Nógrád Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-01 / 254. szám

Évtizedes jubileum Ludányhalásziban A Profilplast Műanyagtermék Gyártó Jífi. száz százalékban német érdekeltségű cég szombaton ünnepelte alapításának tizedik évfordulóját. Ebből az alkalomból új csarno­kot és új gépsort is avattak. A szentmisével megkezdett születésnapon jelen voltak a BOLTA cég képviselői és más vendégek is. Bálint Györgyné a ludányhalászi kft. ügyve­zető igazgatója magyaros ajándékokkal kedveskedett nekik. fotó: gócs Éva Fáklyás felvonulás Emlékezés Kézfogás a lutheránusok és a katolikusok között Megbékélésre zúgó harangok Megyei Körkép BATONYTERENYE RETSAG 3. oldal Rövid időn belül termelnek - A továbbiakhoz dollármilliók kellenek Tarjám cég kezében az Ötvözetgyár Hírek „A magyar lélek...” Dr. Lébényi Antal és Deme Károly a a salgótarjáni evangéli­kus templomban fotó: gócs Éva (Folytatás az 1. oldalról) A párbeszéd mindkét résztve­vője elhatározta, hogy folytatja és elmélyíti a megigazulás taní­tásáról szóló bibliai alapok ta­nulmányozását. A lutheránusok és a katolikusok a közös bi­zonyságtétel érdekében foly­tatni kívánják ökumenikus erő­feszítéseiket, hogy a megigazu- lásról szóló tanítást a mai em­berek számára érthető nyelven tolmácsolják, korunk egyéni és társadalmi követelményeinek megfelelően. Dr. Lébényi Antal köszöntő szavaiban jelentős lépésnek ér­tékelte 1999. október 31-ét, amellyel olyan ponthoz érkez­tek el a lutheránusok és a kato­likusok, ahonnét, természetesen jó értelemben véve, már nincs visszaút. Az egymás felé közeledés jegyében Deme Károly és dr. Lébényi Antal ünnepélyes kéz­fogással és testvéri öleléssel pecsételték meg a felolvasott Közös Közlemény gondola­tait. Ugyancsak tegnap délután Salgótarjánban a római katoli­kus főplébánia-templomban ismét felolvasásra került a Kö­zös Közlemény. B. M. Hollókő - A népi építkezéséről híres, a világörökség részét ké­pező nógrádi településen tegnap este az I. és a II. világháborúban elesettekről, valamint az ’56-os forradalom és szabadságharc ál­dozatairól emlékeztek meg. Fák­lyás felvonulással vonultak a te­metőbe, ahol az áldozatok em­lékművénél tisztelegtek. Hollókő Község Önkormányzata, az Ön­kéntes Tűzoltó Egyesület, a Fia­talok Egyesülete, a polgárőrség és a Fidesz helyi szervezete rész­vételével tartották a koszorúzási ünnepséget, amely végén gyer­tyát gyújtottak a tavaly óta el­hunyt hollókőiek emlékére is. Parkavatás Balassagyarmat - A város ipari parkjának avatóünnepségét no­vember 3-án, szerdán 10 órakor tartják. Sinkó Géza, a Balassa­gyarmati Ipari Park Kft. ügyve­zető igazgatója köszönti a meg­jelenteket, majd Juhász Péter polgármester mond avatóbeszé­det. A Gazdasági Minisztérium részéről Dányi István főosztály- vezető mondja el gondolatait. 1999. november 1., hétfő SZÉCSÉNY Kívülről is lehangoló látvány az alaposan lepusztult a gyárépület (Folytatás az I ■ oldalról) A két elbontott helyére pedig - várhatóan két éven belül lezajló program keretében - korsze­rűen, gazdaságosan üzemeltet­hető, nagy teljesítményű ke­mencét kívánunk építeni. A Carbovan-Metalloy Rt. komoly fejlesztési hozzájáru­lással érte el, hogy másfél megawattos teljesítménnyel el­indulhasson a gyár. Azzal ugyanis, hogy leállították, elve­szítette a villamosenergia ellá­tását. A maximális teljesítőké­pesség eléréséhez a további fej­lesztés, új villamosenergia: rendszer kiépítése elengedhe­tetlen. Ez esetben százmilliós nagyságrendű befektetést kell végrehajtani. Winkler Péter közölte, hogy a költségszámítás, a tervezés folyamatban van, s az említett beruházások megvalósítása, leghamarabb a jövő év második felében kezdődhet meg. Ha a nagykapacitású kemence meg­épül. üzemel, a korábbi terme­lőképesség megduplázódhat. Vagyis nem kevesebb, mint évi negyvenezer tonna ötvözetet ál­líthatnak elő. A fejlesztések összességében mintegy huszonötmillió dol­lárba kerülnek, ennek előterem­téséhez állami támogatás igénybe vétele mellett, szakmai befektetőkre is számítanak, s kockázati tőke bevonását is ter­vezik. A megvalósíthatóság garan­ciája, alapja Winkler Péter sze­rint nem más, mint a Carbovan elmúlt másfél év során kifejtett tevékenysége. Kollektívájáról így nyilatkozott:- Egy elkötelezett, hozzáértő (a volt ötvözetgyáriakból kb. tíz éve kivált) csapat, amely a sal­gótarjáni hagyományokra és a tudására építve próbálja hasz­nossá tenni magát. Azon túl, hogy el tudja látni a hazai meg­rendelőit, saját munkája révén betört az európai piacra. S az a jelenlegi szerződésállomány, amelyikkel rendelkezik, export- lehetőségeinek csupán elenyé­sző hányadát képviseli. Az azóta rt.-vé alakult céget egy hete felvette tagjai sorába a ferroötvözet-gyártók nemzet­közi társasága, amelynek az Egyesült Királyságban van a székhelye. A Carbovan-Metalloy Rt. korábbi dolgozói létszámát az elmúlt időszakban tizenöttel növelték, de ez a szám - ígérik - növekedni fog: további hat­van ember felvételét tervezik. Önerőből, mert „szeretnék, ha a pályázatokat elbírálók is ver­senysemlegesek lennének.” Munkahelyteremtő pályázatu­kat úgymond a piac bizonyta­lansága miatt elutasították. . Winkler Péter végül megje­gyezte: - Az, hogy az eddigiek megtörténhettek, hogy ismét magyar kézbe kerül a gyár, kö­szönhető az abszolút pártsem­leges, mindenfajta praktikáktól mentes hozzáállásnak, a piaci munkának és a szakmai elköte­lezettségnek. Az igazgatótanács elnöke magáról csak annyit mondott, hogy budapesti és széles üzleti kapcsolatrendszerrel rendelke­zik, a tanács másik két tagja Solymár András (aki a Carbo­van Kft. ügyvezető igazgatója volt) és Bán Lajos, (ő volt az ügyvezető igazgató helyettese.) Solymár András elkísért ah­hoz a kemencéhez, amelynek helyreállításán dolgoznak, ő tá­jékoztatott arról, hogy a zagy­varónai Csatókút dűlő helyett rövid időn belül már a gyárban dolgoznak, termelnek. * * * A gyár siralmas külseje a ke­rítésen kívülről is sokat sejtet arról, mi lehet odabent. Belül azonban egy rövid séta is elég ahhoz, hogy ennek ijesztő' való­ságáról meggyőződjön a láto­gató. Ami mozdítható volt - ki­véve a beépített, hatalmas és nyilván elavult konyhai tűzhe­lyeket és a radiátorokat - min­dent elvittek. Még az egyik, többtonnás transzformátort is. Lehangoló a látvány, pedig an­nak idején „csak” privatizálni akarták. Szegény gyár, álltában is csak az adósságát gyarapí­totta. Solymár András az utóbbi kapcsán mondta: minden szol­gáltatónak tartozott, de már va­lamennyivel tárgyaltak és meg­egyeztek a törlesztés üteméről Mihalik Júlia Balassagyarmat - A Ke­resztény Értelmiségiek Szö­vetségének helyi szervezete „Krisztus, ki Nap vagy és Világ - A magyar lélek ki­bontakozása” címmel tart rendezvényt november 4- én, csütörtökön 19 órától a városháza dísztermében. Előadók: dr. Osztie Zoltán, a szövetség országos elnöke és a Vagantes trió: Kálmán Péter, Szabó István, Tóth István. Agrárhelyzet Salgótarján - A Nógrád Megyei Agrárkamara el­nöksége november 4-en, csütörtökön 17 órától tart ülést a Bartók Béla u. 1. sz. alatt. Terv szerint áttekintik, elemzik a megye agrárgaz­daságának helyzetét. Nyílt nap Eger - Az Eszterházy Ká­roly Tanárképző Főiskola november 3-án, szerdán 10 órától nyílt napot rendez az intézmény főépületének dísztermében, az Eszterházy tér 1. szám alatt. A rendez­vény keretében tájékoztatást adnak - többek között a testnevelés szakon - to­vábbtanulni szándékozó ér­deklődők részére a felvételi követelményekről, s mód­szertani segítséget nyújta­nak a felkészüléshez. Téma: a várospolitika Salgótarján - A Magyar Szocialista Párt városi szer­vezete - folytatva ingyenes szolgáltatás-sorozatát -, no­vember 2-án, kedden 15 órá­tól konzultációs lehetőséget biztosít. A Kossuth u. 8. sz. alatti pártirodán Sarló Béla alpolgármester önkormány­zati, várospolitikai témakö­rökben várja az érdeklődőket. Fogadószoba Bátonyterenye/Pásztó Juhász Gábor országgyűlési képviselő november 4-én, csütörtökön 15 órától a kis- terenyei polgármesteri hiva­talban, november 5-én, pén­teken 14 órától a pásztói polgármesteri hivatalban tart fogadónapot. Nórád Megyei Hírlap Mihalik Júlia jegyzete Sors és a véletlen Ifét nagy forgatókönyvíró, l\.a sors és a véletlen külö­nösen szomorkás befejezést írt az esztendőknek, öröknap­tárunkba keserű emlékeztető- ket, végzetes eseményekhez kapcsolódó dátumokat vésett. Ahogy peregnek az utolsó harmad hetei, mint a gongü­tések sorjáznak a megpecsé­telt napok: október 6-a, az aradiak vértanúsága, október 23-a, ötvenhat gyásza, amely december 8-án még sötétebb árnyat vet szűkebb pátri­ánkra. Egyik tragikusabb em­léket hordoz, mint a másik . . . S a veszteségérzettel való elkerülhetetlen szembesülés novemberben is rátelepszik a lelkekre. A halottak napja, az a huszonnégy óra, ami nem ünnep, s mégis kivételes alka­lom, amelyből minden élő ki­veszi a részét valahogy. Ez nincs tekintettel korra, nemre, társadalmi helyzetre, de a születés és a halál, a két végpont közé zárt élet múlan­dóságára, az egyetlen igazság valóságára figyelmeztet. Mes­teri tanító: a legtöbb felnőtt képes, sőt akar ráhallgatni s ennek jeléül szemlesütve tölt el pár pillanatot, percet vagy órát. Lét és nemlét, a történelem viharai, a nemzet végzetes ballépései. Lét és nemlét mint a mindennapok egymás mellé rendelt akkordja, tömegsírok, hétköznapok sírhantjai. Mindez minden esztendő el­köszönő fázisába kompo­nálva, ágyazva, mert a sors - vagy a véletlen? - így üte­mezte, ezt a harmóniát akarta. Gyásznapokkal búcsúzko- dik az év, s mi szeretteinkre, sorsüldözött elődeinkre gon­dolunk szabadon, mert a sor­rendet senki nem kéri számon. A fénytelenebb, rövidülő nap­palok igen csak sovány vi­gaszt nyújtanak a komor em­lékek elűzéséhez, de az ember mindannyiszor méltósággal viseli ezt: kötelességtudatból vagy őszinte érzésektől hajtva, tanulságokat fogal­mazva ünnepel, fejet hajt. Va­cogva, a hidegtől elgémbere­dett kézzel koszorúz, virágál­dozattal, fagyhalálnak szánt rózsacsokorral rója le tiszte­letét. Mire eljön december 8-a, az utolsó akkordja ennek a borongás, sors komponálta füzérnek, már a természet is eléri a teljes befelé fordulás állapotát. A falak közé, fűtő­testek mellé űzött halandó pe­dig - mert már épp’ ideje - kezdi előcsalogatni a báto­rító, vigasztaló, örömet ígérő, apró fényeket. Belekapaszko­dik a szeretetünnep globális láncába, s hiszi is, nem is hogy a karácsony nem csupán egyfajta újjászületés ünnepe. A mi törékeny, s mégis me­legséget adó gyertyafény­nyel érkezik az év, az évezred fordulópontjára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom