Nógrád Megyei Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-25 / 248. szám

4. oldal Gazdaság 1999. október 25., hétfő A kínaiak az exportengedély megszegésével átalakították az eszközöket Eljárás a McDonell Douglas ellen A washingtoni kormányzat a napokban bírósági eljárást kez­deményezett a McDonnell Douglas amerikai repülőgépgyár el­len, egy Kínával 1994-ben lebonyolított exportügylet miatt. Az amerikai igazságügyi minisztérium szerint a vál­lalat — amely időközben a Boeing ellenőrzése alá ke­rült — megsértette az export- ellenőrzési törvény előírá­sait. A szóban forgó ügylet során polgári repülőgépek gyártásához használatos acélmegmunkáló szerszám­gépeket adtak el a Catic nevű kínai állami vállalko­zásnak, amely repüléstech­nológia export-importjával foglalkozik. Az eszközök egy részét (13-ból 6-ot) azonban a kínaiak — az ex­portengedély megsértésével - úgy alakították át, hogy azokat a „Selyemhernyó” nevű rakétát, valamint kü­lönböző támadó légi jármű­veket gyártó nancsingi vál­lalat használhatta. Az amerikai igazságügyi kormányzat nevében eljáró illetékesek szerint a McDonnell Douglas az ex­portengedély kérelmezése­kor tudta — vagy tudnia kel­lett volna — hogy a kínaiak át akarják alakítani a szer­számgépeket. Azon az ál­lásponton vannak, hogy magatartásával a McDonnel Douglas magasan fejlett ka­tonai technológiát tudatosan adott kínai kézbe. Az eljárást kezdemé­nyező irat a Caticra is kitér és a tízmillió dolláros nagy­ságrendű pénzbüntetés es­hetőségével szembenéző két cég mellett három ter­mészetes személy - a Catic két alkalmazottja, valamint a McDonnell Douglas kínai programirodájának vezetője — ellen is indult bűnvádi el­járás. Ők - ha a bíróság ki­mondja bűnösségüket - 5-5 évi börtönbüntetés kiszabá­sával számolhatnak. A McDonnell Douglas nevében immár fellépő Boe­ing viszont azt állítja: a cég illetékesei semmilyen jogel­lenes cselekményt nem kö­vettek el, e szerint a vád képviselői megalapozatla­nul állítják, hogy a McDon­nell Douglás tudott a kína­iak szerszámgép-átalakítási terveiről. Olcsóbb árut kínáló üzletláncok vásárolják fel a patinás boltok helyiségeit Veszít eleganciájából A Kartnerstrasse, egykor Európa legelegánsabb bevásárlóut­cáinak egyike, lassan veszít fényéből, amint olcsóbb árut kínáló üzletláncok vásárolják fel a patinás boltok helyiségeit. A Bécs belvárosában, a vi­lághírű Stephansdom lábá­nál lévő, 1974-ben sétálóut­cává átépített, a magyaror­szági turisták által is nagy népszerűségnek örvendő Kartnerstrasse lassan olyanná válik, mint egy vá­rosszéli bevásárlóközpont. Ahol régen nagy hagyo­mányú boltok, éttermek, va­lamint híres és drága kávé­házak vonzották a polgári közönséget, ott most olcsó divatáru-üzletláncok boltjai nyílnak sorban a fiatalok számára. A folyamatot sokan na­gyon is aggasztónak tartják. Nemrég például bezárt az elegáns Ritz drogéria. Az Ambassador Szálló étterme egy emelettel feljebb költö­zött, helyén a Mango nyit boltot. A patinás Gerstener cukrászda felső emeletének helyén a francia Pimkie di­vatárulánc üzlete nyílik meg, mellette a nagy ha­gyományú Wahliss porce­lánbolt helyén az Orsay üz­lete lesz. Az egykori exkluzív ut­cába beköltözik az igazán olcsó Hennes and Mauritz svéd ruházati áruházlánc is, és üzlethelyiségekre alku­szik már a spanyol Zara és a Springfield is. Az üzletlán­cok természetesen hatalmas lelépési összegekkel „győ­zik meg” a tulajdonosokat az átadás előnyeiről. Valamelyest más a hely­Bécs bevásáxióutcája zet a Kohlmarkton, amely a Hofburgtól vezet a Gra- benra és amelyen igen drága boltok vannak. Tulajdono­saik bizottságot alapítottak, hogy megőrizzék az utca exkluzivitását. Ám a világ­hírű Thonet cég feladja ot­tani boltját, mert a 30 millió schillinges lelépés a cég szanálásához kell. A tekin­télyes summát minden­esetre a Louis Vuitton Moet Hennesy luxuskonszem fi­zette meg, így az utca tekin­télyén nem esik kár. A Kohlmarktot a Kart- nerstrasséval összekötő Grabenen a helyzet - még - vegyes: eltűnt már a kizáró­lag igazgyönggyel foglal­kozó régi kis bolt, a Perle (Gyöngy), és hamarosan megszűnik az Európa kávé­ház a Stephansplatz sarkán: az ötvenes évekből való be­rendezése már-már műem­léknek számít, bár a tulaj nem ezért őrizte, hanem mert a magas bérleti díj mi­att nem telt átalakításra, és a törzsközönség így is sze­rette. Végül, de még nem utol­sósorban baj van a Step- hansplatzon álló modem üz­letházzal, az úgynevezett Haas-házzal is: földszintje üresen áll, és általában is kevesebb vevőt vonz, mint remélték. Most át akarják építeni, de néhány keres­kedő nem hajlandó kiköl­tözni. A szanálásra vonat­kozó lehetséges tervek: a Do und Co cég - amelynek a két felső emelet máris a tulajdonában van - ínyenc- áruházát csinálna az egész épületből, vagy két emeletet a spanyol Zara divatárulánc bérelne ki. Vérkéu-analizátort kap a kórház A Chinoin jelehtó's anyagi támogatásával jut újabb, nagy értékű laboratóriümi berendezéshez a balassa­gyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház és Rendelőintézet. Amint azt dr. Szabó Géza fő­orvostól, az intézmény igazga­tójától megtudtuk, a vérlemez­kék összetapadását vizsgáló szerkezet az agyi vérkeringési, illetve a szívizomproblémák te­rápiájának hatékonyságát is pontosan visszajelzi, a több mil­lió forint értékű műszer így a klinikai kezelést hatékonyabbá teszi. A berendezést október 29- én helyezik üzembe. ­Leéghet a Holdon vásárolt hétvégi háza? Ne aggódjon, ennek a valószínűsége igen csekély. Azonban érdemes utána számolnia, hogy mekkora kár érné vállalkozását valamely betörés vagy tűzkár következtében. Ebben az esztendőben is nagyon sokszor érte betörésből származó kár a kis- és középvállalkozókat. Több olyan eset is volt, amikor egész raktárkészletek, irodák váltak a tűz martalékává. Ön gondolt már arra, hogy valamely természeti csapás következtében, betörés vagy egy pusztító tűz miatt esetleg hosszú időre megbénul a vállalkozása? Miért kockáztatna? A Hungária Biztosító felmérést készített arról, hogy melyek a kisvállalkozások körében leggyakrabban előforduló kárfajták. A "dobogós" kockázatokról tájékoztatjuk Önt három héten keresztül, az elemi károk után most .......... ..........a betöréses lopásról és a tűzkárokról. A felmérés tapasztalatai s zerint ez a két kártípus csaknem minden megyében a kisvállalkozá­sokat sújtó három leggyakoribb kárfajta között van. A kisvállalkozók a tűz pusztításától legalább annyira tartanak, mint a betöréses lopástól. Ezt elsősorban azzal indokolják, hogy a tűz rendszerint mindent felemésztő kárt okoz, ami egyszerű javítással nem, csupán teljes pótlással állítható helyre, s ez általában rendkívüli megterhelést jelent a vállalkozásoknak. A kárstatisztikákból pedig az derül ki, hogy a betöréses lopás és a tűzkár közül az előbbi egy árnyalatnyival jobban a kereskedőket és a szolgáltatókat, míg a pusztító lángok inkább ter­melőüzemeket és az irodai vállalkozásokat fenyegetik. Gondoljon a legrosszabbra, és válassza a legjobb megoldást! A Hungária Biztosító a világ több mint 60 országában jelenlévő Allianz Csoport tagjaként a legkorszerűbb biztosítási megoldással áll a kis- és középvállalkozások rendelkezésére. Értékarányos díjú ter­mékei révén biztosítási védelmet nyújt a vállalkozások biztonságát veszélyeztető kockázatok, a tűz, az elemi csapások, a betöréses lopás okozta károkkal szemben. Mindezek mellett a vállalkozók általános felelősségbiztosítási és munkáltatói felelősségbiztosítási védelemre is bizton számíthatnak a piacvezető biztosítótársaságnál. Ha Ön sem akar kockáztatni, további információért hívja munkatár­sunkat a 32/317-048-as számon! (X) BÁT-hírek Javult a forint A Budapesti Árutőzsde ga­bonapiacán az elmúlt héten összesen 1,2 milliárd forint értékű áruval kereskedtek az alkuszok, a határidős pénz­piacon pedig 6,4 milliárd fo­rintnyi fizetőeszköz cserélt gazdát - derül ki egyebek mellett a BÁT hétvégi össze­foglalójából. A gabonaszekcióban az újonnan bevezetett termékek közül a takarmánybúza 12 kontraktus mennyiségben kelt el, szójára 4 üzletet kötöttek. A takarmánykukorica két ha­táridőre zárt magasabban, öt lejáratra viszont csökkent az értéke. Decemberre 15100 fo­rintig erősödött. A közeli no­vemberre 14430 forinton tör­ténik az elszámolás. A búza piacán jövő már­ciusra és májusra 240, illetve 250 forinttal emelkedtek az elszámolóárak. A többi lejá­rat 300-650 forinttal maga­sabban vátja a mai tőzsdenyi­tást. 200-400 forinttal csök­kentek a takarmánybúzaárak, a közelebbi lejáratok jegyzé­sei viszont változatlanok ma­radtak. A napraforgó jegyzése novemberre és decemberre 850, illetve 790 forinttal esett vissza. A határidős pénzpiacon to­vábbra is az amerikai dollár volt a legkeresettebb fizetőesz­köz. Ára négy határidőre 0,50-1,70 forintot csökkent, a novemberi lejárat 240 forin­ton zárt pénteken. A múlt hé­ten megnyüt decemberi lejá­rat elszámolóára 258,10 forin­ton zárt. A német márka öt­ven fillérrel lett olcsóbb, no­vemberre 132,30 fillért ér. Az euró 1,60-1,40 forintot vesz­tett értékéből, a novemberi le­járat 258,70 forinton állt meg. Több mézet az asztalra Jubileumi méhésztanácskozás Gödöllőn Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület megalakulásának 120. év­fordulója alkalmából vasárnap megkezdődött a magyar méhészek el­ső világtalálkozója Gödöllőn. A kétnapos rendezvényen a hazaiakon kívül a szomszédos országok szakemberei is részt vesznek. A találko­zón a méhészeti eszközökből kiállítást rendeznek, s tudományos elő­adások hangzanak el. A 8 ezer tagot tömörítő egyesü­let elnöke, Subok Gábor el­mondta; a tanácskozáson szóba került, hogy Magyarország az elmúlt évtizedekben Argentína, Mexikó, Kina és Kanada mel­lett méztermelő világhatalom­má vált. Jelenleg a hazai terme­lők évente 22-23 ezer tonna mézet állítanak elő, ennek na­gyobb része exportra kerül, fő­ként az Európai Unió tagorszá­gainak piacára, ahová a felvett mennyiség 10 százalékát szállít­ják a magyar méhészek. Mivel a 16 féle hazai méz igen keresett a külpiacon, az évi 4-5 milliárd forint exportbevételt ho­zó ágazat a kivitel további növe­lésére törekszik - elsősorban Né­metországba és a skandináv or­szágokba. A kereslet főként a kü­lönlegességek iránt élénk - ilyen például a hárs-, a gesztenyeméz - de jól eladható az akácméz is. Amíg Európa fejlett országai­ban 50-60 dekagramm az egy főre jutó évi mézfogyasztás, ad­dig nálunk ez egyelőre csupán 40 dekagramm, holott az egész­séges étrend kialakításához a méz az egyik leghasznosabb ter­mék. Éppen ezért az egyesület most a fogyasztás előnyeinek be­mutatására széleskörű kampányt indít. Azért is fontos ez, mert je­lenleg 700 ezer méhcsalád gyűj­tögeti az erdők-mezők virágairól a mézet, de akár 1200 000 méh­család is megélne a hazai „lege­lőkön”. A kiállításon felsorakoz­nak azok az eszközök - kap- tárak, tárolóedények, pergetők -, amelyek a legkorszerűbb üzemszerű méhészet kiszolgálói. Hazánk e téren előbbre jár a szomszédos országoknál, ezért a szlovákiai, a kárpátaljai, a vajda­sági és az erdélyi méhészek arra törekednek, hogy a magyarokkal közösen munkálkodjanak az ágazat fellendítésén. Bálint György rovata Lapok a kertész noteszából Úgy látszik, a kivi kezd nép­szerűvé válni nemcsak a gyümölcsfa)' gyasztók, hanem a -termelők kö­rében is. Persze a korábban ná­lunk ismeretlen gyümölcsfaj ter­mesztése számos problémát is felvet. Őri Lászlóné balatongyö- röki olvasónk például levelében azt írja, hogy vásárolt két kivi­tövet. Az egyikről a faiskolai le- rakatban azt mondták, hogy hím, a másikról, hogy nőnemű példány. Ez így rendben is vol­na, mert ahhoz, hogy gyümölcs is teremjen a kivibokrokon, va­lóban szükség van mindkét nem képviselőjére. De vajon melyik melyik? Á két nemet a levelei alapján lehet megkülönböztet­ni: a hímpéldány levelei karéjo- sak, a nőpéldányé pedig ováli­sak, ép szélűek. A talaj tápanyagokkal való feltöltésének is most van itt az ideje. Az érett istállótrágyát, a komposzttrágyát, a dúsított tő­zeget a talaj felszínére kell szórni és be kell ásni. A műtrá­gyák közül most kell kiszórni a foszfát- és kálitartalmúakat, mert ezek hatóanyaga lassan oldódik, és csak tavaszra jut el a gyökerek által behálózott ta­lajrétegbe. Ezzel szemben a nitrogéntartalmú műtrágyákkal ősszel ajánlatos takarékoskod­ni, mert a nitrogén könnyen és gyorsan oldódik; ha nem hasz­nálódik fel, akkor a tél folya­mán kimosódik a talajból vagy olyan mélyre szivárog le, hogy a növények gyökerei el sem érik. Sok kertészkedő pana­szolja, hogy a mezei egerek - érezvén a zord idő közeledtét - beköltöztek a kerti hajlékba, és mindent megrágnak, megesz­nek, kellemetlen bűzt hagyva maguk után. Nincs más lehető­ség; mint egérfogók felállítása. Ezekbe egy darabka szalonna­bőrt, kolbászt vagy más húsfé­lét ajánlatos elhelyezni. Nem ilyen könnyű a menyé­tek elűzése vagy elpusztítása. Pedig ezek a rágcsálók egyre gyakrabban fordulnak elő a pad­lásokon és a házak egyéb zugai­ban. Kialakult módszer ellenük még nincs, de úgy látszik, hogy a kátrányos textíliák kihelyezése (búvóhelyük közelében) gyors költözködésre serkenti őket. CCGWCZCTCS a cégvezetők havilapja Határidők cégvezetőknek Október 25.- Bányajáradék bevallása, befize­tése Október 28.- Halasztott adófizetés dohány- gyártmányoknál- Fogyasztásiadó-előleg befizeté­se, visszaigénylése Október 29.- Vámáru-nyilvántartás hitelesít­tetése Október 30.- Megbízhatatlan adózók közzé­tétele- Magánszemélyek cégautóadó­fizetési kötelezettsége a kifize­tőhöz- Jövedékikészlet-felvétel- Elszámolás az adóraktári zár­jegyekről- Külföldi rendszámú személy- szállító jármű adózása- Szakképzési támogatás igény­lése- Értékpapírt kibocsátók egysze­rűsített tájékoztatója- Éves beszámoló letétbe helyezé­se, közzététele Módosuló idegenrendészeti szabályok Módosult a külföldiek beutazásá­ról, magyarországi tartózkodásá­ról és bevándorlásáról szóló jog­szabály. Szigorúbbak lettek a ví­zum, a tartózkodási engedély és a bevándorlási engedély kiadásá­nak, valamint a kiutasítás és a kö­zösségi szálláshelyek fenntartásá­nak feltételei. A külföldi - a beutazását meg­előzően - köteles vizumot besze­rezni a kilencven napot meghala­dó magyarországi tartózkodása1 hoz. 1999. szeptember l-jétöfa'ví- zumkérelem benyújtásakor a vi­zűm kiállítására-feljogosított ható­ságok a kéffelfoező útlevelébe be­jegyzik á'-vízum kérelmezésének tényét, helyét és idejét, valamint a kérelmet átvevő hatóság nevét. Ezek a rendelkezések nem vonat­koznak a hivatalos útlevélbe kért vízumokkal kapcsolatos eljárásra. Ha a tartózkodási engedély ki­adását követően a külföldi ma­gyarországi tartózkodásának célja megváltozik, szeptember 1-jét kö­vetően köteles ezt a tényt 3 mun­kanapon belül az engedélyt kiállí­tó hatóságnak bejelenteni, és a megváltozott tartózkodási célnak megfelelő vizumot beszerezni. 2000. január 1-jétől a beván­dorlás engedélyezését követően a bevándorlási engedéllyel rendel­kező külföldi köteles a személyi adatait és a bevándorlási enge­délyben megjelölt lakáscímét la­kóhelyként bejelenteni a lakáscím szerint illetékes települési (fővá­rosi kerületi) önkormányzat jegy­zőjének. A Magyarországon tar­tózkodó külföldi a bevándorlási engedély kézhezvételétől, a kül­földről beutazó külföldi a beuta­zástól (beköltözéstől) számított 3 munkanapon belül köteles lakás­címét bejelenteni. A külföldi kö­teles a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél személyazonosító iga­zolványt kiváltani, amely igazolja magyarországi tartózkodásának jogcímét. A közigazgatási hivatal bejegyzi a bevándorolt külföldi út­levelébe az „állandó magyarorszá­gi tartózkodásra jogosult” szöve­get, valamint a bevándorlási enge­dély számát. A módosuló szabályok a Ma­gyar Közlöny 1999/78. számában találhatók. Az Országgyűlés kihirdette a Szel­lemi Tutájdon Világszervezetében "létrejött Védjegyjogi Szerződést, valamint a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló, Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyvet. A kihirdetés a Magyar Közlöny 1999/82. számában történt meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom