Nógrád Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-22 / 272. szám
1999. november 22., hétfő Hazai Körkép 5. oldal A közélet megtisztulásáért Az egyháznak olyan emberképet kell kialakítania, amely lerázza magáról a korrupt, önző világot, s megérti: mindaz, ami a közösséget szolgálja jó, ami pedig csak az ő érdekeit, az nem jó - mondta Gyulay Endre, a Magyar Katolikus Püspöki Kar alelnöke az Európai integráció és tiszta közélet című nemzetközi konferencián. Gyulay Endre a mai magyar társadalmat olyan emberhez hasonlította, aki egy autóbaleset után nem tud visszaemlékezni arra, hogy ki ő. Az egyház segíthet az embereknek abban, hogy megismerjék önmagukat, s hogy feltegyék a kérdést: a közjó vagy saját szolgálatukra élnek-e? Hangsúlyozta: ahol az Isten képére teremtett és hozzá méltó ember él, ott nincs helye korrupciónak. Barabás Miklós, a budapesti Európa Ház igazgatója annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a korrupciós jelenségekkel csak a nyilvánosság eszközeit igénybe véve lehet érdemben foglalkozni. Ismertette: az utóbbi tíz évben a bíróságok csaknem 60 ezer alapítványt és egyesületet jegyeztek be, amelyek gazdálkodásukhoz jelentős állami kedvezményeket kaptak. A nonprofittörvény több mint egy éve a civil szervezetek kedvezményeit már a nyilvánosság előtti elszámoláshoz köti, de ezt a feltételt csupán 16 ezer szervezet vállalta. Barabás szerint a civil szervezetek többsége nem is kerül olyan helyzetbe, hogy korrumpálhasson, viszont a jelentős összegekkel gazdálkodó alapítványoknál előforduló visszaélések rájuk is rossz fényt vetnek. Ha az alapítványok és egyesületek egységes etikai normákat állítanának fel a maguk számára, akkor társadalmi megítélésük is kedvezőbb volna, mutatott rá. Toma a tanrendben Az ifjúsági és sportminiszter az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának ülésén jelentette be: tárcája célja, hogy a fiatalok egészségét és életmódját jobb irányba fordítsa. Ezért több szakmai szervezettel közösen akcióprogramot hirdetnek, amelynek keretében az iskolák szabadon dönthetnének a 2000/2001-es tanévtől a 40 perces tanórák bevezetéséről. Az intézmények, Deutsch Tamás álláspontja szerint, így heti egy, illetve két óra többletidőhöz juthatnának, amelyet egyebek között arra használhatnának fel, hogy a jelenlegi 2,5-2,8 órával szemben négy-öt órát fordítanak a gyerekek fizikai erőnlétének javítására. Sió László az Oktatási Minisztérium részéről ennek kapcsán elmondta: a kerettanter- vek kidolgozásakor nem vetődött fel megoldásként a hagyományos tanórák rövidítése. A tárca álláspontja az, hogy az intézmények a nem kötelező tanítási időkeretet használják fel a testnevelési órák számának növelésére.- Támogatjuk azt az oktatási minisztériumi elképzelést, hogy teljesen fakultatív keretben lehessen oktatni készségtárgyakat, igy a testnevelést is - reagált Fürjes Balázs, az ISM szóvivője a hét végén. - Azt gondoljuk azonban, hogy ettől nem fog a kívánatosra, azaz heti négyre, vagy ötre emelkedni a tornaórák száma. Tribuszemé majdnem a rendőrséggel szemben lakott Keresik a bűnpártolókat Mint megtudtuk, Tribuszer Zoltánnét, a 9 évre büntetett csalót, aki két éve bujkált, a baranyai rendőrök fogták el. Miért a baranyaiak nyomoztak ez ügyben? - kérdeztük Garamvölgyi Lászlót, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivőjét.- A sok-sok embert megkárosító pilótajáték bűnügyét a Baranya megyei bíróság tárgyalta, így az országos rendőrfőkapitány úgy tartotta helyesnek, hogy a jogerős börtünbüntetés elől megszökött elítélt után is a baranyaiak nyomozzanak.- Kinek a lakásában bujkált ilyen hosszú ideig?- Egy angyalföldi bérelt lakásban húzta meg magát. Nyomozóink most a bérlő személye után kutatnak, illetve arra keresnek választ, ki vagy kik segítették a szökését. Arra is szeretnénk választ kapni, hogy kik látták el élelemmel, ő maga járt-e vásárolni, vagy ezt is mások tették-e meg helyette. A lakás nagyon közel van a kerületi rendőrkapitánysághoz, ezért a magam részéről kétlem, hogy ő maga látta el önmagát. Amikor letartóztatták, egyedül volt, mégsem volt egyszerű az akció megszervezése, mert a lakásnak három kijárata is van.- Másfél milliárd forintot még nem találtak meg. Hol lehet a pénz?- A lakásban nem találtunk pénzt, feltételezhető, hogy Tribuszerné és társai elrejtették valahol. (koós) Jövőre több lakás épülhet támogatással Nőtt a foglalkoztatottak száma, emelkedtek a bérek Az új otthonteremtési támogatási rendszer várhatóan 2001-ben lép életbe, de bizonyos elemeit már jövőre is alkalmazni lehet; erre négymilliárd forint jut a költségvetési keretből. Borókai Gábor szóvivő a kormány szombati ülése után elmondta: annyi már bizonyos, hogy 2000-ben mindenkit megillet az átlagosan 3 százalékos kamattámogatás, aki lakást épít, felújít, vásárol, vagy meglévő otthonát kibővíti, így a felvett kölcsön kamatai 15-16 százalék körül alakulhatnak. További támogatásokkal akár 8 százalékra csökkenhet a kamat mértéke. Ez utóbbi kapcsán a 35 éven aluli házaspárok vagy a háromgyerekes családok jöhetnek szóba, ám erről konkrétan a szerdai ülésén dönt majd a kormány. Mindenesetre a támogatások kedvező hatásaként a tavalyi 20 000, illetőleg az idei 20-24 000 lakás helyett jövőre várhatóan 40 000 otthon épül majd fel. A pénzügyminiszter beszámolója alapján a gazdaság helyzetével is foglalkozott a kormány. Eszerint az idén a tervezettnél kicsivel alacsonyabb az infláció: 11 százalék helyett 10 látszik megvalósulni. A GDP növekedése 4-5 százalékos a tervek szerint, s 4 százalék lesz a valós szám. Mindez főként az orosz válságnak és a természeti károknak tudható be. A munkaerőpiacon a foglalkoztatottak száma az idén 150 ezerrel növekedett - közölte a szóvivő. A béremelkedés valamelyest magasabb lett a tervezettnél: átlagosan 16,2, a közszférában 18,2 százalékos. Szó volt a kormányülésen a köztisztviselői pálya átalakításáról, vonzóbbá tételéről is. A nyugat-európai gyakorlat bevezetésének feltételeit a jövő év közepéig kell megteremteni, s 50 milliárd forintot szánnak a megvalósításra. A technikai személyzetet átsorolják más kategóriába, a köz- tisztviselői körben pedig kötelező pályázati rendszert vezetnek be. A ranglétrán a legalsó és a legfelső poszt közötti háromszoros jövedelemkülönbség a 6-7- szeresére nő majd. A bértömegnél az infláció mértékén felül 10 százalékos emelést terveznek. Félmilliárd forinttal növekszik az állami támogatás mértéke Körjegyzőség - régi forma, új tartalom Jelenleg 509 körjegyzőség működik, amelyekhez 1404 település tartozik. A fogalom nem új, már az 1880-ban hozott rendelet úgy fogalmazott, hogy a községek társulnak „jegyzőtartás céljából”. Ennél szabatosabban ma sem lehetne kifejezni a körjegyzőségek feladatát - mondta Kara Pál belügyminisztériumi helyettes államtitkár. Egy körjegyzőség több település köz- igazgatási feladatait látja el, ugyanakkor minden településnek van polgármestere és működik önálló önkormányzata. Az önkormányzati törvény elsősorban az ezernél kisebb lélekszámú, egymással határos községek részére ajánlja a körjegyzőségek megalakítását. Ennél nagyobb település csak a körjegyzőség székhelye lehet, ahol szakszerű, törvényes ügyintézést biztosítanak a hozzá tartozó falvak részére. A körjegyzőségekhez csatlakozni, vagy abból kiválni minden év első napjával lehet, de az erről szóló döntést legalább hat hónappal korábban kell meghoznia a képviselőtestületnek. Az előnyök ellenére az 1991- ben megalakult 529 körjegyzőség száma 1997-re 492-re csökkent. A következő évtől a kedvezőtlen tendencia megállt, mert a körjegyzőségek fenntartásukhoz egy meghatározott összegű alap- támogatás mellett, az alkotó községek és azok állandó lakosságának számától függő, differenciált támogatásban részesülnek. Az idén 1,5 milliárd forint jutott e célra. Most tárgyalja a parlament a jövő évi költségvetést, amely 2 milliárd forintot irányoz elő a körjegyzőségek támogatására. Számuk emiatt várhatóan gyarapodni fog. Az újaknak megalakulásuk igazolását és egyben a megfelelő anyagi támogatásra való igényüket a TÁKISZ-oknál kell bejelenteni. K. T. Hírek röviden Parlament: költségvetési vita A 2000. évi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító indítványokat tárgyalják meg a jövő héten az Országgyűlés bizottságai. Az illetékes testületek emellett megkezdik a szerencsejáték szervezéséről, valamint a Kossuth- és Széchenyi-díjról, illetve a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló törvénymódosítások megvitatását. Megkezdődik továbbá a Szent István-i államalapítás emlékének megörökítéséről és a Szent Koronáról szóló törvényjavaslat bizottsági vitája is. Szintén napirenden szerepel az önálló orvosi tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitára bocsátása. A betegnek jobb otthon Tizenöt pontban foglalták össze az otthon ápolással kapcsolatos „ezredfordulós" téziseket a Debrecenben megrendezett III. Bethesda Otthon Ápolási Konferencia résztvevői. Ebben egyebek mellett rögzítik: a világ, így hazánk társadalma is elöregedőben van. Az idősek körében gyakoribb a betegeskedés, de problémáik jó részére nem kell feltétlenül a kórházban orvoslást találni. A megszokott, otthoni környezet jobb a betegnek, akár idős, akár fiatal. Ezért is kiemelten támogatandó az otthon ápolás, a „home care”-mozgalom. Januártól jön a gyed A januártól újra bevezetendő gyermekgondozási díjat (gyed) a megyei egészségbiztosítási pénztáraknál állapítják majd meg, az ellátás folyósítása pedig a munkahelyi társadalombiztosítási kifizetőhelyeken történik. A Szociális és Családügyi Minisztérium közleménye szerint a gyed járulékköteles, keresetarányos ellátás lesz. Minden olyan gyermek után igényelni lehet, aki 2000. január elsején még nem töltötte be második életévét. Kárpótlást követelnek A Rákosi-rendszer katonai kényszermunkásainak közgyűlése a még életben lévő tízezer érintett nevében felszólítja a Honvédelmi és az Igazságügyi Minisztériumot hogy jogszabállyal rendezze kárpótlásukat - erről fogadott el határozatot a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének Munkaszolgálatosok 51-56-os tagozata szombaton Budapesten. A mozgáskorlátozottak lehetőségei a kistelepüléseken a legrosszabbak Erdő mellett nem jó lakni A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása a kistelepüléseken élők számára a legnagyobb probléma. Itt rögtön az indulásnál akadályba ütközik ez az egyébként üdvözlendő kezdeményezés: ugyanis megoldhatatlan a mozgássérültek közlekedése. Arról nem is beszélve, hogy sokan nem tudják az érintettek közül, kitől kaphatnának megfelelő információt. A Szociális és Családügyi Minisztérium illetékesét arról kérdeztük, ők mit tesznek a helyzet javulása érdekében.- Minden megyében dolgozik egy 2-3 fős munkacsoport, amely a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában nyújt a rászorulóknak segítséget- magyarázza Tóth László főosztályvezető. - Sajnos az egészség- ügyi adatok nem megfelelőek: egy 67 százalékos rokkantról nem tudják a hatóságok, a betegsége miben korlátozza. Ezért elengedhetetlen az orvosi minősítés rendszerének átalakítása. Azaz: a megmaradt munkaképesség hasznosításának lehetősége kerülne előtérbe, nem pedig az, mire alkalmatlan az illető. Előrelépés, hogy a Munkaerőpiaci Alap Rehabilitációs Alapja pályázatot írt ki a megyék számára munkahelyteremtés címén. Összesen 3 milliárd forint osztható szét a célnak megfelelő beruházások támogatására. A minisztérium eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a vállalkozók egyre gyakrabban a kistelepüléseken kívánnak ilyen jellegű befektetéseket végrehajtani. A közlekedési tárcánál megtudtuk, hogy 2000-re 100 autóbusz átalakítására kértek pénzt a központi költségvetésből. A mozgáskorlátozottak helyváltoztatására is alkalmas buszokból minden megye kapna néhányat. Ezek konkrét elosztása azonban az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, mint ahogyan a viteldíjak esetleges kiegészítése is, ha a költségvetésben találnak erre speciális forrásokat. Ez azonban a központi támogatás mértékétől, illetve a helyi bevételek nagyságától függ. (szalóky)
