Nógrád Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-15 / 266. szám

1999. november 15., hétfő Hazai Tükör 5. oldal Bővülő juttatások Vita az önkormányzati támogatásról Az utóbbi hetekben heves viták folytak az önkormányzatok jövő évi támogatásáról. A leggyak­rabban felvetődött kérdésekre Kontrát Károlytól, a Belügy­minisztérium politikai államtit­kárától kértünk választ.- A legnagyobb vihart az kavar­ta, hogy a költségvetés csak 5 szá­zalékot juttat vissza az önkor­mányzatoknak saját személyi jö­vedelemadó-bevételükből.- A kormány mérsékelni kí­vánja a önkormányzatok közöt­ti különbségek további növeke­dését. Ezért döntött úgy, hogy a személyi jövedelemadó 40 szá­zalékát - ugyanúgy, mint ahogy az eddig is történt - visszajuttat­ja az önkormányzatoknak, csak szerintünk igazságosabban. Ez azt jelenti, hogy az szja 35 szá­zalékának normatívan elosztott része az ellátott feladatokkal arányosan illeti meg az önkor­mányzatokat. Ez az előirányzat az idei 37,9 milliárd forint he­lyett jövőre 44,1 milliárd forint­ra emelkedik. Ennek eredmé­nyeként jövőre 2600 önkor­mányzat, vagyis a helyhatósá- .gok 84 százaléka, magasabb jö­vedelem-kiegészítésben része­sül, mint az idén.- Ez elsősorban a nagyvároso­kat sújtja, de a kisvárosokat is érinti, hiszen az önkormányzatok a számukra előírt térségi felada­tokból önként vállalták egyebek mellett kórházak, középiskolák, kollégiumok fenntartását. Ez most az 5 százalékos szja mellett csaknem lehetetlenné válik.- Senkinek sem lehet célja, hogy ezek az intézmények for­ráshiány miatt működésképte­lenné váljanak. Az Országgyű­lés a közoktatási törvény módo­sítása szerint kötelezettséget vállal az oktatási-nevelési intéz­mények 90 százalékos támoga­tására, a korábbi 80 százalékos helyett. 10 százalékkal csökken tehát az önkormányzatok terhe. Ezenkívül még több helyen kap­nak új, vagy a réginél nagyobb támogatást.- Miben állnak majd ezek a támogatások?- A községek általános támo­gatása 2 millióról 3 millió fo­rintra emelkedik. A körjegyző­ségek támogatásának növelésé­re 2 milliárd forintot javasol a kormány. Ezzel a működések alap-hozzájárulása 60 százalék­kal, az ösztönző hozzájárulás pedig 15 százalékkal növeked­het. A kisiskolások lakóhelyen történő tanításához több új tá­mogatást is bevezetünk. A szo­ciális ellátások finanszírozása - a tervezett inflációt meghaladó mértékben - 10,8 százalékkal növekszik, és végül, de nem utolsósorban, a munkanélküliel- látó-rendszer átalakulásával az önkormányzatok meg­növekedett terheihez 6,8 mil­liárd forint többlettámogatást javasol a kormány. K. T. Hitelrendszer diákoknak Növekvő továbbtanulási költségek Az Oktatási Minisztérium a 2001-2002-es tanévtől általá­nos diákhitelrendszer kialakítá­sával is segíteni kívánja a felső- oktatás hallgatóit - erről Pokorni Zoltán beszélt a Felső fokon című kétnapos egyetemi és főiskolai börze szombati megnyitóján, Budapesten. Az oktatási tárca vezetője ki­fejtette: a következő tanévtől, egyelőre kísérleti jelleggel ki­alakuló hitelkonstrukcióval a minisztérium azoknak kiván segítséget nyújtani, akik nehéz anyagi helyzetükből fakadóan nem tudják előteremteni a to­vábbtanulás egyre növekvő költségeit. A hitelt a diákok­nak tanulmányaik végeztével, végzett diplomásként kell visz- szafizetniük. (Ez a nyugati or­szágokban már több évtizede gyakorlat.) A kétnapos rendezvényen a Magyarországon működő 160 egyetemi és főiskolai kar közül 132 képviseltette magát. A mustrán a diákok és szüleik in­formációkat kaphattak a kü­lönféle karok, szakok és szak­irányok felvételi sajátosságai­ról, a szociális juttatásokról. kollégiumi elhelyezésekről, az ösztöndíj-lehetőségekről, illet­ve betekintést nyerhettek az egyetemek, főiskolák életébe. Szombaton Mérő László, Marx György, illetve Kupa Mi­hály tartott előadást, vasárnap pedig a felsőoktatási integráci­óról és a felvételi rendszer vál­tozásairól esett szó. A látoga­tókat pályaválasztási tanács­adás és a 15 ezer példányban megjelenő, ingyenes Felsőok­tatási Kalauz is segítette. A ki­adványból az érdeklődők felvi­lágosítást kaphattak egyebek mellett az 1999. évi felvételi ponthatárokról és a nyelvtanu­lás lehetséges formáiról. A Fel­sőoktatási Kalauz tartalma a rendezvényt követően felkerült a Sulinet-írisz honlapjára is ( http://irisz.sulinet.hu ). Az SZDSZ véleménye sze­rint a kormány úgy számolja fel az elmúlt 10-15 év eredmé­nyeit az oktatás területén, hogy eközben nincs saját kon­cepciója a szféra átalakítására - közölte Horn Gábor szabad demokrata ügyvivő, országgyű­lési képviselő a párt szombati, budapesti oktatási fóruma után. A Fidesz sem ismeri el a minisztérium igényeit Hol tart az agrárköltségvetés vitája? Nem közeledtek az álláspontok a múlt héten a földművelésügyi tár­ca jövő évi költségvetési igényéről folytatott koalíciós egyeztetése­ken. A Fidesz továbbra sem támogatta a kisgazdák többletigényét. A nagyobbik kormánypárt haj­landó lenne tízmilliárddal növel­ni az agrárium garanciavállalásá­ból származó pénzügyi bevétele­it, és a jövő évi agrárköltségvetés­ben további ötmilliárdot csopor­tosítana át beruházási támoga­tásra a piacra jutási keretből. Nem támogatta viszont a kisgaz­dák többletigényét, illetve azokat a javaslatokat, amelyek révén az FVM pluszforrásokhoz juthatna. Az agrártárcát érintő kérdések­ben a múlt hét elején a Fidesz-FKGP-MDF pénzügyi szakértői között folytatott tárgya­lások sem vezettek eredményre. Ezzel, úgy tűnik, a kisgazdák ma­gukra maradtak, hiszen a kor­mánypárton kívül az ellenzék sem támogatja elképzelésüket. A kisgazdák az agrárbüdzsé 93,3 milliárd forintos bővítését, illetve az 55 milliárdos új agrár- garancia-igényük teljesítését szorgalmazzák. Kormánypárti szakértők sze­rint a minisztérium többlettámo­gatási igényének számítási alap­ja nem megalapozott. Az 55 mil­liárdos új agrárgaranciát viszont könnyebben beilleszthetőnek tartják a 2000. évi költségvetés­be, mivel az nem jelent jövőre közvetlen kiadást. Ezzel az ösz- szeggel egyébként - vélik a szak­emberek - az agrártárca betart­hatná a gazdálkodókkal szep­temberben kötött megállapodást is, amelyben, mint emlékezetes, arra vállalt kötelezettséget, hogy az állam egy reorganizációs programmal 100 milliárdnyi hi­telt fokozatosan elenged az elkö­vetkező években. Az 55 milliár­dos keretre a hitelek átütemezé­se miatt lenne szükség, hogy az eddigi állami garanciákat száz százalékra lehessen emelni. Az utolsó egyeztetésekre két hét múlva, a költségvetési bizott­ság ülésén kerül sor. - ug ­Megalakul a Bevándorlási Hivatal Amióta sejtjük, mikorra tehető az Európai Unióhoz való csatlako­zásunk időpontja, egyre-másra kerülnek elő a még megoldásra vá­ró feladatok. Ezek egy része a belügyi és az igazságügyi együttmű­ködés terén jelentkezik, s az Unióhoz való csatlakozásunk egyik legérzékenyebb területe. Az erre vonatkozó joganyag átvilágítása már az év elején eredményesen lezárult. Az átvilágítási bizottság elnökének értékelése szerint Magyarország komoly fejlődésről tett tanúbizonyságot, de azért jelentésében hangsúlyozta a még meg­valósításra váró tennivalókat. Az Országgyűlés az uniós elvárá­sok szerint megalkotta a szerve­zett bűnözés elleni törvényt. A magyar hatóságok szabályozták a vízumkérés megtagadásának alapjául szolgáló okokat is, hogy eredményesebben tudjanak fel­lépni a nem jogszerű bevándor­lással szemben. Külön törvény született arról, hogy a hazai Nemzetközi Bűn­ügyi Együttműködési Központ keretein belül miként valósuljon meg az információcsere az EU bűnüldözési rendszere és a Nem­zetközi Bűnügyi Rendőrség kö­zött. A törvény egyidejűleg lép hatályba az Europollal kötendő kétoldalú megállapodással. Az Európa Bizottság egyik ko­rábbi megállapítása szerint „Ma­gyarország kénytelen szembe­nézni a korrupció jelenségével”. Ezért a hazai és a nemzetközi ta­pasztalatokat figyelembe véve csatlakozunk valamennyi, a kor­rupció visszaszorítását célzó nemzetközi egyezményhez. Az egyik legjelentősebb fel­adatot a migráció jelenti. A csat­lakozást követően hazánkban az Unió állampolgárai számára biz­tosítani kell a szabad mozgást, letelepedést és munkavállalást, amely csak a közrend, a közbiz­tonság és a közegészségügy érde­kében korlátozható. A nem EU- országok állampolgáraival szem­ben szigorúbb eljárásokat kell bevezetni. A feladatok megoldá­sára megalakul az idegenrendé­szettel és migrációval foglalkozó szervezeteket és intézményeket egyesítő Bevándorlási és Állam­polgársági Hivatal, amely 2000. január l-jétől működik. A Lengyel Függetlenség Napja. Ezen a napon, vasárnap a fővárosi lengyel önkormányzat és a Bem József Lengyel Kulturális Egyesület fáklyás felvonulást szervezett a Hősök terén. Az ünnepsé­gen beszédet mondott Lubczyk Grzegorz budapesti lengyel nagykövet is. A hangulatról egy lengyel bányászzenekar gondoskodott. fotó: diósi imre Leszámolások várhatók. Az autólopás visszaszorítására a határállomásokon január 1-jé- től olyan automata rendszám­tábla-azonosító rendszereket ál­lítanak fel, amelyek kiszűrik a körözés alatt álló kocsikat - je­lentette be Pintér Sándor bel­ügyminiszter szombaton. A mi­niszter elmondta azt is, hogy je­lenleg hozzávetőleg 240 külön­böző szervezett banda műkö­dik a számítógépes bűnözés­ben, a kábítószer, a bankkártya­hamisítás és a prostitúció pia­cán. Ha ezek egymás ellen for­dulnak, véres leszámolások kö­vetkezhetnek be. Figyelmeztető sztrájk? A Pe­dagógusok Szakszervezete a tár­gyalások eredménytelensége esetén szükségesnek tartja a fi­gyelmeztető sztrájk megszerve­zését - nyilatkozta Borbáth Gá­bor, a PSZ szombati rendkívüli küldöttgyűlését követően. A küldöttek csaknem fele véleke­dett úgy, hogy amennyiben hét­főig nem kapnak érdemi választ a miniszterelnöknek küldött le­vélre, keddtől megkezdődhet a' regionális sztrájkbizottságok felállítása. Politikai vita. A szélsőjobbol­dal Magyarországon is beren­dezkedett - jelentette ki Krausz Tamás, az MSZP-n belül műkö­dő Baloldali Tömörülés egyik vezetője a platform szombati ta­nácskozásán. Szerinte „az úri fasiszta, dzsentroid, leszakadt középosztályok” szélsőséges mozgalma fejeződik ki a Csurka István vezette MIÉP-ben. Csurka István válaszában azt mondta: „Krausz Tamásnak azt üzenem, hogy Magyarországon él, és tartsa magát a magyar tör­vényekhez, és azt nevezze fél vagy egész, vagy úri fasisztának, akinek ilyetén voltáról meg van győződve, és bizonyítani is tud­ja az állítását.” Kompromisszum. A Magyar Állandó Értekezletet az MSZP a növekvő fontosságú, érdemi véleménycsere fórumának, a kormánypártok viszont kommu­nikációs célokat szolgáló ren­dezvénynek tekintik - összegez­hető Kovács László szerint a két oldal közötti különbség. Az MSZP elnöke örömét fejezte ki amiatt, hogy kompromisszum született, és a kormányoldal le­mondott arról, hogy a külföl­dön élő magyarok szavazati jo­got kapjanak. Tréning. Eredményesen ért vé­get a hét végén Debrecenben Magyarország első régiós veze­tésfejlesztési tréningje - közöl­ték az oktatási program vezetői. A Kisgazda Jövő Alapítvány PHARE-támogatásból rendezte meg az Észak-Alföld Régió szakembereinek továbbképzé­sét. A kétnapos tréning során mintegy harmincán ismerked­hettek meg az EU pályázat- készítési módszertanával. Dátumváltó pénztárgépek • Az Országos Pénztárgép és Taxaméter Technikai Bizott­ság a jelenleg használatban lé­vő pénztárgépeket két kategó­riába sorolta: vannak, amelyek nem tudják kezelni a 2000. év dátumváltásával kapcsolatos problémát, s vannak, amelyek erre alkalmassá tehetők - de­rül ki az APEH hét végi közle­ményéből. Az olyan típusú pénztárgépeken kinyomtatott nyugta, amelyek nem tudják kezelni a 2000. év dátumváltá­sát, január l-jétől nem felelnek meg az áfatörvény előírásai­nak, így a használóknak gon­doskodniuk kell új pénztárgép beszerzéséről. Azok a gépek, amelyek meghatározott határ­időre alkalmassá tehetők a 2000. év dátumváltására, janu­ár 1-je után is használhatók. Az egyházak véleményezhetnék a törvényjavaslatokat Kézcsók az apostoli utódnak Semjén Zsolt, a kulturális tárca egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára egy budapesti fogadáson megcsókolta Franz König osztrák bíboros kezén a főpapi gyűrűt, s ez a szép gesztus sokaknak feltűnt.- Franz Könignek mint apostol­utódnak csókoltam meg a gyűrű­jét - mondotta a politikus. - Mint hívő katolikus tettem így.- Milyen a magyar állam és az egyházak kapcsolata az ön értéke­lése szerint?- Úgy gondolom, hogy nagyon jó a kapcsolat. De ezt az egyhá­zak is így látják, ami véleményem szerint legalább ennyire fontos. Nyilván vannak még megoldan­dó feladatok, amelyek közül a leglényegesebb, hogy a már meg­kötött szerződések a gyakorlat­ban is működjenek.- Mi akadályozza ezt?- A közigazgatás különböző szintjein nem veszik figyelembe a megállapodások rájuk vonatkozó részeit. Ennek több oka is van: a hozzá nem értés, a figyelmetlen­ség, de akad olyan eset is, ahol a több évtizedes egyházellenesség hagyott nagyon mély nyomokat.- Hogyan kívánnak ezen a hely­zeten javítani?- Első lépcsőben az egyházak azon kívánságának akarunk ele­get tenni, hogy a törvényalkotás­ba is lehessen beleszólásuk. Az oktatástól az egészségügyön, a honvédelmen, az igazságügyön át a belügyekig minden terület érinti az egyházakat. Ezért a kor­mányzat belátta, hogy lehetősé­get kell adni nekik a törvényter­vezetek véleményezésére. Ezt a célt szolgálná az a javaslat, mi­szerint a minisztériumokban a politikai államtitkárok foglalkoz­nának az egyházi ügyekkel.- Az egyházak azt javasolták, hogy a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárt nevezzen ki ezen ügyek intézésére.- Már több egyházi vezető is kijelentette, hogy nem a forma, hanem a hatékonyság a lényeges. Nem titok, hogy az én szemé­lyemmel elégedettek, s vélhetően ezért is engem javasoltak e poszt betöltésére. Egyelőre a tárcán be­lül foglalkozom ezekekkel a fon­tos kérdésekkel. Sz. E. Semjén Zsolt helyettes államtitkár fotó: kallus györgv

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom