Nógrád Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-06 / 233. szám

NOK VILÁGA^,®©®*®«* 1999. október 6. szerda 7. oldal 88Sá88S888888g8a8^88M88SSa^^^ Szepes Péterné: Nem múlhat el nap, hogy ne cselekedjek jót - A teológus édesanyja Inkább hivatás, mint foglalkozás Szepes Péterné Bokor község falugondnoka. Előző mun­kahelyein úgy gyűjtögette a tapasztalatokat, mint a mézet a méhecske. Az alsótoldi mezőgazdasági szövetkezetben könyvelőként tevékenykedett, majd ugyanitt a szarvas­marhatelep vezetője lett. A nagyüzem felszámolását köve­tően az alsótoldi óvodában dajkaként folytatta, majd gaz­dasági vezetői teendőkkel bízták meg.- Hatodik éve vagyok falu­gondnok. Tulajdonképpen ha­zajöttem, mert ebben a beosz­tásban megtaláltam önmagam. 1993. októberétől az új rend­szer más megyében már beve­zette a falugondnoki rendszert. A községi önkormányzat az akkori Népjóléti Minisztérium 500 lélekszám alatti meghívá­sos pályázatán nyerte el Bokor községben a falugondnoki be­osztás megvalósítását. Hárman indultunk, s ketten maradtunk, végül a falugyűlésen nagy többséggel mellettem voksol­tak. Olyan beállítottságú va­gyok, hogy nem szeretem a kö­tött munkaidőt. Nyüzsgős típus vagyok: jönni, menni, intéz­kedni szeretek. Szerencsém, hogy minden emberrel közvet­len kapcsolatot tudok terem­teni. Az is jó, hogy többet járok a megyében, mint az előző munkahelyeimen. Az 1993-ban kapott vegyes használatú gépkocsival látja el három községben a falugond­noki tennivalókat.- Nemrég két zsák cementet, egy zsák lisztet hoztam Balas­sagyarmatról. Odafelé kór­házba vittem azt az állampol­gárt, akit oda utaltak be. Egyi­kük sem tudta volna kifizetni a szállítási költséget. Örülök, hogy engednek dolgozni. Hat év alatt a község vezetői nem nagyon szóltak bele mun­kámba. Mindig arra töreked­tem, hogy önállóan oldjam meg a rám háruló feladatokat. Mivel igen szűkös az ön- kormányzat költségvetése, na­gyon meg kell gondolni, mikor ül a volán mellé. Havonta 1 600-2 200 kilo­méternyi utat tesz meg.- Eljutok Balassagyarmatra, Pásztora, Salgótarjánba. Or­voshoz viszem a rászorulókat, gyógyszert hozok, s egyéb megbízatásokat látok el. Elvég­zem mindazt, amiben konkrét segítségre szorulnak az állam­polgárok, s szerepel az önkor­mányzat által meghatározott feladatkörömben. Esténként odahaza mérleget készítek: vá­laszolok arra, mi volt jó, mit kell másképpen csinálni, és mi­lyen feladatok vannak még előttem. Azzal kezdem a napi munkát, hogy ez se múljon el úgy, hogy ne cselekedjek va­lami jót. Utazás közben jóízű beszélgetéseket folytatok utas­társaimmal, amelyek erősítik a lakossággal való kapcsolato­mat. Sok olyan információhoz jutok, amit csak én tudok. Isten őrizz, hogy valamit is elmond­jak erről másoknak. Van, aki­nek csak lelkisegélyre van szüksége. Meghallgatom, ezzel megnyugszik. Másoknál vi­szont jogos kívánságaikat kell teljesíteni. Én nagyon szép munkának tartom, számomra ez nem foglalkozás, hanem hiva­tás.-Mit szól sokirányú leter­heltségéhez a férje?- Megszokta. Harminchárom éve dolgozik a Nógrád Volán bátonyterenyei telepén. Hajnali fél ötkor kel, délután, télen kora este, fél ötkor jön haza.- Bizonyára előfordult, hogy akaratlanul megsértették, vagy megbántották.- Előfordult, de nem hagyott bennem mély nyomot. Megráz­tam magam és továbbmentem. Szepes Péterné korábban mint tanácstag, a rendszerváltás után két ciklusban önkormány­zati képviselőként szolgálta Bokor község választópolgárai érdekét. A falugondnok szociá­lis érzékenysége, szeretete és segítőkészsége fiában követőre talált.- Budapesten, a baptista teo­lógián negyedéves hallgató. Részt vesz a szociális munkás­képzésben. Büszke vagyok rá, hogy benne is megvan a szere­tet és a segítőkészség. V. K Telefonhívás után indulás a gyógyszerekért Titkosiigykezelőböl lett kispostavezető Turisták és helybeliek Közgazdasági szakközépiskolában végzett, hosszú ideig titko­sügyek kezelője volt a hadseregnél, mígnem tizenegy éve édes­anyja nyomdokaiba lépve munkába állt a salgóbányai kispos­tán. Vassné Pék Zsuzsanna népszerű ember az egykori bá­nyásztelepülésen. Az általa vezetett postát sohasem érte táma­dás. Igaz, személyi testőrt sem sok postás tudhat maga mellett. Zsuzsannáék tősgyökeres salgóbányaiak. Ő maga is itt szüle­tett, a Tarjánhoz csatolt településen élte gyermekkorát. Édes­anyja kézbesítőként vállalt munkát 1977-ben, mikor átadták a salgóbányai kispostát. A festői környezetben lévő hely mindig keresett volt a postások körében is. Szívesen jöttek, jönnek ide a több megyét összefogó igazgatóságról. A páratlan természeti kincsekkel megáldott hely remek kirándulási célpontokkal ren­delkezik: a szomszédságában lévő salgói vár, a Boszorkány-kő, a gyalog sem távoli somoskői vár, a Medves-fennsík, az erdők. Nem véletlen az sem, hogy az utóbbi években igazgatósági tanácskozások, tréningek sorát szervezték ide.- Képeslapforgalmunkon is látszik, hogy mi nem csupán a háromszáz salgóbányai lakost szolgáljuk ki. A helybeliek fele ugyanis már nyugdíjas, velük leginkább az ötórás munkaidőben dolgozó kézbesítő kollégám találkozik. Újságra sokuknak nem telik, a nyugdíjat viszont mi kézbesítjük nekik.- A megosztott nyitva tartás (délelőtt két óra, délután két óra) miatt a holtidőben nem érnék le a városba - ahová nemrég köl­töztünk - így inkább édesanyámhoz megyek. Neki segítek, de a vendégházban is mindig van tennivaló ... Meg aztán az is sze­rencsés dolog, hogy édesanyám engem is kisegít.- Ha beteg vagyok, ő látja el a munkám, ilyenkor nincs szük­ség leltárra, mindent tud, hisz’ maga is itt dolgozott sok-sok éven át.- Ha olykor mégis valaki más helyettesít, azt mondja, itt alig van forgalom. Csakhogy engem gyermekkoromtól ismernek a helybeliek, magam is voltam kézbesítő, köztük telt a napom a faluban, így itt is megkeresnek.- Ez egy csöndes hely, támadás vagy bármiféle inzultus so­hasem ért sem engem, sem a postát. Igaz, a férjem volt sokáig itt a körzeti rendőr, s ez ugyancsak biztonságérzetet adott. Sok­féle posta van. A miénknek az a feladata, hogy ellássa ezt a kis falut, a mind nagyobb számban érkező turistacsoportokat, ki­szolgálja a szomszédos gyermektáborokban nyaralókat, s ter­mészetesen mindazon postásokat, akik Salgóbányán keresnek pihenést - mondja Zsuzsa, majd sietve elköszön, bezár, s a pi­henőházba indul ágyneműt húzni: új csoport érkezéséhez ké­szül elő. Tarnóczi László Sh*# Sw*** Mit is szeret a nő a férfin? A férfiak először a nő alakját mustrálják meg alaposan. De vajon mi az, ami a nő tekinte­tét vonzza a férfin, amit izga- tónak talál rajta? Erre a kér­désre kerestek választ a new- castle-i egyetem tudósai. Vizsgálódásukba 30 egyetemi hallgatónőt vontak be, akik­nek átlagéletkora 20,6 év volt. A tesztalanyoknak a fotókon látható férfiakról meg kellett mondani, mely részlet vagy fel­tűnő jellegzetesség az, ami a legjobban tetszik rajtuk. Az eredmény talán meglepő: igen fontos szempontnak bizonyult a férfi csípőszélessége, míg a magassága és a súlya kevésbé érdekelte a hölgyeket. Az ideá­lis férfinak keskeny a csípője és széles a válla. Ezek olyan jelek, amelyek utalnak a hím erejére, és esetleges védelmező szere­pére. A majdnem háromszög formájú felsőtest biztos nyerő a nőknél. Érdekes módon a sör­pocak, a nagy fenék vagy a túl­súly nem bizonyult különöseb­ben zavaró tényezőnek. A férfiszabók számára jelzés lehet ez az eredmény: ismét di­vat lehet a válltömés, ami za­kóba vagy kabátba „szerelve” számtalan kis Schwarzeneggert varázsol a férfiakból. Első hölgyek - Varsóba gyűltek a királynék és a First Ladyk egy háromna­pos konferenciára, amely a gyermeki jogok érvényesí­tését szeretné előmozdítani. Eljött Rania Al Abdullah jordán királyné, Silvia svéd királyné, Jolanta Kwasni- ewska lengyel elnökné, So­fia spanyol, Paola belga ki­rályné, valamint a nigériai, a kirgiz és a mali elnökné is. Elegáns vagy vagány - A budapesti divatnapokon a tervezők minden elképzelhető kreációt felvonultattak: a középkorosz­tály számára az elegáns, klasszikus feketét, a fiatalok részére pedig a vagányabb összeállítást ajánlják. fotó: rigótibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom