Nógrád Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-04 / 231. szám
1999. október 4., hétfő Falu rossza, boristen munkagép nyergében ... Varsányiak mulatsága Déli tizenkét óra után még csendes volt a falu, de a sorakozó vásározók és az egyik utca sarkán feltűnt, színesszoknyás lányok már sejtették, itt most lesz egyfajta pezsgés... A rendezők a szécsényi, rimóci településszomszédaik hagyományőrző csoportjait, együtteseit is meghívták látványos szüreti mulatságukra vasárnapra, a varsányiak. A hagyománynak és vidámságnak szentelt Szent Mihály- napi búcsú három részből állt. Délelőtt 10.30 órára, a templomba, ünnepi szentmisére mentek a helybeliek, a mulatozás csak ezután kezdődhetett. Az egyik család vendégeiként ide érkezett tószegiek csoportjával a templom előtt találkozhattak, ismerkedhettek a helyiek. S ahogy az búcsúban szokás, a kedves vendégeket el nem engedték, amíg azok meg nem kóstolták a finom, búcsús ételeket, édességeket. A színpompás népviseletes és az alkalomhoz illően mulatságos öltözékű helyiek a té- eszmajor udvarán gyülekeztek. Itt fogadták az érkező szécsényi és rimóci hagyomány- őrzőket. A bátrabb, ügyesebb fiatalok felcsengőzött lovak nyergébe pattantak, s akadtak köztük, akik nyereg nélkül ültek lóra. Többen a kényelmesebb, szépen feldíszített fogatokat választották, s míg a menet készülődött, a község utcáit járták. A fiatalok bohókás megjelenésükkel vonták magukra a figyelmet: néhányan madárijesztőjelmezben soroltak be a felvonulókhoz, jó néhány tizenéves romalánynak öltözött, a boristen alattvalói körében egy munkagép vontatta boroshordó mellett foglalt helyet. Indulás előtt egy apró incidenssel is megörvendeztették a résztvévőket: egy hirtelen mozdulattal földre sodorták a díszes borospalackot. A ripi- tyára tört edényke tartalmának átható szaga is illett valahogy a sorokba rendeződő felvonulók emelkedő hangulatához. A legfőbb rendezőnek minden előkészület ellenére jócskán akadt dolga, amíg mindenki, minden csoport elfoglalta a forgatókönyv szerinti helyét. S végre a türelmetlenül táncoló lovakkal az élen, dalolva, táncolva elindultak. A fehér ruhás, bájos majorettek- kel, a mindenki által ismert falu rosszával, s más szereplőkkel, így a szőlőkosarat vivő kislányokkal, a három hintó- val, amelyekben a bíró és a bí- róné, a jegyző és a jegyzőné, a gazda és a gazdáné foglalt helyet. Utánuk következtek a népviseletbe öltözött lányok és asszonyok. A rimóciak, szécsényiek után a maskarások, jelmezesek zárták a menetet. A klubkönyvtár melletti szabadtéri színpadhoz vonultak, ahol kis idő múlva megkezdődhetett a rendezvény következő felvonása: a kisbíró felolvasta az elmúlt esztendő legfőbb helyi eseményeit. Ezt követően léptek színpadra a hagyomány- őrző csoportok, bemutatójukat nagy tetszéssel fogadta a nézősereg. Láthatták a balassagyarmati Tóth Tibor csoportját, amelynek tagjai ismert operettrészleteket szólaltattak meg tréfás szöveggel. Előadásuk után is tovább folyt a hangulatot fokozó, szórakoztatás sok-sok látnivalóval, humorral, és fővárosi művészek show-jával. S mert szüreti mulatság nincs bál nélkül, a varsányiak rendezvénye is ezzel ért véget. (mj) A majortól indult a szüreti felvonulás fotö: gyurián tibor Megyei Körkép BATONYTERENYE „Irodalmi búcsú” Csesztvén - Nem volt „lyukas” egyetlen óra sem „Nem féltelek hazám!” (Folytatás az 1■ oldalról) érte, meghurcolták, börtönbe zárták, de meg nem törték az események. „En küzdve bukha- tom, de sorsommal sohasem alkuszom . . . Nem féltelek hazám!” - idézte sorait örök tanulságul Praznovszky Mihály. Az ünnepi beszédet követően intézmények, társadalmi és civil szervezetek, magánszemélyek virágai lepték el Vígh Tamás 1964-ben felavatott Ma- dách-szobrát. A koszorúzási ünnepség a csúcspontját képezte az egész napos gazdag, (Folytatás az 1. oldalról) tovább” azt az önkéntes gyógyító munkát, amely orvosi szolgálattá, tudománnyá emelkedett. Az ülés első előadója, dr. Kubinyi András egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora az ispotályokról, köztük a Szentiélekről elnevezett pásztóiról, az ezekkel kapcsolatos első írásos adatokról beszélt. Elsőként a Szentföldön hozták létre ezeket a szerzetesrendek, Magyarországon a Stefaniták rendjének épületeit rendezték be erre a célra, de az Antonitáknak is volt itt képviselete a XV. században. Templomszerű épületek, kápolnával, az építmény hajója volt az a terem, ahol a betegek, sérültek, a szegények és úton járók kaptak testi és lelki ápolást: így néztek ki az adományokból fenntartott ispotályok, amelyeknek mestere felszentelt pap volt. A középkori Magyarországnak összesen 119 ispotálya volt, köztük 47 mezővárosban működött. A pásztóiról 1444-ből származik az első írásos emlék, egy másik negyvenhárom évvel később keletkezett. sokszínű programnak, amely a délelőtt a művelődési házban Kerényi Ferenc („Bukott forradalom után - irodalmunk helyzete az 1850-es években”) és Szilágyi Márton (A rendi státusz és a művészi életforma határterületén: Lisznyai Kálmán”) irodalomtörténészek előadásaival kezdődött. Ugyanott mutatkozott be a „Lyukasóra” című irodalmi folyóirat csapata Dip- pold Pál szerkesztő vezetésével. Kuriózumként említhető, hogy a matiné keretében felolvasták Sébor József írását „Éva Kuruzslók, bábák, borbélyok, fürdősök műveltek hajdan olyan mesterséget, amelyekből évszázadok alatt kialakult a sebészek, orvosok tevékenysége. Erről szólt dr. Dóka Klárának, a történelem- tudományok doktorának előadása, amelyben a céhes keretek között folyó gyógyításról is hallhattak a tudományos ülés résztvevői. A beteg érdekeit abban a korban is szem előtt tartották: ha nem gyógyult, bíróság elé került az ügy, iszákossággal, nemtörődömséggel vádolva a sebészeket. Az akkori rendelkezések szerint tilos volt egymás betegének elcsábítása, s azt is előírták: a betegnek naponta hét tál ételt kell adni, (az étkek különféle húsokból készültek), s bor is dukált a gyengélkedőknek. 1742-ben mondták ki az orvoslás és a sebészet különválását, az 1700-as évek első felében 168 sebész dolgozott Magyarországon.- A keresztény embert saját üdvözülésének vágya, a nemzeti és a lovagi eszmény ismeretlen levele” címmel, amely egy képzeletbeli iromány Fráter Erzsébet tollából. Az „irodalmi búcsú” a múzeum klubjában folytatódott. Előbb a Párizsban élő Nagy Pál, a megye díszpolgára mondta el, Az ember tragédiája - modem irodalmi művek forrása” című előadását alapozva részint Fáy Attila, részint Var István egy-egy korábbi dolgozatára. A könyvpremier-sorozat lapunk felelős szerkesztője, Csongrády Béla „Remény a csillag” (Fejezetek a Nógrád megyei Madách-kultusz legújabb kori történetéből 1964—1999) című kötetének - amelyet Kerényi Ferenc méltatott- bemutatásával kezdődött. Ugyancsak a horpá- csi székhelyű Mikszáth Kiadó jóvoltából látott újra napvilágot Horváth Károly „Madách Imre” című műve, amelyről Praznovszky Mihály beszélt. Ugyanő mutatta be a Nyugat 1923-as Madách-emlékszámának reprint kiadását. Szép élményben volt részük mindazoknak, akik a művelődési házban megtekintették Kerényi Ferenc „Szendrei Júlia” című monodrámáját. Petőfi Sándor hitvesét Mihály Szilvia személyesítette meg. szelleme indította jótékonykodásra. Az adakozás - amely az Almásy-családot is jellemezte - az akkori közélet markáns vonása volt - hangzott dr. Varga Lajos (levéltári kutatások eredményeit is közlő) előadásában. Góf Almásy Kálmán 1890- ben a szegények javára tett alapítványt (ha ezt a dátumot tekintjük, több mint százéves már a pásztói kórház). A pásztói hírlap egyik írása így fogalmazott a Margit Kórházról: szegénynek, gazdagnak enyhítse fájdalmát, s legyen aranybetűkkel írva a nap, amikor megnyíltak kapui. A konferencia további részében dr. Éles János kórház- igazgató, orvostörténeti áttekintést adott a létesítményről, az Almásy-család második világháború utáni történetét Benesch Györgyné, Gróf Almásy Orsolya foglalta össze. A megemlékezés a Szentlélek temetőben koszorúzással, illetve a szentkúti templomban celebrált misével zárult. (MJ.) RÉTSÁG 3-0,dal Hírek Ingyenes tanácsadás Salgótarján - Az MSZP városi szervezete ingyenes konzultációs szolgáltatást nyújt az érdeklődőknek. Október 5-én, kedden 15 órakor Bihary Lajos címzetes igazgatót lehet felkeresni a párt Kossuth u. 8. sz. alatti irodájában gyermekneveléssel, oktatással összefüggő kérdésekben. Közgyűlés Salgótarján - A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád Megyei Egyesülete október 4-én, hétfőn 14 órai kezdettel közgyűlést tart az egyesület székházában. A beszámolók megvitatását követően megválasztják az új elnökséget, valamint a felügyelő és szám- vizsgáló bizottságot, majd módosítják az alapszabályt. Koncert Szécsény - A Művelődési és Művészetoktatási Központ kamaratermében október 5-én, kedden 18 órától közös hangversenyt ad az Erkel Ferenc Vegyeskar és a Városi Gyermekkar. A zenei világnap alkalmából rendezett programon fellépnek a helyi zeneiskola tanárai és növendékei is. Központi fűtés Nagyoroszi - Az önkormányzat 300 ezer forintból kiépítette a gyermekélelmezési étkezde központi fűtését. Az előbb említett összeg szerepel a képviselő-testület idei költségvetésében. Pályázat Szarvasgede - Az innovatív községfejlesztés és biohistória kistérségben program keretében az önkormányzat egy budapesti székhelyű magánalapítvány és a Biohistória Bt. pályázat útján tizenötmillió Phare-pénzt nyert. Jóga és egészség Salgótarján - Állapotjavítás, egészségmegőrzés jógával. Ez lesz a témája az Egészséges életért klub október 5-ei, keddi foglalkozásának, amelyet a József Attila Művelődési Központban 16.30 órai kezdettel tartanak. A foglalkozást Sirkó Kálmánná vezeti. Nagy Pál előadása a múzeum klubjában fotó: gyurián Kilencvenéves kórházát ünnepelte Pásztó - Tudományos ülés, koszorúzás Mindenkinek enyhítse fájdalmát Az önfeledt vidámság és a jó hangulat napja Szüreti vigadalom Szécsényben Ez a hétvége sokáig emlékezetes marad fotó: gyurián tibor (Folytatás az 1. oldalról) lesége sem. ők a gazdát és a gaz- Nem maradt ki a nagy játékból dánét személyesítették meg. Fel- Varga Béla alpolgármester és fe- vonult a jegyző, fiskális, kisbíró. Napjainkat a kertbarát kör kocsija képviselte. Ott voltak a menetben rimóci a rezesek és a helyi iparosok egy része is. A városháza előtti téren Bar- tusné dr. Sebestyén Erzsébet jegyző köszöntötte a szervezőket, szereplőket, és rímekbe szedve a vigadalomhoz az engedélyt megadta. A több mint egyórás szabadtéri műsorban fellépett az asszonykórus, a majorettcsoport, a helyi táncegyüttes. A résztvevők eltáncolták a hagyományos szüreti bált. A felvonulás jegyzője és a fiskális görbetükröt tartottak a város mindennapjai elé. Erre a napra jó néhány külföldi turista érkezett a városba. Este vidám szüreti mulatsággal zárult a rendezvény amely, vasárnap reggelig tartott. Szenográdi Ferenc Ünnepi szertartás a hollókői templomban és a keresztfánál Megújították, felszentelték (Folytatás az 1. oldalról) emeltették, majd ötven éve, 1949-ben szükségessé vált a rendbehozatala, s egy helyi család révén ez meg is történt. A következő évtizedek sem múltak el nyomtalanul felette, megdőlt, balesetveszélyessé vált, s a szobor is megkopott, felújításra szorult. Ezért az ön- kormányzat lebontatta és magánadományokból, valamint önkormányzati támogatásból teljes egészében újjáépíttette. (A polgármester havi tiszteletdíját ajánlotta fel erre a célra, s az a család is adakozott, amelynek ingatlana előtt áll a keresztfa). Megszentelése után a szertartás résztevői a keresztfához járultak, hogy elhelyezzék virágaikat. Hollókőnek ezen az újból megszentelten kívül négy keresztje van, ezek úgy hozzátartoznak a falu sokak által megcsodált képéhez, mint a muskátlidíszes, fehér falú házak. Finta Lajos plébános celebrálta az ünnepi szentmisét F.: gy. t.
