónapban keve­sebben vettek részt az aktív részvételt kívánó, képzést nyújtó tréningeken, tanfolya­mokon, mint 1998-ban, annak ellenére, hogy rendszerint ma­gasabb volt a belépők száma az előző évinél. Abroncspusztán töltöttünk el egy feledhetetlen hetet nép- művészeti alkotótáborban, együtt füleki, losonci és kör­nyékbeli magyar gyerekekkel. Minden nap tanultunk egy szép népdalt. Megismerked­tünk a nemezeléssel, korongoz- tunk, agyagoztunk, gyöngyöt fűztünk. Az erdőben gyűjtött anyagokból játékot, ajándékot készítettünk. A szőnyegszövés­sel is próbálkoztunk. Minden este a táncházban táncolhat­tunk. Utolsó este nagy tábortü­zet raktunk, felállítottuk a hét folyamán faragott kopjafát. Szolik Cintia, Takács Anna Salgótarján, Arany János Általános Iskola 3. b A regisztrált munkanélküliek számának alakulása jisztrált munkanélküliek létszámának alakulása 1998-1999-ben Egyenesen kell fellépni mindenkivel szemben - Az igazi rendőr nem adja el a lelkét ötezerért, tízezerért... Nemcsak gondol az áldozatokra, tesz is értük Gábriel Géza alezredes, a rét­sági rendőrkapitányság veze­tője országosan egyike azon keveseknek, akik úton-útfélen terjesztik az áldozatvédelem gondolatát. Sőt, ő már a gondo­latnál is tovább jutott, hiszen Nógrádban létrehozta az első áldozatvédelmi irodát. Manap­ság még szokatlan, hogy a rendőr foglalkozási körében szerepel az áldozatvédelem, de ő azt vallja, hogy a közösségi rendőrség éppen hogy nem zárja ki az áldozatvédelmet.- Egy kis faluban, Kisecseten születtem. Ott jártam az általá­nost, Romhányban a gimit jeles­sel végeztem el, de mivel a csa­ládom nagyon szegény volt, nem lettem biológia-kémia sza­kos tanár - kezdi a történetet na­gyon az elején. Az iskolában egyszer megbíz­ták lopások kiderítésével, ami sikerült. Ez a felderítő munka sikerélményt, az igazság ízét je­lentette számára. S amikor az ap­ját 1953-ban bebörtönözték - mert egy végrehajtónak vissza­szólt, hogy van még két zsák búza, de azt talán nem kellene elvinni, mert van két gyereke is - ez az igazságtalanság keserű­séget jelentett számára. A honvédségnél Nagykani­zsán őrmesteri rendfokozatot szerzett, amit visszaadtak neki, amikor rendőrnek jelentkezve vizsgát tett.- A közbiztonsági osztályra kerültem Rétságon. Mivel érett­ségim volt a kmb-sek és a jár­őrök főnöke lettem - emlékezik a kezdetre. A fiatalembert akkor úgy hív­ták, hogy „hármas koldus”. Azért, mert három iktatókönyve volt, egy titkos, egy általános, meg egy bűnügyi.-Iktatókönyveim voltak, de szakirányú tapasztalatom kevés volt - mondja. - Akkor az idő­sebbek teljesen másként viszo­nyultak a munkához. A dolog úgy működött, hogy a bűnügye­ket behozták revízióra, itthagy­ták és elmentek. A többit nekem kellett megcsinálni. Szó szerint alaposan megtanítottak dol­gozni. Később nyomozó tiszthelyet­tes lett és mindenutazó, akár csak Körösi Csorna Sándor.- Az első szenzációs ügyem úgy zajlott le, hogy adtak egy bűnügyet pedig azt sem tudtam mi az a Be. meg Btk. - idézi ne­vetve a múltat. - Átmentem a segédhivatalba kértem egy ha­sonló ügyet, hogy megnézzem, hogy egyáltalán milyen iratokat kell hozzá összeszedni. Utána meg kerestem hasonló nyomtat­ványokat, amiket ki kellett töl­teni és ugyanabban a sorrendben összeraktam. A rendőrtiszti főiskolán az osztályelsők egyike volt. Bűn­ügyi szakon végzett. A szobá­ban, ahol több mint húszán lak­tak ő volt a szobaparancsnok. Amikor előfordultak nézetelté­rések, mindig tőle kértek igaz­ságszolgáltatást. Meséli, hogy kedvenc tanára volt Láposi Lőrinc, a híres Lapi. Nála kezdett Budapesten dol­gozni, de visszajött a szülő­földre. Sokkal nehezebb körül­mények közé. Akkoriban történt, van már negyedszázada, hogy három ember elindult mulatozni. Rét­ságon részegen összevesztek. Ketten mondták a harmadiknak, hogy elviszik haza, de a vasútnál még jobban összevesztek, s egy vassal kiosztották egyiküket. Azt hitték, hogy meghalt, ezért letették a sínre ahol a vonat szét­vágta. Ebből kerekedett egy mocskos ügy, amiről Gábriel Géza nem tudott sok mindent, de amiért nagyon meghurcolták.-A feleségem is falubeli, a húgom barátnője volt - vált az emlékezés csatornáján. - Ro­mániából kerültek a faluba, ők is szegények voltak. Más választá­sunk nem volt, elkezdtük a ház­építést a saját kezünkkel. A szomszéd csodálkozott ezen, s megjegyezte, hogy valamikor a csendőrnek adtak házat, a rend­őrnek meg nem? Időközben két gyermekkel szaporodott a család. A felesége az áfészhez ment dolgozni, s a külkereskedelmet ő honosította meg a szövetkezetben. Külön­böző tanfolyamokat és külke­reskedelmi főiskolát végzett. Ami azt is jelentette, hogy töb­bet keresett, mint a félje. Gábriel elmondja, hogy ami­kor meglett az első nyugati már­kájú kocsijuk, akkor mindenkit az foglalkoztatott, hogy honnan, miből?- Egyszer elém állt a felesé­gem és azt mondta, hogy meg­próbál valamit, vállalkozó lesz - emlékszik a nagy családi vál­tásra. - Elmentünk a rokonság­hoz, hogy összeszedjük az indu­láshoz a pénzt. Segítettek és az­óta is szépen fejlődünk. Amikor megkérdezem, hogy mi történt a meghurcolása után, elmondja, hogy azon gondolko­dott, hogy visszaadja a rendőri­gazolványát. Ám de a kihallgatá­sok közben találkozott egy idős férfival, aki megpróbálta nyug­tatni, de rá se figyelt. Nem sok­kal az eset után, amikor munká­ból hazatért a felesége azzal fo­gadta, hogy itt van egy vezérőr­nagy. Hát az az idős ember volt, akivel a folyosón találkozott.- Amikor elment, csak annyit mondott, hogy fogunk még ta­lálkozni - idézi fel az emléket. - Nem is gondoltam már rá, ami­kor csak ugrasztanak, hogy öl­tözzek ünneplőbe, itt van a kocsi értem, s mentünk Pestre a BM- be. Ott találkoztam a miniszter­rel, meg az öreg barátommal, akin egyenruha feszült. Akkor kaptam közbiztonsági aranyér­met. Minden rendfokozatát soron kívül kapta meg. Bizonyára a munkájáért. Majdnem mind­egyikkel kapott jutalmat is. Közben elvégezte a vám felső­fokú tanfolyamot is. Akkor megkereste egy úriember, hogy legyen vámos. Vámszabad-terü- leti főnököt akartak csinálni be­lőle. Igencsak szép pénzt aján­lottak neki, de nem ment el a cégtől.- Engem nem beleültettek a kapitányi székbe - mondja egy történet felidézése előtt. - Hosz- szú folyamat eredménye ez. Akkoriban Bánkon betörtek huszonkét hétvégi házba. A tet­tes mindenütt hagyott ujjnyo­mokat, aminek örült. A leg­utolsó háznál pedig talált egy le­esett indigódarabot. Ezzel indí­totta a nyomozást, amely azzal zárult, hogy a tettes kitálalt neki vagy kétszáz ügyet.- A gyanúsítottakkal ember módjára kell bánni, s akkor együttműködnek. De a tanúk is akkor beszélnek szívesen - ma­gyarázza. - Engem már feljelen­tettek, mert kávét adtam a gya­núsítottnak. Polgárbarát legyen a rendőrség, de csak a rendőrba­ráttal szemben. Egyenesen kell fellépni mindenkivel szemben és nem cinikusan, sunyi módon. Gábriel Géza szerint az igazi rendőr nem adja el a lelkét öt­ezerért vagy tízezerért, vagy ita­lért, vagy három köbméter sóde­rért. Higgyen önmagában, higy­gye és érezze azt - s ez lényeges kérdés - hogy a társadalom hasznos tagja.- Persze manapság nem könnyű - veti közbe. - Figyelek arra is, hogy hol mikor mit lehet kedvezményesen beszerezni, s szólok mindenkinek. Ilyesmivel is le lehet vezetni a feszültsége-- két. A buszbérlet megvásárlása érdekében segélyt adattam vala­kinek. Van köztünk kőműves? Megyünk megcsináljuk a lesza­kadt mennyezetet a kollégánk­nál. Együtt kell gondolkodni, egymást segíteni. A rétsági kapitány az ars poé­tikája: Együtt egymásért. Évente megrendezik a rendőrcsaládok napját, találkoztak az ügyészek­kel, a honvédséggel, fociztak a romákkal. Rendezték a kapi­tányság udvarát, garázsokat épí­tettek, a pincében sporttermet és kis lőteret alakítottak ki. Szob­rokat szerzett, díszcserjéket ül­tettek, kopjafát állítottak és a Fehér Gyűrű Közhasznú Társa­ság segítségével létrehozták az első vidéki áldozatvédelmi iro­dát. A felesége pedig létrehozta Az egészséges rétsági rendőrö­kért alapítványt. Végül elmondja, hogy nagyon büszke a gyerekeire. Á kislánya az oxfordi egyetem menedzseris­kolájába járt. Angolul írta meg és sikeresen védte meg a szakdol­gozatát. Az angolon kívül jól be­szél spanyolul és olaszul.- Nemcsak az édesanyjának segít, felelős állást is kapott - mondja csillogó szemmel. - A fiam meg a Gábor Dénes Főisko­lára jár. Én csak számítógép-bu- herátomak hívom, mert neki ez a mindene, s már ő is beszél ango­lul. Most már nekem is nagyon kell igyekezni, mert kénytelen vagyok lépést tartani velük. Pádár András Kóruspódium A reformáció világ­napja alkalmából a salgótarjáni reformá­tus templomban hang­versenyt adott a Liszt Ferenc kamarakórus. A salgótarjáni ének- együttes idén ünnepli alapításának harminca­dik évfordulóját, vasár­napi koncertjükön éne­kes szólistaként közre­működött Sólyom József, a kórus egyik alapító tagja, orgonán és zongo­rán Gúthy Éva karnagy kísérte az együttest. A Liszt Ferenc kama­rakórus legközelebb de­cember 19-én, a salgótar­jáni zeneiskolában ad önálló koncertet, az im­már hagyományosan megrendezendő kará­csonyi ünnepi hangver­senyen. KÉSZ-találkozó Balassagyarmat - A Keresztény Értelmisé­giek Szövetsége (KÉSZ) balassagyarmati szerve­zete a keresztény magyar államiság millenniumá­nak beharangozójaként „A magyar lélek kibon­takozása” címmel szer­vez találkozót november 4-re, a városháza dísz­termébe. Az este hét órakor kezdődő progra­mon előadást tart dr. Osztie Zoltán, a KÉSZ országos elnöke, s fellép a Vagantes trió: Kálmán Péter, Szabó István, Tóth István.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom