Nógrád Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-18 / 269. szám
2. oldal 1999. november 18., csütörtök Bátonyterenye És Térsége Testületi ülés Szuha - Testületi ülés lesz november 22-én 18 órakor a polgármesteri hivatalban. A képviselők felülvizsgálják a helyi adórendeletet, megtárgyalják a költségvetés jövő évi koncepcióját. Beszámoló hangzik el a III. negyedéves munkáról, valamint javaslatot tesznek a dorogházi általános iskola társulási formában történő működtetésére. Pihenés a Kék Túra után Sámsonházán az egykori szolgálati lakás a közös tanács idején megüresedett, majd a községháza épületrészét végül az önkormányzat hasznosította turistaszállóként. A Sámsonházán keresztülhaladó, Hollókő és Szentkút közötti Kék Túra útvonal kedvelői közül sokan veszik igénybe már ötödik éve a három helyiségből álló, összesen harminc férőhelyes szálláslehetőséget, a turistaszállóban a fürdést és a főzést is biztosítja az önkormányzat a - sokszor visszajáró - vendégek számára. A turistákon kívül az utóbbi időben már a környéken dolgozók is a sám- sonházai szállót választják szálláshelyül. Az intézmény kihasználtsága változó, a nyári hónapokban átlagosan 60 százalékos. (Di) Bátonyterenyei székhelyű acélfeldolgozó cég keres # Lemezmegmunkáló gépek kezelésében 2-3 év gyakorlattal rendelkező gépész vagy villamos végzettségűek jelentkezését vátjuk. Előnyt jeleDt: középfokú végzettség, daru- és targoncakezelői vizsga, angolnyelv-ismeret, közeli lakóhely. Az érdeklődők szakmai életrajzát az alábbi címre várjuk november 25-ig: 3078 Bátonyterenye, Pf. 15. (Tel.: 351-146.) Legyen egy hely, ahol az érdeklődőknek be lehet mutatni a múlt tárgyi emlékeit Tájház helyi társadalmi összefogással Hagyományőrző és -ápoló szándékról tett tanúságot a bátonyterenyei önkormányzat akkor, amikor az idén augusztusban felavatta a kisterenyei kastélykert bejáratánál álló tájházat. Maga az épület 1977-ben került az akkori nagyközségi tanács tulajdonába utolsó lakójától, Tóth Tamás Lászlótól. 22 évnek kellett eltelni ahhoz, hogy betöltse azt a funkciót, aminek szánták: falumúzeum, tájház legyen belőle. Azért, hogy legyen egy hely, ahol össze lehet gyűjteni, meg lehet mutatni a gyerekeknek, a település lakóinak, az idelátogató érdeklődőknek a múlt tárgyi emlékeit. Huszonkét év után avatták fel a falumúzeumot Magyarországon 1896-ban, a millenniumi ünnepségek alkalmából avatták fel az első skanzen jellegű néprajzi falut, amelyet rövid idő múlva lebontottak. A balassagyarmati múzeum udvarára került 1932-ben Ka- rancskesziből az első hitelesen átépített parasztház. Negyven év szünet következett, majd a hatvanas, hetvenes években sorra létesültek a falumúzeumok az ország különböző pontjain. Bátonyterenye is csatlakozott azokhoz a településekhez, amelyeknek fontos a múlt megőrzése, hagyományainak ápolása. A városi képviselő-testület az utóbbi években többször tárgyalt a tájház megnyitásáról, amelyekhez anyagi forrásokat is megszavaztak. A polgármesteri hivatal felújította az épületet, gondoskodott arról is, hogy rendbe tegyék környezetét. A helyi nyugdíjasklub tagjai, idős kisterenyei asszonyok, a művelődési ház dolgozói összegyűjtötték, megjavították és elhelyezték a berendezési tárgyakat, amelyeket a tulajdonosok ingyen adományoztak a múzeumnak. A porta elrendezéséből, elbeszélésekből kiderül, hogy módos paraszt építhette a múlt században. A lakóház az 1970-es évek végéig lakott volt. Érdekessége a tornác végében elhelyezett tűzhely. A paraszti portához tartozó istálló az idő során nagyon megrongálódott, a pajta és az ólak mára az enyészeté váltak. A tervek szerint a későbbiekben ezeket is felújítják majd. Az adományozók névsorát elhelyezték a tájház falán, de bíznak benne, hogy ez nem végleges, mint ahogyan a tájház berendezése sem az. Szeretnék a kiállítás anyagát bővíteni, és korszakok szerint rendezni. A jelenleg kiállított bútorok, használati tárgyak, eszközök, szerszámok jelentős része XX. század elejiek, a két világháború között, de akadnak közöttük az elmúlt században készültek is. A XIX. század utolsó évtizedei, a XX. század eleje jelentős változásokat hozott Kisterenye életében: a bányászkodás átalakult a vasút megjelenésének hatására, ezzel együtt változott a falu társadalma is. Az ipar megjelenése a használati tárgyak megváltozását, a lakások berendezésének lassú átalakulását is eredményezte. Ezeket a változásokat az összegyűjtött és kiállított tárgyak is tükrözik, bár több jellegzetes tárgy még hiányzik: ezeket az elkövetkező évek során szeretnék pótolni. Hegedűs A berendezési tárgyakat ingyen adományozták F.: RIGÓ TIBOR „Eső után köpönyeg” - Lesznek olyan munkák, amelyeket pénz híján csak a következő években tudnak elvégezni Helyreállítások a térségben a nyári esőzések után November 30-ig a szerződések szerint végezni kell a nyári esőzések okozta károk elhárításával. Összeállításunkban arról érdeklődtünk néhány településen, hogyan haladnak a munkával, illetve milyen problémák adódtak ennek kapcsán. A lucfalvai iskola tetőzetén még dolgoznak Lucfalván helyreállították máraz óvodát és a művelődési házat, a napokban végeznek az orvosi rendelő munkálataival is. Folyamatban van a régi iskola tetőjavítása, ezzel is elkészülnek egy-két héten belül, a munkát az eső hátráltatta. A polgármesteri hivatal épületében keletkezett károkat a hónap végére állítják helyre. A községben húsz családnak tudtak segíteni a viharkárok enyhítésében, az érintettekkel megkötötték a szerződéseket. A helyreállítási munka döntő részével végeztek, a még hátralévők is megoldódnak november végére. A lakhatása minden károsultnak biztosított, ilyen probléma nincs Lucfalván. A vízelvezető árkokat már kitisztították, folyamatosan szállíttatják el az utakra ömlött törmeléket és a medrekből kitermelt iszapot. Márkházán a körjegyzőség hivatal épületében levő orvosi rendelő aljzata szorult cserére, ezen dolgoznak, de a burkolólap még nem érkezett meg. A falak felújítása, a kőművesmunka és a festés már megtörtént. A település magánlakásaiban nem esett kár. Az önkormányzati kötelező feladatokat ellátó intézmények tetői rongálódtak meg az esőzések és viharok következtében Sámsonházán. A cserepeket kicserélték, a tetőszigetelés megtörtént, és lebetonozták a pincéket. Huszonnégy magánlakásban esett kár, mert a Szentkút felől folyó névtelen kis patak (amelyben az idei nyár előtt évekig nem volt víz) éppen a lakóépületek felé öntött ki, mind a három alkalommal, éjszaka. Döntően beázásokat okozott a nyári esőzés Nagybárkányban. A polgármesteri hivatal épületében 150, az iskoláéban 200 ezer forintos volt a kár. Utóbbi az iskolakezdést illetően már nem okozott gondot. A Kis-Zagyva-patak kikövezett medre közel százméteres szakaszon sérült meg, ezzel együtt a vízelvezető árkokban és utakban keletkezett kár 300 ezer forintra tehető. A szennyvízelvezető rendszer kiépítése után meg kellett bontani az utat. Miután ezt rendbe tették, éppen egy helyreállított részt mosott ki újra a víz az Ifjúság úton. Ugyanakkor Nagybárkányban hidat nem vitt el a víz, épület nem csúszott meg. A településen tíz magánszemély jelzett kárt, zömmel az elöntött pincékkel kapcsolatban. Emiatt végül csak egy lakóval kötöttek szerződést. A tíz házban egyébként összesen mintegy 100 ezer forintos kárt mértek fel. Körülbelül kétszer ennyi a fel nem mért (például termény-) kár, ezeken felül a védekezési költségekkel kell számolni. Nagybárkányban az idén adták át a 350 millió forintos szennyvízberuházást, amelynek keretében lett volna lehetőség arra, hogy a falu közepén folyó patakot eltereljék a lakóházaktól több száz méterre levő mezőre. Ennek révén a víz nem okozhatott volna több gondot, sőt a falu főutcáját is kiszélesíthették volna. Azonban az érintett lakók közül ketten nem járultak hozzá, hogy ehhez kertjükből átadjanak egy sávot. A nyári esők természetesen a kerteket is elöntötték, és ehelyütt talán stílusos az „eső után köpönyeg”, ugyanis most már hiába visszakoznának, az önkormányzatnak nincs a patakelterelésre 30 millió forintja. Hat önkormányzati intézményt ért árvízkár Bátonyterenyén, ezek közül négyet már helyreállítottak, kettőnél folyamatban van a munka. A szerződés szerint november 30-a a befejezés határideje. Két általános iskoláról, egy óvodáról, a szakközépiskoláról, a vízmű és a polgár- mesteri hivatal épületéről van szó, ezekben összesen 16 millió forintos kár keletkezett (a kárérték 100 ezertől 10 millió forintig terjed). Az eddigi pénzügyi teljesítés 7 millió forint. A személyi tulajdonú lakások közül 110 károsodott, a kárérték 26 millió forint. Az önkormányzat 96 lakás helyreállításához ad támogatást 18 millió forint értékben, a kár többi részét vagy saját erőből vagy a biztosítón keresztül fedezik a károsultak. Eddig 65 lakásnál végeztek a kárelhárítással, erre 11 millió forintot fizettek ki. A még hátralévő felújításokkal szintén november 30-ig kell végezni. Bátonyterenyén 8 út sérült meg, ezek közül hármat már helyreállítottak, újabb három építése folyamatban van, kettőre pedig nincs pénz. Az állam ebben a kategóriában 50 százalékos támogatást ad, ami jelen esetben hatmillió forint, ebből hat út állapotát tudják helyreállítani, kettő pedig a következő évekre húzódik át. Június-júliusban az esőzések következtében összesen 90 milliós kár keletkezett Bátonyterenyén, ebből 46 milliót fedezett a központi költségvetés. A lakosság (benne a biztosítók) tehervállalása 8 millió forint, és 36 milliót kellene melléten- nie az önkormányzatnak, de csak 10 millióra van fedezet. Az árok- és patakrendszerekben keletkezett károk elhárítására az állam nem ad pénzt, így ezek a munkák a következő évekre húzódnak. Dudellai Ildikó. Űj igazgató a bátonyi Kossuth Lajos Általános Iskola élén Egy csapatként kell dolgozni November elsejétől új igazgató áll a bátonyterenyei Kossuth Lajos Általános Iskola és Szakiskola élén: új ugyan, de nem ismeretlen, hiszen Jászai Nagy István 12 éve az intézmény földrajztechnika szakos tanára. Pályázatában az iskola szolgáltatásának színvonalemelését jelölte meg. Mint mondta, szeretne az emberek (gyerekek, szülők), valamint a fenntartó elvárásainak is megfelelni.-Nyilvánvaló, hogy az oktatás szerkezetén sokat változtatni nem lehet - mondta Jászai Nagy István. - Annál is inkább, hiszen a pénzügyi lehetőségek korlátozottak, bár az önkormányzat jelentős ösz- szeggel hozzájárul az állami normatívához. Ugyancsak hátrányos, hogy a tanítást két épületben kell megoldanunk, hiszen így a dologi kiadások magasabbak. Az önkormányzat koncepciójában, az iskola pedagógiai programjában a számítástechnika fejlesztése szerepel, amelyet pályázati lehetőségek kihasználásával szeretnénk megoldani. A jól bevált programokhoz - gondolok itt a tanórán kívüli tevékenységre - továbbra is biztosítjuk a szükséges pénzeszközöket. — Tervez-e személyi változtatásokat?- Pályázatom egyik fő gondolata megjelölte a jó hanguJászai Nagy István latú iskola kialakítását: ha ezt sikerül megvalósítani, akkor elégedett leszek. A személyi változtatásról csak annyit mondanék, hogy itt jó pedagógusok vannak, amelyet alátámaszt a nyolcadik osztályból kikerült gyerekek eredménye. Vannak, akik „zászlóvivők”, vannak, akik szerényebben, de becsületesen végzik munkájukat.- Aki elolvasta a pályázatomat, és azonosul vele, azokkal tudok, és akarok együtt működni. Alapelvem, hogy egy csapatként kell dolgozni: ha egy irányba húzzuk a hajót, előbb-utóbb az eredmények is jelentkezni fognak. H. E. Minden századot egy-egy cserje őriz az udvaron Hét vezér - hét fa Minden fát ki kell vágni egyszer, bármennyire is sajnáljuk. Az azonban, hogy mi történik utána, már rajtunk áll. Hasonlóan, amint az a bátonyterenyei Bartók Béla Általános Iskolában történt: a hatalmas, magasra nőtt nyárfákat ki kellett vágni. S hogy mennyire kaphatók a gyerekek a jóra és a szépre, bizonyítja ezt az is, hogy csatlakoztak az ön- kormányzat által meghirdetett Ezer év, ezer fa akcióhoz. De nem ám csak úgy, egyszerűen, hogy veszünk fákat, és elültetjük: Mengyi János, az iskola nyugdíjas pedagógusának irányításával csak saját nevelésű facsemetéket telepítettek. S hogy ne legyen olyan „unalmas”, ezért történelmi összefüggéseket is kerestek. Természetesen találtak is. így aztán az intézmény udvarán például hét kőrisfa őrzi a hét vezér emlékét, Géza fejedelem dicsőségét juharfa, István király nagyságát, államalapító géniuszát gyertyán hirdeti. Az államalapítás ezeréves évfordulójának minden egyes századát egy-egy cserje jelképezi (csak azért nem fák, mert a terület alatt közmű húzódik). Kilenc század „képviselője” már a földben van, a tizediket, a fehér orgonát pedig jövőre ültetik majd a sorba. Hege
