Nógrád Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-27 / 250. szám
10. oldal SporTTüköR 1999. október 27., szerda Kadlót Zoltán és csapata, az IKR Bábolna, fölényesen nyert a Bécs-Budapest szupermaratonin Nála többször még senki nem győzött Salgótarjáni sikernek is tapsolhattak a Budapest Körcsarnokban a 10. Bécs-Budapest szupermaratoni eredményhirdetésekor. Kadlót Zoltán, a Salgótarjáni Kohász Diák Atlétikai Sportegyesület kiváló hosszútávfutója ugyanis csapatával, az IKR Bábolnával megnyerte a férfi váltót. „Kagya” nyolcadszor vett részt az ötnapos versenyen, hatszor nyert a társaival, s mindösz- sze kétszer kellett megelégednie az ezüstéremmel. Nála többször még senki nem győzött a 352 kilométeres szupermaratonin, az őt követő Szűcs Antal öt első helyezést mondhat magáénak. Kadlót Zoltánt Imre Péter váltja. A fotó Nagyigmándon készült- Kipihented már a versenyzés fáradalmait? - kérdeztem a szerkesztőségünk sportrovatához belátogató Zolit.- Részben igen, bár az utolsó napi futás, a Budakeszi-Hősök tere közötti félmaratoni ugyancsak megviselt. Nyolc kilométeren át lefelé kellett futni, s ez alaposan igénybe vette combom feszítő izmát.-Apropó, félmaratoni. Hányadik lettél?- Hatodikként értem célba.- Nehéz volt a jubileumi szupermaratoni?- A vártnál könnyebben nyertünk. A második helyezett Dörken Konstrukt papíron ugyan erősebb volt nálunk, hiszen négy, a hazai élmezőnyhöz tartozó maratonista volt a csapatban, de végül is tizenhat perc előnnyel nyertünk.- Fölényes győzelmetek minek volt köszönhető'?-Egységes együttest alkottunk, a tudásához mérten mindenki jól teljesített. Nem volt vita, hogy ki, mikor, hol fusson, mindenkor, mindenben megegyeztünk. Ugyanakkor a legnagyobb ellenfélnél ket- ten-hárman nem hozták azt, ami várható lett volt tőlük.- Neked miként ment a fitás?- Meglepően jól. Például a második nap, amikor 28,3 kilométert futottam, 1 perc 40 másodpercet vertem a Dörken második emberére, Hóiba Zoltánra.- Összesen mennyit futottál?-Az első napot kihagytam. A második nap 28,3, a harmadikon 17, a negyediken 15, az ötödiken 21,1 kilométert teljesítettem. Tehát 81,4 kilométert vállaltam a szupermaratoni 352 kilométeréből.-Milyenek voltak a körülmények?-Az időjárás ugyan lehetett volna kegyesebb is hozzánk, hiszen kicsit hideg volt, csípős szél fújt, olykor az eső is cse- pergett, de különösebb gondot nem okozott. A szállásra, az ellátásra egyetlen rossz szavunk sem lehetett. Mivel a tavalyi győztes csapatnak voltam a tagja, a legmagasabb, tehát „A” kategóriás kiszolgálásban volt részünk.- Legnagyobb élményed?- Viszonylag könnyedén teljesítettem azt a 28,3 kilométert, amelytől különben nagyon tartottam. Három évvel ezelőtt ugyanezen a távon olyannyira eléheztem, elszomjaztam, hogy alig találtam be a célba. Most jól ment a futás.-Ezúttal nyolcadszor indultál a Bécs-Budapest szupermaratonin, s úgy tudom, hazai csúcstartó lettél.- így igaz. A nyolc indulásomból hatszor győztes csapat tagja voltam, s társaimmal csak kétszer kényszerültem a második helyre. Korábban nyertem a Karát, az Ultra, az Adidas együttesével, s most ugyanez sikerült az IKR Bábolnával. Nálam többször még senki nem győzött a Bécs-Budapest szupermaratonin. A mostani verseny volt a vízválasztó, mivel előtte Szűcs Antallal együtt öt győzelemmel rendelkeztünk, de miután én a nyertes, Anti pedig a második helyezett csapatban szerepelt, én lettem a csúcstartó.- Gratulálok. Jövőre is indulsz a szuparmaratonin?- Szeretnék. Kérdés persze, hogy lesz-e csapatom. Ha lesz, akkor természetesen örömmel indulok. A Bécs-Budapest szu- parmaratoni hozzátartozik az október végének hangulatához, mintegy lezárja a versenyidő- szakot. Igaz, nekem ezután sem lesz időm pihenni, vannak még versenyeim.- Hallhatnánk ezekrój?-November 13-án rendezik meg a mezeifutó országos bajnokságot, amely válogató is lesz a december 13-i Eürópa- bajnokságra. Ezen szeretnék jól szerepelni. De még az ob-t megelőzően, október 31-én Szlovákiában, közelebbről Kassa mellett veszek részt tizenöt kilométeres utcai futóversenyen, s itt is eredményes akarok lenni.- Reális esélyed van rá, hogy kivívd a helyed az Eb-n induló mezeifutó csapatban?- Mezein mindig jól futottam, hiszem, bekerülhetek az Eb-csapatba. Kolaj Lászaló A szupermaratonin győztes IKR Bábolna csapatának tagjai (balról jobbra).' Molnár Tibor, Imre Péter, Kliszek Tamás, Pintér István menedzser, Sági Ferenc és Kadlót Zoltán Indulását a Palócbrot Rt. tette lehetővé Botos stílusbajnok A Magyar J.K.A. Karate Szövetség a napokban, Budapesten, a Vendel utcai sport- csarnokban rendezte meg az idei korosztályos stílusbajnokságot. A hat korosztályban, kata és kumita versenyszámban rendezett viadal egyben válogató is volt a korosztályos versenyekre. Talpai József há- romdanos mester, a Bäcker Brot Karate Klub vezető edzőjétől megtudtuk: a Nógrád megyei színeket egyedül Botos László, egyesületük tehetséges versenyzője képviselte. Ám, a klub rossz anyagi helyzete miatt az indulása is az utolsó pillanatig kétséges volt. Végül a Palócbrot Rt. anyagi „gyorssegélyének” köszönhetően részt vehetett az ob-n a salgótarjáni versenyző, aki egy arany- és egy ezüstéremmel gazdagította megyénk karate sportját. Először a formagyakorlatokban mérték össze felkészültségüket a fiatalok. Ebben a versenyszámban minimális különbséggel ugyan, de „csak” a második lett Botos Laci. A küzdelmek során azonban már esélyt sem adott ellenfeleinek, s magabiztosan nyerte a 15-16 éves korosztály stílusbajnoki címét. Ez a nagyszerű eredmény ideális nyitása az őszi versenyidőszaknak, hiszen az erőpróbák java még hátra van. Az egyesület fiatal versenyzői - élükön Botos Lászlóval - legközelebb november 13-14-én Losoncon, a Novohrad Open '99 elnevezésű nagyszabású nemzetközi versenyen lépnek tatamira. A következő viadalt a november 20-ai, budapesti nyílt korosztályos karate magyar bajnokság jelenti. A december elején, Miskolcon sorra kerülő 8. gyermek és ifjúsági karate Világ Kupa zárja majd az idei megmérettetések sorát. Talpai József örömmel újságolta: a Palócbrot Rt. mellett már a Takarékbank Rt. Nógrád Megyei Igazgatósága is támogatja klubjukat. Ez lehetővé teszi, hogy Botos László a jövőben rendszeresen részt vehessen a válogatott felkészítő edzésein. Mindezek ismeretében örömteli érzés leírnunk: ismét van rá esély, hogy a karate kilábaljon a Nógrád megyei sportágakat sújtó pénztelenség okozta eredménytelenségből. A tehetséges fiatal karatékák tehát a jövőben is bizonyíthatják rátermettségüket. Szórakozás és sportélet: így csinálják Bajorországban - Az ingerlékeny Martina Hingis szerint nem magyar az apja Tenisz, foci, sör - minden mennyiségben A fenébe is, miért pont azon csoportok egyikébe sorsolták a Bayern Münchent a labdarúgó Bajnokok Ligájában, amelyik keddenként tartja a mérkőzéseit?!” - fogalmazódott meg bennem a bosszúsággal vegyes költői kérdés, útban München felé. Mert sajnos, csak másnap érkeztem meg a bajor fővárosba a 10. Compaq Grand Slam Kupa tenisztornára, amelyen ezerkétszáz médiamunkatárs között a Nógrád Megyei Hírlapot képviselhettem az Olympia Hallében. Kndarc a döntetlen Sebaj, majd pénteken megnézem az „echte” müncheni focicsapat, az 1860, mérkőzését. (A Bayern szurkolótábora - az „oroszlánokkal” szemben - ugyanis nemcsak a müncheniekből, hanem a környék jó focit kedvelő lakosságából is verbuválódik.) De addig is átlapozom a helyi lapokat, miként reagálnak a Bayern kudarccal felérő döntetlenjére. Hát kaptak szépen! FC Ratlos-nak (tanácstalannak) nevezik őket és a további tömör jellemzésekkel fáradt lábak, üres fejek, szív a nadrágban stb. - illették a csapatot. Idézték még a spanyol lapok kemény kritikáját, miszerint botrányos, hogy a bíró akkor fújta le a meccset, amikor Lopez egyedül vezette a labdát a kapura. „Ellopták a Valencia győzelmét” - írták az ellenfél véleményét a német újságok. Mind a játékosok, mind a vezetők kudarcnak tartották a mutatott játékot és az eredményt. A törzsközönség pedig azzal fenyegetőzött, hogy a következő meccsen egy félidőn át üres marad a „Südkurve”, vagyis az állandó helyük. Teniszcirkuszban Egyébként nem a focimeccs a címlapsztori, hanem a tenisz. Pontosabban: nem maga a játék, hanem a körülötte zajló felhajtás, amelyet maga a sajtó gerjeszt. Nevezetesen: a Steffi Graf-Andre Agassi románc percről percre változó, sokszor egymásnak teljesen ellentmondó helyzetjelentései. A „Sister Act”-nek (is) nevezett Williams lányok kaszinóbeli kiruccanása, Martina Hingis születésnapi, pezsgős sajtófogadása, a 21 éves hazai titán, fommmy Haas reményei, majd a hamar kiesett Agassi októberfesti bulija - ahol a sörök és a vodka hatására az asztalon táncolt a világsztár - töltik meg jobbára a négy nagy helyi lap sportoldalainak jelentős részét. Node, szerencsére nem csak a sajtóból kell értesülnöm az eseményekről, a mérkőzéseket követő sajtótájékoztatókon magam is részt vehetek. A kérdésekre adandó válaszok udvariasak, de a magánéletet firtatókra rendszerint elutasító feleletek érkeznek a tornán részt vevő tizenkét férfi és nyolc női teniszcsillagtól. Kosár Hingistől A tizenkilenc éves Hingis kisasszonytól arra szeretnék választ kapni, hogy - mivel édesapja magyar származású - tud-e, ért-e pár szót a nyelvünkön? Lehet, hogy nem jókor kérdezem - Vénus Williams éppen előtte búcsúztatta a további küzdelmektől - mert ingerülten válaszol: „Az én apám nem magyar!” - aztán elindul kifelé a csarnokból testőre kíséretében. Hát ez nem jött össze, pedig még üdvözletét is szerettem volna kicsikarni újságunk olvasóinak - bosszankodom, de talán majd sikerül mást „befűznöm”. (Mint korábbi számunkban közöltük, a férfi tomagyőz- tes Rusedski a legjobbakat kívánja lapunk olvasóinak, hja az ő ereiben nincs egy csepp magyar vér sem!) „Lekapom” még „leheletközeiből” a rendkívül szerény és szimpatikus csoki lányokat, a Williams testvéreket. De nem folytatom, mert a látottakról, a hallottakról oldalakat lehetne írni. A foci-tenisz barátságot prezentálva, az egyik nap meghívták az akreditált újságírókat az FC Bayem székházába asztalifocival egybekötött fogadásra. Sajnos, a nagycsapatból senki nem volt ott, csak néhányan az amatőrgárdából. Egy lengyel kollégával párban a negyeddöntőig jutottunk, de ott „elvéreztünk” egy német páros - a későbbi győztesek - ellen. „Oroszlánlesen” Másnap viszont már igazi focimeccsre mentem át a szomszédos olimpiai stadionba. A hazai „Löwenbrau” csapat 25 ezer nézője szinte elveszett a stadionmonstrumban, de a hangjukat majd féltucatszor a maximumra srófolhatták, mert 5:0 ra szinte lelépték a Biele- feldet. A győzelmi mámor ellenére a törzsszurkolók tüntettek a „hazátlan” hazaiak mellet, hatalmas transzparensen követelve a saját pálya építését. Rendőri és kommandós alakulatot is bevetettek ellenük. Csak azt tudnám, hogy egy teljesen normális hangvételű, és jogos óriás felirat miatt miért volt erre szükség?! Sörissza németek A világ legnagyobb sörfesztiválján sokkal botrányosabb jelenetek is lejátszódtak. Trágár kifejezések röpködtek, holtrészeg fazonok kóvályogtak, mindez a rendőrök szeme láttára, füle hallatára. (Az oda „kicipelt” Williams lányok meg is jegyezték: nem értik, miért isszák „halálra” magukat itt az emberek?) Ja, kérem, németek vagyunk, ez más, de a focimeccsen rendnek kell lennie! Egyébként az Októberfest - ahol bőven ütötte meg a fülemet magyar hang is - újabb csúcsot hozott a nemzeti folyadék fogyasztásában, tudniillik a hat és fél millió látogató 5,7 millió liter sört eresztett le a torkán! (Satis) Botos László egyik szép gyakorlata Vénus Williams „testközelben”
