Nógrád Megyei Hírlap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-13-14 / 265. szám

1999. november 13., szombat Ország - Világ 9. oldal Orbán Horvátországban A horvát miniszterelnök meghívá­sára kétnapos látogatást tesz a szomszédos országban a magyar kormányfő. Zlatko Matesa és Orbán Viktor tegnap a Zágrábtól néhány kilo­méterre fekvő Tumbriban átadta a Hévíz és Zerjavinec között megépített 400 kilovoltos távve­zetéket, amely összekapcsolja a nyugat-európai országokat tömö­rítő hálózatrendszert Közép-Eu- rópa és a volt keleti blokk orszá­gainak hálózatával. Horvát rész-, ről azt remélik, hogy a ma- gyar-horvát távvezeték kiemelt útvonala lesz az Olaszországba irányuló energiaexportnak, s így Horvátország jelentősebb pozí­ciókat szerezhet a nemzetközi árampiacon. Orbán Viktor - aki idén már harmadszor jár Horvátországban - szombaton Vörösmartra uta­zik, ahol átadják a magyar és a horvát kormány támogatásával újjáépített kultúrházat. A magyar miniszterelnök januári horvátor­szági látogatásakor született dön­tés arról, hogy a budapesti kor­mány 200 millió forintos pénz­alappal támogatja a magyarok lakta települések templomainak és közösségi létesítményeinek új­jáépítését. Ebből az összegből ál­lították helyre a kopácsi reformá­tus templomot is, amelynek át­adásán a magyar miniszterelnök jelenlétében hálaadó istentiszte­letet tartanak. Az újjáépített templomban Tőkés László, a ki- rályhágómelléki egyházkerület püspöke, a Magyar Reformátu­sok Világszövetségének elnöke hirdet igét. Nem lesznek atomfegyverek Az Egyesült Államok nem terve­zi, hogy atomfegyvereket telepí­tene további NATO-tagállamok- ba, különösen nem a három új tagállam (Csehország, Magyar- ország és Lengyelország) terüle­tére. John Holum, a fegyverzet-ellen­őrzési és nemzetközi biztonsági ügyekért felelős amerikai kül­ügyi államtitkár újságírókkal be­szélgetve kijelentette: „Nincs szándékunkban felkérni újabb NATO-tagállamokat, különö­sen nem az új tagországokat, hogy területükre atomfegyvere­ket telepíthessünk”. A Washingtont, Prágát, Kije- vet és Moszkvát összekötő tévé- híd műsorában a politikus - rea­gálva Orbán Viktor kanadai kije­lentésére - úgy fogalmazott, hogy az atomfegyverek jelentő­sége fokozatosan csökken. Le­szögezte azonban, hogy az Egye­sült Államok nem lát semmiféle okot az atomfegyverek eddigi be­vetési stratégiájának megváltoz­tatására. „Fenntartjuk magunk­nak azt a lehetőséget, hogy bizo­nyos esetekben atomfegyvereket használjunk nagyszabású hagyo­mányos támadás vagy tömeg- pusztító fegyverekkel történő tá­madás ellen” - hangsúlyozta Holum. Kifejtette, hogy a NA­TO áprilisi washingtoni csúcsta­lálkozóján felülvizsgálták az atomfegyverek bevetésének stra­tégiáját, ám abban nem eszkö­zöltek semmiféle változtatást. „A vita nyilván folytatódik, de most nem látok okot az állás­pontunk felülvizsgálatára” - szö­gezte le a politikus. Variációk vasutasbérre Törvény a különleges státusról Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget tegnap délután a Magyar Állandó Értekezlet második ülése. A tanácskozás után Martonyi János külügyminiszter eredményesnek ítélte a munkát, még akkor is, ha csupán a státustörvény megalkotásában sikerült egyetértés­re jutniuk a résztvevőknek. A Magyar Állandó Értekezlet tegnapi ülésén a legélénkebb, olykor indulatoktól sem mentes vita az úgynevezett státustör- vény-tervezetről folyt. Csapody Miklós (MDF), aki önálló indít­ványban fogalmazta meg a jog­szabály lényegét, lapunknak el­mondta: a Fidesz és az MSZP egészen másképp gondolkodik ebben az ügyben. A kormány­pártok és a határon túli szerve­zetek úgy vélik, elengedhetetlen a különleges jogállás megadása. Megtudtuk, a státus elnyeré­sének és elvesztésének számos feltétele volna. A magyar állam­polgároknak kijáró jogok korlá­tozott igénybevételére hazánk területén a tervek szerint a nagy­korú, büntetlen előéletű, magyar nemzetiségű személyek előtt nyílna lehetőség. A vízummen­tességtől a meghatározott mér­tékű vámkedvezményen és a könnyített munkavállaláson át a felsőoktatás és az egészségügy igénybevételéig számos előnyt élvezhetnének a magyar nemze­tiségű külföldiek. Csapody szerint annyit, amennyire költ­ségvetésünkből futja. Noha az MSZP képviselője fölöslegesnek és pazarlónak ne­vezte a tervezetet, délutánra si­került kompromisszumot kötni. Eőrsi Mátyás SZDSZ-es képvise­lő úgy fogalmazott: az ellenzék­nek el kell fogadnia a határon túli magyarok igényét, ám meg kell akadályoznia, hogy egyesek visszaéljenek a lehetőségekkel. Tegnap Orbán Viktor minisz­terelnök megbeszélést folytatott Antonio Vitorinoval, az Európai Bizottság bel- és igazságügyekért felelős tagjával. A brüsszeli biz­tos kijelentette: tudatában van­nak annak, hogy a nagy számú határon túli magyar kisebbség szabad mozgását érintheti Ma­gyarország majdani csatlakozá­sa a schengeni egyezményhez. Az Unió szerint is kézenfekvő, hogy a magyar jogrendszerben e különleges státust biztosítsanak számukra. T. M. Kamara vagy kártyaklub? Vesztésre áll a kamarai törvény módosítása Bár az Országgyűlés tegnapi napirendjén négy téma szerepelt, a munkanap túlnyomó részében egyetlen kérdésről, a gazdasági ka­marák jövőjéről vitatkoztak a képviselők. A kormány előterjesztése sze­rint a jövőben megszűnne a kö­telező tagság és ezzel a kötelező tagdíjfizetés is. A kamarák köz- testületi jellege ugyanakkor megmaradna, a választási szabá­lyok igazodnának az önkéntes tagsághoz. A jövő év végéig so­ron kívüli választásokat kellene tartani, az Állami Számvevő- szék pedig ezentúl a gazdasági kamarák gazdálkodását is ellen­őrizhetné. A Fidesz egyik képviselője a vita legelején bejelentette, hogy képviselőcsoportjuk az úgyneve­zett angolszász modellt támo­gatják, ami teljesen önkéntes tagságon alapul, közigazgatási feladatok és költségvetési támo­gatás nélküli kamarákat jelent. „Vagyis kártyaklub lesz a ka­marákból” - summázta egy SZDSZ-es képviselő. Ezt köve­tően úgy folyt le a hétórás vita, hogy nem derült ki, ez csak egy képviselői ötlet, vagy már a kor­mány is támogatja azt. A papíron 1994-ben létrejött kamarák három évig nem talál­ták a helyüket, mert se feladatot, se hatáskört, se anyagi feltétele­ket nem kaptak akkoriban, s ezért elégedetlen volt velük a tagságuk. A Fidesz szerint még mindig nincs súlya a gazdasági kamaráknak, megingott irántuk a közbizalom, a gazdaság sze­replői úgy érzik, hogy tagdíju­kért nem kapnak megfelelő szol­gáltatást. Az MSZP, az SZDSZ, az MDF és az FKGP képviselői ezt elismerték, de a megoldást szerintük a kamarák jogkörének bővítésében, nem pedig szétve­résükben kellene keresni. Az an­gol és ír kamarai rendszerről többen elmondták: ott tényleg nem kötelező a tagság, de a piac on hátrányt szenved az, aki nem tag. Egyedül a MI ÉP frakciója jelezte, hogy kész megszavazni a kamarai kényszertagság meg­szüntetését. S. Á. Elhatárolta magát Jörg Haider, az Osztrák Szabadság- párt elnöke pénteken a bécsi Hofburgban mondott beszédé­ben a rasszizmus és a nemzeti­szocializmus minden válfajától, s azt hangsúlyozta, hogy „szíve minden rostjával lelkes osztrák demokrata, aki soha nem tudna és nem is fog elfogadni barna ár­nyékokat”. Haider egyúttal bo­csánatot kért Ausztria zsidó pol­gáraitól, akiket megsértett „a nemzetiszocializmussal kapcso­latban tett félreérthető kijelenté­seivel”. Pavle szerb ortodox pátriárka fogadta Lehel László lelkészt, a Magyar Ökumenikus Szeretet­szolgálat igazgatóját, akivel átte­kintette annak lehetőségét, hogy a szervezet miként járulhatna hozzá a szerbiai nélkülözők meg­segítéséhez. A Collegium Hungaricum fennállásának 75. évfordulóját Bécsben az egykori Testőrpalotá­ban, az igazságügy-minisztérium mai épületében ünnepelték meg pénteken. A rendezvényen Prőhle Gergely, a Nemzeti Kul­turális Örökség Minisztériumá­nak államtitkára mondott kö­szöntőt. Megtalálták Kúrái László holt­testét péntek délelőtt Aradtól mintegy hét kilométerre - közöl­te Floarea Dán százados, az Arad megyei rendőrkapitányság szóvivője. Egy súlyos tárggyal több ütést mértek rá, majd áldo­zatukat Aradtól hét kilométerre. Szenttamás település közelében egy öntözőcsatomában hagyták. Bevonulás. November 16-án és 17-én mintegy 7800 fiatal vonul be a Magyar Honvédséghez. Er­délyi Lajos a honvédelmi tárca szóvivője közölte azt is, hogy a sorkötelesek 82 százaléka korlá­tozás nélkül, 18 százalékuk pe­dig korlátozással alkalmas sorka­tonai szolgálatra. A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) 5 százalékos reálkereset-növeke­dést kér a vasutasok számára a jövő évi bérekről szóló tárgyalá­son - hangsúlyozta Gaskó Ist­ván, a szakszervezet elnöke pén­teken. Az elnök jelezte, hogy a jövő év­re vonatkozó inflációbecslések eltérése miatt nem szándékoz­nak bruttó béremelésről beszél­ni, inkább az 5 százalékos reál­kereset-növekedéshez ragasz­kodnak. Ezt az igényt támasztja alá szerintük, hogy a kormány 2,5 százalékos reálkereset-növe­kedéssel számol, és további 2,5 százalékos emelkedést indokol az elmúlt években a vasutasokat ért reálkereset-csökkenés. A vasúti reprezentatív szak- szervezetek közül a korábbi be­jelentések szerint a Mozdonyve­zetők Szakszervezete és a Vas­utasok Szakszervezete bruttó 14 százalékos emelést tart szüksé­gesnek. Az ő követelésük abban az esetben azonos a VDSZSZ- ével, ha a jövő évre 9 százalékos inflációt feltételezünk, ami azon­ban minden becslésnél maga­sabb. Most úgy tűnik, Gaskóék igénye a visszafogottabb. A Vasúti Érdekegyeztető Ta­nács ülésén a kollektív szerző­dés módosítására irányuló munkáltatói ajánlatokból a VDSZSZ csak azokat támogat­ja, amelyek kedvező feltételeket teremtenek a munkavállalók­nak, és nem csorbítják a szak- szervezet jogosítványait. Gaskó István egyébként rend­kívül alacsonynak és elfogadha­tatlannak tartja a MÁV Rt. 8, 5 százalékos béremelési ajánla­tát, és számít a VDSZSZ köve­telésének támogatásában a társszakszervezetek együttmű­ködésére is. Nincs sertés-túltermelési válság Megszűnt a sertés-túltermelési válság - jelentette ki Tamás Károly, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára pénteken Budapesten. Az államtitkár elmondta: a ser­téságazatnak sikerült talpon ma­radnia, a magyarországi sertés- állomány 15 százalékkal növeke­dett az idén, míg másutt össze­omlott a termelés. Az államtitkár szerint a ma­gyar gazdaságok képesek kielégí­teni a belföldi igényeket, és meg­felelő mennyiségű hús jut még exportra is. Hetente 8700 darab sertés vágnak le a belföldi igé­nyek kielégítésére, további 5-6 ezer darabot szállítanak külföld­re, elsősorban Romániába. Tamás Károly bejelentette: hétfőn megkezdődik a nagy sú­lyú sertések intenzív felvásárlá­sa. A Vágóállat- és Húster­méktanács 80 millió forintot szán erre a célra, és több tízezer állat felvásárlására számít. Jelen­leg 400 ezer koca van Magyaror­szágon, 30 százalékát, mintegy 120 ezret kiselejteznek - jelezte. Havonta tehát mintegy 10 ezer darab nagy súlyú sertés kerül a felvásárlási körbe. A hétfőn induló felvásárlással az államtitkár szerint megoldó­dik minden zavar, ami a gazdá­kat az értékesítési folyamatban akadályozta. Az év végéig a ser­téságazatban várhatóan nyuga­lom lesz. A túlsúlyos sertésekre vonatkozó szerződések decem­ber 31-én lejárnak, ekkor helyre­áll a minőséghez kötött árrend­szer, jelentette be Tamás Károly. Az államtitkár szólt arról is, hogy a tárcaközi bizottság csü­törtöki ülésén viták alakultak ki a sertésszektorban 2000-ben al­kalmazott intervenciós árakról. Erről a tárgyalásokat az FVM a terméktanácsokkal már meg­kezdte, és várhatóan a közeljö­vőben létrejön a megállapodás. Megemlítette, hogy ország­szerte 300 ezer hektáron kell el­végezni a gyommentesítést, 65 ezer hektáron már végeztek. Millenniumi OMÉK. A mil­lennium jegyében rendezik meg a jövő évben a 73. Országos Me­zőgazdasági, Élelmiszer-ipari Ki­állítást és Vásárt a kőbányai vá­sárközpontban - tájékoztatta az újságírókat Torgyán József föld­művelésügyi és vidékfejlesztési miniszter pénteken. Rámutatott: az első, 1896-ban megtartott me­zőgazdasági kiállítás óta az ága­zat meghatározó fontosságú lett. Függetlenség. A hírközlési pi­ac liberalizációja, a szolgáltatók egészséges versengése csak ak­kor valósulhat meg, ha a szabá­lyozásért felelős Hírközlési Fő- felügyelet függetlenné válik a szolgáltatóktól és a politikától - véli Katona Kálmán közlekedé­si, hírközlési és vízügyi minisz­ter. A teljes függetlenség azon­ban a jelenlegi közigazgatási rendbe csak nehezen illeszthető be - mondta. Keresse a hírlapárusoknál! AIV nézés a programválasztásnál kezdődik. Válasszon a legjobb helyről! Áttekinthető műsorismertető legtöbb háttérinformáció Nemzeti Minőség Díj. Tegnap a Parlament kupolacsarnokában Orbán Viktor miniszterelnök adta át az elismerő oklevelet a legkiemelkedőbb teljesítményt felmutató hazai vállalatok képviselőinek. A közepes méretű termelő vállalati kategóriában a Cofinec Hungary Rt. Petőfi Nyomda nyerte el a megtisztelő díjat. Képünkön Fábián Endre, a Petőfi Nyomda igazgatója. Balog Miklós, a Cofinec Hungary elnök-vezérigazgatója és Varga Margit, a nyomda minőségbiztosítási osztályának vezetője. fotó: feb/ körmendi imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom