Nógrád Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-06 / 233. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép Nógrád megye 7,5 milliárd forint többlettámogatásra számít a továbbiakban Milyen fejlesztésekre szerezhető pénz? Idén lejár az a hároméves kormányprogram, amelynek révén Nógrád, mint halmozottan hátrányos helyzetű me­gye a területi kiegyenlítést szolgáló, valamint a céljellegű decentralizált kereten felül 3,385 milliárd forint többlet- támogatáshoz jutott. Amennyiben a területfejlesztési ta­nács számításai valósnak bizonyulnak, akkor jövőre sem szűkülnek a támogatások. Sőt! A Nógrád Megyei Területfej­lesztési Tanács (NMTT) által a napokban elfogadott, 2002. december 31-ig szóló közép­távú fejlesztési program a megyei öneró're és a szükség- letszámításokra alapozva az elkövetkező három évre 7,5 milliárd forint többlettámoga­tással számol, s az egy főre jutó GDP tekintetében trend­szerű elmozdulást prognosz­tizál. Remélt tőke Nógrád megye a 2237/1997- es kormányrendelet alapján juthatott többlettámogatás­hoz, a megyei területfejlesz­tési tanácson keresztül ide áramlott központi támogatá­sok egyelőre azonban még csak kevéssé éreztetik hatá­sukat. Holles Miklós, a tanács munkaszervezetének, a Nóg­rád Megyei Területfejlesztési Ügynökségnek az ügyvezető igazgatója szerint azonban a továbbiakban is kormány- programmá váló felzárkózta­tás komoly eredményeket hozhat. Nógrádban jelenleg 16 szá­zalékot meghaladó a munka- nélküliség, a megye továbbra is utolsó helyen áll az egy főre jutó GDP tekintetében, s a jö­vedelmi viszonyokat tekintve az idei év első fél évében is még 17 ezer forint a bruttó át­lagkeresetek lemaradása az országos átlagtól. A megye hosszú távú el­képzeléseiben szereplő kör­nyezetvédelmi beruházások­nak csak egy része valósult meg, s nem került sor a közúti és vasúti fontosabb fejleszté­sekre sem. Ugyanakkor a sal- gótaijáni és bátonyterenyei kistérség kiemelt vállalkozói övezetté nyilvánításával, va­lamint a salgótarjáni és a ba­lassagyarmati ipari park elő­rehaladott munkálatai révén megteremtődtek azok a felté­telek, amelyektől működő tőke beáramlását remélik. Hatás a jövőben 1997-ben és ’98-ban a terület- fejlesztési csatornán leosztott pénzből 11 milliárd forint ér­tékű beruházást hajtottak végre Nógrád megyében, amely közel kétezer új mun­kahelyet biztosított, s 1400 ál­láshely megtartását tette lehe­tővé, a szociális programok 4736 főt érintettek. A központi források há­romnegyede került a vállal­kozói szférába, a többit ön- kormányzatok, nonprofit szervezetek használták fel. Az elindított beruházások felfu­tása még tart, így annak va­lódi hatása csak az elkövet­kező években mutatkozhat meg. Az NMTT által a napokban elfogadott, s újabb három évre szóló fejlesztési koncep­ció országosan 4-5 százalékra prognosztizált gazdasági fej­lődés mellett a megyei trend­ben 6 százalékos növekedés­sel számol. Eszerint három év múlva az egy főre jutó GDP eléri majd az országos átlag 70 százalékát, s a munkanél­küliségi ráta az új munkahe­lyek révén jelentősen csök­ken. Szerkezetátalakítás Holles Miklós elmondta, hogy a központi forrásigényt a megye jelenlegi jövedelem- termelő képességéhez kellett igazítani, ami a pályázatoknál szükséges önerő miatt korlá­tokat szab az elképzelések­nek. A nógrádi hároméves terü­letfejlesztési elképzelések alapvetően az ipari szerkezet- átalakítást célozták meg. A piacképesebb termékek gyár­tása, technológiai fejleszté­sek, új üzemek belépése a ter­vezett források felhasználásá­val 5400 új munkahelyet eredményezhet (az évente megszűnő 180-200 miatt azonban csak 4850-nel szá­molnak) továbbá - elsősorban az agráriumban - 600 mun­kahelyet menthet meg a prog­ram. Ehhez azonban 14,8 milli­árd forint értékű ipari beruhá­zás szükséges, amelyhez - az FVM-en keresztül leosztandó- megyei integrált alapból várhatóan 3,1 milliárd forint hívható le. A fejlesztési el­képzelésekben két hűtőház, kettő többfunkciós víztározó megépítése, öntözéses gaz­dálkodás fejlesztése, erdőte­lepítésre és élelmiszer-ipari csomagolókapacitás növelése is szerepel. Az agrárium lehe­tőségeinek bővítése 17,27 milliárd forint értékű beruhá­zás lenne összesen, amelyből 2 milliárdra az integrált finan­szírozás jelentene fedezetet, ám emellett számítanak más központi alapokra és az Euró­pai Unió előcsatlakozási for­rásai közül a mezőgazdasági és vidékfejlesztési beruházá­sokat támogató SAPARD-ra. Méltányolt összefogás A Nógrád Megyei Területfej­lesztési Tanács által elfoga­dott dokumentum természete­sen kitér a humán erőforrás fejlesztésére, az oktatástól az egészségügyig több területet lefed. Ugyanakkor a miniszté­riumok is méltányolják, hogy más megyékhez képest össze­fogott, irányt ad a törekvé­seknek. E koncepció fontosabb elemeit az észak-magyaror­szági régiós programban, va­lamint az év végére elkészülő országos programban is sze­repeltetik. A pályázati rend­szerek egyre szélesebb kínála­tot mutatnak, az azonban bi­zonyos, hogy ezek alapos is­merete nélkül csekély eséllyel indulhatnak a vállalkozások a központi források megszerzé­séért. Tarnóczi László „A muzsikusnak dalból van a lelke” - E címmel emlékeztek meg a minap a salgótarjáni Kohász Művelődési Központban a zenei világnapról. A Bányász-kohász dalárdát Somogyi Zoltánná vezényelte. fotó: gyurián tibor PÁSZTÓ 1999. október 6., szerda Hangverseny a szécsényi művelődési központban Szólisták és csoportok Szécsényben, a művészeti is­kola tegnap a zene világnapja alkalmából koncertet rendezett a művelődési és művészetokta­tási központban. A műsorban az énekesek, hangszeres szó­listák, énekes színjátszók mel­lett fellépett a városi gyermek­kar és az Erkel Ferenc vegyes kar is. Vezényelt: Lévárdi Be­áta. A műsorvezető: Bagolyné Nagy Erika volt. Négyből három nógrádi országos döntős Trombitássikerek A három észak-magyaror­szági megye, Borsod, Heves és Nógrád ifjú trombitásai versengtek a napokban Miskolcon a zeneiskolás trombitások országos dön­tőjébe való kerüléséért. A nógrádiak elsöprő sikert értek el. A régiós válogatóról négyen jutottak tovább, s ebből hár­man nógrádiak. Az elismerés­ből mind a salgótarjáni, mind pedig a balassagyarmati zene­iskolának jutott, az országos döntőbe került trombitások ugyanis ebben a két művészeti műhelyben csiszolják tudásu­kat. A Salgótarjáni Állami Ze­neiskolából Szabó István két növendéke utazhat a zalaeger­szegi döntőre: Az első korcso­portból a tízéves Sándor Máté, míg a III. korcsoportból, a nyolcadik osztályos Horváth Péter. Az október 28-31. kö­zötti seregszemlére bekerült a balassagyarmati (II. korcsopor­tos) Tóth Balázs is. Az ifjú művész mestere nem más, mint édesapja, a Madách- díjas Tóth Miklós. T. L. A megyeszékhely költségvetésének féléves mérlege a tények tükrében Amikor az ötven a százszázalékos Tar polgármestere az országos önkormányzati társulás társelnöke Stratégiai terv 2002-ig Öt önkormányzati szövetség alapította meg a Magyar Ön- kormányzati Szövetségek Társulását (MÖSZT), amely­nek egyik társelnökévé Becze Lajost, Tar község polgár- mesterét választották. Az alakuló ülésen szó volt a tele­pülések várható gazdálkodási feszültségeiről is. Hét önkormányzati szövetség működik jelenleg Magyarorszá­gon, közülük öten fogtak össze, hogy nagyobb érvényt szerez­hessenek az önkormányzatok érdekeinek. Nem tagja a társu­lásnak a Települési Önkor­mányzatok Országos Szövet­sége, illetve a Magyar Önkor­mányzatok Szövetsége. Láyer Józsefet, a Hajdú-Bi- har megyei közgyűlés elnökét választották a MÖSZT elnö­kévé. Társelnökei: Kobold Ta­más (a megyei jogú városok szövetségének elnöke), Ma­gyar Levente (a kisvárosok képviselője), Nádor Rudolfné (a községi önkormányzatok részéről) és Becze Lajos, Tar község polgármestere, a Magyar Faluszövetség elnöke. Becze Lajos lapunk megkere­sésére elmondta, régi kezdemé­nyezés már a szövetségek össze­fogása. Olyan társulásról van szó, amelyben szinte valameny- nyi önkormányzati típus jelen van (a fővárost kivéve, amely a TÖOSZ tagja). Demokratikus a társulás, évente legalább kétszer ülésező közgyűlésébe minden szövetség öt-öt tagot delegál. Ennek szűkebb, operatív testü­leté a végrehajtó szervezetként működő elnökök tanácsa. Meg­választották az alakuló ülésen az ellenőrző bizottságot is. 2002-ig szóló stratégiai ter­vezetet készített a MÖSZT. En­nek egyik lényeges (az érdekér­vényesítést erősítő) pontja, hogy az önkormányzatok képviselői nem csak a már elkészült tör­vénytervezeteket véleményez­nék. Azt szeretnék elérni, hogy meghívást kapjanak a közigaz­gatási államtitkári értekezletre, mert a jogszabályalkotás ezen szakaszában még van esély arra, hogy a települések érdekeinek megfelelően módosuljanak a tervezetek. Maga a stratégia alapvetően az önkormányzatok súlyát, szerepét növelné. Mint megtudtuk, az egyik alapító szervezet képviselője felvetette, csak akkor csatlako­zik a társuláshoz, ha pártsemle­ges emberek kerülnek a vezető testületekbe. Láyer József el­nök, aki fideszes politikus, vál­lalta. hogy lemond pártfunkció­járól. Becze Lajos lapunknak el­mondta, miután egyeztettek a jövő évi költségvetésről Pintér Sándor belügyminiszterrel, az önkormányzati szövetségek elnökei hangot adtak annak, hogy jövőre kisebb mozgáste­rük lesz az önkormányzatok­nak, gyakorlatilag - a tehető­sebb településeket érintő - jö­vedelemelvonásról van szó. A rendszerből ugyan valóban nem vesznek ki pénzt, de bi­zonyos központi normatívákat a személyi jövedelemadóból vesznek el, kevesebb lesz az az összeg, amelyet az önkor­mányzatok szabadon használ­hatnak fel. Számolni kell az­zal, hogy 2000-ben még több lesz az önhibáján kívül hátrá­nyos helyzetű település, és még feszítettebb lesz jövőre az önkormányzatok költségve­tése. Láyer József, a MÖSZT most megválasztott elnöke (aki egyben országgyűlési képviselő is) azzal kapcsolat­ban megnyugtatta az érintette­ket, hogy az otthonteremtési támogatást nem telepítik az önkormányzatokhoz. Sérel­mes ugyanakkor, hogy meg­szűnik a jövedelempótló tá­mogatás, és az azt helyettesítő szociális segélyt az önkor­mányzatok folyósítják majd, illetve a helyhatóságoknak közhasznú munkát kell fel­ajánlaniuk, amire a kistelepü­lések nem képesek kellő mér­tékben. Dudellai Ildikó Bevétel és kiadás. Minden költ­ségvetés két kulcsszava. És, hogy mi mindenre kell gondolni, majd szervezni és intézkedni a mérleg egyensúlya érdekében, azt csak azok tudják igazán, akik voltak már részesei a háztartási rezsiegyenleg elkészítését nagy­ságrendekkel meghaladó szak­mai folyamatnak. Telek László­val, a salgótarjáni önkormányzat közgazdasági irodájának vezető­jével a város büdzséjének fél éves, időarányos teljesítéséről be­szélgettünk.-Az idei költségvetési év ne­hézségei már akkor jelentkeztek, amikor bejelentették, hogy 21 pontos, megszorító feladatterv betartásával lehet csak megal­kotni a város büdzséjét. A fel­adatterv több pontja is vitát vál­tott ki. Az első fél év végére iga­zolódott-e a feladatterv szüksé­gessége, a szakmai elvárások tükrében is?- Az első féléves gazdálkodást mindenképpen sikeresnek ítélhet­jük meg. Á feladatterv eredmé­nyes megvalósításával a racioná­lis pénzgazdálkodás irányába si­került elmozdulni. Megszűnt a Kuckó és a Fészek Bölcsőde, a helyükre korszerűen felújított óvodák települtek. Az óvoda­igazgatóság létrehozása a közös beszerzést, valamint az egységes bérgazdálkodást tette lehetővé. Az Illyés Gyuláné Speciálpeda- gógiai Központba integrálódott nevelési tanácsadóval komple­xebb feladatellátást sikerült meg­valósítani. Ugyanez mondható el a Bóna Kovács Károly Általános Iskola és a hétközi diákotthon összevonása kapcsán. A város in­formációs és tanácsadó irodájá­nak (a SITI-nek) szuverén műkö­dését sem gátolja, hogy a József Attila Művelődési Központ kere­tein belülre került. A tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy a fel­adatterv létrehozására szükség volt, a változások sehol sem gá­tolták a szakmai színvonal meg­tartását, fejlődését.- Hogyan jellemezhető a mér­leg bevételi serpenyője?- A legjelentősebb tételek, az állam általi személyi jövedelem- adóból és a normatív Jiozzájáru- lásból adódó bevételek a tör­vényben meghatározott ütemben érkeztek. Mivel a helyi adókat az 1998-ra érvényes kulcsok alapján fizették be, ezen bevételi cso­portban a teljesítés az időarányos alatt maradt, 39%-os. A felhal­mozási típusú bevételek - telek­eladás, egyéb ingatlanok eladása - szintén elmaradt az időarányos­tól. Ezek együttes hatásaként má­justól romlott a likviditási helyzet az előző év hasonló időszakához képest. A halmozott likviditási hitel féléves szinten megközelí­tette a 200" millió forintot, ami azonban csupán technikai típusú hitel, mert az OTP kiegyenlíti azt az egyéb, folyamatosan beérkező bevételeinkből. Az intézmények­nél képződő saját bevétel maga­sabb a tervezettnél, 59%-os, s ez az ésszerű gazdálkodásra való tö­rekvést dicséri. Sajnos a bérlaká­sokkal összefüggő bevételek el­maradtak a tervezettől. A hátra­lékos állomány immár megköze­líti a 100 millió forintot. Ameny- nyiben nem változik a fizetési morál, az év végén sem tudunk kedvezőbb eredményről beszá­molni a halmozott állomány te­kintetében.-Nézzük a kiadásokat, tekin­tettel a beruházásokra is.-A működési kiadás megha­ladta az időarányos szintet, 52%- ot mutat. A részleteket vizsgálva, az oktatási szféra aránya ennél is magasabb, 55% feletti. A szociá­lis és egészségügyi ellátásnál pe­dig 20%-kal magasabb az időará­nyos mutató a munkavégzés szempontjából aktív korúaknak tekinthetők segélyezése körében. Nem sikerült a közmunkaprog­ramokban a segélyezési kört szű­kítő nagyságrendben foglalkoz­tatni az embereket. A felhalmo­zási típusú kiadásoknál a teljesí­tés' 39%-os, ami alacsony, de ezen kategória természetéből adódik, hogy a beruházások álta­lában a második fél évben reali­zálódnak. Objektív okok miatt visszautalásra került az a 125 mil­lió forint, amit a 21-es út további építéséhez került hitelfinanszíro­zásként önkormányzatunkhoz. A zagyvarónai gázberuházás előké­szítése, a szerződéskötés a Tigáz Rt.-vel zavartalan volt, s ebben az időszakban már javában folyik a munka. Adósságszolgálati jellegű kiadásainknak a szerződésekben rögzítetteknek megfelelően ele­get tettünk, mind a rövid, mind a hosszú lejáratú hitelek esetében - nincs elmaradásunk. Az egyes beruházások átmeneti késése kapcsán a hosszú lejáratú hitelek igénybevételének visszamondása miatt a kamatkiadásaink 40%-ra teljesültek.- Összességében, számszerűen is értékelve, a szakember hogyan látja a megyeszékhely költségve­tésének elsőféléves teljesítését?-A költségvetés időarányos teljesítésének mutatója 2,6 mil­liárd forint, ami 51%-os szintnek felel meg éves viszonylatban. A pénzügyi gazdálkodás eddigi menete nem indokolja, hogy a közgyűlésnek a büdzsé végrehaj­tási folyamatába be kellene avatkoznia. Amennyiben nem alakul ki valamilyen előre nem látható probléma az év hátralévő részében, akkor a költségvetés a tervezettnek megfelelően végre­hajtható. B. M. Amikor egy család kettészakad, a felek, s a gyerekek is elveszí­tik otthonukat. Gyakran tetézi a bajt a munkanélküliség, amelyhez sűrűn társul az italo­zás, a talajt vesztettség. A megyei Vöröskereszt salgó­tarjáni kis intézménye, a csalá­dok átmeneti otthona országos nyitottságú, s kifejezetten a fenti Otthonok háromszöge halmozott problémák orvoslá­sára nyűt meg márciusban. Ha­mar benépesült, rövid időszako­kat kivéve a 30 férőhely nem ma­radt eddig üresen. Lakói között volt és most is van ötgyermekes anya, s legtöbbjüknek szükség van az otthon segítségével tör­ténő munkahelykeresésre is. Legfeljebb hat hónapot tölthet­nek itt a családok, ezalatt kéll önállósodniuk. Az eredeti ott­hontól az ideiglenesig, s onnan a következőig az a háromszög, amely sokaknál megismétlődik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom