Nógrád Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-18 / 269. szám
■ 6. oldal Mozaik 1999. november 18., csütörtök Pósfai János új könyve - A múlt, amit senki nem vehet el - Igaz történetek élőkről és holtakról Századvégi szívdobbanások - Fogva tartó üzenetek Pósfai János Pósfai János Századvégi szívdobbanások című újabb kötete a közelmúltban látott napvilágot, a könyv bemutatóját nemrég tartották Szombathelyen. Az esszéket, irodalmi riportokat, portrékat, interjúkat tartalmazó kötet, amelynek illusztrációit Pósfai Péter készítette, máris élénk visszhangot váltott ki az elmúlt évtizedek igaz történetei iránt érdeklődők körében. A könyv szponzorok baráti támogatásával jelenhetett meg. Az 1934-ben született író, aki a hazai újságírás egyik jeles személyiségeként is ismert - négy évtizedes újságírói pályát mondhat magáénak - eddig két novelláskönyvével vívta ki a kritika és az olvasók elismerését: Gondola a falu felett, Koravén nyár. Meghatározó szerepe volt a többi között abban is, hogy Nagy László költő iszkázi szülőháza ma múzeumként várhatja az irodalomkedvelőket. Az irodalmárok körében közismert, hogy Dénes Zsófia és Ady Endre kapcsolata újabb adalékokkal gazdagodott kutatásai nyomán. Alapító tagja és húsz éven át rovatvezetője az Életünk című folyóiratnak. A Századvégi szívdobbanások című könyvében azokat az írásokat adta közre, amelyek az elmúlt évtizedekben meghurcoltak és jogtalanul félreállítottak sorsának bemutatásával kívánnak emléket állítani egy több nemzedék életét meghatározó korszaknak. A különböző műfajú írások — van közöttük esszé, riport, interjú - egytől egyig dokumentatív értékűek, így korrajzként is tanulságul szolgálhatnak. Ezek a történetek a Nyugat-Dunántúlon estek meg, de általános érvénnyel is bírnak. Amint azt maga Pósfai János megjegyzi az Utószóban: „Az írások szereplőit nem a bosszúvágy fűti, amikor elszenvedett bajaikról nyilatkoznak, de a hallgatás csöndjébe sem akarnak burkolózni. A szerző szándékával együtt tanulságnak szánták vallomásaikat, feltárni az erőszakos múlt pokolbéli bugyrait, hogy az utókor levonja belőle a tanulságokat.” A huszonhárom történet szereplői közül sokan „csak” szőkébb környezetükben, falujukban, városukban ismertek, ott mindig is tudtak arról, ami történt, s az emléküket is őrizték. S vannak a megszólítottak, illetve a fölidézettek között olyanok is, akik neve országosan is számon tartott. Közéjük tartozik például Pető' Ernő', a szombathelyi közkórház alapítója, akit XII. Pius pápa a nagy Szent Gergely rend lovagjává nevezett ki, a kormányzótól pedig egészségügyi főtanácsosi címet kapott. Nemzetközi szakIllusztráció az Ernhardtékhoz portréfilmjében az általa gyűjtött és feldolgozott Dozmati regösénekről beszélt a költővel (Holtvágányon). Megszólal a könyvben Kuntár Lajos, A véres Don írója (Üzenet a Don- kanyárból) és olvasható a költő, ősz Iván életútjának története (ősz Iván üzenete), hogy csupán néhány példát említsünk. Pósfai János Századvégi szívdobbanások című könyve nemcsak a korszak s a dokumentatív próza iránt érdeklődők figyelmére tarthat igényt, hanem egyúttal valódi írói, újságírói teljesítmény. Egy gyarapodó életmű része. A tiszta, világos stílus, a megszólaltatot- tak, illetve a fölidézettek iránti tisztelet, a pontosságra való törekvés, a bombasztikus megfogalmazásoktól való tartózkodás mind-mind olyan újságírói szakmai erény, ami napjainkban különösen értékelendő. Miként az is, hogy több más írást pedig - például A százéves kocsma ballada - szinte novellaként olvashatunk. Felejthetetlen jelenet: az öreg kocsmáros, elszámolt az áfésszel és aznap bezárta a vendéglőt, leszerelték a pultot, elvittek mindent, csak egy asztal és pár szék maradt: „Az idős férfiú ott ül minden nap ennél az asztalnál. Tél van, ezért minden nap begyújt, hogy meg ne fázzon. Üldögél, körbefogja a süket csönd. Elréved a múlton, a saját múltján, melyet senki, de senki nem vehet el tőle. Minden, ami volt, most már az övé az idők végezetéig.” Pósfai János újabb kötetei várnak kiadásra, az egyik huszonnégy jeles író, közéleti személyiség szerelmének története s újabb novelláskötet is. Bódi Tóth Elemér mai hímeve, s az ingyen gyógyított szegények szeretete sem mentette meg a zsidóüldözés korában attól, hogy 1942-ben koholt vádak alapján bírósági pert indítsanak ellene, s bár az országos visszhangot kiváltott perben fölmentették, tovább üldözték, bujkálnia kellett, a felszabadulás után pedig „osztályidegen” felesége (Szegedy Gina grófnő) miatt mellőzték. Még a Vasi Szemle felszabadulási emlék- számában sem említik a nevét, amelyben pedig külön fejezetet szenteltek a megyei kórháznak (Pokoljárás). Ugyancsak tanulságos dr. Palkó István tudós-tanár, irodalmár kényszerű távozása szeretett városából, Szombathelyről, aki 1980-ig a szellemi élet maghatározó személyisége volt. ő volt az, aki például a televízió híres Nagy LászlóA könyvet Pósfai Péter grafikái illusztrálják \ Imi uii 1M SALGÓTARJÁN, Erzsébet tér 6. Tel.: 32/423-040 Ft/m’-ti **/«*•$§ INGYEN: ALÁTÉT HABFÓLIA, LERAKÓKÉSZLET, VIDEOKAZETTA v* ? »••• $ s - %%• * -’V; ^ mm m ad
